Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-11 / 185. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 11. 10 Túrázzon az új szóval! Milyen anyagokból gyártják a sátrakat? Egy egyszerű sátor és egy expedíciós sátor között akkora a különbség, mint egy Favorit és egy Superb közt Belső és külső ponyva ISMERTETÉS A belső ponyva aljára és a külső ponyvára különböző műanyag textíliákat használnak, víztaszító bevonattal. Általában puliuretánt (PU). A gyártók feltüntetik, hogy a sátoranyag mekkora csapadékoszlop nyomásának képes ellenállni (1500 mm a külső ponyvánál és legalább annyi az aljnál alapkövetelmény még egy kempingsátornál is, de 3000 mm a külső ponyvánál és legalább 5000 mm az aljnál már sokkal biztatóbb, a komolyabbak akár 10 000 mm vízállóságot is bírnak). Talán furcsa lehet ekkora szám, hiszen van, ahol évek alatt nem esik ennyi eső. Elég azonban csak rátérdelni a sátor aljára és máris sokkal magasabb csapadékoszlopnak megfelelő nyomás keletkezik. A sátor aljánál és a ponyvánál különböző poliamidokat (PA), poliésztereket (PS) használnak, a legolcsóbbaknál pedig rétegelt PVC-t. Ma már az olcsóbb sátraknál is természetes a varratok átragasztása, de azért a gyanúsan olcsóknál nem árt erre is figyelni. A sátor belseje általában könnyű, lélegző poliamidból készül. A legolcsóbbaknál néha előfordulhat pamut is, de ezt inkább felejtsük el. Újabban a külső sátraknál egyre gyakoribb a szilikonos bevonat, ez azonban elég drága mulatság, bár nem felesleges, (esz) RÖVIDEN Figyeljünk a szellőzők méretére! A szellőzés leginkább azért fontos, hogy az alvók által éjjel kilélegzett és az esetleges főzéskor keletkező nedves levegő cserélődjék. Figyelni kellene ezért a szellőzők méretétre és elhelyezésére is. A nyáron használt sátrak belső ponyvájának teteje lehet e célból akár teljesen hálós is. A sátrak többségénél a külső ponyván, fent vannak a nagy szellőzőrések. Ha beázott a sátor Ne lepődjünk meg, ha a külső ponyva belső fele reggel csillog a víztől, és pár esőcsepp esetleg a nyakunkban landol. Ez csak páralecsapódás és nem feltétlen azt jelenti, hogy beázott a sátor (ha igen, akkor rosszul választottunk). A nedves sátrat lehetőleg szárítsuk ki még reggel. Ha erre nincs lehetőség (sötétben, indulás, köd, eső esetén), akkor a napközben, a hosszabb pihenők alkalmával próbálkozzunk. Két-három napnál tovább ne tartsuk nedvesen a sátrat, mert a műanyagnak is árt a nedvesség. A jól szellőző sátor természetesen gyorsabban is szárad, és könnyebben megbirkózik a páralecsapódással is. Többnyire a hátunkon visszük Mivel a sátrat általában a hátizsákban (esetleg rajta) hordjuk a súlyelosztás végett, a külső és a belső ponyvát is érdemes külön csomagolni. Két emberre szétosztva így már fejenként is csak 1,5-2 kg teher jut. Egy idő után rájövünk, hogy a gyárinál jóval kisebbre is össze lehet hajtani a ponyvákat. Próbáljuk ezért ki, hogy a ponyvát miként lehet a lehető legkisebbre összehajtani. (Én hosszú, keskeny csíkba, a köteleket beletemetve tekerem össze.) Természetesen ilyenkor már nem a tokjában rakjuk be a sátrat a hátizsákba, hanem négyfelé osztva: rudazat, cövekek, külső ponyva, belső ponyva, (cs) Az egyik legfontosabb szempont, hogy belül száraz maradjon a sátor (Képarchívum) Rossz időben itt főz az ember Előtér, kijárat, bejárat ISMERTETÉS Különböző előtérmegoldások vannak, és már nem is nagyon van olyan sátor, melynél legalább egy kicsi cövekkel kihúzott előtér ne lenne. A legnagyobb teret az ala- gútszerű előtér, a legkisebbet a csak cövekkel kihúzott előtér adja. Ha hosszabb túrákat is tervezünk (vándortúrák, gerincvándorlások), akkor számoljunk vele, hogy ide kerülnek a hátizsákok és a túracipők, rossz időben itt főz az ember. (Vigyázzunk a gázégő lángjával és a gázokkal!) Az sem mindegy, hogy hol van az előtér. Ha mind a ketten (hárman) tudják zavartalanul használni, az az igazi. Előfordul, hogy mindkét embernek külön bejárata és előtere van. Előny, ha a bejáraméi két cipzár fut. Megkönnyíti a sátor gyors elhagyását, nem gond, ha az egyik elromlik, és könnyebb kikukkantani rossz időben. Lehúzott cipzárak esetén sem szabadna beesnie az esőnek, hónak a belső sátorba. A hagyományos igluknál található bejárat feletti áthajlás (két rúd szokta tartani, ez a legrégebbi megoldás) a legjobb jó szándékkal sem nevezhető előtérnek. Épp csak azt a célt szolgálja, hogy ne verjen be az eső, ha ki- és bemászunk a sátorba. Ha vásárolni készülünk, akkor válasszunk inkább olyat, melynél egy cövekkel van kihúzva az előtér. így nem rögtön csuromvizesen mászunk be a belső sátorba, és sáros dolgainkat az előtérben hagyhatjuk, (cs) Biztonságérzetet ad az embernek A Túrázzon az Új Szóval! nyári témaoldalainkon a kirándulóknak, természetkedvelőknek, táborozóknak szeretnénk hasznos tanácsokat adni, például arról, milyen speciális felszerelés szükséges, milyen hátizsákot vigyünk magunkkal, milyen cipőt, ruházatot viseljünk, müyen sátort, hátizsákot vegyünk. Ezúttal a többnapos túrára, szabadságra indulókhoz fordulunk, nekik szól a sátrakról szóló összeállításunk. CSIBA ZOLTÁN Érdekes, hogy egy ilyen vékony anyag, mint amilyenből a sátor készül, mekkora biztonságérzetet tud adni az embernek, ha kint például zuhog az eső. Ez az érzés azonban könnyen megszűnhet és kétségbeesésbe csaphat át, ha nem a körülményeknek megfelelő sátrat választottuk. Előbb vagy utóbb így bizony kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, mert egy egyszerű kempingsátor és egy négy évszakos expedíciós sátor között legalább akkora a különbség, mint egy Favorit és egy Superb közt. Tudnunk kell hát választani az igényeink szerint és aszerint, hogy hol is szeretnénk biztonságos álomra hajtani a fejünket. A túrázásra és magashegyi túrázásra nagyobbrészt 2-3 személyes sátrakat használnak. Súlyuk 2,5-3,5 kg (max. 4 kg). Kereszt- metszetük legtöbbször félkör vagy trapéz alakú. A kempingezésre használatosak ennél nagyobbak és nehezebbek, általában a szerkezetük is bonyolultabb. A sátor hosszát a testmagasságunk szerint választjuk, nehogy benyomjuk az oldalát, mert akkor beázhat. A testmagasság persze nem egyenlő a sátor kívánt hosszával. Legalább 210 cm hosszúnak kellene lennie egy 180 cm-es embernél, a 220 cm még jobb. A belső sátor szélessége a 2-3 személyes sátornál körülbelül 130-180 cm közt mozog, ez megfelelő kényelmet nyújt két embernek, és szükség esetén szűkösen háromnak is. A 130 cm-nél keskenyebb már inkább csak szólózóknak, vegyes pároknak ajánlott. Egy embernek nagyjából 55x210 cm-re van szüksége a zavartalan alváshoz. Milyen sátrat és mennyiért? Nem lehet általános tanácsot adni, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Az ár biztosan meghatározó lesz a választásban. Egy sátor mérete általában az adott kategórián belül (kategóriák alatt értjük pl. kempingsátor, hegyi túrázásra is alkalmas sátor, három, esetleg négy évszakos, magashegyi stb.) egyenes arányban van a súlyával. Két méret közül inkább a nagyobbat válasszuk. Soha nem tudhatjuk, mikor fog jól jönni az a kis plusz hely, és éjjel így nem fogjuk folyton böködni a hálótársunkat. Az a fél kiló súlytöbblet két ember közt elosztva elenyésző. Ha csak egy-egy nyári táborban, kempingben tervezünk aludni, jól megleszünk egy egyszerű szerkezetű, olcsóbb anyagokból (rétegelt PVC-alj, üvegszálas rudak) készült sátorral, ám nagy csodákat azért ne várjunk tőlük. Ilyet gond nélkül vehetünk bevásárlóközpontban vagy egy egyszerű sportboltban - 1000 koronától 4500 koronáig. Ebben a kategóriában egyaránt találhatunk nyári táborozásra vagy könnyű, rövid gyalogtúrára, vízi túrára alkalmas sátrakat, de olyanokat is, melyek legfeljebb csak a kertbe, játszásra valók. Ha rendszeresen rosszabb időjárási körülmények közt (erős szél, viharok), a hegyekben is szeretnénk használni sátrunkat, akkor ahhoz fel kell keresnünk eg) túrázáshoz, illetve hegymászáshoz nélkülözhetetlen kellékeket kínáló szaküzletet, mert ilyen célra megfelelő sátrat csak ott tu dunk beszerezni. Ezek lényegeset jobbak, mint az egyszerűbb társaik. Sokkal nagyobb a stabilitásul az ALU-rudazat és a kialakításul miatt. Ebben az esetben viszont számoljunk akár 7000-10 000 ko ronás kiadással. Ezért a pénzért viszont már akár hóban, viharok ban is gond nélkül használhat! darabot vehetünk. A SÁTOR ALAKJA ES SZERKEZETE 1. A legelterjedtebbek a kupolasátrak (ez nem mindig egyenlő a köznyelvben elterjedt igluval), melyeknek jó a stabilitásuk, nagy a belső terük és általában cöveke- lés nélkül is felállíthatóak. A klasszikus A-sátrak már eltűntek a történelem süllyesztőjében. Az alagútsátrak viszont elterjedőben vannak. Előnyük a lehető legjobban kihasznált belső tér a félkör alakú keresztmetszet miatt. Hátrányuk, hogy cövekelés nélkül nem állnak meg, és szélben kisebb a stabilitásuk. Érdekes adat még a belső magasság. Előnyös, ha egyszerre egymás mellett két ember is teljesen fel tud ülni a sátorban. 2. A sátor szerkezete sokat mond a sátor felhasználási területéről. A könnyű felverhetőséget és bontást különösen sötétben, esőAlagútsátor (Fotók: RP) ben (kesztyűben) értékeli az ember. A jelenlegi sátrak szinte mindegyike kétrétegű (egyrétegűt csak magashegymászásban használnak), egy belső lélegző és egy külső vízálló ponyvából áll. Jó, ha a lehető legkevesebb cövekeléssel felállítható (rögzíthető). Annál stabilabb a sátor, minél kisebb az a része, atnelyet nem támaszt alá a szerkezet, és csak a cövekek feszítenek. Az olcsóbb sátraknál, mint már említettem, üvegszálas, a drágábbaknál kizárólag minőségi alu- míniumrudakat használnak a nagyobb stabilitás végett (az alumí- nium-rudazat könnyebb is). Minél nagyobb szélnek van kitéve a sátor, annál több rúdból kell állnia a szerkezetének. Általában két fő rudat használnak, melyek a sátor csúcsán vagy újabban Kempingsátor lejjebb, két pontban metszik egymást (nagyobb stabilitás, trapéz keresztmetszet), melyet kiegészíthet egy harmadik rövidebb rúd (előtér). Az utóbbi időben egyre többet látni három főrúddal készült sátrat, melyeknél a bejárati rész magasabb. Nagyobb stabilitást nyújtanak, de ezek már a komolyabbak közé tartoznak. Az expedíciós sátrak legalább 5 rúdból állnak, tehát minimum 7 pontban metszik egymást, hiszen óriási szélviharoknak is ellent kell állniuk. Érdekességképpen elárulom, hogy a legolcsóbb expedíciós sátor kb. 15 000,- Sk, de a márká- sabbakért akár 30 000 Sk-t is elkérnek. Részletek Jó, ha a zsebek hálós anyagból Expedíciós sátor készülnek, mert így átlátni a tar talmukat. Teljesen mindegy, hog) hova vannak elhelyezve: ha húz zák a belső ponyvát, az nem jó Nagyon praktikus a sátor felső ré szében található hálós zseb, mer sok apróság elfér benne és kézné van. Ez azonban csak a jobb sát rakban található meg. A külső ponyvánál előny, ha ; sarkainál állítható csatok kap csolják össze a belső sátorral és ; cövekeléssel, mert így kellően to vábbfeszíthetőek egyenetlen te repen is. Ezt a célt szolgálják a ru galmas cövekelőhurkok is. Na gyón kevesen használják (sokai nem is tudják, mire van) a külsi ponyva belsején található szala gokat, pedig, ha ezeket a ruda zatra kötjük, sokkal stabilabb les a sátor, (cs) Ha megvan a tökéletes sátor, akkor már csak az ideális táborhelyet kell kiválasztani (Képarchívum )
