Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-11 / 185. szám, szerda
11 A vegyes házasság felbontása zűrzavaros helyzetet eredményezhet a vagyonmegosztás, a gyermekelhelyezési, -láthatási és -tartási ügyekben is ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 11. EURÓPAI UNIÓ Házasság és válás az EU-ban Az uniós csatlakozás felgyorsította a nyelveket jól beszélő fiatalok kedvét, hogy más ország lányaival és fiaival kössenek házasságot. A csatlakozás után ez egy természetes és egyszerű dolognak tűnhet, ám néha a házasodni vágyók nem tudják, milyen bonyodalmakba keveredhetnek. ÖSSZEFOGLALÓ A jogharmonizáció az összes tagállamon belül még nem történt meg, ezért az egyes országokban más törvények és más szabályok vannak érvényben. Ebből adódóan egy uniós házasság, vagy válás hónapokig elhúzódó folyamat is lehet. A házasság esetén talán egyszerűbb a helyzet, mivel az adott országban a külföldi fiatalnak két okmányt kell beszereznie. Ha a két házasodni vágyó egy harmadik országban szeretne frigyre lépni, mindkettőjükre hasonló szabály érvényes. Ezeket a dokumentumokat a legtöbb esetben az adott országban lévő nagykövetség vagy konzulátus kiadja. Néhány ország esetében, mint például Olaszország (az olaszok a leggyakrabban házasodnak ebben a régióban), ez a dokumentum nem beszerezhető az olasz nagykövetségen. Ha például Szlovákiában szeretne házasságot kötni egy szlovák és egy olasz állampolgár, el kell utazniuk Rómába az ottani szlovák nagykövetségre, majd az olasz fél szülővárosában beadni a házassági kérelmet, és csak ezután indítható el a Szlovákiában zajló ügyintézés. Mivel a legtöbb dokumentumra kéthetes várakozási idő van, ezért az ügyintézés ilyen esetben két-három hónapot is igénybe vehet. Aki ezek után válni mer, további problémákkal néz szembe. A vegyes házasság felbontása zűrzavaros helyzetet eredményezhet a vagyonmegosztás kérdésében, másrészt a gyermekelhelyezési, -láthatási és -tartási ügyekben is adódhatnak nehézségek. Az egyik szülő gyakran vádolja gyermekrablással a másikat, és az egyik országban született döntést nem mindig tekinti magára nézve kötelezőnek a másik fél. Ráadásul néhány országban olyan rendelkezések ismertek, amelyeket a törvénykezésünk nem ismer. Ilyen például Olaszországban a házastársi-tar- tásdíj, amely az elvált férjet nemcsak a gyerek eltartására, hanem a volt felesége eltartására is kötelezi. Az Európai Unió jogalkotása tagállamainak családjogi törvényeit nem érinti. A vonatkozó közösségi rendelet kizárólag olyan kérdéseket szabályoz, hogy mely EU-tagállam bíróságai járhatnak el valamely családjogi ügyben, illetve azt, hogy az A boldog házassághoz kössünk házastársi szerződést, hogy a válás könnyebb legyen (Képarchívum) egyik tagállam bíróságának ilyen ügyben hozott határozatát a másik tagállamban milyen feltételekkel ismerik el. A házasság utáni vagyonmegosztással kapcsolatban még nincs közösségi szabályozás. Talán éppen ezért az utóbbi időben egyre elterjedtebb szokás, hogy a vegyes házasságot kötő párok (is) házassági szerződést kötnek. Sehol nem kötelező ilyen megállapodást bemutatni, ám minden ország elismeri az ilyen szerződést. A válással végződő házasságoknál a szerződés egyszerűbbé teszi a vagyonmegosztást. Az itteni félnek egyébként meglepetést okozhat, hogy határainkon túl sok helyen nem tekintik automatikusan közös vagyonnak azt a gyarapodást, amelyet a házaspár közös élete során szerzett. Amíg a beígért EU-szabályozás megszületik, mindenképpen hasznos a házassági szerződés: segítségével a felek világosabban látják, mi vár rájuk a kapcsolat felbontásakor. Az új családtagok automatikusan jogosultak a partner szülőhazájának juttatásaira. Egy új kezdeményezés alapján, amelyet várhatóan 2006-ig elfogadnak, minden uniós polgár jogosult a letelepedésre, ha öt évet élt bármely uniós országban. Letelepedés esetén a családtagok ugyanúgy megkaphatják a további kedvezményeket, juttatásokat, így például igénybe vehető az orvosi ellátás vagy az ingyenes iskola de akár az özvegyi nyugdíj is. Különleges színfoltjai a sokszínű Európának a melegházasságok. Ilyen esetben a házastársi jogok gyakorlása problémás, mivel Dániában vagy Belgiumban jogilag elfogadott a homoszexuális házasság, ám Olaszországban, Görögországban, de Magyarországon és Szlovákiában egyaránt ismeretlen. Ebben az esetben a házastársnak a legtöbb uniós országban le kell mondani házastársi jogairól, (kb) Rengeteg intézkedés vezet a boldog vegyes házasságig (Képarchívum) Házasságkötések az EU-ban* (1000 főre eső házasságok száma) Legkevesebb: Szlovénia 3,54 Legtöbb: Ciprus 14,58 Szlovákia 4,66 Magyarország 4,53 Válások száma az EU-ban* (1000 főre eső házasságok száma) Legkevesebb: Olaszország 0,7 Legtöbb: Csehország 3,1 Szlovákia 2,0 Magyarország 2,5 Átlagéletkor az első házasság esetén nők férfiak Legalacsonyabb 24,40 26,3 (Lengyelország) (Litvánia) Legmagasabb 30,10 32,5 (Svédország) (Svédország) Szlovákia 24,60 27,30 Magyarország 25,50 28,20 2002-es adatok Forrás: Eurostat CSALÁDTAGOK Luxemburg Sokszor kicsi ahhoz, hogy az Európa-térképeken a neve olvasható legyen, de nem kis állam ahhoz, hogy az Európai Unió elismert tagja, és a kereskedelmi és pénzügyi élet minőségi példája és központja legyen. Luxemburg az Unió alapító tagjai közé tartozik a kevesebb mint félmilliós lakosságával. Az ide látogatók készüljenek fel arra, hogy olcsón nem ússzák meg a luxemburgi kiruccanást, de készüljenek fel arra is, hogy a pénzükért kitűnő szolgáltatásokat kapnak. Ez az ország az Unió GDP-éllovasa, mivel az uniós átlag csaknem kétszeresét teszi ki a bruttó nemzeti össztermék. Fontos szerepét jelzi, hogy az uniós adminisztráció egy része Luxemburg Cityben, azaz a fővárosában bonyolódik. Az ország lakosságának 71%-a luxemburgi, de nagy számban élnek itt portugálok (10%), olaszok (5%) és franciák (3%) egyaránt. A lakosság fennmaradó részét nagyon sok nemzet tarkítja. Az ország államformája alkotmányos monarchia, hivatalos nyelvei a luxemburgi, a francia és a német. A lakosság 95 %- a katolikus, a fennmaradó csoport nagy része pedig protestáns. Luxemburg Európa szívében, a Belgiummal, Franciaországgal, és Németországgal határolt területen fekszik. Méretét tekintve 2586 négyzetkilométer, amellyel nem sokkal nagyobb, mint maga London. Az ország nem tipikusan turistacélpont, mivel szomszédai szinte elszívják előle az idegenforgalmat, mindezek ellenére egyedi sárm jellemzi, valamint az, hogy az itt élők büszkék hagyományaikra, örökségükre és szülőhazájukra. Az étkezési szokások igen hasonlítanak a belga vallonok szokásaira; szeretik a sertést és a halat, de egy kis német befolyás is érződik az ízeken, noha a sör nem túl kedvelt. A moselle-i fehér bort viszont szívesen fogyasztják. A szakszervezetek és néhol a katolikus egyház szabaddá tenne egy napot, a vásárlók ezzel nem értenek egyet Eltörölnék a vasárnapi munkát INDEX Az unió kereskedelmi szak- szervezete is támogatja a Magyarországon a vasárnapi munka megszüntetése érdekében folytatott aláírásgyűjtést. A vasárnapi nyitva tartást illetően az új tagországokban jellemzően teljesen szabadon dönthetnek a boltok. Az elmúlt közel egy hónapban csaknem 10 ezer aláírást gyűjtött össze a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete a vasárnapi munka megszüntetése érdekében. A magyar kezdeményezésen kívül még hét európai uniós országban kezdődött hasonló akció. Nincs törvényben A legmegnyugtatóbb megoldás az lenne, ha a vasárnapi nyitva tartás tilalmát a munka törvénykönyvébe foglalnák - vélekedett a szakszervezet. E cél azonban csak hosszú távon megvalósítható. Jelenleg reálisabb az, ha a kereskedelmi törvénybe illesztenék bele a vasárnapi munka korlátozását vagy tilalmát. A tilalom körébe tartozna például a rövidebb vasárnapi nyitva tartás, az arra jogosult üzletek helyének, illetve üzlettípusának meghatározása. Ez csupán egy populista eszközökkel folyó, szakszervezeti síkra terelt polémia - jelentette ki Krisán László, a VOSZ (Vásárlók Országos Szövetsége) kereskedelmi szekciójának elnöke. Érthetetlennek tartja, hogy EU- tagként a fogyasztói szokások ellenében korlátozni kívánják a vásárlásokat. A statisztikai adatokat idézve elmondta, az éves ruházati forgalom nyolc, az élelmiszer-forgalom négy százaléka kel el vasárnap, s kitért arra is, hogy a határ menti településeken igen sok osztrák és szlovák állampolgár vásárol vasárnaponként. Eltérő uniós szabályok Az EU régi tagállamainak túlnyomó többségében valamilyen mértékben korlátozzák az üzletek nyitvatartási idejét, az új tagországokban viszont jellemzően teljesen szabadon dönthetnek a boltok. A legszigorúbb szabályozás Olaszországban, Németországban és Ausztriában van érvényben. Nagy-Britannia és Írország viszont ebből a szempontból a liberalizmus bástyája: a hét minden napján, napi 24 órán át költhetik pénzüket a vásárlók. Német földön a szövetségi szinten érvényes zárva tartási törvény értelmében hétfőtől szombatig reggel 6 óra előtt és este 20 óra után az üzleteknek zárva kell lenniük. Vasárnap szintén. Ez alól csak a gyógyszertárak, a benzinkutak, a pályaudvari és repülőtéri üzletek, az újságárusok, a pékboltok, továbbá az üdülőhelyeken működő üzletek kapnak némi felmentést, de az is szigorúan szabályozott. A német szövetségi alkotmánybíróság júniusban az alkotmánnyal összhangban helytállónak találta a törvény főbb rendelkezéseit, de azt is megállapította, hogy tartományi szintű szabályozás is lehetséges. Ausztriában már régóta eltérhetnek a tartományok a szövetségi szintű szabályozástól, de csak annyiban, hogy az ott engedélyezett, maximálisan 66 órás heti nyitva tartást 72 órára emelhetik. Egyébként országszerte tilos huszonegy óra után és öt óra előtt nyitva tartani hétköznap. Szombaton legkésőbb tizennyolc órakor be kell zárni, vasárnap pedig egyáltalán nem lehet kinyitni. Az osztrák kereskedelmi szövetség most azt követeli, hogy országos szinten tegyék lehetővé a heti 72 órás nyitva tartást. Nincs semmiféle nyitvatartási korlátozás viszont Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. A szakszervezetek mindazonáltal igyekeznek számukra kedvező változásokat kicsikarni. Csehországban kötelező zárva tartást szeretne elérni a kereskedelmi dolgozók szakszervezete az évi 11 állami ünnepnapon, továbbá minden nap reggel 6 óra előtt és este 22 óra után. Szlovákiában némileg merészebb álmokat szövögetnek a szakszervezetek, s ebben a helyi katolikus egyház is támogatja őket: minden vasárnap szűnjön meg a vásárlás, s hétköznap is csak 6- 22 óra közt maradjon. Nincs semmiféle nyitvatartási korlátozás Szlovákiában. ’SÜt=
