Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-09 / 183. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 9. 8 Magyar glóbusz A Greenpeace aláírásgyűjtési akciója a bányaprojekt ellen - a helyiek nem engednek a zsarolásnak Ki menti meg Verespatakot? A templom a magyarság megmaradásának jelképe Szólnak az aracsi harangok Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót rendezett az elmúlt napokban Romániában a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet a verespataki aranybánya-projekt megvalósítása ellen. SZABADSÁG A „Mentsétek meg Verespatakot!” akció során a szervezet aktivistái július 27. és augusztus 3. között nyolc városban (Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Segesváron, Konstancán, Marosvásárhelyen, Jászvásáron és Csernavodában) fordultak meg, s tájékoztatták a lakosságot a ciántechnológiás terv társadalmi és környezeti kockázatairól. A begyűjtött tiltakozó aláírásokat a Greenpeace naponta eljuttatta Adrian Nastase miniszterelnöknek. A GreenpeaCe-nek ez a második Verespatakkal kapcsolatos akciója, két évvel ezelőtt egész Európából a helyszínre sereglett aktivistái tartottak Verespatakon demonstrációt. A Greenpeace-akció kapcsán elgondolkozhatunk: megmenthető-e Verespatak? S ha igen: ki menti meg Verespatakot? Ismeretes, a verespataki aranybányát a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű vegyes vállalat akarja megnyitni. A kanadai fél - a kétes hírű Frank Timis román származású üzletember által alapított Gabriel Resources Ltd. - abban reménykedik, hogy félmilli- árd dollár beruházásával 17 év alatt, mintegy 400 millió tonna érc felszíni kifejtésével és ciánozásával több mint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt nyerhet ki Európa talán leggazdagabb lelőhelyéről. A kincs piaci értéke csaknem ötmilliárd dollárra rúg, a tiszta nyereség pedig elérheti az egymilliárdot. Az RMGC 1997-ben 3 millió dollárért kapta koncesszióba az egész erdélyi-érchegységi térséget, az úgynevezett arany négyszöget, amelynek a verespataki nemesfémkincs mindössze töredékét képezi. A terv valóra váltása érdekében a cég kilencszáz lakóházat bontana le, és kétezer lakost tenne földönfutóvá. Az RMGC-projekt négy egyház kilenc A fúrásokkal már több alkalommal szennyezték be súlyosan a kutak vizét (Képarchívum) templomát és hét temetőjét semmisítené meg. Továbbá kétezer éves, Európában egyedülálló római kori bányák és régészeti leletek is az aranyláz áldozataivá esnének. A kanadai-román vállalat tervei ellen már évek óta több környezetvédelmi szervezet tiltakozott, azok végrehajtását a Román Akadémia több alkalommal is ellenezte. Az akadémia legutóbb a múlt héten tudományos érvekkel indokolta a projekt ellenzését, de néhány nappal ezelőtt a bukaresti Közgazdasági Akadémia 322 oktatója is a bányaterv elvetését követelte. Szintén a terv ellen fordultak - már kezdettől - az erdélyi magyar történelmi egyházak, amelyekhez később a Román Ortodox Egyház is csatlakozott. 2002 őszén a verespataki régészeti és kulturális örökség tönkretétele ellen a világ több mint hatszáz tudósa emelte fel a szavát. Tiltakozó levelüket a kormány nem méltatta válaszra, a legutóbbi akadémiai állásfoglalást azonban az RMGC durva, kioktató nyilatkozatban utasította vissza. Az akadémia ne szóljon bele, hiszen véleménye nem mérvadó - így összegezhető a bányacég által kiadott dokumentum tartalma. 300 tonna arany rejtőzik a bánya mélyén? Mindezek ellenére a kormány időhúzó taktikát választott, s mindeddig nem foglalt állást Verespatak ügyében. Bukarest arra hivatkozik, hogy a korábban benyújtott környezeti hatástanulmányát az RMGC visszavonta, s az újat várhatóan az év végén készül benyújtani. Mindaddig tehát nincs mit elbírálni és elfogadni vagy elvetni. 2002 őszén Nastase kormányfő a verespataki projekt kérdését a parlament elé vitte. A törvényhozás különbizottsága azonban csak tavaly májusban szállt ki a helyszínre. A testületi jelentés a terv valóra váltása mellett foglalt állást, de a jelentés azóta sem került megvitatás végett a parlament plénuma elé. A román sajtó szerint a kormány és az RMGC a háttérben megállapodott abban, hogy mivel az idén helyhatósági és általános választási év van Romániában, semmi olyan döntés ne szülessék, amely a kormánypárt esélyeit csökkenti. Eközben azonban Verespatakon a terv kivitelezése teljes gőzerővel halad. Az RMGC a településen olyan bizonytalanságot és annyira feszült légkört kreált, hogy az ingatlantulajdonosok mintegy harminc százaléka máris eladta házát és földjét a bányacégnek. Július 20-án már az első sírt is elköltöztették Verespatakról. Éppen az unitárius temetőből, s éppen magyar ember sírját. Ennek költségeit szintén az RMGC állta. Az élők és a holtak elűzésével párhuzamosan, a kanadai-román vállalat hónapok óta illegális próbafúrásokat végez Verespatakon és környékén. Az egyik római kori bányajáratot már meg is semmisítették. A fúrásokkal az elmúlt hónapokban több alkalommal szennyezték be súlyosan a kutak vizét, a fúráshoz használt bentonit a vizet tejszínűvé festette, több lakos kórházba került, de mindeddig mi sem történt. A felháborodás azonban júliusra olyan méreteket öltött, hogy a sajtó nyomására a Fehér Megyei Tanács kénytelen volt lépni. Törvénytelen tevékenységéért a múlt hónap végén az RMGC-t 75 millió lejes bírsággal sújtották. Ilyen körülmények között félő, hogy ha sikerül is a bányaterv végrehajtását leállítani, a település olyan csapásokat szenved el, amelyekből már soha nem lesz képes felépülni. A helyiek úgy vélik, hogy tulajdonképpen ez a cél, DUNA TV-HIR Az aracsi pusztatemplom a vajdasági magyarság ezeréves délvidéki megmaradásának szimbóluma. A hét végén tartották a hagyományos aracsi emlékünnepséget, de az eső miatt nem lehetett megközelíteni a bánáti puszta közepén álló templomromot, így az elkészült harangot is a tordai templom udvarán szentelték fel. Az aracsi temlom romjai dacolva az évszázadokkal, még mindig állnak. Az 1030-ban alapított monostor megőrzésére az év elején a Vajdasági Magyar Szövetség Aracsi harangok néven alapítványt hozott létre, amely elsőként egy harangot készítetett a romtemplomhoz. A harangszentelésen Szabó Vilmos államtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány felemelte szavát a Délvidéki magyarokat ért támadások ellen. - Ahol csak egy magyar él, arról is történelmi feladatunk gondoskodni - mondta. Kasza József, a VMSZ elnöke szerint az aracsi pusztatemplom a délvidéki magyarság megmaradásának szimbóluma. - Összefogás nélkül nem lesz megmaradás, itt a Délvidéken sem. Erre hivatott ez a harang és erre hivatott ez az összefogás - mutatott rá. Az Aracsi harangok Alapítvány az ünnepségen megkezdte a téglajegyek árusítását, amiből támogatják a romtemplom megőrzését, és pénzelik a többi délvidéki magyar műemlék gondozását. s az időhúzás is ezt szolgálja. A hatályos törvények értelmében mindaddig, amíg a környezeti hatástanulmány el nem készült, s azt a kormány jóvá nem hagyta, a bányavállalat semmilyen munkálatot nem folytathatna. A kormány jelenleg a Bisztroje Duna-deltai csatorna Ukrajna által tervezett megépítésével van elfoglalva. S Bukarest éppen azokra a nemzetközi határ menti vízügyi egyezményekre hivatkozik a csatorna kérdésében, amelyeket a verespataki beruházással kapcsolatban nem kíván figyelembe venni. Talán éppen ez a magyarázata annak, hogy a román nyelvű sajtóban szinte semmilyen nyilvánosságot nem kaptak azok a nehézfémes Maros-szennyezések, amelyek az elmúlt hetekben történtek. Az egyik súlyos környezeti baleset az Erdélyi-érchegység délkeleti részén, Felsőcsertés és Nozság, a másik pedig a Verespatakhoz közeli Zalatnán következett be. A folyót mindkét alkalommal rendkívül ártalmas nehézfém-mérgezés érte. Külön figyelmet érdemel az a körülmény, hogy az előbbi szeny- nyezést okozó bányacég az European Goldfields névre hallgató vegyes vállalat, amelyet szintén Frank Timis alapított. A román állam részesedése a vegyes vállalatból ott is, akárcsak Verespatakon nevetségesen alacsony: 20 százaléknyi. A vállalat azt hitte - nyilván, nem alaptalanul -, hogy Romániában pénzzel mindent el lehet intézni. Sokáig úgy is tűnt, hogy a bányaprojekt útjába semmi sem állhat, hogy egy-kettőre kitelepíthetik a környéken élő lakosokat. De nem számítottak arra, hogy a térség egyszerű lakosai annyira ragaszkodnak majd őseik házához, á két évezredes településhez, hogy érdekvédelmi egyesületet hoznak létre, eredményesen lobbiznak, s hatásosan ellenállnak. Verespatak megfélemlített maradék lakosságának egy része most feszülten várja a fejleményeket. Mások határozottak: nem engednek semmilyen zsarolásnak, s nem hagyják el őseik földjét. Amikor az ember a bányatervről kérdezi őket, rendszerint fejcsóválva csak annyit mondanak: az arany a sátán szeme. Évszázadok óta pontosan tudják ezt - amióta a verespataki aranyért ádáz harc folyik. A harangot a tordai templom udvarán szentelték fel (A Duna Televízió felvétele, A kárpátaljai fiatalok háromszor vitték el a pálmát Sokk és rock a színpadon BESZÁMOLÓ A Fekete-tenger partján fekvő Odesszában minden nyáron megrendezésre kerül a Dél Gyöngye Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál, amelyre meghívást kapnak a szomszédos országok és Ukrajna legtehetségesebb fiataljai. Idén a beregszászi Atasz tánccsoport és az Ungvári Nyugat Gyöngye Divatház növendékei képviselték Kárpátalját a négy kategóriában meghirdetett versenyeken (tánc, ének, szépség és divatházak). Az összesen tizenhat tagból álló csapat két-két műsorszámmal lépett színpadra. Az Atasz tánccsoport előadta Sokk nevű táncát, valamint még egy modem produkcióval bűvölte el a nemzetközi zsűrit. Óriási sikerük volt, és megérdemeltei állhatták a dobogó legfelső fokára. Az ungváriak a divatházak kategóriában vitték el; pálmát, Fantázia és Rock nevű elő adásukkal.- Nem feledkezzünk meg a szép ségversenyről sem - emelte k Kononenko Szvetlána, az Atas: tánccsoport vezetője -, amelyen a Atasz tánccsoport szólistáját Kononenko Aljonát indítottuk a ti nédzserek kategóriájában. Miutái szépségkirálynővé választották három első díjjal térhetett haza kárpátaljai csapat. A fiatalok fan tasztikusan érezték magunkat. Rengeteg munkával járt a felke szülés - mondták, de csodálato érzés volt, amikor kihirdették győzelmünket. Bár versenyezr mentünk Odesszába, az a pár nap amit ott töltöttünk, felér egy kü földi nyaralással. Sokan közülün most látták először a tengert, é most vettek részt először nemzei közi megmérettetésen, (ki, th) Heil Hitler, horogkereszt, 666, sátán és más feliratokkal mázó ták tele a Zilah-belvárosi református templom bejáratát és falt it. A hívek éppen a reggeli istentiszteletre igyekeztek, amikor és: revették a templomgyalázást. A román rendőrség még keresi c elkövetőket. (A Duna Televízió felvételi (Képarchívum)
