Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-07 / 182. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 7. A második és a nyolcadik hónap között meglazulhatnak a fogak, de stabilitásuk később magától helyreáll Egészséges kismamamosoly A gyermekvárás ideje alatt a kismamák sokszor élnek át kellemetlen perceket fogaik miatt. A vérző, fájdalmas íny csökkenti a komfortérzetet, és előfordulhat, hogy egy-egy fogtól végleg búcsút kell venni. ÉLETMÓD Vajon törvényszerű a terhesség alatti foghullás? Azt tartják, egy gyerekkel több, egy foggal kevesebb. Valóban így van ez? A szakemberek szerint ez is csak egy, a terhességhez kapcsolódó hiedelmek közül. Ami igaz: a várandósság alatt megnő a fogszuvasodás veszélye. Az is tény, hogy a magzatnak kalciumra van szüksége a csontképződéshez. Ezért alakulhatott ki az elképzelés, hogy az anya fogazatából kioldódó kalciumra is szükség van a gyermek csontozatának felépüléséhez. A fogakat borító zománc azonban olyan stabil, hogy nem bontható meg. A magzat a szükséges anyagokat megszerezheti az anya véréből, vagyis nincs szükség a szuvasodás során a fogakból kioldódó kalciumra. Igazolták, hogy a kismamák fogai rosszabbak, mint a hasonló korú, de még gyermektelen nőknek. Az is bizonyos, hogy a szülések számával egyenes arányban nőhet a fogromlás valószínűsége. Ezek a megfigyelések azonban csak a szuvasodásra jobban hajlamos egyének esetében igazak, különösen akkor, ha semmiféle preventív eljárást nem alkalmazunk. A panaszok oka az, hogy amikor egy nő terhes lesz, a hormonok elválasztásának mértéke, egyensúlya megváltozik szervezetében. Az ösztrogén és progeszteron a szájüregben is kifejti hatását. Emiatt meglazulhatnak a fogak, ami a második és a nyolcadik hónap között jellemző, de stabilitásuk később magától helyreáll. Ugyanilyen jellegzetes tünet az íny duzzanata. Az íny erei sérülékenyebbek lesznek, emiatt az íny hamarabb vérzik, gyulladtabb, és fájhat is egy kicsit. A baj az, hogy akinek fáj az ínye, az nem mer hozzányúlni, és felületesebben tisztítja a fogait. Ez vezet szuvasodáshoz. Ráadásul a várandós nők kívánósak, többet nassolnak, így az ételmaradék lerakódása folyamatos, és a baktériumok által termelt sav tartósan fejti ki hatását. Ennek megelőzésére a kismamának nemhogy kímélnie kell az ínyét a fogtisztítás során, hanem éppen ellenkezőleg, a szokásosnál alaposabban és gyakrabban kell fogat mosnia. Egészséges kismamáknál a fogak tisztán tartásával a fogszuvasodás könnyen megelőzhető. Vannak más, szuvasodást megelőző lehetőségek is. Vizsgálatok bizonyították, hogy ahol a fluor megfelelő mennyiségben van jelen (1 mg/1) az ivóvízben, ott az azt fogyasztók fogazata egészségesebb, mivel a zománcba beépülő fluor a savhatással szemben ellenállóbbá teszi a fogakat. Ahol ez nincs meg, ott szükség lehet más módon történő fluorpótlásra is, de már a terhességet megelőzően is. Várandós anyákon milyen fogászati beavatkozások végezhetők? Ha nem szükséges, nem javasoljuk a fogászati kezelést terhesség alatt. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek alkalmazása tilos, mert például fogelszíneződést okozhatnak a gyermek fogazatában. A fogorvosi ellátáshoz kötődő stressz sem tesz jót a babának, főleg fejlődésének első három hónapjában. Aki a várandósság előtt rendszeresen ellenőrizteti fogait, azt nem érheti olyan meglepetés, ami halaszthatatlan beavatkozást kívánna. A sürgősségi esetek természetesen elláthatók, de nem ilyenkor kell kicseréltetni az elszíneződött koronákat vagy a töméseket. Ha mégis szükség van valamilyen kezelésre, azt akkor jó elvégeztetni, amikor már túl van a kismama az első kritikus időszakon, és kisebb pocakkal még kényelmesen tud ülni a fogorvosi székben. (Kismama) Csak a méhben és közvetlen környezetében okozhatnak betegséget A méhbevaló előnyei a fogamzásgátló tablettával szemben SOROZAT A nők jelentős része idegenkedik a méhbevalóktól. Ennek bizonyítására, hadd idézzem egyik esetemet: Egy fiatalasszony nem kis nehézségek árán szülte meg második gyermekét. Több terhességre nem kívántak vállalkozni, és kérte tanácsom a fogamzásgátlást illetően. Neki sem mondtam mást, mint amit itt körvonalaztam. Vagyis, ha valaki már elérte a kívánt gyermekszámot, leghelyesebb, ha a méhbe helyezhető eszközök használatával próbálkozik. S akkor a kedves, főiskolai végzettséggel rendelkező asz- szony így válaszolt: „Tudja, ha arra gondolok, hogy belém tesznek egy üyen izét, akkor frászt kapok.“ Próbáltam meggyőzni, hogy egy szövetbarát műanyagból, gondos kísérletek alapján előállított orvosi eszközről van szó, de nem tudtam ellenszenvét eloszlatni. Látva, hogy ő is, mint a legtöbb asszony, fülbevalót, nyakláncot, karkötőt, gyűrűt hord, megkérdeztem: „Ezeket az »idegen testeket« tudja hordani?” A válasz rövid volt: „Igen, ezeket szeretem.” Akkor, tanácstalanságomban fogalmazódott meg bennem a következő javaslat. El kellene nevezni a méhbe helyezhető fogamzásgátló eszközöket a fülbevaló mintájára méhbevalónak, és ez talán csökkentené a nők szubjektív ellenszenvét. Tulajdonképpen ezt a nyelvújító javaslatot komolyan gondolom. A helyes, „méhbe helyezhető fogamzásgátló eszköz” kifejezés túl hosszú és tudálékos. A kezdőbetűkből álló rövidítést a magyar nyelvben ritkán használjuk. A nők általában spirálról vagy hurokról beszélnek, de sokszor éppen nem a spirál vagy hurok alakú eszközről van szó. Az orvosok méhpesszáriu- mot is szeretnek emlegetni; ez viszont összekeverhető a valódi, a hüvelyi pesszáriummal. így, ha a múlt századbeli nyelvújítóknak jó volt a fülbevaló, akkor miért ne lehetne jó most nekünk a méhbevaló? A nők egészségének védelme érdekében fontos lenne a méhbevalókat népszerűsítenünk. Igaz, a tablettáknak van két komoly előnye. Egyfelől biztosabbak. A nem kívánt terhességek aránya száz nő között évente még az egyet sem éri el. Ezzel szemben a méhbevaló biztonsága alacsonyabb. Típustól és a használat idejétől függően változik a nem kívánt terhességek aránya. így például a Lippes-hurok használata esetében száz nő közül évente kb. hárman esnek teherbe. Az újabb rézborításos vagy hormontartalmú méhbevalóknál (például Multiload) a hatásfok jobb, közelít az egyhez. A tabletták másik előnyét a nők úgy szokták kifejezni: „elegánsabb”. Az orvosnak „csak fel kell írni”, és ők otthon beszedik. Ezzel szemben a nőgyógyász által feltett méhbevalók kezdetben csaknem mindenkinél bizonyos kellemetlenségekkel járnak. A felhelyezés után egy ideig méhgörcsök jelentkezhetnek, a nők mintegy 10%- ában a görcsök „sikeresek” is, vagyis kilökik az eszközt. A havivérzések néhány hónapig erősebbek, nem ritkák a havivérzések közötti „közti” vérzések. Nagy ritkán kismedencei gyulladást idézhetnek elő. Nem szabad azonban feledni a méhbevalók két jelentős előnyét a tablettákkal szemben. Az egyik a mellékhatások súlyosságában levő különbség. Míg a tablettákat szájon keresztül szedik be, így azok lebomlanak a szervezetben, és a vér útján mindenhova eljuthatnak, tehát általános a hatásuk, addig a méhbevalók csak a méhben „rendetlenkedhetnek”. A tabletták nagy ritkán a hajlamosokban trombózist okozhatnak, és ennek következményei végzetesek is lehetnek. A világon már kétezernél több halálesetet tartanak nyilván. Ezzel szemben a méhbevalók csak a méhben és közvetlen környezetében okozhatnak betegséget. Ez elsősorban gyulladásban nyilvánulhat meg. évente 10 000 nő közül egynek van komolyabb petefészek- és/vagy méhfüggelék-gyulladása. A méhbevalót használóknál ez egy nagyságrenddel, tehát tízszer gyakoribb, de ez is csak egy asszonyt érint ezer közül. Mindezek azt igazolják, hogy a méhbevaló miatt csak kivételesen szerencsétlen körülmények között alakulhat ki súlyos szövődmény. A gyulladásos tünetek jelentkezése ugyanis köny- nyen felismerhető, és akkor akár a méhbevaló eltávolítása után mód van a hatékony kezelésre. A fogamzásgátló tabletták ritka súlyos szövődményei gyakorta váratlanul jelentkeznek, és az orvosi beavatkozás hatékonysága a trombózis kezelésében korlátozottabb. A lényeg tehát az, hogy míg a tabletta nagyon ritkán, de súlyos és nehezen befolyásolható mellékhatásokkal járhat, addig a méhbevaló csak helyi és általában jól kezelhető problémákat okozhat alkalmazóinál. Az Egyesült Királyságban a fogamzásgátlással kapcsolatos súlyos szövődményeket így a halálozásokat is pontosan nyüvántartják, 1973 és 1983 között, tehát 10 év alatt 10 méhbevaló okozta halálozást észleltek mintegy 500 000 használóban. így az éves gyakoriságot 5 millió nőre kell számolni, tehát félmillió használóra esett egy halálozás. Hárman méhen kívüli terhességben haltak meg. A méhbevaló ugyanis látszólag növeli a méhen kívüli terhességek gyakoriságát. A magyarázat egyszerű: elsősorban a méhen belül beágyazódó fogamzásokkal szemben jelent védelmet, hiszen a méhbevaló a méhen belül van. Ha különben is méhen kívüli terhesség következne-be, a méhbe helyezett fogamzásgátló eszköz ezzel szemben csak ritkán képes védelmet biztosítani. Emiatt a méhbevalót alkalmazók közt látszólag megemelkedik a méhen kívüli terhességek aránya. A méhen kívüli terhességek aránya egyébként alacsonyabb a fogamzásgátlást nem alkalmazó nőkhöz viszonyítva! A nemzetközi tapasztalatok szerint a méhbevaló mellett bekövetkező terhességek mintegy 5%-a méhen kívüli. (A méhen kívüli terhesség egyébként az összes terhességen belül jóval 1% alatt van.) Éppen ezért fontos orvosi szabály: a méhbevaló alkalmazásakor bekövetkező terhességeket mindaddig méhen kívülieknek kell tartani, amíg egyértelműen nem igazolható a méhen belüli terhesség. A probléma felismerése segített a későbbi estek megelőzésében is, ugyanis mind a három említett halálozt 1973 és 1975 között történt. Azót szerencsére hasonló esetről nei számoltak be. Részletek dr. Czeizel Endre A egészséges utódokért című műi kajából egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469 Pólyák Evelyn 2003. december 28-án született A nagyszarvai Bertalan Dóra 2004. március 13-án látta meg a napvilágot