Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-07 / 182. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 7 Irak-szerte heves harcok dúlnak a milicisták és a többnemzetiségű erők között Elraboltak négy sofőrt Muktada asz-Szadr radikális hitszónok hívei Bagdadban (Reuters-felvétel) MSZP: kormánylépést a vajdasági atrocitások ügyében! Belgrád tiltakozik RÖVIDEN Kiutasították a katonai attasét Moszkva. Az Oroszország és a balti államok kapcsolataiban keletkezett újabb feszültség jeleként tegnap nemkívánatos személlyé minősítették Litvánia moszkvai katonai attaséját, akinek két napon belül el kell hagynia állomáshelyét. Az Oroszország és a 3 balti állam kapcsolataiban szinte folyamatosan jelen lévő feszültség jeleként Moszkvából március végén 31itván, 2 észt, áprilisban pedig 1 lett diplomatát utasítottak ki, válaszul orosz diplomaták nem sokkal korábbi kiutasítására Vilniusból, Rigából és Tallinnból. (MTI) Bili Clinton az elnököt bírálja Toronto. Gyengítette a terrorizmus elleni harcot George Bush azzal, hogy megdöntötte Szaddám Húszéin elnök rendszerét, mert a volt iraki diktátor csak „ötödrangú veszélyt” jelentett az USA számára - fejtette ki Torontóban Bili Clinton amerikai exelnök. Azt hangoztatta, hogy az Irakra zúdított háború létfontosságú forrásokat vont el az el-Kaida nemzetközi terrorszervezet elleni küzdelemtől. (MTI) Terroristagyanús brit állampolgár London. Az amerikai hadi- tengerészet egyik harci egységének stratégiai terveit tartalmazó dokumentum volt a birtokában annak a terroristagyanús brit állampolgárnak, akit csütörtökön tartóztatott le a londoni rendőrség. Tegnap a brit főváros egyik bíróságán ismertették vele az amerikai kiadatási kérelemben szereplő vádakat. A férfi hozzáfért a 2002. októberi moszkvai színházi merényletet elkövető csecsen terrorista vezér elektronikus levelezésének számlájához. Ahmad működtetett egy olyan honlapot is, mely információkat szolgáltatott arról, miként lehet eljutni a háborús övezetekbe, és sürgette, hogy részesítsenek kiképzésben embereket szent háborúra. (MTI) Bagdad/Nedzsef/Varsó/ Bejrút. Tizenkilenc halottja és 111 sebesültje van Bagdadban a csütörtök óta tartó harcoknak - közölte tegnap az iraki egészség- ügyi minisztérium, kórházi források azonban ennél jóval több áldozatról számoltak be. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A tárca illetékesének tájékoztatása szerint a síiták szent városában, Nedzsefben egy iraki halt meg és 25-en sebesültek meg az elmúlt nap során. A dél-iraki Násziríjában a halálos áldozatok száma hat, a sebesülteké pedig tizenhárom. Más források szerint 52 halottja és 174 sebesültje van csütörtök óta a többnemzetiségű érők és az iraki biztonsági egységek által a síita milicisták ellen több városban indított támadásnak. Brit és olasz katonák harcolnak immár több napja Muktada asz- Szadr radikális hitszónok fegyvereseivel Dél-Irakban és Bagdad Szadr- város nevű negyedében. A júniusban életbe lépett tűzszünet óta most folynak a leghevesebb harcok. Az iraki kormány eltökélt az illegális milíciák felszámolására és bejelentette, hogy a nedzsefi hadművelet más térségekre is kiterjed. „Százszázalékosan meg vagyunk győződve arról, hogy nincs Irakban szükség milíciákra, bárkit szolgáljanak is“ - jelentette ki Dzsirdzsisz Szaada szóvivő. Nedzsefben az amerikai légierő helikopterei rakétákkal támadták a városközpontban lévő temetőt, ahol a milicisták elbarikádozták magukat és harckocsikat vonultattak fel a városközpont irányában - közölték szemtanúk. Egy másik újságíró harckocsikból, tartályautókból és Humvee típusú harci járművekből álló konvojt látott a Nedzsef felé vezető úton. A városban csütörtök óta 10 irakit öltek meg és 40-en sebesültek meg a harcok során, míg az amerikaiak vesztesége egy halott és 5 sebesült. A közeli Kúfa kórházába három halottat és nyolc sebesültet szállítottak be. Nedzsef tartományban aknavető-találat érte tegnap hajnalban a Golf tábort, a szövetséges erők támaszpontját, míg az ukrán katonák Vászit tartományban lévő támaszpontjára, a Zulu táborra leadott két sorozat célt tévesztett - közölte egy lengyel katonai szóvivő. Krzysztof Plazuk őrnagy elmondta: a támadások során senki sem sebesült meg. A szóvivő szerint a támadásokat a Szadrhoz hű milicisták követték el. Szadrvárosban legkevesebb 26 halottja és 90 sebesültje van a csatározásoknak - közölték a környékbeli kórházak. Az amerikai hadsereg tájékoztatása szerint 15 amerikai katona sebesült meg a bagdadi összecsapásokban, közülük 6-an Szadrvárosban. A dél-iraki Bászrában legkevesebb 5 ember halt meg és 3-an sebesültek meg a milicisták és brit katonák közötti összecsapásokban Szadr mozgalmának tájékoztatása szerint. A brit hadsereg nem erősítette meg a veszteségekről szóló hírt és azt közölte, hogy tárgyalások folynak a milicistákkal. A dél-iraki Nászírijá- ban a rendőrség szerint 7 polgári személyt öltek meg és 13-an sebesültek meg a milicisták és az olasz katonák közötti harcokban. A halálos áldozatok között van a harcokban megsebesült 4 személy is, akiknek a mentőautóját érte találat. Amára városában legkevesebb 8 polgári személy sebesült meg a milicisták és a brit katonák összecsapása során. Irakban elraboltak négy libanoni kamionsofőrt járművükkel együtt. Egy név nélkül nyilatkozó biztonsági illetékes tegnap Bejrútban elmondta, hogy az árukkal megrakott négy libanoni kamionnak Bagdad és az iraki fővárostól nyugatra fekvő Ramádi között veszett nyoma. A libanoni külügyminisztérium bagdadi ügyvivője azonnal kapcsolatba lépett az iraki hatóságokkal. A négy gépkocsivezető külön közlekedett, több mint 24 órája nincs hír róluk - mondta tegnap az illetékes. Ali asz-Szisztáni, az iraki síiták első számú vezetője szívpanaszai kezelésére tegnap elindult Londonba. A 73 éves vallási vezető környezetéből származó információk szerint Szisztáni már több mint egy hete beteg. MTI-HÍR Belgrád. Belgrád tegnap hivatalosan visszautasította a magyar kormány azon szemrehányását, hogy a Vajdaságban megszaporodtak az ottani magyar kisebbség elleni atrocitások. Rasim Ljajics szerb-montenegrói kisebbségi és emberjogügyi miniszter nyilatkozatban hangsúlyozta: Belgrád eleget tesz minden, általa vállalt kötelezettségnek a magyarok vonatkozásában. Ljajics ezzel visszautasította Kovács László magyar külügyminiszter csütörtöMTI-HÍR Prága. Szigorított biztonsági intézkedéseket léptettek életbe egy cseh atomerőműben hamis bombariadó alapján - közölték tegnap rendőrségi illetékesek. Egy névtelen telefonáló csütörtök este figyelmezette a dukovanyi atomerőmű alkalmazottait, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet egy tömegpusztító fegyverekkel teli buszt indított útnak a létesítmény felé - számolt be róla Petr Spilka, az erőmű szóvivője. A rendőrségnek tegnap reggelre siMTI-JELENTÉS Biskek. Legalább negyven hegymászó - túlnyomórészt cseh - van még a hó fogságában egy lavinaomlás következtében Kirgi- zisztán északkeleti hegyvidékén - közölte tegnap Biskekben a rendkívüli helyzetek minisztériuma. A csütörtöki lavinaomlás után újabb lavinák zúdultak le a térségben, gátolva a mentőosztagok munkáját. „A mentési munkálatok megszakadtak, súlyos a helyzet, mivel a lavinaomlások folytatódnak” - közölte a minisztérium egy illetékese. Időközben kön küldött levelének azt az állí tását, amely szerint Belgrád nen teremtette meg a vajdasági ma gyár kisebbség elleni atrocitásol ügyét vizsgálni hivatott kétoldali vegyes bizottság munkájáho: szükséges feltételeket. Közben az MSZP országgyűlés frakciójának külügyi munkacso portja felkérte a magyar kor mányt, hogy tegyen lépéseket ; nemzetközi fórumokon a vajdasá gi magyarok ellen elkövetett atro citások kivizsgáltatása és a nem zeti kisebbségek fokozottabb vé delme érdekében. került azonosítania a hívást: a te lefonálóról - egy ötvenes éveibei járó cseh nőről - kiderült, hog paranoid skizofréniában szenved és ismert a hatóságok előtt, mer már nem egyszer intézett névte len fenyegetést különböző létesít ményekhez. Spilka elmondta, ; furcsának tűnő fenyegetést min denesetre komolyan vették a erőműben, és megtettek minden ilyen esetekben szükséges ovin tézkedést: értesítették a cseh nuk leáris biztonsági hivatalt (SUJB és az erőművet üzemeltető CEI áramkonszernt. orosz mentőalakulatok is érkéz tek a térségbe, hogy segítsenek kirgiz hegyi mentőknek. Kiseb orvoscsapat és egy kutyás keres< osztag is van az orosz segítők ke zött. Csaknem 50, különféle nemze tiségű hegymászó indult útna csütörtökön a Tien-san hegység ben, hogy meghódítsa a 6995 mé tér magas Hantengrit. Ötezer mé térén jártak, amikor lavina zúdul le útvonalukra. Legalább hat em bér - öt cseh és egy orosz hegy mászó - vesztette életét a csütöi toki lavina miatt, további nég pedig megsérült. Sikerült azonosítani a telefonálót Hamis bombariadó volt az atomerőműben Legalább negyvenen vannak még veszélyben Cseh hegymászók rekedtek a hó fogságában HÁTTÉR Izrael kivonulást és betelepítést is tervez Az enyhülés jele, hogy Izrael tegnap újra megnyitotta a rafahi határátkelőt (CTK/AP-felvétel ORIGO Izrael az utóbbi hetek kemény fellépése után visszakozni kényszerült a Gázai övezetben. Ahogy közeledik az izraeli telepek felszámolásának határideje, a területen Sáron izraeli miniszterelnök egyre elkeseredettebben próbálja bebizonyítani, hogy a kivonulás ellenére Izrael az úr az övezetben. A Gázai övezetet Izrael az 1967- es háború óta tartja megszállva. Az ENSZ soha nem ismerte el a terület izraeli megszállását, ennek ellenére a zsidó állam telepeket létesített Gázában. Az övezetben élő mintegy másfél millió palesztin 30 százaléka lakik az ENSZ által létesített menekülttáborokban, őket az izraeli hadsereg űzte el otthonaikból, a zsidó állam alakulásakor. A Gázai övezet fölötti ellenőrzést az oslói szerződés elvileg a palesztinoknak juttatta. A palesztinok közt élő 7000 zsidó telepes megvédése óriási pénzt és katonai potenciált emészt fel, ezért Sáron miniszterelnök az év elején felvetette, hogy a Gázai övezetet ki kellene üríteni. Ha ugyanis nincsenek telepesek, az izraeli katonáknak nem kell bemenniük a palesztinok közé, elég, ha a határokat védik. A javaslat majdnem a jobboldali kormány teljes széteséséhez vezetett, ugyanis az ultrakonzervatív ortodox pártok nem hajlandók feladni semmilyen zsidók által lakott települést. Az enyhülés jele, hogy Izrael tegnap újra megnyitotta a rafahi határátkelőt. A zsidó állam katonái két hete zárták le a határátkelőt biztonsági okokra hivatkozva. A határzár miatt több mint kétezer ember rekedt a senki földjén. A humanitárius válsággá dagadó határzár miatt az Egyesült Államok is arra sürgette Izraelt, hogy oldja föl a határzárat. Kivonult az izraeli hadsereg az észak-gázai Bét Hanún városából is. A katonák akkor szállták meg a várost, amikor egy rakéta néhány hete megölt két izraelit a Gázai övezet határán fekvő Szderót városában. A hadsereg azért vonult be Bét Hanúnba, hogy kézre kerítse azokat a harcosokat, akik újabban rakétákkal lövik az övezet határán lévő zsidó településeket. Az akció sikertelenül zárult, az izraeli katonák egyetlen rakétás palesztint sem fogtak el, a rakétatámadások pedig napi jelleggel folytatódtak. Abban, hogy a sikertelen akciók után nem erőlteti a további katonai jelenlétet a Gázai övezet palesztin területein, szerepe lehet annak, hogy a kerítésépítés és az új telepépítések miatt nemzetközileg elszigetelődött Sáron nem akarja magára haragítani megmaradt szövetségeseit. Az Egyesült Államok rosz- szallását fejezte ki, amikor kiderült, hogy mire az izraeli parlament hosszas küzdelem után elfogadta Sáron kivonulási tervét, újabb telepépítési tervet készített. A tervezetet két hónapja hagyta jóvá a miniszterelnök és Saul Mofaz védelmi miniszter, de csak néhány napja hozták nyilvánosságra. A gázai kivonulással párhuzamosan Sáron 600 új otthon építését hagyta jóvá Ciszjordániában. Az USA ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael tartsa be a békefolyamat „útitervében” foglaltakat, és ne építsen több telepet. Sáron hónapok óta alkudozott az ellenzékkel, hogy az azonnali kivonulás helyett többlépcsős rendszerben ürítsék ki a Gázai övezetet. Az elfogadott határozat értelmében a 7000 izraeli telepesne 2005-ig kell elhagynia otthonait, i többlépcsős kivonulással egy ide ben az izraeli hadsereget is kivor nák az övezetből. Ugyanakkor te vábbra is izraeli katonák őriznék a övezet határát és partvidékét.
