Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-06 / 154. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 6. Az európai örökség napjai 48 országban Szabadka is bekapcsolódik MAGYAR SZÓ Az Európai örökség napjai elnevezésű rendezvénysorozatot a kontinens 48 országában tartják. Ez jó alkalom arra, hogy a kulturális hagyományok egy-egy gyöngyszeme felé forduljon a figyelem. Szabadka is bekapcsolódott ebbe az európai jellegű megmozdulásba, s szeptemberben rendezvények sorát szervezi a városban és Palicson. A szervezők exkluzív, attraktív, autentikus, tömeges érdeklődésre számot tartó programokat terveznek, a cél az, hogy mind részvevőként, mind nézőként minél többen bekapcsolódjanak ezekbe. Svédországból és Magyarországból is jelentették, szívesen megnéznék, mit kínál fel Szabadka. A köztársasági művelődési minisztériumhoz több mint 50 városból érkezett programajánlat, s a szabadkai terveket a hét leginkább figyelemre méltó között tartják számon. Mind a minisztérium, mind a községi önkormányzat támogatja ezt a rendezvénysorozatot, de szükség lesz szponzorok segítségére is. Pintér Molnár Edit községi oktatási titkár arról szólt, hogy az iskolák is részt vállalnak a szervezésben, hiszen az Európai örökség napjainak számos rendezvénye a diákok, egyetemisták élénk érdeklődésére tarthat számot. A program - amely például régészeti ásatások helyszínének felkeresését, régi kézműves mesterségek bemutatását, a múzeumok, képtárak, műemlék jellegű középületek ingyenes látogatását is magában foglalja - még képlékeny, az elkövetkező hetekben még kiegészül koncertekkel, kiállításokkal, diákoknak szánt pályázatokkal, alkotóműhely jellegű foglalkozások egész sorával. Mivel azonban Szerbiában az idén e rendezvény- sorozat központi témája a víz, ezzel kapcsolatos előadások hangzanak el, valamint a Ludasi-tó partján, Kishegyesen, Szabadkán, Kanizsán ehhez kapcsolódó tervezetek kerülnek bemutatásra. Valihora István, a palicsi Olimpia Sportegyesület elnöke kifejtette: a több mint 120 éves palicsi olimpiai hagyományt, az ókori sportjátékokat felelevenítő, a testkultúrát népszerűsítő Vermes Lajos emlékét ápolják, ami ugyancsak megérdemli az európai örökség minősítést. Ennek jelentőségét növeli, hogy a Bagolyvár mellett felavatják a községi önkormányzat által emelt Vermes-szobrot, s ez jó alkalom arra, hogy az egykori achilleont — vagyis a nemes versengések küzdőterét — is felújítsuk. A Palicsi Olimpia zárórendezvényén a vízisportoknak jut majd a főszerep. Gólyafalva bekerülhet a Rekordok Könyvébe Közelít a világhírnév ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ A Maros megyei Sáromberke nem sok mindenről híres, de az az egy dolog, amelyért szárnyára kapta a hírnév, talán még a Rekordok Könyvébe is bejuttathatja. Virágok városáról már lehet hallani Marosvásárhelyen kívül is, ám gó- lyafalváról, Sáromberkén kívül aligha. Titulusát azzal „érdemelte ki“ a település, hogy itt a villanyoszlopokon, kéményeken nem kevesebb mint 50 pár gólya él. A helybeliek azt tartják, hogy a sár- galábúak sok szerencsét meg gyerekáldást hoznak falujuknak, ezért itt a legnagyobb becsben tartják a gólyákat. A gólyafészkes oszlopokra kihelyezett fatáblákra a helybeli iskola diákjai mindennap feljegyzik a fiókák számát, s már most azon tanakodnak, miként létesíthetnének gólyakórházat azon gyengébben fejlett egye- dek számára, melyek nem tudnak megbirkózni a rájuk váró hosszú dél-afrikai úttal. Pozsony Ferenc egyetemi professzor vette át az idei Csángó Kultúráért Díjat. A híres néprajztudós kutató, rendszerező és tudományos munkájával hívta fel a figyelmet a Moldvában élő csángóság kultúrájának értékeire, és az abban megtestesülő nemzeti és egyetemes kulturális örökségre. (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Ezek a postai képeslapok mindent elmondanak a magyarság sorsfordító négy évtizedéről Erdély után Szlovákia Szép Erdélyünk történelmi képeslapokon címmel hiánypótló kiadvány látott napvilágot. A Nagyváradon bemutatott album korabeli képeslapokon mutatja be a térség 1905-1940 közötti történetét. A XX. század elején, amikor a posta közleményeknek is helyet adott a lapokon, a levelezés új fajtája alakult ki, a képeslapok szinte minden történelmi eseményeket megörökítettek. A Göncz József és Bognár Béla soproni képeslapgyűjtők által kötetbe fűzött kordokumentumok az egykoron Magyarországhoz tartozó 22 erdélyi vármegye csaknem 200 járásszékének valamikori látványát idézik. A könyv kommentár nélkül csak képeket, neveket és számokat tartalmaz, de azáltal, hogy rögzíti, az adott település most éppen melyik ország területén van, mindent elmond a magyarság sorsfordító négy évtizedéről. Folytatásaként a Felvidék, a Délvidék és a Várvidék történelmi képeslapjait jelentetik meg. (Duna TV) Nagyváradon mutatták be azt az albumot, amely korabeli képeslapokon szemlélteti a térség 1905-1940 közötti történetét (A Duna Televízió Híradójának felvétele) A kárpátaljai Gergely István a puszta fából teremt szobrot, kopjafát, emlékművet Amikor szívből jön a tudomány Nemrég a Tisza Alkotókor fafaragó csoportjának egyik kárpátaljai tagjával, a csetfalvai Gergely Istvánnal beszélgettünk, akinek számos faragott munkáját megtalálhatjuk Kárpátalja, Magyarország és Erdély különböző településein. KARPÁTINFO Hogyan kezdted a fafaragást? Gyermekkoromban nagyon szerettem rajzolni, télen jégszobrokat készítettem, de a fafaragással sohasem próbálkoztam. Aztán ez a művészetek iránti rajongás egyszer csak eltűnt az életemből. Teltek az évek. 1996-ban egy alkalommal beszélgettünk a barátaimmal, és felvetődött az ötlet, hogy a Millennium alkalmából kellene valami emlékmű Csetfal- vára. Ekkor megbeszéltük Karma- csi Lászlóval (aki a szabadidejét főleg fafaragással tölti), hogy faragunk egy kopjafát az ünnepség alkalmából. Együtt kezdtünk a munkába, és csodálkozva tapasztaltam, milyen könnyen tudok a vésővel bánni. Az elkészült kopjafát a református templom udvarán állítottuk fel ünnepélyes keretek között. Egyéb munkáid? 2000-ben faragtunk, szintén Lacival, egy három részből álló Szent István emlékművet. Az emlékművet székely rovásírással díszítettük. Ezután a Falvak Kultúrájáért Alapítvány meghívására részt vettem az Olaszfaluban és Gersekaráton megrendezett fafaragó táborban. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tisztjeivel, tiszthelyetteseivel csináltunk egy emlékparkot kopjafákból Gersekaráton, ahol még egy több mint hat méteres keresztet is kifaragtunk, amit ott fel is állítottunk. Az Olaszfaluban található Alkotóház elé pedig kalotaszegi faragással csináltunk kaput. Közben nagy barátságok születtek a résztvevők között, így később már folyamatosan kaptam a meghívásokat a különböző fafaragó táborokba. Legutóbb hol voltál, és mit kellett készítened? Legutóbb értesített Nick Ferenc ezredes, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány (ehhez tartozik többek között a Tisza Alkotókor) elnöke, a magyar kultúra lovagja, hogy Nagykövesden ki kellene faragni egy honfoglaló katonát a Európai Unió emlékpark megnyitására. Frech Ottó fafaragóval - ahogy ő magát nevezi: a fák állati kártevőjével“ - április 20-án kezdtük el a munkát, és 29-én már fel is állították a szobrot. Ez volt az első mű, amelyet május 1-én, Szlovákia EU-s csatlakozásának ünnepén avattak fel, de még tizenegy szobor számára lesz hely a parkban. Hogyan készül el egy-egy szobor, van tervrajz, amelyet kiviteleztek? Illetve miként folyik a közös munka, ki van osztva, ki mit faragjon? Én sohasem faragok tervrajz után. Sőt, még a farönkre sem rajzolom fel az alakot, a mintát, bár sokan így csinálják. Többnyire ketten dolgozunk egy-egy munkán. Megmondják, mit kérnek, és mi két, maximum három hét alatt kivitelezzük az ötletet. Az sincs kiosztva, hogy ki mit csinál, jön az egész magától. Én mondjuk úgy vagyok'vele, hogy ránézek egy fadarabra, és máris látom benne az alakot, a formát. Az a lényeg, hogy a szobor tömör legyen, és ne törjön el. A legutóbbi faragott katonánk is ezért tartja maga mellett a kezeit, ezért tartja a szablyá- ját maga mellett. Mit a legnehezebb kifaragni, például egy emberi alaknál? A legnehezebb az arc és a kéz megformázása. Ezekkel szoktuk a legtöbb időt eltölteni, mert azt finoman, valóságosan kell ábrázolni. Én pedig szeretem a gyors munkát, mert úgy érzem, folyton tudnék hibákat találni az elkészült művön, és folyamatosan lenne mit javítani. Minek neveznéd ezt az időtöltésedet: hobbinak, munkának, hóbortnak? Mivel sohasem tanultam a fafaragást, csak a szívemből jön, és nem is pénzért csinálom, ezért már nem lehet munkának nevezni. Ahhoz pedig, hogy csak egy hobbi legyen, túl sokat foglalkozok vele, szinte egész tavasszal és nyáron fafaragóként utazgatok egyik helyről a másikra. Őszintén mondom, magam sem tudom minek nevezni ezt az elfoglaltságot, de az a lényeg, hogy nagyon szeretek a szinte semmiből, a puszta fából valamit (szobrot, kopjafát, emlékművet, stb.) teremteni. Milyen tapasztalataid vannak, megbecsülik a munkádat? Értékelik az Isten ajándékozta tehetségedet, hogy a semmiből alkotsz valamit? Kárpátalján rengeteg tehetséges művész született úgy írók, költők, festők, mint szobrászok, mégis kevesen értékelik a művészetet. Természetesen vannak kivételek, akik megbecsülik a tehetséges embereket. Én nem érzem magam művésznek, mégis jó érzéssel tölt el, ha Magyarországon vagy Erdélyben megtisztelnek ezzel a megszólítással. Olyankor zavarban vagyok, és kérem, hogy inkább csak hívjanak simán a nevemen. Aki képes felfedezni a szépséget a mindennapok rohanó világában, az értékeli, ha valaki életet ad egy darab fának, egy tiszta vászonnak, vagy egy üres lapnak. Különben pedig azt tapasztaltam, hogy vidékünkön szinte egy külön fajnak tartanak bennünket, művészlelkeket. A tanfolyam azoknak szól, akiknek nincs államilag elismert mezőgazdasági végzettségük Kötelező a szakképzettség ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Romániában ma már nem létesíthető mezőgazdasági vállalkozás szakképzettséget igazoló bizonylat nélkül - ez a követelmény is az európai uniós felzárkózás egyik elengedhetetlen feltétele. Éppen ezért egyre népszerűbbek a mezőgazda- sági képesítést nyújtó kurzusok. A Gyulafehérvári CARITAS Gyergyószentmiklósi mezőgazda- sági Részlege Gyergyószentmikló- son a Szt. Benedek Tanulmányi Házban három szakaszban 200 ember számára szervezett ingyenes magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzést. A kurzus elsősorban azoknak szól, akiknek nincsen semmiféle államilag elismert mezőgazdasági végzettségük. Ezt a szakképesítést fel tudják használni saját vállalkozásoknál, kedvezményes mezőgazdasági jellegű bankkölcsönöknél. A munkáltatók hasonló szakképesítést kérnek külföldi nyugat-európai munka- vállalások esetében is. Népszerűek a mezőgazdasági képzést nyújtó tanfolyamok (Fotó: Romániai Magyar Szó)
