Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-31 / 176. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 31. RÖVIDEN Kína háborúval fenyeget Peking. Nem zárta ki egy Tajvan elleni háború lehetőségét egy magas rangú kínai vezető arra az esetre, ha a sziget- ország elnöke ragaszkodik az új alkotmány bevezetéséhez. Vang Cej-hszi, a kínai államtanács Tajvan-ügyi hivatalának miniszterhelyettese arra is utalt, hogy „nem lenne bölcs dolog Tajvan részéről további haditechnikát vásárolni az USA-tól”. Csen Suj-pien tajvani elnök korábban közölte: államfői mandátuma végén, 2008-ban új alkotmányt akar elfogadtatni Tajvan számára. Kína és Tajvan között 1949- ben, a polgárháború végén jött létre a szakadás, de Kína Tajvant továbbra is saját területe részének tekinti és azt hirdeti, a sziget hivatalos függetlensége háborúhoz vezetne. (MTI) Meghalt a DNS egyik atyja Washington. Alig több mint egy évvel a DNS 50. „születésnapja” után meghalt Francis Crick, a génjeinket hordozó molekula szerkezetének egyik megfejtője, akinek szájából 1953-ban hangzottak el a legendás szavak: „Felfedeztük az élet titkát!” A világhírű tudóst 88 éves korában érte a halál egy amerikai kórházban, ahol vastagbélrákját kezelték^ James Watson és Francis Crick 1953. április 25-én publikálta elképzeléseit az élet egyik legfontosabb molekulája, a géneket hordozó dezoxi-ribo- nukleinsav (DNS) szerkezetéről. 1962-ben megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak. (o-o) Crick és társa új korszak nyitott a biológiában, s a genetikai forradalom napjainkban is zajlik (Reuters) Amerikai-izraeli rakétapróba Jeruzsálem. Sikeres kísérletet hajtott végre Izrael és az USA a Hec (Nyíl) rakétaelhárító rakétarendszerrel, amelyet most először próbáltak ki valós körülmények között. A Hec a világ egyetlen olyan rakétaelhárító rendszere, amely képes ötven kilométeres magasságban megsemmisíteni az ellenséges ballisztikus rakétákat. Ezt kulcsfontosságúnak tekintik annak érdekében, hogy megelőzzék a nem hagyományos töltettel felszerelt rakéták pusztító hatását. A rakétakísérletnek az elrettentés szerepét szánták Szíria, és mindenekelőtt Irán vonatkozásában, amely nagy hatótávolságú rakéta kifejlesztésén dolgozik. (MTI) „Az USA soha nem azért kezd háborút, mert akar, hanem azért, mert kell” Langyos Kerry-beszéd vegyes fogadtatása Váratlanul Bagdadba érkezett Colin Powell Irán miatt nyugtalan Boston. John Kerry massa- chusettsi szenátor az amerikai Demokrata Párt bostoni konvenciójának csütörtöki, záró estélyén - nálunk tegnap hajnalban -hivatalosan elfogadta, hogy a párt őt állította elnökjelöltjének, és ezzel befejeződött a konvenció. ÖSSZEFOGLALÓ A jelölést elfogadó - előzetesen nagyjelentőségűnek, programadónak beharangozott - beszédében Kerry ígéretet tett arra, hogy elnökként megerősíti Amerikát saját földjén, és tekintélyt szerez neki a világban, valamint ismét megszilárdítja szövetségesi szálait. Megfogadta, hogy megerősíti az amerikai fegyveres erőket, és „szükség esetén” soha nem fog tétovázni az ország erejének bevetésével, de éles ellentétbe áhította magát George Bush elnökkel a tekintetben, hogy csak megalapozott hírszerzési értesülések alapján dönt az erő alkalmazásáról. „A mostani veszélyes időkben lehet jó és rossz értelemben is erősnek lenni. Az erő több kemény szavaknál. Amerikának el kell érnie, hogy felnézzenek rá, ne csak féljenek tőle.” Megígérte, hogy visszaszerzi a Fehér Ház hitelét és az iránta való bizalmat, ami utalás volt Bush elnök azon kijelentésére a 2000. évi megválasztása előtt, hogy „megbecsülést és méltóságot szerzek az Ovális Irodának”. Kerry kijelentette: „Azonnal megreformálom az amerikai hírszerzési rendszert, hogy a tények mozgassák a politikát, és a politika soha ne torzítsa el a tényeket. Visszaállítom azt a bevált amerikai hagyományt, hogy az USA soha nem azért kezd háborút, mert akar, hanem azért, mert kell.” ígéretet tett arra, hogy azonnal megvalósítja a 2001. szeptember 11-i merényletek körülméVanessa és Alexandra Kerry. A szenátor két lánya is teljes erővel bekapcsolódik a papa kampányába. (Reuters-felvétel) nyeit kivizsgáló bizottság ajánlásait, és megüzente a terroristáknak, hogy az USA legyőzi őket. Műiden amerikai elnökjelölt számára a jelöléselfogadó beszéd a legfontosabb az életében politikai pályája szempontjából. Erre hónapokig készülnek. Egyúttal e beszéd elmondásakor kapják a legnagyobb nyilvánosságot az elnökjelöltek szeptember végi televíziós vitájáig. Kerry beszédének fő témái azonosak voltak a kampány fő témáival: az iraki háború, a terrorellenes nemzetközi hadjárat, a gazdaság állapota, az egészségügy. A beszéd előtt a konvención levetítettek egy erre az alkalomra készült kilencperces kampányfilmet, amely a jelölt élettörténetére épült. A tapasztalatok szerint a választópolgárok nagy része csak a jelöltállító konvenciókor kezdi el követni a kampány eseményeit. Felmérések szerint Kerry még ismeretlen sok amerikai előtt. Tegnap elkezdődött ennek a hadjáratnak az utolsó, 3 hónapos szakasza, Részt vett az USA kenyai és tanzániai nagykövetsége elleni merényletben Elkapták a veszélyes terroristát MTI-OSSZEFOGLALO Iszlámábád. Ahmed Kalfan Gailani néven azonosították a pakisztáni hatóságok az al-Kaida terrorhálózat letartóztatott vezetőjét, akinek fejére 25 millió dolláros vérdíjat tűzött az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). A tanzániai állampolgárságú férfi elfogását Szajed Fejszál Hajat pakisztáni belügyminiszter jelentette be a Geo pakisztáni televíziónak nyilatkozva. Gailanit egyes források szerint a múlt vasárnap, más híradások szerint kedden fogták el a kelet-pakisztáni Dudzsarát városában, több mint egy tucat másik személlyel - köztük a feleségével - együtt, miután a pakisztáni biztonsági erők rajtaütöttek egy, a szélsőségesek rejtekhelyének tartott házon. Hajat utalt arra, hogy az egyelőre pakisztáni őrizetben tartott férfit az ügyben indított vizsgálat lezárása után kiadhatják az amerikai hatóságoknak. Gailani az FBI által legkeresettebb huszonkét terroristát felsoroló lista nyolcadik helyén szerepel. Az 1974-es születésű tanzániai férfit azzal gyanúsítják, hogy részt vett az USA kenyai és tanzániai nagykövetséÚjból Európát fenyegetik Dubaj. Ismét megtorlással fenyegette meg a George Bush amerikai elnök politikáját támogató európai országokat tegnap egy iszlámista csoport, amely saját állítása szerint kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózattal. A közlemény név szerint is harckészültségbe szólította a csoport angliai, bulgáriai, olaszországi sejtjeit, az európai országokat pedig megfenyegette, hogy nem lesz nyugtuk és biztonságuk, ha megmaradnak az amerikai politika árnyékában. Az újabb üzenet - a csoport előző, szerda esti fenyegetéséhez hasonlóan - szintén említést tett arról, hogy Oszama bin Laden korábban három hónapos tűzszünetet kínált az európaiaknak, s ez július 15-én járt le. (MTI) Ahmed Kalfan Gailani (Reuters) ge elleni 1998-as merényletben. Az előbbi robbantásban több mint kétszáz, ez utóbbiban pedig 11 személy vesztette életét. Pakisztán, amely Washington kulcs- fontosságú szövetségese a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrorcselekmények után indított nemzetközi terrorizmusellenes hadjáratban, az al- Kaida több száz feltételezett tagját tartóztatta már le. A terrorhálózat több vezetőjét kiadták Amerikának. Összefoglaló Bagdad. Amerikát nyugtalanítja, hogy Irán növelni akarja befolyását Dél-Irakban - mondta Colin Powell amerikai külügyminiszter, aki tegnap váratlanul Bagdadba érkezett. Ő a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki a június 28-i hatalomátadás óta felkereste Bagdadon Powell előzőleg Szaúd-Ará- biában találkozott Ijád Allávival, az iraki átmeneti kormány vezetőjével, és mindketten üdvözölték azt a szaúdi javaslatot, hogy küldjenek egyesített muzulmán haderőt Irakba békefenntartó feladatokra. Legkevesebb 13 iraki életét vesztette és 13 további megsebesült tegnapra virradóra Fallúdzsában amerikai katonák és helyi fegyveresek közötti heves összecsapásokban. Az áldozatokról a fallúdzsai közkórház egyik orvosa számolt be. A hét órán át tartó összecsapásokban házak és gyárépületek semmisültek meg a város keleti részén. Az amerikai hadsereg ezt a hírt megerősítette, hozzátéve, hogy amerikai katonák nem sebesültek meg. Előző este arról érkezett jelentés, hogy az amerikai légierő Fallúdzsa déli részén lerombolt egy épületet. Az utóbbi néhány hónapban az amerikaiak többször mértek légicsapást a Bagdadtól nyugatra fekvő város épületeire, ahol az az-Zarkávi vezette terroristacsoport tagjai bújnak meg. Az iraki rendőrség razziáiban 270 terroristát fogott el, akiknek többsége a szomszédos országokból származik. Falah an-Nakíb iraki belügyminiszter a Londonban megjelenő as-Sark al-Auszatnak elmondta, Szíriából és Iránból érkeznek Irakba a merénylők. „Bizton állíthatom, hogy az öngyilkos merényletek végrehajtóinak 90 százaléka nem iraki.” Szíria tagadja azokat a vádakat, hogy fegyvereseket enged át a két ország közös határán, de azt elismeri, rendvédelmi szervei nem tudják megakadályozni, hogy a 600 km hosszú határon átszivárogjanak iraki területre bűnöző elemek. Irán a feltételezések szerint inkább pénzzel, és nem fegyverrel igyekszik hatással lenni Irakra. (MTI, SITA) amelynek befejeztével, november 2-án tartják meg a választást. Közben augusztus végén New Yorkban lesz a Republikánus Párt jelöltállító konvenciója. Az amerikai média kritikusan reagált Kerry beszédére, az általános vélemény szerint nem használta ki ezt a kiváló alkalmat arra, hogy egyértelmű üzenetet küldjön az amerikai népnek az Irakkal és a gazdasággal kapcsolatos terveire vonatkozóan. A Washington Post azért bírálta, mert nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogy elnökként indított-e volna háborút Irak ellen. „Ráadásul egy szót sem ejtett arról, hogy Afganisztánt megszabadítottuk a tálibok, Irakot pedig Szaddám hatalmától.” Ugyancsak az Irakkal kapcsolatos víziót hiányolta a New York Times. „A választók azt akarták tőle hallani, hogy bevallja, hiba volt, amikor megszavazta Bush Irak elleni háborúját. Most már nyilvánvaló, Kerry úr ezt nem fogja megtenni, és ez szégyen” - írta a lap. (MTI, SITA) Amerikai támaszpontok létesítése Bulgáriában Egyelőre nincs döntés MTI-HIR Szófia. Távoli még a döntés amerikai katonai támaszpontok létesítéséről Bulgáriában - közölte tegnap a szófiai látogatáson tartózkodó Richard Myers tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. „Az USA több más országgal is tárgyal ez ügyben, és még nem született döntés” - tette hozzá. Ilko Dimitrov, a bolgár védelmi miniszter helyettese előző nap kijelentette, hogy a támaszpontok létesítéséről a politikai döntés már megszületett, és már csak jogi és technikai kérdések maradtak nyitva. Az áprilisban NATO- taggá vált Bulgária többször jelezte készségét arra, hogy területén amerikai támaszpontokat fogadjon. A szófiai kormány - az ellenzék iraki kivonulásról szóló parlamenti indítványa és iraki túszejtők fenyegetései ellenére - közölte: nem hívja vissza a bolgár csapatokat 2005 végéig, vagy amíg azt az iraki kormány nem kéri. Az izraeli és amerikai nagykövetség volt a célpont Merényletek Taskentben MTI-HIR Taskent. Öngyilkos merényletet hajtottak végre tegnap Izrael és az USA taskenti nagykövetsége ellen. Az izraeli rádió jelentése szerint két helyi lakos vesztette életét. A halottak üzbég biztonsági őrök voltak, izraeli sérültje nem volt a nagykövetség bejáratánál végrehajtott merényletnek, a misszió munkatársai biztonságban vannak. Az amerikai nagykövetség egyik munkatársa megerősítette, hogy a képviselet előtt öngyilkos merénylet történt, részleteket azonban nem említett. Helyszíni beszámolók szerint itt is voltak áldozatok. Egy harmadik robbanás is történt az üzbég főügyészség épületénél, ahol öt személy sebesült meg. A romániai magyarok ügyének okoz kárt Nastase-levél Orbánnak MTI-JELENTES Bukarest/Budapest. Adrian Nastase román miniszterelnök nyílt levelet intézett Orbán Viktor volt magyar kormányfőhöz, a Fidesz elnökéhez. Németh Zsolt, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetője csütörtökön este szokatlannak nevezte: Nastase azelőtt nyilvánosságra hozta levelét, hogy azt a címzett megkapta volna. „Mélységes szomorúsággal vettem tudomásul az Ön beszédének radikalizmusát, a romániai etnikumok közötti normális és harmonikus viszony tagadását” - olvasható a nyűt levélben, amelynek szerzője szerint Orbán tusnádfürdői üzenete nem felel meg sem a mai romániai valóságnak, sem pedig annak, amit a nemzeti kisebbségek, ületve az európai partnerek érzékelnek. Nastase hangsúlyozta: nem holmi „tömegmozgalmak” vagy szélsőséges, ultimátumszerű követelések hozhatnak javulást a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségek számára. Ehhez csak a párbeszéd vezethet el, hiszen ez az egyetlen út, amely összhangban van a mai európai demokrácia realitásaival. Nastase szerint minden ezzel ellentétes magatartás éppen a romániai magyarok ügyének okoz kárt, akik országukkal együtt fognak csatlakozni az EU-hoz. A román kormányfő elfogadhatatlannak tartja, hogy a romániai magyar kisebbség vagy bármilyen más kisebbség az anyaország belpolitikai vitáinak tárgya, bizonyos politikai ambíciók eszköze legyen. Nastase úgy látja: Romániát mintaszerűnek tekintik az etnikumok közti kapcsolatok szempontjából, az EB legutóbbi jelentései pedig nyilvánvalóvá teszik, hogy az ország teljesíti az EU-csatlakozáshoz szükséges politikai kritériumokat, beleértve a nemzeti kisebbségek védelmét is.
