Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-29 / 174. szám, szerda

ISKOLA UTCA 2004. július 29., csütörtök 2. évfolyam 30. szám PÁLYÁZÓ Kutatások támogatása AJÁNLÓ A Magyar Tudományos Akadémia Arany János Közalapítványá­nak Határon Túli Magyar Tudományos Kutatásért Szakkuratóriu­ma pályázatot ír ki a külhoni magyar tudományos kutatások támo­gatására. Pályázat nyújtható be a következő kategóriákban: a. szenior kutatói ösztöndíj, b. fiatal kutatói ösztöndíj, c. felsőoktatási kutató-tanári ösztöndíj, d. MTA határon túli magyar nyelvészeti és társadalomtudomá­nyi kutatási program ösztöndíja. A pályázatok leadási határideje: 2004. szeptember 12. (posta1 bélyegző dátuma). A pályázati kiírás és az űrlap megtalálható és letölthető a Magyar Tudományos Akadémia ( www.mta.hu ), az Arany János Közalapítvány ( www.ajk.mtaki.hu ), valamint az MTA Kisebbségkutató Intézet ( www.mtaki.hu ) honlapjáról. Ér­deklődni lehet az Arany János Közalapítvány titkárságán. Tel/fax.: (00-36-1) 4116495, e-mail cím: szikszai@mtaki.hu . (ú) Egészségbiztosítási járulék augusztus 31-éig Végzős diákoknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Az állam csak a vakáció végéig, vagyis augusztus 31-éig téríti meg a középiskolai tanulmányaikat idén befejezett diákok egészség­biztosításijárulékát. Azoknak a fi­ataloknak, akik szeptembertől nem jelentkeznek a munkaügyi hi­vatalban, nem helyezkednek el, il­letve nem tanulnak tovább, saját zsebből kell fizetniük az említett díjat. Ez utóbbi sok esetben félre­értés tárgyát képezi a végzettek körében, tájékoztatott Dusán Kopecky, az Általános Egészség­ügyi Biztosító képviselője. A felső­fokú tanulmányaikat befejező egyének helyett csak az államvizs­ga, nem pedig a diplomaátadási ünnepség napjáig fizeti az állam a járulékot. A friss diplomások már másnaptól saját maguk kötelesek befizetni a díjat, hacsak nem fo­lyamodnak munkanélküli segé­lyért vagy nem vállalnak állást. A másoddiplomás képzésre jelent­kező fiatalok csak 25 éves korig jo­gosultak az állam támogatására. Minden fent említett változásról nyolc napon belül kell tájékoztatni az egészségügyi biztosítót, (t) A felsőfokú tanulmányaikat befejező egyének helyett csak az állam­vizsga, nem pedig a diplomaátadási ünnepség napjáig fizeti az ál­lam a járulékot (Pavol Kroslákfelvétele) Tízezer pedagógust sikerült felkészíteni Tanárok és a számítógép ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Gidrafa. Az Infovek projektum keretében négy héten át pedagógu­sokat oktatnak számítógépes isme­retekre a Bazin környéki települé­sen. A napokban kezdődött felké­szítés során a tervek szerint 120 alap- és középiskolai pedagógus is­merkedhet meg a számítógép hasz­nálatával. A Kassa melletti Óruzsin településen már korábban, július 11-én megkezdték 120 pedagógus felkészítését. Nyár végére tehát újabb 240 fővel gyarapodhat azon pedagógusok száma, akik elvégez­ték az említett, immár ötödik éve megrendezett tanfolyamot. A tan­folyam résztvevői négy hét után számítógép-felhasználói ismerete­ket igazoló oklevelet kapnak, mely egyben feljogosítja őket arra is, hogy oktatóként segítsék kollégái­kat a számítógépes ismeretek elsa­játításában. Ennek köszönhetően két éven belül a tervek szerint 83 ezer pedagógus ismerkedhet meg a PC használatával. 1999 és 2003 kö­zött 10 ezer pedagógust sikerült felkészíteni. Idén mintegy 900 taní­tó és tanár jelezte, hogy részt venne a tanfolyamon. Az oktatási minisz­térium tájékoztatása szerint az év végéig körülbelül 3500 iskolát lát­nak el internetcsatlakozással és legalább hat darab számítógéppel. Ennek köszönhetően már idén minden iskolában lesz világhálóra csatlakoztatott PC. Az állam az Infovek projekt megvalósítására idén hozzávetőleg 450 mülió koro­nát költ. Az összegből 155 milliót fordítanak az internetcsatla­kozással járó kiadásokra, 200 milli­ót a pedagógusok felkészítésére és szoftvervásárlásra, a maradékot pedig a számítógépes vírusok elleni védelemre költik, (t) A szülők ellépik csemetéiket elvárásaikkal, bonyolult magatartási szabályokat kérnek rajtuk számon Beszélgessünk vele! Sajnos a tipikus nevelési helyzetek legtöbbször egy már megtörtént baj, hiba, mulasztás után jön­nek létre (Pavol Kroslák felvétele) Ha azt akarjuk elérni, hogy a kisdiák bizonyos dolgokat megtegyen, má­sokat viszont elkerüljön, a személyes példamutatás mellett némi tervszerűség­re is szükség lesz. Ha min­dig csak rögtönözünk, nem lesz alkalom arra, hogy meg is magyarázzuk a gyereknek elvárásaink hátterét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A legtöbb tanár vagy szülő a saját bőrén tapasztalja, hogy a már meg­gyökeresedett magatartási problé­mákon milyen nehéz enyhíteni. Az iskolás gyerekek családjában a házi feladat elkészítése, és az esti lefek­vés a leggyakoribb konfliktusforrás. Legyünk mértékletesek az elvárása­inkkal! Azt nem várhatjuk el a ne­bulóktól, hogy mindig, önként a maximumot nyújtsák a tanulásban, és szó nélkül lefeküdjenek az álta­lunk meghatározott időben. De a viták és összeütközések súlyossága és gyakorisága mérsékelhető, ha már kisgyerekkortól egyértelműek a lefekvés szabályai, és amikor el­kezdődik az iskola, világosan meg­fogalmazzuk az otthoni leckekészí­téssel kapcsolatos elvárásainkat. Hasonlóképpen fontos, hogy már egészen kicsi kortól tudja a gyerek, melyek a tiltott dolgok, és minder­ről a fejlettségének, életkorának megfelelő szinten beszéljünk vele. Elvárások A szülők gyakran elárasztják cse­metéiket elvárásaikkal és bonyolult magatartási szabályokat kérnek raj­tuk számon. A szakértők szerint az alsó tagozatos gyerekektől az alábbi általános magatartási szabályok többé-kevésbé következetes betar­tását várhatjuk el: 1. Udvariasság és segítőkészség. 2. Más emberek tulajdonának tisz­teletben tartása. 3. Figyelmesen meghallgatni máso­kat, ha hozzá szólnak. 4. Tilos másokat fizikaüag bántal­mazni. Amikor „neveljük” a gyermekün­ket, hajlamosak vagyunk elfelejt­kezni arról, hogy a vele való kom­munikáció a szó eredeti jelentése szerint sokkal inkább „beszélgetés”, semmint „beszéd”. Vagyis akkor ha­tékony, ha a másik félnek is lehető­sége van elmondani a véleményét. Sajnos a tipikus nevelési helyzetek legtöbbször egy már megtörtént baj, hiba, mulasztás után jönnek létre, amikor a szülők többnyire mérgesek, felháborodottak, sértet­tek és csak nehezen vagy alig tűrik el, hogy a gyerek is véleményt nyil­vánítson. Fontos, hogy például a házi munkával kapcsolatban akkor rögzítsük a gyerek kötelezettségeit, amikor egyikünk sem indulatos, és adjuk meg neki a lehetőséget, hogy a saját javaslatait is elmondja. így sokkal nagyobb az esélye a közösen alkotott szabály betartásának, mintha diktátumként közöljük vele, hogyan kell kitakarítani a szobáját, vagy hányszor kell hetente moso­gatnia stb. Viselkedj rendesen! Sok szülő-gyerek konfliktus elke­rülhető, ha mindig az életkornak megfelelő fogalmakat használunk. A gyerekek 11-12 éves korukig na­gyon konkrétan gondolkodnak, ne­hézséget okoz nekik az elvont fogal­mak megértése. Ha azt mondjuk, hogy „viselkedj rendesen a többiek­kel” - a gyerek semmiféle konkrét információt sem kapott a követen­dő magatartására nézve, legfeljebb azt éri, hogy neheztelünk rá. Ehe­lyett célszerű példákat felsorolni: ne vedd el mások játékait, vagy kö­szönd meg, ha oda adta neked a bi­ciklijét. Ha a kamasznak azt mond­juk, hogy csinálj rendet a szobád­ban, tudni fogja, mit értünk ez alatt. De egy 5-6 éves gyereknek ugyanez teljesíthetetlen feladat, ezért kisebb konkrét, átlátható ré­szekre kell bontani: először szedd össze a kockákat, azután vidd ki a piszkos ruhákat a szennyes ládába stb. Mindig számításba kell venni, hogy a gyereknek az életkorától függően korlátozott az emlékezete és a jövő elképzelésének képessé­ge. Óvodás kor előtt felesleges az­zal érvelni, hogy ha nem fekszel le idejében, nem megyünk a hét vé­gén a cirkuszba. Ilyen időtávlatban ugyanis a gyerekek 5-6 éves koruk előtt nem tudnak gondolkodni. Az iskolásoknak is sokat segít a maga­tartási szabályok betartásában, ha apró figyelmeztető jeleket ragasz­tunk például a fürdőszoba tükörre: egy fogat mosó gyerek vagy állat képével emlékeztetjük a rendsze­res fogápolásra, egy játékosan megrajzolt nyü a szennyes tartóhoz irányítja, hogy ne hagyja széjjel a mosásra váró ruháit stb. (he, m) Ha megállapítottuk a probléma okát és lényegét, meghatározzuk a megoldás célját Konfliktusok a szülők és az iskola között MARKÓ EMIL A tanár munkája lényegében nem más, mint új nevelési és didak­tikai problémák megoldásának szakadadan folyamata, s ezek megoldásának kérdései pszicholó­giai jellegűek. A gond általában ott keletkezik, ahol az adott helyzet megoldására nem áll rendelkezésünkre megfele­lő eljárásmód, tehát újszerű megkö­zelítésre van szükségünk. Ekkor elemezzük a problematikus helyzet egyes elemeit és a köztük levő vi­szonyt, majd feltáljuk a probléma keletkezésének és létének okait. Ha megállapítottuk a probléma okát és lényegét, meghatározzuk a megol­dás célját. A probléma feladattá vál­tozik. Megoldásának elsődleges fel­tétele, hogy helyesen értelmezzük a problémahelyzetet. Ez nagyban azon múlik, hogy milyenek az egyén tapasztalatai, készség- és szokásszintje, álláspontja, attitűd­jei, de befolyásoló tényező az egész­ségi állapot, a pszichikai ráhangolt­ság is. A nevelési gondok többsége a személyek közti kapcsolat zavará­ból adódik. A helyzet helyes észlelé­sének, megértésének ezért további fontos feltétele az empátia, vagyis a helyzet szereplői élményvilágába való beleérzés képessége. Az empá­tiával szorosan összefügg az antici- páció és a prédikáció készsége, va­gyis az egyes személyek cselekvésé­nek mintegy előrelátása. Az empá­tia és az anticipáció képességét a fejlődéslélektan tanulmányozása, a közös viták, megbeszélések jelentő­sen fejlesztik. Az említett készsége­ket a tanár kísérleti helyzetek te­remtésével gyakorolhatja, pl. séták, kirándulások során, mindenütt, ahol nem kizárólagosan didaktikai feladatok megoldása a cél: A tanu­lók reakcióit az adott problémára összehasonlítja a feltételezett, mint­egy elvárt reakciókkal, így jobban megközelíthetők a tanulók belső determinánsai. Egy példa az iskolai gyakorlat­ból: a munkára nevelés során a ta­nár kijelölte a tanulók feladatát, majd kiment az osztályból. Amikor visszajött, azt látta, hogy az egyik tanuló megütötte a másikat. Azon­nal elkérte tanulókönyvét és beírta: -Ok nélkül megtámadta osztálytár­sát. Az elkövető azon igyekezetére, hogy megvilágítsa: azért támadt osztálytársára, mert az a tanár tá­vollétében kigúnyolta munkáját a többiek előtt, tömören így reagált: - Tűnj el a szemem elől! az óra ugyanis véget ért. A megszokott re­akciót láthatjuk: helytelen viselke­dés = megjegyzés = büntetés. Az összefüggések feltárása nélkül a ta­nár azt tette, amit rendszerint szo­kott: figyelmeztette a szülőket. A probléma megoldását részletesen elemzi az adott példa és egyáltalán a problémamegoldás pedagógiai­lélektani következményeit. Az ilyen és ehhez hasonló - intézkedési cselekedetek a tanár részéről konfliktusok egész lánco­latát indíthatják el az iskola és a szülők között. S ha lehet, kerüljük a hasonló eseteket. Jól tesszük, ha először a -bűnös diák cselekedetét ismertetjük a szüleivel. így elkerül­hetjük a félreértéseket, amelyek az oktató-nevelő folyamatokat igen negatívan befolyásolhatják. A diák nem mindig bűnös, amikor ezzel vádolják (Pavol Kroslák felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents