Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-29 / 174. szám, szerda
ISKOLA UTCA 2004. július 29., csütörtök 2. évfolyam 30. szám PÁLYÁZÓ Kutatások támogatása AJÁNLÓ A Magyar Tudományos Akadémia Arany János Közalapítványának Határon Túli Magyar Tudományos Kutatásért Szakkuratóriuma pályázatot ír ki a külhoni magyar tudományos kutatások támogatására. Pályázat nyújtható be a következő kategóriákban: a. szenior kutatói ösztöndíj, b. fiatal kutatói ösztöndíj, c. felsőoktatási kutató-tanári ösztöndíj, d. MTA határon túli magyar nyelvészeti és társadalomtudományi kutatási program ösztöndíja. A pályázatok leadási határideje: 2004. szeptember 12. (posta1 bélyegző dátuma). A pályázati kiírás és az űrlap megtalálható és letölthető a Magyar Tudományos Akadémia ( www.mta.hu ), az Arany János Közalapítvány ( www.ajk.mtaki.hu ), valamint az MTA Kisebbségkutató Intézet ( www.mtaki.hu ) honlapjáról. Érdeklődni lehet az Arany János Közalapítvány titkárságán. Tel/fax.: (00-36-1) 4116495, e-mail cím: szikszai@mtaki.hu . (ú) Egészségbiztosítási járulék augusztus 31-éig Végzős diákoknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Az állam csak a vakáció végéig, vagyis augusztus 31-éig téríti meg a középiskolai tanulmányaikat idén befejezett diákok egészségbiztosításijárulékát. Azoknak a fiataloknak, akik szeptembertől nem jelentkeznek a munkaügyi hivatalban, nem helyezkednek el, illetve nem tanulnak tovább, saját zsebből kell fizetniük az említett díjat. Ez utóbbi sok esetben félreértés tárgyát képezi a végzettek körében, tájékoztatott Dusán Kopecky, az Általános Egészségügyi Biztosító képviselője. A felsőfokú tanulmányaikat befejező egyének helyett csak az államvizsga, nem pedig a diplomaátadási ünnepség napjáig fizeti az állam a járulékot. A friss diplomások már másnaptól saját maguk kötelesek befizetni a díjat, hacsak nem folyamodnak munkanélküli segélyért vagy nem vállalnak állást. A másoddiplomás képzésre jelentkező fiatalok csak 25 éves korig jogosultak az állam támogatására. Minden fent említett változásról nyolc napon belül kell tájékoztatni az egészségügyi biztosítót, (t) A felsőfokú tanulmányaikat befejező egyének helyett csak az államvizsga, nem pedig a diplomaátadási ünnepség napjáig fizeti az állam a járulékot (Pavol Kroslákfelvétele) Tízezer pedagógust sikerült felkészíteni Tanárok és a számítógép ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Gidrafa. Az Infovek projektum keretében négy héten át pedagógusokat oktatnak számítógépes ismeretekre a Bazin környéki településen. A napokban kezdődött felkészítés során a tervek szerint 120 alap- és középiskolai pedagógus ismerkedhet meg a számítógép használatával. A Kassa melletti Óruzsin településen már korábban, július 11-én megkezdték 120 pedagógus felkészítését. Nyár végére tehát újabb 240 fővel gyarapodhat azon pedagógusok száma, akik elvégezték az említett, immár ötödik éve megrendezett tanfolyamot. A tanfolyam résztvevői négy hét után számítógép-felhasználói ismereteket igazoló oklevelet kapnak, mely egyben feljogosítja őket arra is, hogy oktatóként segítsék kollégáikat a számítógépes ismeretek elsajátításában. Ennek köszönhetően két éven belül a tervek szerint 83 ezer pedagógus ismerkedhet meg a PC használatával. 1999 és 2003 között 10 ezer pedagógust sikerült felkészíteni. Idén mintegy 900 tanító és tanár jelezte, hogy részt venne a tanfolyamon. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint az év végéig körülbelül 3500 iskolát látnak el internetcsatlakozással és legalább hat darab számítógéppel. Ennek köszönhetően már idén minden iskolában lesz világhálóra csatlakoztatott PC. Az állam az Infovek projekt megvalósítására idén hozzávetőleg 450 mülió koronát költ. Az összegből 155 milliót fordítanak az internetcsatlakozással járó kiadásokra, 200 milliót a pedagógusok felkészítésére és szoftvervásárlásra, a maradékot pedig a számítógépes vírusok elleni védelemre költik, (t) A szülők ellépik csemetéiket elvárásaikkal, bonyolult magatartási szabályokat kérnek rajtuk számon Beszélgessünk vele! Sajnos a tipikus nevelési helyzetek legtöbbször egy már megtörtént baj, hiba, mulasztás után jönnek létre (Pavol Kroslák felvétele) Ha azt akarjuk elérni, hogy a kisdiák bizonyos dolgokat megtegyen, másokat viszont elkerüljön, a személyes példamutatás mellett némi tervszerűségre is szükség lesz. Ha mindig csak rögtönözünk, nem lesz alkalom arra, hogy meg is magyarázzuk a gyereknek elvárásaink hátterét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A legtöbb tanár vagy szülő a saját bőrén tapasztalja, hogy a már meggyökeresedett magatartási problémákon milyen nehéz enyhíteni. Az iskolás gyerekek családjában a házi feladat elkészítése, és az esti lefekvés a leggyakoribb konfliktusforrás. Legyünk mértékletesek az elvárásainkkal! Azt nem várhatjuk el a nebulóktól, hogy mindig, önként a maximumot nyújtsák a tanulásban, és szó nélkül lefeküdjenek az általunk meghatározott időben. De a viták és összeütközések súlyossága és gyakorisága mérsékelhető, ha már kisgyerekkortól egyértelműek a lefekvés szabályai, és amikor elkezdődik az iskola, világosan megfogalmazzuk az otthoni leckekészítéssel kapcsolatos elvárásainkat. Hasonlóképpen fontos, hogy már egészen kicsi kortól tudja a gyerek, melyek a tiltott dolgok, és minderről a fejlettségének, életkorának megfelelő szinten beszéljünk vele. Elvárások A szülők gyakran elárasztják csemetéiket elvárásaikkal és bonyolult magatartási szabályokat kérnek rajtuk számon. A szakértők szerint az alsó tagozatos gyerekektől az alábbi általános magatartási szabályok többé-kevésbé következetes betartását várhatjuk el: 1. Udvariasság és segítőkészség. 2. Más emberek tulajdonának tiszteletben tartása. 3. Figyelmesen meghallgatni másokat, ha hozzá szólnak. 4. Tilos másokat fizikaüag bántalmazni. Amikor „neveljük” a gyermekünket, hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról, hogy a vele való kommunikáció a szó eredeti jelentése szerint sokkal inkább „beszélgetés”, semmint „beszéd”. Vagyis akkor hatékony, ha a másik félnek is lehetősége van elmondani a véleményét. Sajnos a tipikus nevelési helyzetek legtöbbször egy már megtörtént baj, hiba, mulasztás után jönnek létre, amikor a szülők többnyire mérgesek, felháborodottak, sértettek és csak nehezen vagy alig tűrik el, hogy a gyerek is véleményt nyilvánítson. Fontos, hogy például a házi munkával kapcsolatban akkor rögzítsük a gyerek kötelezettségeit, amikor egyikünk sem indulatos, és adjuk meg neki a lehetőséget, hogy a saját javaslatait is elmondja. így sokkal nagyobb az esélye a közösen alkotott szabály betartásának, mintha diktátumként közöljük vele, hogyan kell kitakarítani a szobáját, vagy hányszor kell hetente mosogatnia stb. Viselkedj rendesen! Sok szülő-gyerek konfliktus elkerülhető, ha mindig az életkornak megfelelő fogalmakat használunk. A gyerekek 11-12 éves korukig nagyon konkrétan gondolkodnak, nehézséget okoz nekik az elvont fogalmak megértése. Ha azt mondjuk, hogy „viselkedj rendesen a többiekkel” - a gyerek semmiféle konkrét információt sem kapott a követendő magatartására nézve, legfeljebb azt éri, hogy neheztelünk rá. Ehelyett célszerű példákat felsorolni: ne vedd el mások játékait, vagy köszönd meg, ha oda adta neked a biciklijét. Ha a kamasznak azt mondjuk, hogy csinálj rendet a szobádban, tudni fogja, mit értünk ez alatt. De egy 5-6 éves gyereknek ugyanez teljesíthetetlen feladat, ezért kisebb konkrét, átlátható részekre kell bontani: először szedd össze a kockákat, azután vidd ki a piszkos ruhákat a szennyes ládába stb. Mindig számításba kell venni, hogy a gyereknek az életkorától függően korlátozott az emlékezete és a jövő elképzelésének képessége. Óvodás kor előtt felesleges azzal érvelni, hogy ha nem fekszel le idejében, nem megyünk a hét végén a cirkuszba. Ilyen időtávlatban ugyanis a gyerekek 5-6 éves koruk előtt nem tudnak gondolkodni. Az iskolásoknak is sokat segít a magatartási szabályok betartásában, ha apró figyelmeztető jeleket ragasztunk például a fürdőszoba tükörre: egy fogat mosó gyerek vagy állat képével emlékeztetjük a rendszeres fogápolásra, egy játékosan megrajzolt nyü a szennyes tartóhoz irányítja, hogy ne hagyja széjjel a mosásra váró ruháit stb. (he, m) Ha megállapítottuk a probléma okát és lényegét, meghatározzuk a megoldás célját Konfliktusok a szülők és az iskola között MARKÓ EMIL A tanár munkája lényegében nem más, mint új nevelési és didaktikai problémák megoldásának szakadadan folyamata, s ezek megoldásának kérdései pszichológiai jellegűek. A gond általában ott keletkezik, ahol az adott helyzet megoldására nem áll rendelkezésünkre megfelelő eljárásmód, tehát újszerű megközelítésre van szükségünk. Ekkor elemezzük a problematikus helyzet egyes elemeit és a köztük levő viszonyt, majd feltáljuk a probléma keletkezésének és létének okait. Ha megállapítottuk a probléma okát és lényegét, meghatározzuk a megoldás célját. A probléma feladattá változik. Megoldásának elsődleges feltétele, hogy helyesen értelmezzük a problémahelyzetet. Ez nagyban azon múlik, hogy milyenek az egyén tapasztalatai, készség- és szokásszintje, álláspontja, attitűdjei, de befolyásoló tényező az egészségi állapot, a pszichikai ráhangoltság is. A nevelési gondok többsége a személyek közti kapcsolat zavarából adódik. A helyzet helyes észlelésének, megértésének ezért további fontos feltétele az empátia, vagyis a helyzet szereplői élményvilágába való beleérzés képessége. Az empátiával szorosan összefügg az antici- páció és a prédikáció készsége, vagyis az egyes személyek cselekvésének mintegy előrelátása. Az empátia és az anticipáció képességét a fejlődéslélektan tanulmányozása, a közös viták, megbeszélések jelentősen fejlesztik. Az említett készségeket a tanár kísérleti helyzetek teremtésével gyakorolhatja, pl. séták, kirándulások során, mindenütt, ahol nem kizárólagosan didaktikai feladatok megoldása a cél: A tanulók reakcióit az adott problémára összehasonlítja a feltételezett, mintegy elvárt reakciókkal, így jobban megközelíthetők a tanulók belső determinánsai. Egy példa az iskolai gyakorlatból: a munkára nevelés során a tanár kijelölte a tanulók feladatát, majd kiment az osztályból. Amikor visszajött, azt látta, hogy az egyik tanuló megütötte a másikat. Azonnal elkérte tanulókönyvét és beírta: -Ok nélkül megtámadta osztálytársát. Az elkövető azon igyekezetére, hogy megvilágítsa: azért támadt osztálytársára, mert az a tanár távollétében kigúnyolta munkáját a többiek előtt, tömören így reagált: - Tűnj el a szemem elől! az óra ugyanis véget ért. A megszokott reakciót láthatjuk: helytelen viselkedés = megjegyzés = büntetés. Az összefüggések feltárása nélkül a tanár azt tette, amit rendszerint szokott: figyelmeztette a szülőket. A probléma megoldását részletesen elemzi az adott példa és egyáltalán a problémamegoldás pedagógiailélektani következményeit. Az ilyen és ehhez hasonló - intézkedési cselekedetek a tanár részéről konfliktusok egész láncolatát indíthatják el az iskola és a szülők között. S ha lehet, kerüljük a hasonló eseteket. Jól tesszük, ha először a -bűnös diák cselekedetét ismertetjük a szüleivel. így elkerülhetjük a félreértéseket, amelyek az oktató-nevelő folyamatokat igen negatívan befolyásolhatják. A diák nem mindig bűnös, amikor ezzel vádolják (Pavol Kroslák felvétele)
