Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-29 / 174. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 29. Iskola utca 19 Feltételezik a gyerekekről, hogy képesek jól beosztani az idejüket, tudják melyik tantárgyat célszerű tanulni Döcögve olvasó tanulók A teherként átélt tanulás, az iskolai kudarcok sokszor végleg kioltják a diákok természetes kíváncsiságát (Pavol Kroslák felvétele) Azok az emberek, akik inspiráló szellemi környezetben töltik életüket, de legalább gyerekkorukban igazán jó tanáraik, tanítóik voltak, képesek ezt a nyitottságot, kíváncsiságot egész életükben megőrizni, és felnőttként is köny- nyen, örömmel tanulnak. De nincs mindenkinek ilyen szerencséje. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A gyerek születésétől hatéves koráig úgy tanul meg beszélni, gondolkozni, bonyolult társas viszonyokban eligazodni, hogy ebben jószerivel csak a saját tanulási technikáira támaszkodik. Mint a spongya szívja magába az információt, sosem fárad el, sőt láthatóan élvezi a dolgot. Az iskoláskorban azonban fokozatosan megváltozik a helyzet. Az ötödikesek bizonyítványa általában egy egész jeggyel rosszabb, mint az alsó tagozatban volt, és a következő három évben ez a hanyatlás lassabb ütemben, de folytatódik. Tévhitek útvesztőjében Ennek döntően az az oka, hogy a 10-12 éveseket az iskolarendszer úgy kezeli, mint akik már tökéletesen olvasnak, az olvasott szöveget pontosan értelmezik, képesek kizárólag a tankönyvek és az órán elhangzottak alapján tanulni. Feltételezik a gyerekekről, hogy rendelkeznek az önálló otthoni tanuláshoz szükséges önfegyelemmel, elszántsággal, kitartással, képesek jól beosztani az idejüket, tudják melyik tantárgyat, hogyan és milyen sorrendben célszerű tanulni, mikor és hogyan kell hatékonyan pihenni. Rejtett gondok A valóság ezzel szemben az, hogy még a jó képességű tanulóknak is csak 5-10 százaléka rendelkezik ezekkel a készségekkel. A legtöbb felső tagozatba lépő gyerek jellemző, visszatérő panasza: „Hiába ülök a könyv fölött egész délután, nem megy a fejembe ez a bonyolult szöveg! Hogyan tanuljam meg, ha nem is értem? Tegnap tényleg tudtam, de mára egyszerűen az egész elszállt a fejemből.” Az olvasási nehézségek, különösen, ha rejtve maradnak, a felső tagozatban szinte lehetetlenné teszik az eredményes tanulást, és ha el is jut a gyerek a középiskolába, bukdácsolásra van ítélve. Az iskola ilyenkor már nem foglalkozik ezzel az elmaradással, hiszen ott tornyosulnak az újabb és újabb közismereti tárgyak, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia. Teherként átélt tanulás A gyerek persze nem tudja, hogy mi a baj, különösen, ha valóban sokat foglalkozik a leckékkel. Csak éppen a döcögő olvasás, hiányos szövegértés miatt szinte semmi sem rögzül benne az olvasott, és egyre nehezebb tananyagból. Tragikus tény, hogy a teherként átélt tanulás, az iskolai kudarcok sokszor végleg kioltják a természetes kíváncsiságot, megakasztják, hibás vágányra terelik a gyerek szellemi fejlődését. Márpedig, ha a diák erőfeszítései nem növelik napról-nap- ra a teljesítőképességet, ha nem érzi, hogy a tanulás során egyre inkább birtokba veszi a világot, kényszerintézménnyé lesz számára az iskola, ahol egyre rosszabbul érzi magát, (he, m) A diplomások talán olyan oklevelet szereztek, mely az új elhelyezkedési körülmények között értéktelen Miről árulkodnak a tanterv hiányosságai? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A társadalom átalakulása és a gazdaság változásai gyorsabbak, mint sokan gondolnák. Az információs forradalom itt zajlik körülöttünk, a tantervek és tanítási módszerek általában mégsem alkalmazkodnak elég gyorsan. Óriási változatosság mutatkozik a tantervek, a tanítási módszerek és az intézmények között, melyek olyan kreatív és magasan képzett európaiak generációit nevelték fel, alak a világ minden táján el tudnak helyezkedni. Ennek ellenére nem folytathatjuk vakon az (eltűnőben lévő) hagyományos munkákra specializált embertömegek kitermelését ahelyett, hogy olyan alkalmazkodni képes egyéneket képeznénk nagy számban, akik mindenféle foglalkozásba képesek beletanulni. Kínálat és kereslet Az ilyen oktatási rendszerekből kikerülő diákok arra számítanak, hogy azonnal el tudnak helyezkedni. Ha azonban az, amit megtanítottak nekik, nem felel meg az üzleti életbe újonnan belépőkkel szemben támasztott elvárásoknak, és ha képesítéseiket „túl alacsony” vagy „irreleváns” minősítéssel visszadobják, akkor valami nagyon nincs rendben. Nem működik a kommunikáció, az egyik fél nem adja a másiknak a tudomására, hogy mire van igény, vagy hogy mi a reális kínálat. Kiábrándulunk a rendszerből, a csalódott diplomások pedig talán olyan oklevélre áldozták pénzüket és idejüket, mely az új elhelyezkedési körülmények között értéktelennek bizonyul. Irányt kellene változtatni az oktatási rendszerben, hogy „embereket” képezzen, ne pedig „emberi erőforrást a gazdaság számára”. Pénzügyi hiányosságok A társadalom korunkban kiterjedt oktatási rendszereket követel, a jövőben pedig még nagyobbakra lesz szüksége, az ennek megfelelő anyagi támogatás azonban nem a megfelelő irányban folyik a pedagógusokhoz. Az OECD kutatásai azt mutatják, hogy az oktatásra fordított állami kiadások aránya a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNP) képest szinte az összes európai országban kitartóan csökken, nagyrészt a nemzeti politika és költségvetés igényeinek szorításában, ami rövidtávú politikához vezethet. A támogatás fogyatkozásával párhuzamosan nőnek viszont az újabb szolgáltatások iránti igények. A jelenlegi gazdasági légkörben kétséges, hogy a közoktatásra fordított állami kiadások számottevően megemelkednek, ezért a figyelem egyre inkább az oktatásra fordított magánbefektetések és az oktatási költségvetések ésszerűbb kezelése felé fordul. A versenyképesség javításáért történt átszervezések során szerzett saját tapasztalatokból kiindulva az ipar úgy gondolja, hogy jobb a rendelkezésre álló támogatást hatékonyabban elkölteni, mint több pénzt költeni. Idővel nagy eredményeket lehet elérni úgy is, hogy kis fejlesztéseket valósítunk meg következetesen, lépésről lépésre. Magukat a pedagógusokat kell felhatalmazni arra, hogy ezeket a belső hatékonysági vizsgálatokat elvégezzék, mindenfajta beavatkozás vagy túlzott kívülről jövő nyomás nélkül. A hangsúlyt az újdonság bevezetésére, és nem a költségcsökkentésnek a közigazgatásban ma széles körben használt embertelen eszközére kell helyezni. A képességeknek, a tanterveknek és az anyagi támogatásnak ezek a hiányosságai veszélyesek, mivel Európának azt a képességét fenyegetik, hogy megállja a helyét a mai világ új és összetett kihívásaival szemben. Kockára teszik Európa versenyképességét és demokratikus ideáljait, és talajt adnak a munkanélküliségnek és a társadalmi marginalizálódásnak. Mindezek miatt az oktatás átalakításának kiemelt helyen kell szerepelnie valamennyi ország politikai napirendjén, (ac) A társadalom korunkban kiterjedt oktatási rendszereket követel (Pavol Kroslák felvétele) HOL MENNYIT KÖLTENEK OKTATÁSRA USA 2,7 Kanada 2,6 OECD-átlag 1,7 Finnország 1,7 Svédország 1,7 Dánia 1,6 Ausztrália 1,6 Írország 1,5 Belgium 1,3 Norvégia 1,3 Hollandia 1,2 Ausztria 1,2 Spanyolország 1,2 Magyarország 1,1 Franciaország 1,1 Portugália 1,1 Nagy-Britannia 1,0 Németország 1,0 Csehország 0,9 Olaszország 0,9 Görögország 0,9 Szlovákia 0,8 Lengyelország 0,8 (Forrás: TASR, a számadatok százalékban jelzik, hogy az egyes államok bruttó hazai össztermékük hányad részét fordítják évente az oktatásügy támogatására) El kell sajátítanunk a hatékonyan tanulás módszerét! A sikeres jövő záloga ISMERTETÉS Sok gyerek úgy lép ki az iskola- rendszerből, hogy gyakorlatilag nem tud olvasni. Döcögve, szótagolva betűzi a szöveget, de annak jelentésével már alig van tisztában. A tanulási problémák sok fiatalt érintenek. Sok „problémás” gyerek valójában megfelelő képességekkel rendelkezik, de az ismeretek elsajátításához szükséges legfontosabb készség, a jó szövegértéssel járó olvasni tudás híján valamikor tíz éves koruk táján elvesztik a tanulás és a tudás fonalát. A boldogulás, az anyagi és társadalmi siker egyetlen járható útja a munkaerőpiacon jól eladható és folyamatosan karban tartott, továbbfejleszthető tudás. Ez azt jelenti, hogy fiatal korunkban, de harminc vagy akár ötven évesen is tovább kell képeznünk magunkat. Gyermekeink tanulási készségek hiányában nehéz jövő elé néznek, hiszen az élethosszig tartó tanulás korszakában tudásunk és képességeink folyamatos fejlesztésére van szükség. Sajnos, nemzetközi felmérések tanúsága szerint a magyar és szlovák gyerekek a sereghajtók közé tartoznak az olvasási, tanulási készségek területén. Jó hír, hogy ma már nagyon sok szaktudás és tapasztalat halmozódott fel világszerte a tanulási problémák sikeres kezelésével kapcsolatban. Az emberi agy, a tanuló agy működését napról napra jobban érijük. Kiderült, hogy a tanulás technológiájában, az alkalmazott módszerekben jelentkező lemaradások, elakadások, ha idejében felfedezik őket, aránylag gyorsan kor- rigálhatóak. (he) Az emberi agy, a tanuló agy működését napról napra jobban értjük (Pavol Kroslák felvétele) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, je lenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést augusztus 4- ig beküldik, megnyerhetik az ABART Kiadó ajándékát, Szűcs Enikő: Nem mondja ki a nevét c. novel- láskötetét. 1. A legtöbb tanár vagy szülő a saját bőrén tapasztalja, hogy a már meggyökeresedett magatartási problémákon milyen... enyhíteni. a. nehéz b. kemény c. könnyű 2. A .. gyakran elárasztják csemetéiket elvárásaikkal és bonyolult magatartási szabályokat kérnek rajtuk számon. a. nagyszülők b. szülők c. dédszülők Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: la, 2b, 3c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a tornaijai Turcsányi Eszternek kedvezett a szerencse, az ABART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com
