Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-29 / 174. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004.július; RÖVIDEN Kivonul az orvosszervezet Kabul. Kivonul Afganisz­tánból az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi humanitárius szervezet, mi­után öt munkatársát június elején megölték. Az MSF to­vábbi támadásoktól tart. Az Afganisztánban 24 éve tény­kedő szervezet a gyilkossá­gokon, fenyegetéseken és a közbiztonság hiányán túl az­zal indokolta döntését, hogy a kormány kudarcot vallott a június 2-i támadás körülmé­nyeinek hiteles feltárására indított nyomozással. Az MSF nehezményezi, hogy az USA vezette nemzetközi erők újabb szervezeteket vonnak be a segélyezésbe a régebbi csoportok megkér­dezése nélkül, katonai és po­litikai indokok miatt. Az MSF szerint a mostani körül­mények között lehetetlen folytatni az afgán nép füg­getlen segélyezését. (MTI) Török-iráni együttműködés Teherán. Törökország minden területen el akarja mélyíteni együttműködését Iránnal - mondta tegnap Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök teheráni láto­gatása során. Barátinak és testvérinek mondta Törökor­szág viszonyát Iránhoz, és szükségesnek nevezte, hogy a térség államai szorosabban egyeztessék álláspontjukat több kérdésben. Erdogan te­heráni látogatását már tavaly tervbe vették, de állítólag az USA nyomására akkor elha­lasztották. (MTI) Erdogan cuz Ankara számá­ra létfontosságú kurd kér­désről is egyeztetni akar (Képarchívum) Menekültáradat Északról Szöul. A sztálinista Észak- Koreából tegnap 227 mene­kült érkezett Dél-Koreába. Két napon belül ez már a má­sodik ilyen nagy létszámú északi menekültcsoport, amely eljutott Délre. Az elő­ző napon, kedden 200 mene­kültet fogadtak Dél-Koreá- ban, ahova az idei év első fe­lében összesen 760 sorstár­suk jutott el kisebb létszámú csoportokban. Biztonsági okokra hivatkozva a szöuli hatóságok ezúttal sem kö­zölték, hogy az északi mene­kültek mely országon ke­resztül jutottak el hozzájuk. Vietnami források mindazo­náltal azt állították, hogy a menekültek a dél-vietnami Ho Si Minh-városban gyüle­keztek, ahova Kínán keresz­tüljutottak el. (MTI) A rendőrkapitányságon éppen toborzás folyt a merénylet pillanatában - ismét al-Zarkávi jordániai terrorista csoportja gyanúsítható Egy nap mérlege: száznál több halott Baakúba/Fallúdzsa/Bagdad. A különböző merényletek­ben és harcokban tegnap száznál jóval többen vesz­tették életüket Irakban. A tegnapi volt az egyik legvé­resebb nap azóta, hogy az átmeneti iraki kormány át­vette a hatalmat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Lapzártakor azt közölték, leg­alább 68 halálos áldozata van an­nak a pokolgépes merényletnek, amelyet reggel hajtott végre egy öngyilkos merénylő gépkocsival az iraki fővárostól északra fekvő Baakúba rendőrségi kiképző köz­pontja ellen. Az iraki egészségügyi minisztérium illetékese - kórházi tájékoztatásra hivatkozva - el­mondta, hogy a robbantásban 56- an sebesültek meg. A korábban kö­zölt kórházi mérleg még csaknem száz sérültről adott számot. A vá­rosban állomásozó amerikai egy­ség parancsnoka közölte, az áldo­zatok valamennyien iraki civilek. A halálos áldozatok közül 21-en egy, a merénylet pillanatában arra hala­dó autóbusz utasai voltak. A rend­őrkapitányságon éppen toborzás folyt az alakuló iraki biztonsági erők számára. Legalább 250-en áll­tak sorba az irodánál. A rendőrök a detonáció után többször a levegőbe lőttek, hogy távol tartsák a kíváncsi járókelőket, és azokat, akik hozzá­tartozóikat keresték a környéken. Egy rendőrtiszt később elmondta: arra kérte a toborzóiroda előtt vá­rakozó fiatalokat, hogy menjenek be az épületbe, de sokan nem fo­gadták meg ezt a tanácsot. Ez ma­gyarázza szerinte a sok áldozatot. A robbanás helyszínén emberi test­részeket, elszenesedett gépkocsi­kat és fémroncsokat lehetett látni és mind csupa vér volt - mondták el szemtanúk. Néhány korábbi baakúbai akció elkövetését az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózathoz kötődő Abu A tegnapi volt a legsúlyosabb merénylet azóta, hogy Irakban az amerikaiak átadták a hatalmat a ideiglenes kormánynak (Reuters-felvétel Megölték a lengyel tévés gyilkosait Varsó. Halottak azok a szélsőségesek, akik májusban megölték Waldemar Milewicz televíziós riportert és algériai munkatársát. „Csak annyit mondhatok, hogy már nincsenek életben” - idézte az Irakban szolgáló lengyel erők volt vezetőjét, Mieczyslaw Bieniek lengyel tábornokot a varsói Super-Express. Bieniek elmondta, hogy az iraki rendőrség és a többnemzetiségű szövetséges erők kö­zös akcióban számolták fel a májusi merényletet elkövető, és a ko­rábban Babilon körzetében tevékenykedő terrorista csoportot, (m) Muszab al-Zarkávi jordániai terro­rista csoportja vállalta magára. Zarkávit tartják az amerikai ható­ságok az iraki erőszakos cselekmé­nyek fő mozgatójának. Fallúdzsa közelében négy iraki rendőr meghalt, egy pedig megse­besült egy robbanás következté­ben. A pokolgépet egy hídon hoz­ták működésbe. Bagdad belváro­sának egyik forgalmas utcáján ra­kéta vagy tüzérségi lövedék csapó­dott be, a robbanás megölt két em­bert, köztük egy 13 éves gyerme­ket, és többeket megsebesített. A becsapódás a Haifa utcában tör­tént, amely a lázadók és bűnözők által ellenőrzött környékként vált hírhedtté. Szuveira település közelében he­ves összecsapások robbantak ki, itt összesen 42 ember - 7 iraki katona és mintegy 35 felkelő - vesztette életét. A harcokban az iraki kato­nák az amerikai különleges erő fegyvereseivel és ukrán katonákká ■együtt vettek részt. A halálos áldc zatokon kívül tíz iraki katona meg sebesült, a szövetséges katonák kö zött nem volt veszteség - közölt« tegnap telefonon Artur Domansk lengyel alezredes, a körzetben te vékenykedő többnemzetiségű sző vetséges erők szóvivője. A 35 lelőt felkelőn kívül mintegy 40-et fog lyul ejtettek a koalíciós katonák. Kerry: tizennyolc hónappal meg kell hosszabbítani a 9/11 bizottság munkáját Amerika harcias védelmezője MTI-OSSZEFOGLALO Boston. A megosztott Amerikát egyesíteni képes és a remény poli­tikáját kínáló személyiségként méltatták a Demokrata Párt vete­rán és újsütetű politikusai John Kerryt kedden, a párt elnökjelölt­állító konvenciójának második napján. A massachusettsi szená­tort ma választják meg hivatalo­san is a párt elnökjelöltjévé. A má­sodik napon Kerry felesége, Teresa Heinz Kerry állt a figyelem előterében, akinek felszólalása el­sősorban Kerry személyes tulaj­donságainak, emberi vonásainak bemutatását volt hivatott szolgál­ni. Ó az USA harcias védelmezője­ként és olyan személyiségként méltatta férjét, aki ismét a helyes útra tereli majd országa erkölcsi irányvonalát, helyreállítja a Fehér Ház szavahihetőségét és mindig az első lesz a tűzvonalban. Nem mulasztotta el megjegyezni, hogy férje, a vietnami háború kitünte­tett veteránja. Maga az elnökjelölt azt javasol­ta, hogy 18 hónappal hosszabbít­sák meg annak a bizottságnak a munkáját, amely kivizsgálta az USA ellen 2001. szeptember 11- én elkövetett terrorcselekmények körülményeit, és erről a múlt hé­ten jelentést tett közzé. Kerry sze­rint ezáltal lehetne gondoskodni arról, hogy a bizottság ajánlásait megvalósítsák. George Bush el­nök hétfőn létrehozott egy bizott­ságot, amely áttekinti az úgyneve­zett 9/11 bizottság ajánlásait, és eldönti, hogy melyeket kell meg­valósítani, és ezek közül melyeket lehet kormányrendelettel, és me­lyeket törvény erejével végrehaj­tani. Thomas Kean, volt republi­kánus párti New Jersey-i szená­tor, a 9/11-es bizottság elnöke kö­zölte, hogy ő támogatja Kerry ja­vaslatát. MTI-HIR Washington/Rámalláh. A Ha­mász palesztin szélsőséges szerve­zet támogatása miatt vádat emel­tek az USA-ban egy texasi muzul­mán segélyszervezet ellen. Wa­shington 1995-ben felvette a Ha­mászt a terrorszervezetek listájára, ezért minden neki juttatott támo­gatás bűncselekménynek számít. A Szentföld nevű alapítvány hét igaz­gatója közül ötöt őrizetbe vettek, kettő nincs az országban. A Hamász tegnap cáfolta, hogy pénzt kapott volna a texasiaktól. Irakot szenvedte volna meg a királyi gárda Célpont volt a Real is Colin Powell szerint még korai lenne a külföldi katonai beavatkozás Dárfúrban Feketéket égetnek az arabok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó/Kartúm. Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint még korai lenne arról beszélni, hogy külföldi katonákat vezényel­jenek a szudáni Dárfúrba. Powell kedd este a Budapestről Kairóba tartó repülőgépén beszélt arról, hogy a dárfúri válságnál az elsődle­ges feladat az erőszak megfékezése és a külföldi segélyek beáramlásá­nak biztosítása. Problematikusnak tartotta, hogy egy olyan országban történjen külföldi katonai beavat­kozás, ahol működőképes kormány van, és amelyre nézve nincs BT-ha- tározat. Mint mondta, Washington már készíti határozattervezetét, amely 30 napot adna a kartúmi kormánynak a dárfúri erőszakcse­lekmények elleni fellépésre, ellen­kező esetben viszont rendszabályo­kat helyezne kilátásba. Szudánban eközben „politikai és stratégiai mozgósítást” rendeltek el, és szabadon engedtek 49 iszlá­mista ellenzékit, hogy „egyesítsék a belső frontot” a küátásba helyezett külföldi beavatkozás ellen. A szu­dáni vezetés kedden tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy brit vezetők az elmúlt időben jelezték: London kész katonákat vezényelni Dárfúr­ba a válság rendezése érdekében. Michael Jackson brit vezérkari fő­nök egy szombati interjúban úgy vélte, hogy szükség esetén ötezer fős alakulatot is küldhetnek az afri­kai országba. Musztafa Oszmán Iszmail szudáni külügyminiszter kijelentette: ha külföldi erők szán­dékoznának beavatkozni Szudán­ban a dárfúri válság felszámolása érdekében, úgy a szudáni katonák ellenállásával találnák magukat szemben. Az EU is fokozta a kartúmi kor­mányra nehezedő nyomást: szank­ciók életbe léptetésére hívta fel az ENSZ-t, ha a kartúmi kormány „nem vet véget az arab dzsan­dzsavíd milíciák és a fekete felke­lők közötti ellenségeskedésnek, és nem kezd béketárgyalásokat az utóbbiakkal”. Az amerikai kong­resszus népirtásnak nevezte a dárfúri vérengzést. A nyugat-szudáni Dárfur térsé­gében 15 hónapja zajló konfliktus becslések szerint 30 ezer ember életét követelte. Az ENSZ adatai szerint több mint egymillióan, többségükben fekete bőrűek vál­tak menekültté hazájukban, ületve a szomszédos Csádban, a segélyre szorulók száma kétmillióra tehető. További ezreket fenyeget éhhalál vagy betegség, ha nem juttatnak több segélyszállítmányt a térség­be. Az ENSZ szerint Dárfúrban a világ jelenlegi legsúlyosabb huma­nitárius válsága zajlik. Az Afrikai Unió tegnapi közleménye arra hív­ta fel a figyelmet, hogy arab mili- cisták elevenen égettek el embere­ket egy polgári lakosság elleni tá­madás során. MTI-HIR Madrid. A Real Madrid futball­csapatának stadionját is fel akar­ták robbantani azok a muzulmán terroristák, akik március 11-én a 191 halálos áldozatot követelő madridi vonatmerényleteket elkö­vették. Ezt a spanyol csendőrség marokkói származású informáto­ra állította. Kedden egy parlamen­Iráni atomprogram Hírszerzési jelentés Bécs. Iráni ügynökök orosz cé­gekkel tárgyalnak az atomrobba­nást megnövelő deutérium vásárlá­sáról - olvasható egy hírszerzési je­lentésben, amelyet diplomaták for­gatnak. Ajelentés bennfentes orosz forrásokra hivatkozva írja, hogy az iráni és az orosz fél között már elő­rehaladott állapotban vannak a tár­gyalások. A nehézhidrogént a gyógyászatban és a biokémiai kuta­tásokban használják, valamint a nehézvízzel működő atomerőmű­vekben alkalmazzák, amilyen je­lenleg Iránban is épül. Tríciummal keverve a nagyobb detonáció érde­kében atombombák előállításához is felhasználható. (MTI) ti bizottság előtt elmondta: az egyik fő gyanúsított, Dzsamal Ahmidan a Santiago Bernabeu stadion felrobbantását is tervezte, hogy megleckéztesse a spanyolo­kat az Irak elleni amerikai invázió támogatásáért. A marokkói szár­mazású Ahmidan volt az, aki a fel- tételezések szerint megvette a március 11-i merénylethez hasz­nált robbanóanyagot. Mérgesgáz-kísérlet Foglyokon végezték London. Foglyokon végzett észak-koreai mérgesgáz-kísérletek- ről számolt be ismét a BBC brit te­levízió. A tévé kedd este sugárzott interjút egy tudóssal, aki saját be­vallása szerint maga is részt vett a kísérletekben, mielőtt elmenekült volna a sztálinista országból. A dr. Kimként bemutatott vegyész el­mondta: a rabokat üvegfalú kam­rákban gázosították el, hogy a szakemberek megfigyelhessék a mérges gáz hatásmechanizmusát. Egy volt észak-koreai titkos ügynök hasonló tartalmú vallomását már februárban közzétette a BBC. Észak-Korea akkor határozottan visszautasította a vádat. (MTI) Mindent tagad a palesztin szervezet Csapás a Hamásznak

Next

/
Thumbnails
Contents