Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-29 / 174. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ SZABADSÁG Felfüggesztették a Gheorghe Funar volt polgármester klientúrájának kiadott építési engedélyeket. A kolozsvári napilap emlékeztet: a szélsőségesen nacionalista Funar tizenkét éven át uralta a várost. Nem csupán a sok esetben törvénytelenül felépített szobrok, emléktáblák, görögkeleti templomok vonatkozásában volt katasztrofális hatással a város fejlődésére, arculatára, az építkezések, a területfejlesztés terén is általános fejetlenség uralkodott. A rossz emlékű polgármester ezt arra használta fel, hogy saját, ületve barátai érdekeit érvényesítse, törvénytelen építkezési engedélyeket bocsátott ki - állítja a lapban László Attila RMDSZ-es városi tanácsos. A hét elején Emil Boc, az újonnan megválasztott polgármester felfüggesztette az utcai elárusító bódék, az árusító pultok és a garázsok építési engedélyének kibocsátását. Az azonnali hatályú rendelettel a városvezető rendet próbál teremteni az ilyen jellegű jóváhagyások terén, annak ellenére, hogy az érintettek megfenyegették őt. Funar „kolozsvári bíró” idején fittyet hánytak a törvényre. László Attila is megerősítette: az építkezésre vonatkozó szabályokat nem hozták nyüvánosságra, és kollektív felelősség volt érvényben. Ily módon Funar és klientúrája szinte bármit megtehetett, hiba esetén az adófizető polgár zsebéből egyenlítették ki a számlát. A belterületnek 3700 hektárral történő kiterjesztésekor, de főleg az általános városrendezési terv elfogadásakor a helyhatóság nem egyeztetett a kataszteri hivatallal. Az általános terv pontos rendeltetéseket határoz meg bizonyos telkek számára, egyes volt tulajdonosok csupán a föld visszaszolgáltatása után tudták meg, hogy a területen út vagy kórház épül. Funarék építési engedélyeket bocsátottak ki magánszemélyek számára olyan telkekre, amelyek az általános városrendezési terv szerint közhasznú épületeknek voltak fenntartva, vagy parkot terveztek oda. Ezenkívül a részletes rendezési terv elkészítését az építkezni vágyó magánszemélyekre bízták, ami általános káoszt teremtett.- Hat év garanciát adott a gyártó és nézze, biztos úr, hogy néz ki hat nap után... (Elek Tibor karikatúrája) Robert Fico mélyebbre süllyedt, mint amilyen mélyre valaha a HZDS tudott jutni Magyar kártyavár Folytatódik Robert Fico és pártja, a Smer nacionalista ámokfutása. Azzal vádol mindenkit, aki magyar, hogy nacionalista és Nagy- Magyarországot akar, miközben a Nagy-Magyaror- szág szót rajta kívül senki sem emlegeti. MOLNÁR NORBERT Fico saját állítása szerint nem a magyar kártyával játszik, hanem csak bizonyos nacionalista lépésekre reagál. Nézzük meg, melyek ezek a nacionalista lépések. Bauer Edit azt mondta az Európai Parlamentben, hogy a szlovák törvényhozásban nem lehet magyarul felszólalni. (Az más kérdés, hogy ezzel az első ülésen biztosan elő kellett-e huzakodni.) Fi- cót Bauer tényközlése felháborította, noha a szlovák parlamentben tényleg nem lehet magyarul felszólalni. Ha Bauer azt mondta volna az EP-ben, hogy Szlovákiában nem legális a marihuána fogyasztása - ami, ugye szintén tény vajon felháborodott volna-e Fico? Nem, mert a téma nem ad alkalmat a nacionalista indulatok szítására. Fico (aki csak a nacionalista lépésekre reagál) azt mondja, ha az MKP-nak sikerülne elérnie, hogy 20 százalékról 10-re vigyék le a kisebbségi nyelvhasználati határt, akkor a szlovákság bölcsőjében, a Nyit- rai kerületben a megyei önkormányzati üléseken magyarul tárgyalnának. A szlovákság bölcsője kifejezés szembeállítása a kisebbség számarányával és jogaival enyhén szólva is sántít, hiszen az előbbi kifejezés a nemzeti érzelmek túlfűtöttségére utal, míg a második tisztán törvényi, jogállási szempontból megközelítendő. S ha már itt tartunk, Fi- cónak nem tetszik, hogy Dél- Szlovákiában a magyarok a saját kezükbe vették sorsuk irányítását, lévén, itt többségben vannak. Ficót nem az zavarja, ha egy önkormányzat vagy az államigazgatás regionális szerve szak- maiatlan, rossz döntéseket hoz (mert emiatt tényleg lenne oka háborogni), hanem az, hogy magyar többségű. Fico az egyik oldalon azt veti az MKP szemére, hogy csak a kisebbségi kérdésekkel foglalkozik, csak a magyarok problémáit tartja szem előtt, másrészt azt, hogy nem törődik eléggé a Közép- és Kelet-Szlová- kia déli részén élő magyarokkal, vagyis abba próbálja belekényszeríteni a magyar politikusokat, hogy csakis a déli területekkel foglalkozzanak. Fico a földek nevesítését összehangolt magyar akciónak tekinti, miközben eszébe sem jut, hogy a rendszerben joghézagok vannak, noha jogászként éppen a kiskapuk eltüntetése lenne a feladata. De ő ezt nem veszi észre, hanem riogat. Tehát a kérdés az, ki játszik a magyar kártyával, mikor dől össze végre a kártyavár? Robert Fico mélyebbre süly- lyedt, mint amilyen mélyre valaha a HZDS tudott jutni. Az Anna Malíková és Ján Slota-féléknek pedig komoly félnivalójuk van, hiszen egy ember már jobban lovagolja a soviniszta hullámokat, mint ők. Nem tetszik Ficónak, hogy a magyarok kezükbe vették a sorsukat. VISSZHANG Válasz Sklut Tibor levelére Sklut Tibor után szabadon, én is döbbenten olvastam visszhangját kétrészes riportomra. Sajnos, úgy mint a múltban, most is furcsán értelmezi a tényeket. Csak néhány mondatban: 1. Lényegtelen, hogy névtelenül értesítették lapunkat a történtekről, ugyanis a helyszínen, Felsőpatonyban kiderült, hogy valós tényekről van szó. Igazolták mindezt a helyi képviselők, akik a község lakóinak bizalmát élvezik, a polgárok, akiket a faluban járva szóra bírtam, majd azok is, akik részt vettek az ön- kormányzati ülésen. 2. A 2001-ben megjelent riportomban teret kaptak azok, akik rámutattak a polgármester furcsa munkamódszereire és telekeladási ügyleteire. Furcsa, hogy a vizsgálatból „tisztán” került ki a Sklut család, hiszen a helyiek szerint köztudott: felesége hivatalosan 8-12 ezer koronáért árulta a telkeket, ám nem hivatalosan egyenként százezernél többet kasszírozott. 3. Sajnos, a polgármester csúsztatással akarja tisztára mosni azt, amit nem lehet. Joga van ahhoz, hogy a maga erkölcsi normái szerint értelmezze munkámat, de attól a tények tények maradnak. Én úgy, ahogy 2001-ben, riportjaimban most is kizárólag a valós tényeket sorakoztattam fel. Az értesüléseimet leellenőriztem, s aligha hihető, hogy a képviselők valótlanságokat állítanának. 4. Iratok bizonyítják, hogy falufejlesztés címén az újabb házhelyek kialakításával elsősorban a Sklut család járt jól, anyagilag persze. 5. Furcsa, hogy a polgármester lapunkban fejtegeti a dugába dőlt beruházásokat, talán hasznosabb lett volna, ha a testület tagjaival vitatta volna meg az esélyeket, a lehetőségeket. Csak hát a képviselők állítása szerint egy szóval sem tájékoztatta őket. Esetleg azért, mert a kavicsbánya példájára ez is magánkezdeményezés volt? 6. A bérlakások gondja komoly probléma a faluban, szó sincs arról, hogy az emberek „hagyták magukat felheccelni”. Mielőbb lakni szeretnének, ám ez a vágyuk valakik hibájából eddig nem valósulhatott meg. Nem vigasz számukra, hogy a lakásépítésre szánt anyagiakból pl. Lagzi Lajcsi járt a faluban. Az ügyészségi vizsgálat vélhetően kimondja, ki felel az eltűnt milliókért. 7. Sklut Tibor eddig kétszer helyezte kilátásba önkéntes lemondását, s amint az az iratokból kitűnik, egyszer sem kötötte feltételhez. 2001 szeptemberében bejelentette: „ha nem váltanak le, önkritikát fogok gyakorolni, megváltoztatom munkamódszereimet. Nem indulok a következő választáson.” Akkor is, jelenleg is azt a látszatot akarja kelteni, mintha valakik a leváltására törekednének, holott a jelenlegi testület csak az anyagiak „más” célra fordításának jogosságát kérdőjelezi meg. 8. Azt állítja, azért nem ment el a testületi ülésre, mert nem akart meddő vitába bocsátkozni velem, holott az ülés előtt felolvasott levelében (jegyzőkönyvezték!) egészségi állapotára hivatkozva mentette ki magát. Hangsúlyozta, az ülés nem lenne törvényes, ha ő vezetné, hiszen betegállományban van. Hogy is van ez, Sklut úr? Péterfi Szonya KOMMENTÁR Záborská és a nők jogai NAGY ANDRÁS Nehezen választották meg hétfőn Anna Záborskát az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának elnökévé. A kereszténydemokrata képviselő asszony elnökké választásakor a szocialista képviselők kivonultak, s csak így lett elegendő a 35 fős bizottságban a 15 támogató szavazat. A szocialisták és a liberálisok az előző Európai Parlamentben többségben voltak ebben a bizottságban, ám ezt most elveszítették. Ugyanakkor erejüket mutatja, hogy a három alelnököt ők adják és a zöldek is velük szavaznak. Miről is szólt ez a kis történet, és valójában mi is a baj Anna Záborskával? A nők jogait és az esélyegyenlőséget a modern felfogás szerint minden országban a liberálisok hangsúlyozzák a legerősebben, s a kereszténydemokraták azok, akik a legjobban ódzkodnak ez ellen, mivel a pozitív diszkrimináció, illetve az esélyegyenlőség megteremtése ütközik keresztény erkölcsi felfogásukkal. Természetesen ebben semmi kivetnivaló nincs, mindenki a saját meggyőződése alapján cselekszik és ez a pártokra és pártideológiákra is vonatkozik. A KDH-s képviselő asszony megválasztásával az európai szocialistáknak az volt a legnagyobb gondjuk, hogy korábban nem foglalkozott ezzel a témával, s ez tény. Záborská a pozsonyi parlamentben nem az emberjogi bizottságban tevékenykedett, s annak nőjogi albizottságához sem volt köze. Az antidiszkriminációs törvényt sem szavazták meg a kereszténydemokraták, sőt a párt minisztere, Dániel Lipsic a törvényt az alkotmánybíróság elé akarja vinni. Természetesen, ahogy ez lenni szokott, az itteni liberális női aktivisták ellenében a kereszténydemokrata nőegyletek azonnal beálltak Záborská mögé, jelezve, igenis megvan a szükséges szakmai háttere, tevékenységével példát mutat a nőknek, harcol a női egyenjogúságért, a munkahelyi esélyegyenlőségért. Kár, hogy ezt a tevékenységét eddig nem nagyon lehetett látni. Egyrészt. Másrészt viszont az EP-s jobboldalnak igaza van abban, hogy a bizottsági helyeket megegyezés alapján osztották szét egymás között a frakciók, s a szocialisták ezt az egyezséget rúgták fel egy kicsit azzal, hogy nem szavaztak Záborskára. De az is igaz, hogy ellene se, és éppen a kivonulásuk tette lehetővé megválasztását. JEGYZET Lőttek a szabadságnak SZÁZ ILDIKÓ Továbblapoznék, de nem megy. A bangladesi édesanya puttonyából les rám egy csöppnyi kislány, miközben kenyérhéjat szopogat. Ötéves öccsének köldökéig ér a megáradt folyó vize, valamennyien fáradtak és egykedvűek. Kicsit olyan a tekintetük, mint a hajnali négy óta az érsekújvári lakótelepi házuk előtt ücsörgő házaspáré. Ők is hajlék nélkül maradtak, házuk alagsorában bomba robbant hétfőn este, a rokonnál egy szemhunyásnyit sem aludtak, féltették kis vagyonukat. A lakás ajtaját kivitte a légáramlat. - Szabadságra készültünk, két éve ezért hajtunk, dolgozunk a hétvégeken is. Most vége mindennek - tapossa a lépcsőházi ablak szilánkjai közé huszonvalahá- nyadik csikkét a családfő. A gyerekek az anyósnál vannak, nem tudták nekik megmagyarázni, hogy mi történt. - Most mondjam azt, hogy egy vállalkozó nem egyenlítette ki idejében a számláját? Vagy azt, hogy a pénzbehajtók ma már egyre durvább módszerekhez folyamodnak? Egy egész háztömb lakóinak életét figyelmen kívül hagyva fenyegetőznek - fakad ki a harmincas férfi. Látom, hogy fél nagyon és nem akaija, hogy ezt a gyerekei is lássák. Ha elmegy szabadságra, ott is roncsoló- dott redőnyökkel, szétfeszített ablakpántokkal, véres kendőkkel álmodik majd. És igenis félni fog, hogy majd újra robbantanak, fenyegetőznek az ablaka alatt. Egyszer még majd arra ébred, hogy tévedésből a szomszédé helyett az ő autója gyulladt ki á ház előtt. Ül a lakótelepi pádon, de szeme nyugtalanabb, mint a bangladesi nőé, aki gyerekeit igyekszik száraz helyre vinni. Hamvas Béla azt mondja, hogy a természettel még a nagy katasztrófák idején sincs baj, mert azok mindig elemiek. „Ha a vulkán kitör, vagy jön a szökőár, a tájfun, lezuhan a meteor, az alvilág nem mozdul meg. Amiért az emberrel még az egyszerű dolgokban is baj van, hogy nincs olyan kicsinység, amely ne tudná az alvilágot megmozdítani”. Az újvári férfi sosem hitte, hogy nem lesz elég mer- sze betenni lábát a saját lakásába. Már mindenkire gyanakszik, még közvetlen szomszédaira is. FIGYELŐ Több turista Csehországban Több mint húsz százalékkal nőtt a Csehországba látogató külföldi turisták száma az első negyedévben a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. A január-márciusi időszakban mintegy 1,5 millió külföldi látogatott Csehországba, s majdnem 23 milliárd koronát költöttek. A turisták kiadásai 11 százalékkal emelkednek az előző évhez hasonlítva. A legtöbb külföldi látogató azonban változatlanul Németországból, Olaszországból, Szlovákiából, Spanyolországból, Ausztriából, valamint Nagy-Britanniából érkezik Csehországba.
