Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-28 / 173. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004.JÚLIU! RÖVIDEN Újabb amerikai felszólítás Washington. A szerb elnöknek címzett levelében a magyarok és más nem szerb etnikai kisebbségek elleni erőszakos cselekmények miatti aggodalmának adott hangot Christopher H. Smith, az amerikai kongresszus Helsinki Bizottságának elnöke. A július 21-én kelt levelet hétfőn nyújtotta át az amerikai képviselő Szerbia- Montenegró washingtoni nagykövetének. Smith felszólította Borisz Tadics elnököt és az ország politikai Vezetőit, hogy ítéljék el ezeket a tetteket, hiszen egyébként a társadalom szemet huny e cselekmények fölött, és ekképp a türelmetlenség gyökeret ereszt. Smith kérte: a szerb rendőrség határozottan járjon el az elkövetőkkel szemben. (MTI) A Liga bevetné a hadsereget Róma. A hadsereget is beverné az Északi Liga jobboldali-populista olasz kormánypárt az egyre tömegesebb illegális bevándorlás megfékezésére. A párt frakcióvezetője, Alessandro Ce szerint a hadsereg nagyarányú bevetése nélkül nem lehet felszámolni az embercsempészbandákat, amelyek naponta százával szállítják az illegális bevándorlókat a Földközi-tengeren át Nyugat-Euró- pába. „A bevándorlás fenyegeti Olaszországot és a rasszizmust, a külföldiellenességet táplálja még a hagyományosan vendégszerető vidékeken is” - mondta. Ce szolidaritásáról nyilvánította a földközitengeri Lampedusa szigetét, amelyre az utóbbi napokban fokozott bevándorlási hullám nehezedik. (MTI) Castro a hülye fehér emberről Havanna. Amerika-ellenes kirohanások jellemezték Fidel Castro ünnepi beszédét, amelyet hétfőn este, a kubai forradalom, a Moncada laktanya elleni gerillatámadás 51. évfordulóján tartott. A 78 éves kubai elnök felháborodva utasította vissza Bush amerikai elnöknek azt a július 16-án a floridai Tampában elhangzott állítását, amely szerint Kuba fő célja a szexturizmus előmozdítása. „Az ilyen kijelentéseknek az a céljuk, hogy elvágják az USA-ban élő kubaiakat az anyaországban élő szeretteiktől - mondta. Castro egy órán át részleteket olvasott fel Justin A. Frank pszichiáternek Bush a díványon című könyvéből, és kommentálta azokat a részeket, amelyek az amerikai elnök egykori állítólagos alkoholizmusáról szólnak. (MTI) Castro teátrálisan megkérdőjelezte Bush elmeállapotát (CTK/AP) Európa is meg fogja érteni - az Egyesült Államok nem marad Irakban, és nem tör sem Irak szuverenitására, sem pedig olajára Powell szerint Amerika helyesen döntött Szili Katalin házelnök a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adta átPowellnek (TASR/AP-felvétel) Budapest. „Helyesen tettük, hogy beavatkoztunk Irakban és Afganisztánban, hiszen 55 millió embert szabadítottunk meg az elnyomó és diktatórikus rendszertől, s a két ország népe jövőre történelme során először vesz részt szabad választásokon.” MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Colin Powell amerikai külügyminiszter hangsúlyozta ezt tegnap Budapesten, a külügyminisztériumban tartott nagyköveti értekezleten. Kiemelte, ha az iraki helyzet egyenes mederbe kerül, az európai közvélemény is meg fogja érteni, hogy jól döntöttek. „Az Egyesült Államok nem marad Irakban, és nem tör sem Irak szuverenitására, sem pedig olajára” -jelentette ki a hétfőn este Magyarországra érkezett diplomata. Powell nagy jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország a katonáival aktívan részt vesz az iraki és az afganisztáni misszióban. „Mélyreható a barátság az USA és Magyarország között, ami már sok nehéz időszakot átélt. Ezt a barátságot az önök EU- tagsága sem változtatja meg, sőt elmélyíti” - fogalmazott, az EU és a NATO széles körű bővítését egyaránt történelmi fontosságúnak nevezve. Az amerikai diplomácia vezetője közölte: a Bush-adminisztráció a kezdetektől fogva érdeklődik Közép-Európa iránt. Példaként említette, hogy 2001 júniusában az elnök első külföldi útja Lengyelországba vezetett. Hozzátette: Bush akkor arról beszélt, hogy a mesterséges határokat el kell törölni Európában, és hogy aki csak megteheti, csatlakozhasson a NATO-hoz. „Önök a térségben elérték fő céljaikat, jövőképük tiszta, a szabadságot magukévá tették, ami a transzatlanti kapcsolatokban is megmutatkozik” - szögezte le Colin Powell. Rámutatott: Magyar- ország „stabüitást hozott a Balkánra, és az USA komoly szövetségese a terrorizmus elleni harcban”. A Kovács László magyar külügyminiszterrel közösen tartott sajtó- tájékoztatóján Powell közölte: az USA támogatja Magyarországot abban, hogy átadja a demokratikus átmenetben szerzett tapasztalatait „a demokrácia útjára lépő, a demokrácia útján küszködő államoknak”. Az amerikai külügyminiszter a magyarok vízumszerzésére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a jövőben könnyebb lesz vízumhoz jutni. „Ez alatt azt értem, hogy körülbelül 75 százaléka azoknak, akik vízumkérvényt nyújtanak be, meg is kapja a vízumot” - mondta, hozzátéve, hogy a korábbi 40 napos várakozási időt lecsökkentették tíz napra. Kérdésre válaszolva Powell a nagyköveti konferencián hangsúlyozta: az ENSZ hasznos és hatékony szervezet, de kissé nehézkes a felépítése. Szerinte, különös tekintettel az új kihívásokra, talán megfelelő alkalom lenne a közeljövőben a világszervezet est ges átszervezése, ám - mint v szából kiderült - a Biztonsági nács reformjáról nincs pontos képzelése. Németh Zsolt (Fidesz) a n parlamenti párt képviselői Powell-lel folytatott megbeszél után újságíróknak azt mondt: megelőző csapás doktrínája, egyoldalú döntések nem fogad tók el az Egyesült Államok és rópa együttműködésének ala] ul. „Rendkívül fontosnak lát azt, hogy a nemzetközi szerve tekben, az ENSZ-ben, de külö sen a NATO-ban szülessenek n azok a döntések, amelyek végű a biztonság növelését szolgáljál közölte a parlament külügyi zottságának elnöke. Németh Z; felvetette: a NATO-ba újonnan lépett tagállamok gondoskor nak áz alapvető emberi jogok delméről, a jogállamiság meg remtéséről. Romániában péld; jutassák vissza az egyházaknak gatlanaikat. Powell tegnap magyar kitün tést vett át, s ennek alkalmából mondta: Kossuth Lajos ameri] látogatása során a demokráciá beszélt, és erőfeszítései elisme seként az amerikai Kongresszus 1950-es években postai bélyeg: rozatot jelentetett meg tisztele re. A találkozó emlékére átac ezt a bélyegsorozatot Szili Katal: nak, az országgyűlés elnökének Volt elnökök lelkesítő beszédeivel kezdődött a demokraták konvenciója Kerryék a nemzet lelkét akarják MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán letörölné a világ térképéről Izraelt Iráni urániumdúsítás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Boston. ígéretekkel és egy kis múltba nézéssel kezdődött hétfőn az amerikai Demokrata Párt négynapos bostoni elnökjelölt-álh'tó konvenciója. A felszólaló két volt elnök és egy majdnem elnök felelevenítette a párt történetének utóbbi huszonöt évét. Azzal, hogy mások mellett Jimmy Carter, Bill Clinton és AI Gore szólalt fel az első este, a párt jelezte, hogy John Kerry szenátor, a valószínű elnökjelölt a következő hónapokban milyen témákat tervez bevetni a kampányban. Carter hevesen támadta George Bush jelenlegi elnököt. Szerinte Bush politikája miatt „a negyedszázaddal ezelőtti, Camp David-i vívmányok és a Bili Clinton által elért haladás veszélyben van. A mostani elnök hagyta, hogy a Közel-Keleten végigsöpörjenek az Amerika-ellenes szenvedélyek.” Carter figyelmeztette hallgatóságát, hogy az elnökválasztás tétje a nemzet lelke. A1 Gore volt alelnök azt mondta: „higgyék el nekem, hogy minden szavazat számít, és gondoskodjunk arról, hogy ezúttal mindegyik meg is legyen számolva”. Arra utalt, hogy a 2000. évi elnökválasztáson, amelyen ő volt George Bush ellenfele, a floridai szavazatok újraszámlálásával és a legfelsőbb bíróság ítéletével végül elvesztette a választást, és ez azóta is keserűséggel tölt el sokakat a Demokrata Pártban. Amint számítani is lehetett rá, Bili Clintont hatalmas üdvrivalgással fogadták a küldöttek. Felesége, Hillary, New York-i szenátor konferálta be őt. Clinton azt mondta: a demokrata és a republikánus pártiaknak alapvetően eltérő nézeteik vannak arról, hogy hogyan oldjuk meg hazai feladatainkat, és hogy hogyan játsszuk el szerepünket a világban. „A demokraták olyan Amerikát akarnak, amelyben közös a felelősség és egyenlőek az esélyek. A republikánusok viszont olyan Amerikát akarnak, amelyet a jó emberek, vagyis ők irányítanak.” Közben az elnökválasztási kampány az ország minden részében folyt tovább, amiből látszik, hogy ezeknek a konvencióknak egyre kisebb a jelentőségük. Maga Kerry Floridában kampányolt, ami a szervezők szerint legalább akkora figyelmet kapott a délkeleti államban, mint a konvenció északkeleten. London/Bécs/Teherán. Irán alig néhány hónap múlva képes lesz megkezdeni az urániumdúsítást atomfegyver-gyártási céllal - írta tegnap diplomáciai forrásokra hivatkozva a The Times. Izrael állítólag részletes terveket készített az iráni atomberendezések lerombolására. A vezető londoni napüapnak név nélkül nyüatkozó források azt mondták: Teherán diplomáciai manőverezéssel időt nyert ahhoz, hogy befejezze a magasan dúsított uránium előállításához szükséges berendezések fejlesztését. Az illetékesek szerint most már egyértelmű: Irán az atomfegyvergyártásnak ezt az útját választotta, és nem a busehri atomlétesítményből kinyert plutóniumot akaija erre felhasználni. Diplomaták tegnap Bécsben megerősítették: iráni tisztségviselők néhány héttel ezelőtt „feltörték azokat a pecséteket, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) helyezett el az iráni nukleáris létesítm nyékén a centrifugák összeszerel sére és üzembe helyezésére von« kozó moratórium betartásának < lenőrzése céljából, és újraindított; a folyamatot”. Egy nyugati szak« tő súlyosnak minősítette a kialaki helyzetet. Teherán eddig azt a b nyomást igyekezett kelteni, hoj enged a diplomáciai nyomásnak. A The Sunday Times nemréj ben azt írta: Izrael megelőző cs pást mérhet a dél-iráni Busehrbe épülő atomreaktorra, ha azt Oros ország elkezdi feltölteni fűtőanya; gal. Izraeli katonai források a la] nak azt mondták, hogy az izrae hadsereg már el is végezte a tám; dás főpróbáit. Irán letörölné a világtérképri Izraelt, ha támadást hajtana végi atomlétesítményei ellen - nyila kozott tegnap az iráni Forradaln Gárda, a pazdaran. Az iszlái rendszer nagy befolyású ideológ ai hadseregének szóvivője, Szajji Maszúd Dzsazajeri parancsno szavait az ISNA hírügynöksé idézte. Bush ismét felborult kerékpárjával Crawford. Néhány héten belül másodszor borult fel kerékpárjával George Bush amerikai elnök. Az elnöki hivatal szóvivője közölte: Bush egy texasi birtokán tett hosszabb túrán leesett hegyikerékpárjáról, és felhorzsolta a térdét. Busht május végén már hasonló balszerencse érte, akkor egy lejtős terepen bukott fel, és lenyúzta az orrát. (MTI) Arafat átadja miniszterelnökének a biztonsággal kapcsolatos egyes jogköreit Koréi visszavonta lemondását Már a kabinet személyi összetételéről tárgyalnak Kész a kormányprogram MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/ Jeruzsálem. Visz- szavonta távozási szándékát tegnap Ahmed Koréi palesztin miniszterelnök. Tíz nappal azután, hogy benyújtotta lemondását Jasszer Arafat palesztin elnöknek, Koréi bejelentette: úgy döntött, hogy marad a kormányfői tisztségben. A kabinet tagjai elmondták: Köreivel találkozva Arafat beleegyezett abba, hogy a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos egyes hatalmi jogköreit átadja miniszterelnökének. Találkozójukra azután került sor, hogy a demokratikus reformok elmaradása miatt a közelmúltban zavargások törtek ki a palesztin területeken. Megfigyelők rámutattak: Arafat korábban gyakran elmulasztotta ígéreteinek teljesítését. Most azt is kijelentette, kész együttműködni kormányával a két hete tartó válság lezárása érdekében. Az izraeli rendőrség tegnap megtiltotta, hogy zsidók belépjenek a Jeruzsálem óvárosában, a Templomhegyen lévő Mecsetek terére. Az intézkedést szélsőséges zsidók támadásától tartva jelentették be a hatóságok, miközben vallásos zsidók ezrei készülnek a Mecsetek tere alatt lévő Siratófalnál megemlékezni arról, hogy a rómaiak 70-ben lerombolták a zsidó templomot. A Templomhegy Hívei elnevezésű szélsőjobboldali párt tagjai követelték a rendőrségtől: engedjék be őket az iszlám világ harmadik szent helyének számító Mecsetek terére, hogy ott elhelyezhessék a harmadik templom alapkövét, egy hattonnás sziklatömböt. KOKES JÁNOS Prága. Véglegesítette az új cseh kormány programját a hárompárti kormánykoalíció, s megkezdte a tárgyalásokat a kabinet személyi összetételéről - jelentette be Stanislav Gross, a kormányalakítással megbízott cseh kormányfő. A kormányprogram kulcsfontosságú részeit a nemzeti érdekek védelme az EU-ban, a terrorizmus elleni védekezés, a gazdasági fejlődés felgyorsítása, a gyermekes családok, az oktatás támogatása, a munkanélküliség csökkentése, a korrupció elleni harc, valamint a vidékfejlesztés jelentik. Gross megerősítette, hog a kormányprogramot is magába] foglaló koalíciós szerződést vasár nap szeretnék aláírni a pártelnö kök. „Szeretném leszögezni, hog] átfogó, komoly, s nem kozmetika változásokat tervezek” - jelentett: ki Gross. Hétfőn este azt állította hogy az új kabinetben pillanatnyi lag csak Bohuslav Sobotka pénz ügyminiszter helye biztos. Vádat Klaus államfő tegnap kijelentette „A kormánypolitikában alapvető mindenki számára érthető és jó látható változásokra van szükség Ellenkező esetben ismét kormány válságra kell számítani.”
