Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-23 / 169. szám, csütörtök
10 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 23. Látogatóban Köteles Gábornál, a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanáránál Már két évtizede biotermesztő Régi, agrotechnikai módszerrel az acat ellen Kifullasztani a tüskét Régóta furdalt már a kíváncsiság, vajon milyen lehet Köteles Gábor kertje. Annál is inkább, mert a Szepsiben élő tanár úr rendszeresen jelentkezik az Új Szóban a biokertészkedésre buzdító írásaival. GÁGYOR ALIZ Váradanul, bejelentkezés nélkül toppantunk be a szepsi mező- gazdasági szakiskola nyugalmazott szaktanárához, akiről utóbb kiderült: eredeti foglalkozása fizika-matematika szakos tanár. „A diploma kézhezvétele után úgy éreztem, valamit még tanulnom kell. Mivel falun nőttem fel, és legközelebb a mezőgazdaság állt hozzám, a mezőgazdasági főiskolára iratkoztam be, amelyet levelező tagozaton végeztem el” - idézte fel a műitat lapunk szakírója, aki a második diploma megszerzése után felcserélte egy alsó tagozatos kisiskola igazgatói állását a középiskolai szaktanárira. „A kezdet kezdetén még vegyszermániás voltam. Olyannyira,, hogy minden növényvédő szert, amelyet nálunk forgalmaztak, megszereztem, kertemben előírásszerűén alkalmaztam” - árulta el vendéglátónk. Bizonyára nagyon lerítt rólam a meglepetés, mert így folytatta: „Olyan tetszetős zöldséget termesztettem, hogy annak nem volt páija a környéken. Csakhogy egy idő után képtelen voltam akár egy darabot is elfogyasztani belőle. ízetlen volt és szinte megrázkódtam, amikor például a sárgarépába beleharaptam. Ekkortájt került kezembe Alwin Seifert Kertészkedés mérgek nélkül című könyve. A szerző ebben azt fejtegette, hogy sikeresen termelni úgy is lehet, ha szakszerűen előállított biokomposzttal biztosítjuk a növény számára az egészségét megőrző talajéletet. A biotermesztésről már korábban is hallottam, de miután a komposztkészítés fontosságát előtérbe helyező írást alaposan átrágtam, úgy döntöttem, kipróbálom. A döntést az is felgyorsította, hogy cseperedő gyermekeim nehezen értették meg: nem szabad leszakítaniuk az almát vagy a körtét, mert valami éppen permetezve volt, a mosolygós szamócát még nem lehet megenni, mert a vegyszeres kezelés egészségügyi várakozási ideje nem telt le.” Köteles Gábor immár több mint két évtizede, pontosabban 1982- től csak biotermesztéssel foglalkozik. „Lehet, hogy a sárgarépám nem olyan tetszetős, mint régen volt, ám íze, zamata páratlan. S ezt nem csak én állítom, hanem azok is, akik többlettermésemet a piacon megveszik” - dicsekedett a gazda, aki évek alatt állandó vevőkört gyűjtött maga köré. És nem kis büszkeséggel hangjában újságolta, hogy kertjét már holland kertészek is megcsodálták, sőt filmezték is, s a Szlovák Televízió kassai szerkesztői egy ismeretterjesztő kisfilmet forgattak nála. De vajon sikerült-e a helybéli zöldségtermesztőkkel, kertszomszédokkal megszerettetni ezt a termesztési eljárást - faggattam tovább a mestert. Válasza engem is meglepett. „Nem igazán értik meg, miként lehet úgy kertészkedni, hogy a kertet például sohasem ásom fel. Hogy egyes növényeket aszerint párosítom, müyen hatással vannak egymásra. Azonban a legfontosabb követelmény a talaj előkészítése és kellő mennyiségű szerves anyaggal történő ellátása. Ha a földnek megfelelő mennyiségű biokomposztot és zöld trágyát juttatunk, a talajban elterjedő földigiliszták kora tavaszra elvégzik helyettünk a munkát. Még itt is - mutatott a talajra vendéglátónk - ahol bizony elégé kötött a föld.” Köteles tanár úr kertje egy részében Gertrud Franck útmutatása alapján gazdálkodik, A, B, C sorokra osztva a területet és váltva a növényeket a tenyészidő hossza, valamint a tápanyagigény alapján. A kertje nagyobbik részében vegyes kultúrás termesztést folytat. A szőlő alá szamócát ültetett, amelyről az idén vagy 60-80 kilót szüretelt. Állítása szerint egyes tanulmányok szerint a szamóca vagy 12 százalékkal növeli a szőlő terméshozamát, a sóska pedig 14 százalékkal. Az almafa alá idén kísérletképpen krizantémot ültetett, ugyanis azt hallotta valahol, hogy távol tartja a molykártevőket. Hogy kísérlete beválik-e vagy sem, arról a tanár úr csak később tud majd lapunk hasábjain beszámolni. Annyi azonban biztos, hogy a krizantémnak kevés kártevője van, s ez a növényvédő- szer-gyártó cégek kutatóinak is felkeltette figyelmét. Egy, a krizantémban lévő hatóanyagot már szintetikusan is előállították, és vegyszerként forgalmazzák. SEDLIAKNÉ GYÖRGY ILONA A jól elvégzett tarlóhántás nagyon hasznos művelet, a ráfordított költséget többszörösen visz- szahozza. A talajnedvesség megőrzésén és a talajminőség javításán túl a magról kelő gyomok elleni harcban is jelentős szerepet tölt be. így a jelenleg nagyon elterjedt és nehezen irtható mezei acat (Cirsus arvense, Pichliac rol’ny, köznyelvben tüske) ellen is sikeresen alkalmazható. Most, amikor a vegyszerárak a növénytermesztési költségek jelentős részét teszik ki, érdemes visszatérni a régi, jól bevált, és ökológiailag is teljesen tiszta módszerhez. Ezt régen úgy mondták, hogy „ki kell fullasztani a tüskét”, azaz rá kell kényszeríteni a növényt, hogy a talajban lévő gyökérrendszeréből több tápanyagot használjon fel, mint oda visszaad. Ez úgy érhető el, hogy a tarlóhántás után, amikor a tüske zöme kihajtott, ekével, tárcsával, esetleg kultivátorral újra át kell járni a parcellát. Az a lényeg, hogy a tüskét tökéletesen kivágjuk. ANDRÁSSY LÁSZLÓ Vizsgáljuk át a gyümölccsel leterhelt fákat. Ahol szükséges, támasszuk alá az ágakat. Augusztus 20-ig fejezzük be a szamóca telepítését. A később ültetett palánták a következő tavasszal ritkán hoznak gyümölcsöt. Az új szamócaágyásokat többször is öntözzük meg, hogy a növények meg- gyökeresedését és megerősödését elősegítsük. Az őszibarack- és a mandulafák mézgás sebeit tisztogassuk ki. A nem megfelelő fajtájú fákat most lehet átszemezni. A négy-ötéves fák valamennyi vázágába szemezzünk. A szemzésre szánt fajtákat először meg kell ifjítani. Csak az egészséges, jól fejlett hajtásról metszhető ki életképes szem. A spárgatöknek 60 mm-es vízadagot is adhatunk. A paradicsom, a paprika, az uborka öntözését is folytassuk. A vöröskáposzta fél kg körüli fejeit már kezdhetjük szedni. A káposzta borítólevelei is felhasználhatóak. A karfiolnak és karalábénak 2-3 naponta adjunk frissítő öntözést (4-8 mm). A nyári fejes káposztától vonjuk meg a vizet, mert fejei felrepednének. A túlönA műveletet annyiszor kell megismételni, ahányszor a tüske az őszi szántásig képes kihajtani. Ősszel a területet a szokásosnál mélyebben kell szántani. Ez a legnehezebb és legigényesebb munkafolyamat, de fontos, mert a tüske gyökérrendszerének felső „emeletét” így tudjuk eltávolítani. Tehát olyan mélységre kell beállítani az ekét, hogy a vízszintesen elhelyezkedő, hosszú tüskegyökerek a felszínre forduljanak. Az idei csapadékos év kedvezett a gyomok terjedésének, hiszen a nedves talajban a tüske és a többi gyomok is gyorsabban hajtanak. Akinek ez a gyom eddig sok problémát okozott, és a vegyszeres gyomirtással nem tudott jó eredményt elérni, alkalmazza a fent ismertetett módszert. Különösen ajánlatos a fullasztásos technológia alkalmazása azokon a parcellákon, amelyeken jövőre napraforgót, vagy más speciális növényt akarunk termeszteni. A szerző az ÚKSUP komáromi munkatársa tözést a fej borítóleveleinek lilás elszíneződése is jelzi. A másodvetésű zöldborsónak 25-30 mm vizet adjunk. A karós és bokorbabot hetente egyszer öntözzük szintén 25-30 mm-es vízadaggal. A zellernek 35 mm vizet adjunk. A halványított zellert 25-30 cm magasságig töltsük fel földdel, hogy levélnyelei kihalványodjanak. A céklát 20-30 mm vízzel öntözzük, a tavaszi vetésűt szedjük. Szedhetjük a csemegekukorica tejesérésű csöveit. Az eltartásra nevelt vöröshagymát akkor szedjük, ha lombja már elszáradt és a hagymanyak jól behúzódott. A szedést ne halogassuk, mert esős időben a hagyma gyökeret fejleszt, sőt ki is hajt. A hagymát tisztítsuk, a sérülteket válogassuk ki azonnali felhasználásra, az épeket szikkasszuk. Levegős helyen tároljuk a fagyok beálltáig, utána fagymentes helyre vigyük. Az örökzöld és tűlevelű sövények metszésének most érkezett eí az ideje. Ilyenkor a sövény két oldalán és tetején előtörő hajtásokat néhány cm-rel visszakurtíthatjuk. A szerző agrármérnök Köteles Gábor kertjében már holland kertészek is megfordultak (A szerző felvételei) Tanácsok kertészkedőknek: Augusztusi teendők Telepítsünk szamócát PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa július 21-én július 21-én július 21-én július 21-én július 21-én július 21-én július 21-én sárgarépa 18-20 Sk/kg 8 Sk/csomó 16 Sk/csomó 8 Sk/csomó 10-11 Sk/csomó 9 Sk/csomó 5-10 Sk/csomó petrezselyem 8 Sk/csomó 10 Sk/csomó 16 Sk/csomó 10 Sk/csomó 12-14 Sk/csomó 9 Sk/csomó 5-10 Sk/csomó burgonya 5-15 Sk/kg 6-10 Sk/kg 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg X 5-10 Sk/kg tojás 3,40-3,90 Sk/db 2,70-3,20 Sk/db 2,80 Sk/db X 2,40 Sk/db X X kukorica ■ 6-10 Sk/cső X X X X X 5-10 Sk/db karalábé 10 Sk/db 4-6 Sk/db 10 Sk/db X 10 Sk/db X 5 Sk/db paprika 25-32 Sk/kg 25-28 Sk/kg 30 Sk/kg X 30-35 Sk/kg 37 Sk/kg 25-30 Sk/kg paradicsom 20-25 Sk/kg 15-18 Sk/kg 25 Sk/kg 25-30 Sk/kg 20-22 Sk/kg 22 Sk/kg 20-25 Sk/kg vöröshagyma 15-20 Sk/kg 12-15 Sk/kg 18 Sk/kg 15 Sk/kg 12-14 Sk/kg X 15 Sk/kg fokhagyma 70 Sk/kg 3-5 Sk/db 65 Sk/kg 35 Sk/csomó 49-65 Sk/kg X 5 Sk/db karfiol 15-25 Sk/db X X 15-20 Sk/db 20 Sk/fej X 5-20 Sk/fej uborka 14-16 Sk/kg 12-14 Sk/kg 20 Sk/kg 8-15 Sk/kg 7-15 Sk/kg 18 Sk/kg 10-28 Sk/kg őszibarack 28-39 Sk/kg 25-35 Sk/kg X X 33-35 Sk/kg X 27-35 Sk/kg kajszibarack 36-40 Sk/kg 35 Sk/kg X X 30-35 Sk/kg xg 30-35 Sk/kg görögdinnye 12-15 Sk/kg 16 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 12-14 Sk/kg 16 Sk/kg 10 Sk/kg Két évtizede csak biotermesztéssel foglalkozik
