Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-22 / 168. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 22. Még egyszer a színjátszótáborról Az elmúlt napokban tisztázódott az augusztus 21. és 29. között megrendezésre kerülő amatőr színjátszók tábora költségvetésének a kérdése - jelezte lapunknak Szabó Csilla, a tanfolyam szervezője. „A tornaijai nemzetiségi fesztivál főrendezője, a Music Art ügynökség ugyanis azonkívül, hogy befogadta ezt a rendezvényt, készségesen magára vállalta a tábor résztvevőinek és oktatóinak szállás- és étkeztetési költségét, valamint a terembérleti díjak kifizetését. így a táborozok részvételi díja 1500 korona lesz, amit a helyszínen lehet befizetni. Terveink szerint egy workshop keretében - a nemzetiségi fesztivál programjának részeként - mutatjuk majd be, hogy fiatal műkedvelő színjátszóink milyen értékes színházi produkciókat tudnak létrehozni. Az előadás augusztus 28-án, szombaton este 18 órakor kezdődik, a Tornaijai Művelődési Központban.” (-ez-) MOZI POZSONY HVIEZDA: Kiskakukk (orosz) 18, 20 HVIEZDA - KERTMOZI: Korcs szerelmek (mexikói) 21 MLADOST: 21 gramm (amerikai) 17.30, 20 TATRA: Csak az a szex (amerikai) 18.30, 20.30 AUPARK - PALACE: Pókember 2 (amerikai) 14, 15, 16, 16.30, 17.30, 18.30, 19, 20, 21, 21.30 Holnapután (amerikai) 17.10, 20.40 Shrek 2 (amerikai) 14.20,15.20,16.20,17.20,18.20,19.20, 20.20, 21.20 Buddy (norvég) 16.50 Az 50 első randi (amerikai) 14.40,19.10,21.50 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 14.50,15.50,16.40,18 Holtak hajnala (amerikai) 21.10 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 19.30,21.40 Betörő az albérlőm (amerikai) 15.30,17.50, 20.10 Tucatjával olcsóbb (amerikai) 15.40 Pofa be! (francia) 17.40, 19.40, 21.40 Szégyenfolt (amerikai) 18.40, 21.10 PÓLUS - METROPOLIS: Pókember 2 (amerikai) 13.40, 14.25,15.05, 16, 16.45, 17.25, 18.20, 19.05, 19.45, 20.40, 21.25 Shrek 2 (amerikai) 13, 14, 15, 15.55, 17, 18, 19, 20, 21 Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 14.30,15.35,17.10,18.15 Betörő az albérlőm (amerikai) 14.35, 20.45 Szégyenfolt (amerikai) 21.30 Pofa be! (francia) 13.15 Trója (amerikai) 19.50 Holtak hajnala (amerikai) 22 KASSA TATRA: A passió (amerikai-olasz) 19 CAPITOL: Pókember 2 (amerikai) 18, 20.15 ÚSMEV: Pókember 2 (amerikai) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Flört a fellegekben (amerikai) 17.15,19.15 ■■■■■Ml DÉL-SZLOVÁKIA 3—1 SZENC - AMFITEÁTRUM: Halálos kitérő (amerikai) 21 PATH - KERTMOZI: Minden végzet nehéz (amerikai) 21.30 VÁGSELLYE - VMK: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 17.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Oviapu (amerikai) 18 Nem férek a bőrödbe (amerikai) 20 Halálos kitérő (amerikai) 22 LÉVA - JUNIOR: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 18 KERTMOZI: Vas (amerikai) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tucatjával olcsóbb (amerikai) 19 GYŐR PLAZA: Harry Potter és az azkabani fogoly (amerikai) 15,17.45, 20.30 Hirtelen 30 (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Holnapután (amerikai) 13,15.15,17.45, 20.15 Holtak hajnala (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Időzavarban (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Padlógáz (német-luxemburgi) 15.30, 19.45 Shrek 2 (amerikai) 14,16,18, 20 Trója (amerikai) 13.30,16.45, 20 A tűz óceánja (amerikai) 14,16.45,19.30 Zsernyákok (svéd-dán) 13.30, 17.30 Az 50 első randi (amerikai) 14.15,16.15,18.15,20.15 A kortárs szobrászat egyik legjelentősebb alakja Kassán Szenvedélyes körök JUHÁSZ KATALIN Kassa. Alapformák és színek a térben címmel nyílik holnap a Löffler Múzeumban a müncheni Ingo Glass kiállítása. A Bauhaus által inspirált modem szobrászat, ezen belül a köztéri fémplasztika új dimenzióit kereső művész Temesváron született, és 1979-ben, harmincnyolc éves korában emigrált Németországba. Fontos számára, hogy alkotásai a befogadó tér elemeivel együtt hassanak, eközben újraértelmezi a kört, a négyzetet és a háromszöget, kihasználva a korszerű ipari technológiák által nyújtott művészi szabadságot. Magyarországon több alkalommal állított ki, egyik monumentális, tizenhárom méter magas alkotása a dunaújvárosi szoborpark büszkesége. Glass egy korai interjújában úgy fogalmazott, hogy az utóbbi harminc év szobrászati koncepciói közül ahhoz szeretne kötődni, amely a plasztika és az építészet közötti kölcsönkapcsolaton alapul, mivel úgy véli, „a plasztika éppen olyan konstruktív dolog, mint az építészeti konstrukció, pontosabban fogalmazva a gótikus katedrális”. A művészt a felületek kínálta különleges fényeffektusok is izgatják, és bátran kísérletezik a modern nagyvárosok architektonikái közegébe állított szobrokkal is. Tudatosan keresi az átfedéseket a Duna menti államok művészete között - a folyó által ihletett szobraiból egyet-egyet minden országban elhelyezett. Kisebb méretű fémplasztikáin a színeknek is fontos jelentésük van. Glass körei pirosak, mivel a piros számára a szenvedély, az élet, az energia és a mozgás színe. A háromszögek sárgák, a négyzeteket pedig kékre, a nyugalom színére festi. A különleges csemegének ígérkező kassai kiállítás a Löffler Múzeum és a nagyváradi múzeum közötti együttműködés újabb gyümölcse. A holnap fél ötkor nyíló tárlat anyagát Dr. Aurel Chiriac, a partnerintézmény igazgatója állította össze. Ingo Glass fémszobrai szeptember 5-éig tekinthetőek meg. Megdöbbentő dokumentumfilm négy romániai falu tervezett lerombolásáról az aranyért „Az arany az ördög szeme” (Könözsi István felvétele) A romániai Nagybányán négy évvel ezelőtt átszakadt az aranyfeldolgozó ülepítő tava, és nagy mennyiségű dán zúdult a Szamoson keresztül a Tiszába. Kocsis Tibor a helyszínen filmezte és dokumentálta az eseményeket. A szeme láttára pusztult el az élővilág nagy része, óriási mennyiségű hal esett áldozatul... BODNÁREMESE Nem sokkal később Verespatakon egy Romániából származó kanadai befektető visszajutott szülőföldjére, és újra akarta hasznosítani azokat a meddőhányókat, amelyekből már egyszer kinyerték az aranyat. Kutatófúrások segítségével rájöttek, hogy óriási mennyiségű arany van a hegyekben, és Verespatak település alatt. Négy falut, közel kétezer embert érint a bányászat. A kanadai befektető megkapta tizenhét évre a román kormánytól hárommillió dollárért ezt a területet. Ahhoz, hogy ki tudják bányászni az aranyat, ezt a négy települést fel kell számolni. Két választásuk lehet az ott élő embereknek: pénzért eladják otthonukat, vagy új házra cserélik. A bányát még nem engedélyezte a román kormány. Erről szól Kocsis Tibor megdöbbentő dokumentumfilmje, az Új Eldorádó, melyet nemrég mutatott be nagy sikerrel, teltház előtt a Pozsonyi Casinóban. A tiszai cianidtragédiáról szóló filmből hogyan lett Verespatak dokumentumfilmje? A szennyezőforrások körül forgatva jutottam el 2002-ben Verespatakra. Hallottam, hogy ott a nagybányainál százszor nagyobb tározómedencét terveznek, és egy aranybányát kívánnak nyitni. A tározót a Verespatakkal szomszédos völgyben, Szarvaspatak falu helyén akarják megépíteni. Minden problémát felvet ez a történet, amely felmerül, valahányszor hasonló bányát telepítenek. Verespatak 1872 éves település, ahol már a rómaiak is bányásztak aranyat... A világon egyedülállóan a föld tele van régészeti, archeológiái leletekkel. Mária Terézia szászokat telepített oda, később franciák jöttek, és kialakult egy virágzó „aranyvároska”. A szocializmusban államosították a bányákat, és Verespatak életszínvonala egyre lejjebb csúszott. Elvették az emberektől az aranyukat, a bányarészüket, kőtörőgépeiket. Most is működik ott kis kapacitással egy állami bánya. Hogyan fogadták az ott élők a hirtelen megnyíló lehetőségeket? Ez egy különleges néprajzi vidéke Romániának: a Mócföld. Hegyi emberek lakták, mindig is mostoha körülmények között. Van köztük néhány magyar is, sőt szinte mindenki megérti egy kicsit a magyar szót, szüleik, nagyszüleik után. A lakosság egy része - főleg a fiatalok - szívesen költözött el Verespatakról. A kanadai cég elkezdte felvásárolni a házakat. Építik az utat az „Új Verespatakhoz”. Senki nem akar odaköltözni, kivéve a polgár- mestert. Számos gazdálkodó, aki ragaszkodik a táj szépségéhez, otthonához, nem akar elmenni. Ők egy civil szervezetbe tömörültek, érdekeik védelmében. A falu két részre szakadt, az ott élők egymás ellenségeivé váltak; családok, barátságok mentek tönkre. Emberek haltak meg szívbetegségben, agyvérzésben, mert felőrlődtek a harcban. Olyan is volt, aki másutt nem tudott megszokni, alkoholista lett, és felakasztotta magát. Többet fizettek a házakért, mint amennyibe addig kerültek? Eleinte igen, de most már egyre kevesebbet. Nem adtak óriási ösz- szegeket, csak egy kicsivel nagyobbat a román átlagár fölött. Mind a két fél mást mond: a befektető cég szerint itt tizenöt év alatt kibányásszák az aranyat, és miután elmennek, rekultiválják a területet. A 185 méter magas gát mögött lesz a szennyezett vizet tartalmazó tó, a zagytározó. A tóban szerintük csónakázni lehet majd, a partján golfpályák lesznek... A másik fél szakemberei azt állítják, hogy ez nem lehetséges, mert az odakerülő nagy mennyiségű vegyszer és szennyezés beszivárog a talajvízbe. Milyen állásponton vannak Verespatak egyházi felekezetei? Nagyon sokáig nem volt egyértelmű az egyházak álláspontja. Verespatakon öt templom (ortodox, református, unitárius, római és görög katolikus) és kilenc temető van nagyon sok ősi sírral, amelyek felszámolásra kerülhetnek. Ebbe lehetetlen beletörődni. Végül mindegyik egyház egyetértett: a templomok nem eladók. A cég szakemberei pedig azt állítják, hogy környezetbarát technológiát alkalmaznak, a gát biztonságos lesz... Ki tud kezeskedni egy ekkora gátért? Azzal is érvelnek, hogy tizenöt évig munkahelyeket teremt a bányászat. Erre pedig sok ember azt mondja, hogy a pusztulásért dolgoznak. A világ legnagyobb régészei küzdenek azért, hogy a hely páratlan leletei megmaradjanak. A végén holdbéli tájjá változik itt minden. Eltűnik egy nemzeti parknak beillő, mesebeli vidék. A film első, egyórás változatának már több bemutatója is volt: például Sepsiszentgyörgyön, az első román-magyar dokumentumfilm fesztiválon. Nagyon jó volt a visszhang mindkét részről, és két díjat is kapott a film. Magyarországon a környezet- védelmi világnapon, június 4-én teltház előtt az Uránia moziban és Győrött, a Fényírók Fesztiválján vetítettük le. A film bejutott egy őszi kanadai filmfesztiválra is. Az Új El- dorádónak már forgalmazója is van, ősztől játsszák a magyar mozik. Ugyanekkor készülünk levetíteni Los Angelesben is. A vetítések után kétszer mentem vissza Verespatakra, mert úgy éreztem, hogy még fel kell vennem néhány dolgot. Ezáltal a jelenlegi egyórás film nyolcvan percessé alakul át. Verespatak közössége befogadott engem és a stábomat. Egy esküvőre is meghívtak bennünket, beengedtek otthonaikba, szállást, ételt adnak ezek a román emberek. Úgy megyek vissza Verespatakra, mintha Pápára, a szülővárosomba utaznék Magyarországon. Emberileg mennyire változtatta meg ez a film? Negyvenegy éves vagyok, több filmet készítettem már, de úgy is mondhatnám, hogy ez életem főműve. Ez a négy év talán abban erősített meg, hogy nem kell ontani a fümeket. Ha az ember talált egy olyan témát, ügyet, amely mellett kiáll, akkor már megérte, hogy erre a pályára ment. Ez a forgatás életem nagy élménye. A film szereplőinek harca példaértékű, és boldog vagyok, hogy be tudom mutatni. Rájöttem, hogy van igazság abban a román közmondásban, mely szerint „Az arany az ördög szeme”. Kocsis Tibor 1996-ban diplomázott a Színház- és Színművészeti Főiskolán dokumentumfilm-rendező szakon. Diplomamunkája témájának egy levegőszennyezéssel kapcsolatos ügyet választott. Később, a természetvédelemnél maradva barátaival, munkatársaival létrehozta a Talpalatnyi zöld című havonta jelentkező ökomagazint a Duna Televízióban. Készített filmet a Kárpát-medencéről, így kamerájával többször járt Szlovákiában a Magas-Tátrában, a Szlovák Paradicsomban is. Szombaton az At Home Gallery nyári zenei estjén kiváló hazai és külföldi muzsikusok lépnek színpadra Sétálnak és zenélnek Somorja. Nem megafesztivál készül szombaton 17.30-tól az At Home Gallery mellett működő Művészetek Háza szabadtéri színpadán, ám azok, akik szeretik a jó zenét, élvezetes estét tölthetnek a kellemes környezetben. A jó hangulatról pedig olyan kiváló zenészek gondoskodnak majd, mint a világzenét játszó magyarországi Besh O Drom, a müncheni Trio Impossible, a hazaiak közül pedig Marián Varga, a dzsessz műfajában jeleskedő Erich „Bobos” Procházka együttesével, a Frozen Dozennel, valamint Andrej Seban és Robo Rist. A koncert előtt, fél öttől a jelenleg So- morján alkotó francia képzőművész, Laurence Medori perfor- mance-ához, a „közös sétához” csatlakozhatnak a látogatók, (me) Erich „Bobos” Procházka (középen) tavaly is járt Somorján együttesével (Somogyi Tibor felvétele)
