Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-02 / 152. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZŐ 2004. JÚLIUS 2. RÖVIDEN Panamai terrorveszély Mexikóváros. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket hoz a panamai kormány, mert értesülései szerint ter­rortámadás fenyegeti az or­szágot átszelő Panama-csa­tornát. Hondurastól kapták azt az információt, hogy egy bizonyos Adnan as-Sukri, aki kapcsolatban áll az al-Kai- dával, merényletet készít elő a Csendes- és az Atlanti-óce­ánt összekötő csatorna ellen. Sukri ellen nemzetközi elfo­gatóparancs van érvényben. A Costa Rica-i kormány is megerősítette a határvédel­met, megszigorította a kül­földiek beléptetésének a rendszerét, hogy megakadá­lyozza a terrorista esetleges beszivárgását az ország terü­letére. (MTI) Tömegtüntetés Hongkongban Hongkong. Hatalmas tö­meg, több mint 250 ezer em­ber demonstrált tegnap Hongkongban demokratikus választójogi reformot köve­telve. A megmozdulást az egykori brit koronagyarmat Kínának történő visszaadása 7. évfordulójához időzítették. A tüntetők a végrehajtó hata­lom fejének és a törvényhozó tanács (helyi parlament) kép­viselőinek közvetlen megvá­lasztását követelték, olyan választójogot, amelyben az egy ember egy szavazat elve érvényesül. Peking nem haj­landó engedni a hongkongi demokratikus erők követelé­seinek. (MTI) Horst Köhler beiktatása Berlin. Beiktatták hivata­lába Horst Köhler új német államfőt tegnap Berlinben. Köhler a parlament két háza előtt letette a hivatali esküt, s ezzel a Német Szövetségi Köztársaság kilencedik ál­lamfőjévé vált. A 61 éves Kohlért május 23-án válasz­totta meg a csak az elnökvá­lasztásra összehívott szövet­ségi közgyűlés. (MTI) Kohlért az ellenzéki keresz­ténypártok és liberálisok közösen jelölték (Reuters) Főnököt vesztett az al-Kaida Rijád. Az al-Kaida szaúd- arábiai csoportjának egyik fő szellemi irányítóját ölték meg szaúdi rendőrök szerdán egy tűzpárbajban - állították teg­nap biztonsági szakértők. Egy forrás szerint Abdullah ar-Rosud halála súlyos csa­pást mér az al-Kaida szaúdi csoportjának ideológiai veze­tésére. (MTI) Elsőként valószínűleg Gross kapja majd a kormányalakítási megbízatást Hivatalos lemondás Prága. A Vladimír Spidla vezette hárompárti kormány lemondását Václav Klaus cseh köztársasági el­nök tegnap elfogadta, s azonnal fel­kérte Spidlát, kabinetje az új kor­mány megalakulásáig maradjon hi­vatalában. Klaus a nap folyamán külön-külön megbeszélést folyta­tott Stanislav Gross-szal, a szociál­demokraták új elnökével, Miroslav Topolánekkel, az ellenzéki polgári demokraták, valamint Miroslav Kalousekkel, a koalíciós keresz­ténydemokraták vezetőjével. Az ál­lamfő már korábban kinyilvánítot­ta: csak e megbeszélések eredmé­nye alapján dönti el, kit nevez ki kormányfőnek, s bíz meg az új ka­binet megalakításával. Klaus ezt a három parlamenti pártot tartja pil­lanatnyilag mértékadónak a cseh politikai színpadon, ezért a két to­vábbi parlamenti párttal, a kom­munistákkal és a liberálisokkal egy­előre nem kíván konzultálni. Az ál­lamfő által megbízott miniszterel­nöknek 30 napja lesz kormánya összeállítására, (kés) Spidla és Klaus: a tehetetlen meg a tanácstalan (CTK-felvétel) Hollandia vette át az EU soros elnökségét, öt fő területre akar összpontosítani Balkenende a karmester Brüsszel. Hollandia vette át tegnap fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztségét Írországtól, amely egyönte­tű elismerést vívott ki - az új EB-elnök kijelölésével megkoronázott - tevékeny­ségével. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hollandia elnökségi programja szerint az év második felében öt terület kap kiemelt figyelmet: a bővítési folyamat továbbvitele, az európai gazdaság fenntartható fejlődése, a biztonság probléma­köre, a 2007-ben életbe lépő kö­vetkező középtávú pénzügy-költ­ségvetési terv, valamint az EU vi­lágpolitikai szerepvállalásának hatékonyabbá tétele. Emellett az egymást követő el­nökségek közötti szorosabb együtt­működés jegyében Írország és Hol­landia az idei év egészére szóló kö­zös programot is összeállított. Eb­ben lényegében az uniós tevékeny­ségek 2004-2006-os időszakra ki- teijedő stratégiai programját konk­retizálták. Maga a stratégiai prog­ram az ebben az időszakban egy­mást váltó hat elnökség (Írország, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Bri- tannia, Ausztria és Finnország) ter­vezett tevékenységét fogja át. Az elnökségi elképzeléseket vá­zolva Jan Peter Baíkenende hol­land miniszterelnök kijelentette: be kell bizonyítani az uniós polgárok­nak, hogy a nemrég kibővített EU huszonöt tagállammal is képes zökkenőmentesen működni. Az uniónak meg kell szabadulnia attól a róla kialakult képtől, amelyen egyfajta elefántcsonttoronynak lát­szik. Ezt úgy teheti meg, ha azokra a problémákra összpontosít, ame­lyek közel állnak a polgárokhoz: a munkahelyteremtésre, a gazdaság fellendítésére vagy az illegális be­vándorlás elleni harcra. Hollandia erélyesen szorgalmazni fogja, hogy jelentős előrelépések történjenek a közös európai bevándorlási, mene­kültügyi és beilleszkedési politika kialakításában. A holland elnökség alatt várható a csatlakozási tárgyalások hivata­los lezárása Bulgáriával és Románi­ával. Ennél is nagyobb érdeklődés kíséri az év második felében Török­ország EU-tagságának ügyét, mert a tagállamoknak decemberben kell eldönteniük, megkezdik-e végre a csatlakozási tárgyalásokat Ankará­val. E tekintetben továbbra sincs egyetértés a huszonötök között. Változatlan a munkanélküliség Brüsszel. Az euróövezetben májusban átlag 9 százalékos volt a munkanélküliség, ugyanannyi, mint áprilisban. A gazdasági növeke­dés üteme nem volt elég erőteljes ahhoz, hogy növekedjen a foglalkoz­tatottság - közölte tegnap az EU statisztikai hivatala. Májusban 12,7 millióan voltak munka nélkül az euróövezet 12 országában, az EU 25 tagországában pedig 19,3 millióan. A munkanélküliség a legmaga­sabb az újonnan csatlakozott országokban volt, Lengyelországgal az élen: itt 18,9 százalékos volt a ráta, Szlovákiában 16,4 százalék, Csehországban 8,4 százalék. (MTI) Markó Béla véleménye szerint a Fidesz az RMDSZ-t szeretné megszorongatni Az erdélyi magyar politizálásról MTI-JELENTÉS Bukarest. Mi, erdélyi magyar közösségként saját magunk akar­juk eldönteni, hogy milyen politi­kai szervezetet működtessünk - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi Népújságban közölt terjedelmes in­terjújában. Az RMDSZ-t például a Fidesz részéről ért bírálatokkal kapcsolatos felvetésre a többi kö­zött kijelentette: „Azt gondolom, ők is rá fognak jönni, remélem mi­nél hamarabb, hogy az erdélyi ma­gyar politika más, mint a magyar- országi. Ott természetes a különb­ségtétel, a több pártra való tagoló­dás, jobboldalra, baloldalra való osztódás. Erdélyben nagyon rossz lenne közösségünknek a feldarabo- lódás.” Kifejtette: az erdélyi ma­gyar politikának újból és újból meg kell küzdenie azért a jogáért, hogy erdélyi magyar közösségként saját maga akarja eldönteni, hogy mi­lyen politikai szervezetet működ­tessen. „A román politikai életben is mindegyre megsértődik valaki, mert kiderül az RMDSZ-ről, hogy elvszerű, következetes és erkölcsös szervezet, de nem esküdött örök hűséget senkinek. Magyarorszá­gon is újból és újból szembetalál­kozunk ezzel a sértődöttséggel (amiatt), hogy nem esküszünk örök hűséget sem egyik, sem má­sik politikai pártnak. Megpróbá­lunk minden magyar kormánnyal jó kapcsolatokat kiépíteni, s ilyen­kor az olyan ellenzék, amelyikben nincs kellő politikai bölcsesség, hogy átlássa: mi mások vagyunk, rögtön megsértődik. A Fidesz-poli- tikusokban is ez a sértődöttség munkál, rájöttek, hogy mi nem csak őket hallgatjuk figyelemmel, hanem minden magyarországi po­litikai pártot. Időnként meghall­gatjuk egyiknek-másiknak a taná­csát, máskor meg úgy cselekszünk, ahogy azt a legjobbnak látjuk.” A Szász Jenő székelyudvarhelyi pol­gármester által vezetett Magyar Polgári Szövetség és a Fidesz kö­zötti viszonyról szólva rámutatott: „Éveken át támogatták az RMDSZ- ben magát ellenzékiként fölmuta­tó csoportosulást, most megkísé­relnek az RMDSZ-en kívül létre­hozni egy politikai pártot. Ez időn­ként elmegy egészen a nevetséges­ségig, amikor az Európai Néppár­ton belül kezdeményeznek vizsgá­latot. Persze, nem az RMDSZ ellen, ezt így sehol senki ki nem mondta, de azért mindenki látja, hogy tulaj­donképpen az RMDSZ-t szeretnék megszorongatni.” Szaddám továbbra is Irak elnökének tartja magát Megviselt volt és dacos MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Világszerte bemutat­ták tegnap délután a televíziók a Szaddám Húszéin volt iraki elnök aznapi bírósági meghallgatásán készített felvételeket. Látni lehe­tett, ahogy a szinte teljesen ősz sza­káik) bukott diktátor olykor dühö­sen a bíró felé mutat. Szaddám a megszokottnál soványabbnak tűnt, s táskás szemei miatt kissé fá­radtnak és megviseltnek. Dacossá­gából azonban mit sem veszített. Kijelentette, hogy ő Irak elnöke, és az ország megszállói nem foszthat­ják meg ettől a címtől. A bíró felvi­lágosította, hogy a genfi egyezmé­nyek értelmében igenis megtehe­tik. Az exdiktátoron fekete öltöny és fehér ing volt nyakkendő nélkül, a szakálla gondozott. Bilincsbe verve, dereka körül láncon vezet­ték a terembe. A bíróság a mintegy-harminc perces meghallgatáson közölte vele az ellene felhozott vádakat, a volt elnök azonban védő hiányára hi­vatkozva elutasította az egyebek mellett a hét ellene szóló fővádat tartalmazó iratok aláírását. „Ez az egész egy színház, az igazi bűnös (George) Bush (amerikai elnök)” - mondta, s hozzátette: hitvány alak­nak tartja az USA elnökét. Amikor meghallotta, hogy Kuvait megszál­lása is a vádak között van, kifakadt: „Kuvait iraki terület. Nem szálltam meg.” A szomszédos állam leroha- nását azzal indokolta, hogy a kuva­itiak, akiket kutyáknak nevezett, „iraki nőket adtak-vettek 10 diná­rért”. Az Irakban lévő külföldi csa­patokat megszállóknak nevezte. Miután elvezették, titkára, Abed Hamid Mahmúd állt a bíróság elé. Szaddám 10 vádlott-társát később hallgatják meg. Valamennyi meg­hallgatásról videofelvétel készül, de egyenes adásban nem közvetítik az eljárást. Szálem Csalabi, a különle­ges törvényszék vezetője elmondta, a pontos vádpontokat tartalmazó formális vádirat hónapok múlva ké­szül el, s maga a büntetőper 2005 előtt aligha veszi kezdetét. Az előző napi híresztelésekkel el­lentétben mégsem borotválta le a szakállát (Reuters) Több mint kétszeresére emelték a vérdíjat 25 millió Zarkáviért MTI-HÍR Washington/Fallúdzsa/Bag- dad. Az USA 25 millió dollárra emelte az Irakban tevékenykedő Abu Muszab az-Zarkávi terroris­tavezér fejére kitűzött vérdíjat. A tegnapi amerikai külügyi nyilat­kozat szerint Zarkávi jelenleg a legveszélyesebb terrorista Irak te­rületén, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat iraki csoportjának vezetője. Több iraki terrorakció­ért, valamint egy amerikai és egy dél-koreai túsz lefejezéséért vál­lalta a felelősséget. Washington tavaly 5 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére, ezt februárban 10 millióra növelték. Az amerikai légierő Fallúdzsá- ban ismét Zarkávi feltételezett bú­vóhelyét támadta: rakétákkal lőtt egy lakóépületet. Kórházi forrá­sok szerint négy ember meghalt, tíz megsebesült a támadásban. Szemtanúk szerint a repülőgé­pekről kilőtt rakéták teljesen rom­ba döntötték az épületet. A kárpátaljai magyar főiskola nyilatkozata Elvennék az épületet MTI-HÍR Ungvár. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola veze­tése nyilatkozatban tiltakozik az el­len, hogy bírósági eljárással akar­ják elvenni a tanintézettől főépüle­tének tulajdonjogát. A magyar főis­kola vezetői szerint az épület törvé­nyesen került a tanintézet tulajdo­nába, amit a tulajdoni lap és az át­adási-átvételi jegyzőkönyv is iga­zol. Emlékeztetik a beregszászi vá­rosi tanács képviselőit, hogy meg­választásuk előtt szinte kivétel nél­kül azt ígérték, támogatni kívánják a város egyetlen felsőoktatási in­tézményét, amelynek léte jelentős bevételt jelent a város költségve­tésének, kiadást viszont nem. Tovább ronthatja a kiélezett angol-iráni viszonyt Kényszerítették a briteket MTI-HÍR London. Az iráni fegyveres erők kényszerítették iráni felségvizekre azt a nyolc brit katonát, akit a múlt héten vettek őrizetbe határsértés címén, és komoly diplomáciai fe­szültséget keltve napokig fogva tar­tottak Iránban. Ezt szerda este kö­zölte a brit védelmi miniszter. Az iráni forradalmi gárdisták a királyi tengerészgyalogság hat, illetve a ki­rályi haditengerészet két katonáját az Iratot és Iránt elválasztó Satt-el- Arab víziúton fogták el, azzal a vád­dal, hogy britek által használt há­rom őrnaszád behatolt a folyó iráni oldalára. London ezt gyakorlatilag el is ismerte. Geoff Hoon azonban kijelentette: a katonák a kiszabadu­lásuk utáni meghallgatásukon azt mondták, hogy az irániak kény­szerítették át őket iráni területre. Hoon szerint a védelmi tárca még folytatja az ügyben a vizsgálatot, amelyet nagyban segíteni fog, ha a szakértők hozzájutnak a brit kato­nák által használt műholdas navi­gációs berendezésekhez. De azt is elmondta, Irán egyelőre nem haj­landó visszaadni a naszádokat és azok felszerelését, a navigációs esz­közöket és a fegyverzetet, jóllehet ezt eredetileg még keddre ígérték. Ha a brit katonák állítása bebizo­nyosodik, az minden bizonnyal to­vább feszíti az incidens által egyéb­ként kiélezett brit-iráni viszonyt.

Next

/
Thumbnails
Contents