Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-15 / 162. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 15. RÖVIDEN Magyarok Kostunicánál Belgrád. A vajdasági ma­gyarok elleni kilengések meg­előzésével és a súlyosabb atro­citások kivizsgálásával foglal­kozó két bizottság megalakítá­sáról született megállapodás a VMSZ vezetői és Vojiszlav Kostunica miniszterelnök teg­napi megbeszélésén. Kasza Jó­zsef pártelnök kijelentette: „A párbeszéd elkezdődött, és re­mélhetőleg eredménye is lesz. Csak az lenne elfogadható eredmény, ha megszűnnének a vajdasági magyarok elleni atrocitások. Semmilyen félme­goldást nem tudok elfogadni.” Hozzátette: a kormányfő mun­katársai részéről voltak kísér­letek a kérdés súlyának kiseb­bítésére, de „a VMSZ ezt n§m engedi meg”. (MTI) Barroso újítani akar Brüsszel. Az Európai Bi­zottság kijelölt elnöke közölte: azt tervezi, hogy megerősítése esetén létrehozza a bizottság intézményi kérdésekkel foglal­kozó alelnökének .tisztségét. Jósé Manuel Durao Barroso az Európai Parlament Liberálisok és Demokraták Szövetsége Eu­rópáért politikai csoportja előtt tartott meghallgatáson, képviselői kérdésre válaszolva jelezte e szándékát. A képvise­lők szerint az EP-választáso- kon tapasztalt alacsony rész­vételi arány azt mutatja, hogy az uniós polgárok nehezen tudnak olyan szervezetként te­kinteni az EU-ra, mint amely közveden befolyással lehet az életükre. (MTI) Barroso azt mondta, erős és független Európai Bi­zottságot szeretne irányí­tani (Képarchívum) Börtönlázadás Csehországban Prága. Hétszáz elitéit kez­dett éhségsztrájkot tegnap az egyik legnagyohb cseh börtön­ben. A Prágától 30 kilométerre fekvő Vinarovice börtönében egy törvénymódosítás ellen til­takoznak, amely lehetővé te­szi, hogy tartozásaik törleszté­sére lefogják a rabok munká­val szerzett jövedelmének fe­lét. Elkobozható annak a pénz­nek a fele is, amit hozzátarto­zóiktól kapnak az elítéltek. A július elsején életbe lépett tör­vény szerint ezekből a pénzek­ből lehet fedezni például a bűncselekmény miatt keletke­zett károkat, a bírósági költsé­geket vagy az olyan károkat, amelyeket az elítélt a fegyinté­zetnek okoz. A sztrájkoló rabok nem fogadták el az ételt, az ab­lakokban ülnek, dörömbölnek a berendezésen, s kórusban a törvény eltörlését követelik. A csehországi rabok mintegy 766 millió koronával tartoznak a fegyintézeteknek. (MTI) Iraknak nem voltak bevethető tömegpusztító fegyverei, mégsem volt hiba Szaddám eltávolítása Chirac a kendőtörvényről Feloldozta Blairt a Butler-jelentés afrandS nak London. Iraknak a háború előtt nem volt jelentős mennyiségű, sőt talán egyetlen vegyi vagy biológi­ai fegyvere sem bevethető állapotban - állapította meg az a bizottság, amelynek feladata az e fegyverekkel kapcsolatos brit hírszerzési tevékenység vizsgálata volt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A tegnap közzétett jelentés sze­rint ezért nem lett volna szabad belevenni a brit kormány által 2002 őszén nyilvánosságra hozott hírszerzési dossziéba azt a köz­ponti kitételt sem, amely szerint az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségben voltak. Lord Butler, a jelentést készítő bizottság elnöke az összefoglalót ismertetve azt mondta: a dosszié összeállítása során „elvesztek” az Egyesített Hírszerzési Bizottság (JIC) - a hírszerzési értesüléseket a kormány számára összesítő és értékelő testület - figyelmezteté­sei arról, hogy az információs anyag egyes elemei korlátozott ér­tékű hírszerzési forrásokra épül­tek. A dosszié - és az annak tartal­mát ismertető miniszterelnök - szóhasználata azt a benyomást keltette, hogy az iraki tömegpusz­tító fegyverekről összeállított hír­szerzési anyag „a valóságosnál tel­jesebb és szilárdabb” titkosszolgá­lati értesülésekre alapult - áll a Butler-jelentésben. Lord Butler, a brit kormányzati közalkalmazotti szolgálat, a Civil Service nyugalmazott vezetője, akit a kormány februárban kért fel a vizsgálat elvégzésére, súlyos hiá­nyosságnak nevezte, hogy a JIC fi­gyelmeztetései nem kaptak kellő hangsúlyt a dossziéban. Ugyan­csak a háború előtti hírszerzési munka gyengeségének nevezte olyan ügynökök információs for­rásként való használatát, akik sok­szor szakértelmükön kívül eső te­rületekről szolgáltak értesülések­kel. A jelentés ugyanakkor nem tartalmaz közvetlen elmaraszta­lást sem Tony Blair kormányfő, sem a JIC éppen távozó, és a külső hírszerzés (MI6) igazgató posztját a hónap végén átvevő John Scar­lett címére, sőt kiemelten hangsú­lyozza, hogy Scarlettnek nem kell visszamondania egyébként súlyo­san vitatott, Blair által néhány hó­napja bejelentett kinevezését az MI6 élére. Blair tegnap a londoni alsóház­ban hivatalosan reagált a jelentés­re. Szerinte egyre nyilvánvalóbb, hogy Irakban nem voltak bevethető tömegpusztító fegyverek a háború megindításának pillanatában, en­nek ellenére nem volt hiba Szad­dám Húszéin diktátor eltávolítása a hatalomból. Közölte: teljes mérték­ben elfogadja a Lord Butler által is­mertetett jelentést, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a hírszerzési ügyekben senki nem hazudott, és a kormány jóhiszeműen járt el. Párizs. Népszavazást tartanak 2005 második felében Franciaor­szágban az európai alkotmány ra­tifikálásáról. Ezt tegnap jelentette be Jacques Chirac államfő a nem­zeti ünnep alkalmából adott ha­gyományos tv-inteijújában. Chi­rac védelmébe vette a feltűnő val­lási jelek iskolai tilalmáról rendel­kező törvényt, amelyet egyes isz­lám országok az ötmillió francia- országi muzulmánnal szembeni diszkriminációnak tekintenek. Egyúttal hangsúlyozta, hogy erő­síteni kell az ország területén éle etnikai kisebbségek, köztük az af­rikaiak és arabok integrációját. A július 14-i párizsi katonai dísz­szemlén az idén Nagy-Britannit volt a díszvendég - az Antant-szer­ződés 100. évfordulójának tiszte­letére. A brit királyi lovasság töbt egysége együtt vonult fel a francia alakulatokkal, és a parádé végén a brit királyi légierő kilenc Red Arrows típusú harci gépe tartotl akrobatikus légi bemutatót. (MTI) Pokolgépes merénylet az iraki főváros központjában, tucatnyi halottal és még több sérülttel A bolgárok maradnak, Manila meghátrált A két bolgár túsz az al-Dzsazíra televízióban. Hírszolgáltatók köz­léseiből az valószínűsíthető, hogy a bal oldali férfit fejezték le. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Szófia/Manila. Lefe­jezték egyik bolgár túszukat az ira­ki emberrablók. A Fülöp-szigeteki életben van - Manila-megkezdte katonáinak kivonását Irakból. Bag­dadban tegnap újabb robbantásos merényletet követtek el. Gépkocsiba rejtett pokolgép rob­bant tegnap reggel Bagdad köz­pontjában, az iraki ideiglenes kor­mány székhelyének, valamint az amerikai és brit nagykövetségnek otthont adó zöld zóna egyik bejá­ratánál. Legkevesebb tíz ember meghalt és vagy negyvenen sérül­tek meg. Ijád Allávi kormányfő a helyszínre sietett, s ott közölte a sajtó képviselőivel az áldozatok számát. Véleménye szerint az ak­ció válasz az elmúlt két nap őrizet­be vételeire, amelyek során „nagy­stílű bűnözőket, köztük egy nem irakit” fogtak el. Madzsíd Abdel- Hamíd rendőrezredes szerint az autó 450 kilogramm robbanószer­rel volt megrakva. Bulgária nem vonja ki csapatait Irakból, annak ellenére sem, hogy elrablói kivégezték az egyik túszul ejtett bolgár állampolgárt - közöl­ték tegnap Szófiában. „Úgy véljük, hogy Bulgária továbbra is részt vesz az iraki újjáépítési és stabilizá­ciós feladatokban és az iraki de­mokrácia fejlesztésében, eleget té­ve az ENSZ határozataiból fakadó nemzetközi kötelezettségeinek” - jelentette ki közös nyilatkozatban Georgi Parvanov államfő és Szi- meon Szakszkoburggotszki minisz­terelnök. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió kedden este közölte: az emberrab­lók megölték az Irakban foglyul ej­tett két bolgár túsz egyikét. Az Abu Muszab az-Zarkávi jordániai szár­mazású terrorista vezette iraki cso­port egy videofelvételt juttatott el az al-Dzsazírához. A felvételen az látható, amint lefejezik a két bolgár teherautó-sofőr közül az egyiket. A televízió nem sugározta a felvételt. A magát Tauhíd és Dzsihád (egyis- tenhit és szent háború) néven ne­vező csoport ezúttal azzal,fenyege­tőzött, hogy végez a másik bolgár tússzal is, ha az amerikai hadsereg huszonnégy órán belül szabadon nem engedi az összes iraki foglyot. A bolgár férfi a harmadik túsz, aki tlefejeztek az arab országban. A Zarkávi vezette csoport korábban egy amerikai és egy dél-koreai tú­szával is ugyanilyen módon vég­zett. A két bolgár teherautó-sofőr június 28-án tűnt el. A Fülöp-szigetek tegnap bejelen­tette Irakban állomásozó békefenn­tartó kontingense kivonásának megkezdését, hogy megmentse ez­zel a kivégzéssel fenyegetett Fülöp- szigeteki állampolgár életét. A csa­patkivonás azonnali megkezdését a manilai elnöki palotában nyüvá- nosságra hozott közlemény adta tudtuk Eszerint a Fülöp-szigetek eredetileg 51 fős iraki humanitári- üs alakulatának létszámát máris 43 főre csökkentették, s a további ki­vonási műveletet a manilai külügy­minisztérium hangolja össze a vé­delmi tárca illetékeseivel. A csapat- kivonás drámai fordulat a terroriz­mus elleni háborúban az USA egyik legszorosabb szövetségesének szá­mító Fülöp-szigetek politikájában. Manüa kezdetben elutasította az iraki szélsőségesek követelését, majd fokozatosan engedett a zsaro­lásnak. Scott McClellan fehér házi szóvivő Washingtonban korábban kijelentette, hogy a csapatkivonás rossz üzenet lenne a terroristák­nak. (MTI, TASR) Taktikáznak a pártok Koalíciós tárgyalások Jeruzsálem. Vasárnap kezdőd nek az izraeli koalíciós tárgyalá sok - jelentette be Ariel Sáron hi vatala. A kormányfő tegnap hiva talosan is felkérte a Sasz (Sze fárdok Tóra Őrzői) és az Egyesüli Judaista Tóra nevű szélsőséges vallásos pártokat, hogy csatlakoz zanak a Likud vezette koalícióhoz Sáron előzőleg Simon Pereszt, í Munkapárt vezetőjét szintén arr: kérte, hogy léptesse be pártjái nagykoalícióba. A két politiku; tegnap ismét megbeszélést folyta tott egymással. Az Izraeli Munka párt központi bizottsága kedder este nagy többséggel hozzájáruld sát adta ahhoz, hogy hivatalos tárgyalások kezdődjenek a nem zeti egységkormány megalakító sáról. Sáron koalíciójának meg erősítésével szeretné meggyorsí tani a Gázai övezetből való izrael kivonulás tervének mielőbbi meg valósítását. Júniusban a kivonu lást ellenző szélsőjobboldali pár tok kiléptek a kormánykoalíció ból, és ezzel Sáron elvesztette par lamenti többségét. Jószéf Tom Lapid igazságügyi miniszter mos jelezte, ha a vallási pártok csatla koznak a kormányhoz, az által: vezetett középutas Sinui párt ki lép a koalícióból. (MTI) Állítólag már be is csempészték őket Amerikába, s újabb szeptember 11-ét terveznek több város ellen Bin Laden atombőröndöket vett a csecsenektől MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az al-Kaida ter­rorszervezet birtokában van atom­fegyver, valószínűleg az USA terü­letén is, és feltehetőleg a közeljö­vőben be is veti. Ezt Paul L. Wüliams amerikai oknyomozó új­ságíró, a Szövetségi Nyomozó Iro­da (FBI) volt tanácsadója állítja új könyvében. Williams szerint az Oszama bin Laden vezette terrorszervezet lát­ványos atomtámadást tervez Ame­rika ellen: emberei hat-hét, bő­röndbe rejtett atombombát akar­nak felrobbantani egy időben kü­lönböző városokban. A könyv cí­me: Oszama bosszúja: újabb szep­tember 11-e. Alcím: Amit a sajtó és a kormány elhallgatott a közvéle­mény elől. „A lehető legnagyobb pusztítást akaiják véghez vinni, va­gyis atombombát bevetni. Szerin­tem ez mostantól kezdve 2005-ig bármikor bekövetkezhet” - mondta a NewsMax című amerikai inter­netes hírújságnak az író, aki már több könyvet írt a terrorizmusról. Állítása nem áll messze attól, amit az amerikai hírszerzés is sejt - mondta a NewsMaxnek egy névte­lenül nyilatkozó személy, aki közel áll Tom Ridge belbiztonsági mi­niszterhez. A miniszter azt állítja, hogy az amerikai hírszerzés szerint terroristák már becsempésztek az országba valódi atomfegyvereket, nem olyanokat, amelyekben ha­gyományos robbanótöltet van, és az terjeszt szét radioaktív anyago­kat - mondta el az illető. Williams könyve áttekintés az atomfegyverek egyre gyorsuló ter­jedéséről. Oknyomozásával eljutott a pakisztáni atomprogram állítóla­gos atyjához, Abdul Kadir Hánhoz, aki az író szerint fanatikus muzul­mán. A pakisztáni rendőrség a wa­shingtoni Fehér Ház nyomására februárban letartóztatta Hánt az­zal a gyanúval, hogy atomtechni­kát adott el több külföldi ország­nak, köztük Észak-Koreának és Lí­biának. Hán elismerte a vádat, de kegyelmet kapott Pervez Musarraf pakisztáni elnöktől, mert az állam­fő tartott a radikális muzulmánok bosszújától. A szerző szerint a The Wall Street Journal című amerikai gazdasági napüap újságírója, a 2003-ban Pakisztánban elrabolt és meggyilkolt Daniel Pearl is Hán után nyomozott. Williams azt állít­ja, hogy a pakisztáni tudós az al- Kaidával is kapcsolatban állt. Az USA számára ez akkor bizonyoso­dott be először, amikor az amerikai erők 2001 végén megszállták az af­gán fővárost, és a terrorszervezet által használt egyik házban a pa­kisztáni tudóssal való üzletelésről szóló dokumentumokat találtak - állítja az amerikai író. Williams szerint az al-Kaidának mindazon­által Oroszországgal is kapcsolata van, pontosabban a csecsen maffiá­val. A csecsen bűnszövetkezet 1996-ban Groznijban eladott húsz „atombőröndöt” bin Laden képvi­selőinek. A terroristavezér 30 mil­lió dollárral és két tonna heroinnal fizetett értük. Több mint negyven ilyen orosz szerkezetnek veszett nyoma összesen - mondja az író, aki szerint az al-Kaida ezeket köny- nyűszerrel becsempészhette már az Egyesült Államokba. John McLaughlin, a CIA megbí­zott igazgatója szerint bin Laden- nek tudnia kell róla, ha terrortáma­dás készül az amerikai elnökválasz­tás megzavarására, mert e támadás végrehajtóiról feltételezhető, hogy szoros kapcsolatban állnak vele. McLaughlin e héttől a CIA megbí­zott vezetője, a vasárnap lemondott igazgató, George Tenet helyettese volt. A washingtoni szenátus múlt heti jelentésében arra a következte­tésre jutott, hogy a CIA szándéko­san eltúlozta azokat a bizonyítéko­kat, amelyek szerint Irak felhalmo­zott vegyi és biológiai fegyvereket, valamint atomfegyverek birtokába akart jutni. McLaughlin szerint nem igaz az, hogy a szervezetnél emiatt rossz lenne a hangulat. Per az USA ellen Szexuális megalázás Stockholm. Beperelte az ameri kai hatóságokat egy Guantána móról szabadon engedett svéd ál lampolgár fizikai és pszichikai kín zás címén. Többek között azzal ki nozták a 25 éves Mehdi Hezalit hogy 14 órán át tartották rendkívü hideg hőmérsékleti viszonyok kö zött megbilincselve egy kihallgatá; során. Elmondása szerint egy nő fegyőr megpróbálta szexuálisai megalázni őt, mint hithű mohámé dán férfit. Lelki kínzásként vetetti az amerikai hatóságok szemére hogy több mint két és fél évig tar tották elzárva a külvilágtól vád emelés nélkül. Fogsága alatt nen levelezhetett senkivel sem, és a leg csekélyebb információhoz sem ju tott a világ eseményeiről. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents