Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-14 / 161. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 14. RÖVIDEN Gerillaakciók Csecsenföldön Moszkva. Csecsen felkelők 18 Kreml-barát milicistát öltek meg tegnapra virradóra a Groznijtól harminc kilométernyire lévő Avturi falunál vívott heves csatában, míg állítólag 24 harcost veszítettek. Ramzan Kadirov csecsen miniszterelnök-helyettes, a május 9-én megölt Kreml-barát elnök fia és biztonsági szolgálatának vezetője megerősítette 18 milicistájának eles- tét. A gyakori gerillaakciók rácáfolnak a Kremlnek arra az állítására, hogy Csecsenföldön és környékén normalizálódik a helyzet, s megkérdőjelezik az augusztus 29-re kitűzött csecsen elnökválasztás hitelét. (MTI) Két év múlva felülvizsgálat Budapest. Az osztrák elnök tegnap Budapesten kijelentette: két év múlva meg lehet vizsgálni, érdemes-e fenntartani az EU-hoz legutóbb csatlakozott tíz országgal szemben a munkaerő szabad áramlásának korlátozására hozott uniós döntést. Heinz Fischer erről sajtótájékoztatón beszélt, miután Mádl Ferenc köztársasági elnökkel tárgyalt. Az osztrák elnökjúlius 8-i bécsi beiktatása utáni első hivatalos külföldi útja Magyarországra vezetett. Hangsúlyozta: Ausztria megérti Magyarország aggodalmait a munkaerő-áramlás korlátozása miatt, ám arra kéri a magyar felet, legyen tekintettel az osztrák lakosság aggodalmaira. (MTI) Fischer szerint az EU- alkotmányról vagy minden uniós államban népszavazást kellene tartani, vagy sehol (Képarchívum) Új kampány a fejkendőért London. Aktivisták kampányt indítottak Londonban az Európában élő muzulmán nők kendőviselési jogáért. A téma heves vitákat kelt az egész kontinensen, rávilágítva a muzulmánok integrálásával kapcsolatos mély megosztottságra. A londoni városházán 14 országból mintegy 250 küldött gyűlt össze, s a kendőtilalmat az emberi jogok megsértésének minősítették. Az aktivisták leghangosabb támogatói közé tartozik Juszuf al-Karadi muzulmán teológus, aki felszólította Párizst: semmisítse meg a francia iskolákban szeptembertől életbe lépő tilalmat, amely „gettómentalitást idéz fel”. (MTI) Orániai felvonulás: a békés demonstrációk után zavargások Észak-írországban Bevert fejek és ablakok London. Zavargások törtek ki hétfő este Észak-írországban, ahol a nap folyamán egyébként békésen levonult a nagy nyári protestáns demonstrációk mindig robbanásveszélyes fő hulláma. A felvonulási évad csúcspontja minden évben július 12-e, amikor a legnagyobb nem pártjellegű északír protestáns szervezet, az Orániai Rend egyszerre több száz menettel emlékezik az ír katolikusok több mint 300 évvel ezelőtti lázadásának leverésére. A korábbi évek súlyos, nem egyszer halálos áldozatokkal járó protestánskatolikus összecsapásai után hétfőn viszonylagos nyugalomban sikerült megrendezni Belfastban és számos más városban az egész nap tartó britpárti felvonulásokat. Azonban éjszaka az észak-belfasti katolikus negyedekben a demonstráció biztonságára vigyázó, hatalmas erővel kivonult rendőri és katonai alakulatokra több száz katolikus fiatal támadt rá palackokkal és kövekkel. A katonai járművek ablakait bezúzták, a terepjárókat megpróbálták felborítani. (MTI) A támadásnak rohamrendőrök vetettek véget (CTK/AP-felvétel) Az Európai Bíróság az Európai Bizottságnak adott igazat a költségvetési vitában Párizsnak és Berlinnek fegyelmet kell tanulnia Brüsszel. Európai Parlament (EP) szocialista frakciója tegnap meghallgatta Durao Barrosót. Az Európai Bíróság tegnap az Európai Bizottságnak adott igazat a bizottság és a miniszterek tanácsa között a stabilitási és növekedési paktum körül támadt vitában. ÖSSZEFOGLALÓ Határozatában a luxembourgi székhelyű intézmény hatályon kívül helyezte az EU-tagállamok pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) azt a tavaly november 25- én hozott döntését, amellyel a testület de facto felfüggesztette a paktum eljárásrendjének alkalmazását Franciaországgal és Németországgal szemben. A bíróság állásfoglalása szerint a miniszterek tanácsa „nem térhet el az alapszerződésben lefektetett szabályoktól, illetve azoktól a rendelkezésektől, amelyeket saját maga számára szabott meg”. A döntés azt jelenti, hogy az Ecofinnek újra kell tárgyalnia ezt a kérdést, és új döntést kell hoznia a két ország ellen túl nagy államháztartási hiány miatt folyó eljárásban. A brüsszeli bizottság a két ország ellen indított deficiteljárás részeként tavaly ősszel fogalmazta meg ajánlásait az Ecofinnek. Ezek szerint a testületnek köteleznie kellett volna Franciaországot és Németországot, hogy államháztartási hiányukat legkésőbb 2005-re csökkentsék a paktumban meghatározott határ, a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá. Mivel a két ország tavaly már a második évben lépte túl a tűréshatárt, ennek elmaradása esetén a paktum szabályai szerint már pénzügyi szankciók kirovása következett volna. Az Ecofin azonban minősített többséggel felülbírálta a bizottság ajánlásait, és elfogadta a két ország politikai kötelezettségvállalását arra, hogy 2005-re a GDP 3 százaléka alá csökkentik a hiányt. Az Európai Bizottság üdvözölte bírósági határozatot. Romano Prodi elnök szerint a határozat „megerősíti a bizottság álláspontját azzal kapcsolatban, milyen szerepet játszik a bizottság és a tanács a stabilitási és növekedési paktum alkalmazásában, s ezáltal a jövőre nézve ádáthatóbbá és kiszámíthatóbbá teszi a költségvetés-politikai koordinációt” az unióban. Az Európai Bizottság kijelölt elnöke tegnap, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója előtti meghallgatásán támogatásáról biztosította a jelenlegi bizottságnak az EU 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervével kapcsolatos elképzeléseit. Az EP politikai csoportjai közül a szocialisták hallgatták meg elsőként Jósé Manuel Durao Barrosót, akinek jelölésével kapcsolatban már korábban kételyeiknek és fenntartásaiknak adtak hangot. Ezek egy része tegnap is megfogalmazódott a képviselők részéről. Rasmussen frakcióvezető figyelmeztette Barrosót: az EP nem olyan intézmény, amely mindenre rábólint, amit eléterjesztenek, s bírálta őt, mert lemondott a portugál kormányfői posztról, mielőtt az EP jóváhagyta volna jelölését az EB- elnöki tisztségre. (MTI, TASR) Az amerikaiak többsége nincs felkészülve egy újabb nagy terrortámadásra Nem halasztanák az elnökválasztást MTI-OSSZEFOGLALO Washington. A Fehér Ház nem gondolkodik olyan terv elkészítésén, amely szerint ha terrorcselekmény zavarná meg a novemberi elnökválasztást, akkor elhalasztanák, vagy nem tartanák meg a voksolást. Ezt Condoleezza Rice, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója jelentette ki a washingtoni kongresszus választási bizottsága vezetőjének - a sajtóban kiszivárogtatott - javaslatára reagálva. DeForest Soaries a kongresszus és a szenátus republikánus, illetve demokrata párti vezetőinek írott levelében javaslatot tett arra, hogy készüljön ilyen terv. Emlékeztetett arra, hogy 2001. szeptember 11-e választási napra esett New York államban, és a terrorcselekmények hatására a szövetségi állam vezetése a hónap egy későbbi napjára halasztotta a választást. Tom Ridge belbiztonsági miniszter előzőleg felhívta az amerikaiak figyelmét arra a veszélyre, hogy a következő hónapokban az al-Kaida terrorszervezet „megpróbálja megszakítani az amerikai demokratikus folyamatot”. Rice szerint George Bush elnök kormánya nem gondol a választás elhalasztására, noha nyugtalanítja, hogy történhet terrorcselekmény. „Akkor is rendeztek választást ebben az országban, amikor hadban álltunk, sőt az amerikai polgárháború idején is. A választást a kitűzött időpontban meg kell tartani. Ez az elnök és a kormány álláspontja” - mondta Rice. Stanley I. Greenspan, a George Washington Egyetem pszichiáter professzora szerint az amerikaiak többsége a 2001. szeptember 11-i megrázkódtatás után sincs felkészülve egy esetleges újabb nagy terrortámadásra. A Washington Postban azt írta, „az átlagos amerikai most sem tud sokkal többet arról, hogy mit kell tennie, ha lakóhelyét nukleáris-, biológiai vagy vegyi támadás éri.” Felteszi a kérdést: az amerikaiak komolyan veszik-e, hogy bizony előfordulhat még ilyen támadás, és megtettek-e mindent azért, hogy helyesen tudjanak cselekedni? A professzor megállapítása: ha léteznek is ilyen tervek, és azok végrehajtását jól be is gyakorolták, a lakosság akkor sem tud róluk. Vallási pártokat is hívott az izraeli kormányba Sáron nagy vihart kavart MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Vallási pártokat kért fel a kormányhoz való csatlakozásra Ariel Sáron izraeli miniszterelnök. Az Izraeli Munkapárt központi bizottsága tegnap jóváhagyta, hogy tárgyalások kezdődjenek egy egységkormány megalakításáról. Sáron azután tett kormányalakítási ajánlatot a Sasz (Szefárdok Tóra Őrzői) és az Egyesült Judaista Tóra nevű szélsőséges, vallási pártoknak, hogy hétfői találkozójukon Simon Pereszt, az Izraeli Munkapárt vezetőjét is erre kérte. Megfigyelők szerint a miniszterelnök azért nyitott a vallási pártok felé, hogy lecsillapítsa a nagykoalíció ellenzőit a kormányzó Likudon belül. Másrészt e kezdeményezésével figyelmeztetni akarja a Munkapártot, hogy ne támasszon túlzó követeléseket a csatlakozás fejében. Ajánlata a két kis pártnak viszont nagy vihart kavart a Munkapártban, de a koalíción belül is. Igazságügyminisztere, Jószéf Tomi Lapid, a Sinui nevű középutas párt vezetője tegnap a rádiónak nyilatkozva leszögezte: ha a vallási pártok csatlakoznak a koalícióhoz, a Sinui kilép a kormányból. A Ciszjordánia és Izrael határán húzódó biztonsági fal új nyomvonalán dolgoznak Izraelben, hogy csökkentsék a palesztinoknak okozott nehézségeket - jelentették tegnap izraeli biztonsági források. A fal nyomvonalának módosítását az izraeli legfelsőbb bíróság rendelte el június végén, míg a hágai Nemzetközi Bíróság a fal teljes lebóntására szólította fel Izraelt. Sáron e határozatot elutasítva az építkezés folytatására adott utasítást. Az új nyomvonal terveit várhatóan holnap adják át a védelmi minisztériumnak. Téves becsléseket közöltek az amerikaiak Nem gyengék a felkelők MTI-JELENTÉS Bagdad. Négy tonna TNT robbanóanyagot, húsz Katyusa típusú gránátvetőt és 550 fegyvert koboztak el egy hét leforgása alatt Bagdadban. Ugyanennyi idő alatt az iraki rendőrök több mint félezer köztörvényes bűnözőt, rablókat és gyilkosokat fogtak el. Erről az iraki nemzeti gárda parancsnoka tájékoztatott. Amerikai katonai forrásokból pedig az derült ki, hogy sokkal nagyobb támogatásra számíthatnak a felkelők Irakban, mint azt korábban vélték. Az ellenállók létszáma 20 ezerre tehető, ez a szám négyszeresen múlja felül az amerikai hadsereg elmúlt héten közölt becslését. Ráadásul - hangoztatták amerikai katonai körök - szemben a washingtoni kormányzat által kö- zöltekkel, a felkelők többsége iraki, nem pedig külföldi terrorista. A lakosság hathatós segítséget nyújt e csoportoknak, amelyek meglehetősen jól szervezettek. Amerikai közlés szerint egy nemrégiben Bagdadban felszámolt csoport két vezető és négy helyettes parancsnok irányítása alatt állt, és két pénzügyi támogatóval bírt. Nem mellékes: a felkelők egy része katonai kiképzésen is átesett. Manila enged az emberrablók zsarolásának Állítólag élnek a túszok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szófia/Bagdad. Négy nappal az ultimátum lejárta után még életben vannak az Irakban terroristák fogságába esett bolgár teherautó-sofőrök, s vélhetően él még a Fülöp-szigeteki túsz is. „Meg tudom erősíteni, hogy ma reggel még élt két honfitársunk, de a helyzet feszült, és nyugtalanok vagyunk, mert nem tudjuk biztosítani a pozitív kimenetelt” - mondta a bolgár rádiónak Brüsz- szelből Szolomon Paszi külügyminiszter. Az interjúban felvetette, hogy az iraki küldetésben résztvevő országoknak közös eljárásmódot kellene kialakítaniuk a túszejtések kezelésében. „Az egyeztetett hozzáállás segítene a nemzeti célok elérésében.” Bagdadban az iraki belügyminisztérium szóvivője is megerősítette, hogy tudomásuk szerint még életben vannak az emberrablók fogságába esett külföldiek. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízic hétfőn este azt jelentette, hogy elrablói a Fülöp-szigeteki túsz, egy nyolcgyermekes, 46 éves teherautó-sofőr kivégzésére készülnek, miután lejárt a Manilának adott ultimátum. Erre fel Rafael Seguis, a Fülöp-szigeteki védelmi miniszter helyettese az al-Dzsazírábar sugárzott beszédében közölte: a Fülöp-szigetek kormánya ígéretet tesz Irakba vezényelt katonáinak a „lehető leghamarabb” történő kivonására, hogy megmentse a túsz életét. Gross az eddigi koalícióra építi kabinetjét Kormány egy hónap múlva KOKES JÁNOS Prága. Az új cseh kormány az eddigi hárompárti koalícióra épül, s várhatóan augusztus közepén kér majd bizalmat a parlamenttől - jelentette ki tegnap Stanislav Gross, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) kormányalakítási tárgyalásokkal megbízott elnöke. Gross előzőleg három órán át tárgyalt a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, illetve a Szabadság Unió-Demokratikus Unió elnökeivel. Mindhárom politikus azt állította, hogy a hét végéig összeállítják az új kormány- program alaptéziseit, majd ha ezeket a pártvezetések jóváhagyják, akkor megkezdődnek a tárgyalások a kormány személyi összetéte léről. A kormányprogram elvi prioritásairól egyelőre megosztana! a vélemények. A szociáldemokraták egy része azt szeretné, ha baloldalibb lenne, mint az eddigi koalíciós program, míg a kereszténydemokraták és az uniósok ezi ellenzik. Zdének Skromach, a CSSD befolyásos alelnöke kijelentette: pártjának „most erősebb a pozíciója, mint a 2002-es parlamenti választás után. Ha a koalíciós partnereknek nem tetszene a program, akkor egy kisebbség: kormányzást is a tarsolyünkbar tartunk, amelyet a kommunistái kívülről támogatnának.”
