Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-10 / 158. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 10. Egészségünkre 27 Ne rontsuk el a pihenés, az erőgyűjtés napjait azzal, hogy várjuk, mikor indul meg... Két pohár langyos víz reggelre Hashajtót csak végső esetben használjunk! (Képarchívum) Előfordul, hogy gondosan előkészítjük a nyaralást, mégsem hoz teljes pihe­nést. Az ok prózai: székre­kedés. Egy felmérés szerint a turisták 80 százaléka töb- bé-kevésbé ismeri ezt a kel- lemeden emésztési zavart. TÁJÉKOZTATÓ A többórás autózás vagy a repü­lőút, az éghajlat-, étrend- és kör­nyezetváltozás, ami lelki szem­pontból a szabadság lényege, a gyomor és a belek számára nagy stresszt jelent. Az emésztőrend­szer mintha nem működne. A kel­lemetlen felfúvódást teltségérzés, fejfájás, levertség, rosszullét, bor­zavarok kísérik. Minden igyekezet felesleges... Nem jön a megköny- nyebbülés. A krónikus székrekedés azon­ban nem csak nyári probléma. A civilizációs betegségek listáján előkelő helyen szerepel. A stresz- szért, rohanásért, a mozgás- és folyadékhiányért, a helytelen táplálkozásért, lelki megterhelé­sért nagy árat kell fizetni. Pedig csak az életmódon kellene változ­tatni, csak el kellene sajátítani a természetes mechanizmusok ki­alakítását, és a székrekedés el­tűnne. Ez teljesen felesleges pa­nasz. Sem a vadon élő állatoknál, sem pedig a primitív népeknél nem fordul elő. Szabályozó mechanizmus Számos esetben a székletürítést táplálkozással rendezni lehet. A hamburgert, a zsírban sült krumplit, az édességeket kerülni kell. Rostban gazdag ételt aján­lunk: zöldséget, gyümölcsöt, bur­gonyát, hüvelyeseket, teljes kiőr­lésű termékeket, erjesztéssel ké­szült tejtermékeket, aszalt gyü­mölcsöt, pl. szilvát, len- vagy tök­magot. A rost és az emésztés A rost a növények emészthetet­len része. Vegyi szempontból a leg­különfélébb szaharidokról van szó, mint pl. cellulózról, pektinről, lig­ninről. Aszerint, hogy hogyan visel­kedik a vízben, oldódóra és oldha­tatlanra osztjuk. A nem oldódó nagy mennyiségű vizet szív magá­ba, s a gyomorban és a belekben puha, szivacsos masszát alkot. Nö­veli a béltartalmat és mozgásra ser­kenti a beleket. Ugyanakkor meg­hosszabbodik a tápanyagok felszí­vódási ideje. Ennek köszönhetően szabályozza a glükóz felszívódását, megakadályozza hirtelen csökke­nését és a cukorszint lezuhanását. A vízben oldódó rost csökkenti a koleszterinszintet. Az ajánlott napi rostmennyiség 20-35 g, de nálunk ez a mennyiség sajnos csak 12 gramm. Ne várjunk a szomjúságra A kellő mennyiségű folyadékfo­gyasztás a másik legfontosabb té­nyező a székrekedés elleni harc­ban. Naponta két liter folyadékot kellene meginni ásványvíz, ízesí­tetten gyógynövény- vagy gyü­mölcstea formájában. Nem kell várni, amíg a szomjúság jelentke­zik. Meg kell tanulni egész nap fo­lyamatosan inni. Két pohár lan­gyos víz elfogyasztása reggeli előtt aktivizálja az ürítési reflexet. Ebéd és vacsora előtt is inni kell. A mozgás is segít A rendszeres mozgás a harma­dik legfontosabb tényező, amely segíti az anyagcserét, és a hasiz­mok vérellátásának fokozásával javítja a betek munkáját. Hashajtók Bár hatásosak, nem alkalmasak a székrekedés kezelésére. Megza­varják az ürítés mechanizmusát, ingerük az emésztőrendszert, bi­zonyos ásványi anyagokat hajtanak ki a szervezetből, ráadá­sul a szervezet hozzászokik, ami azt jelenti, hogy később már has­hajtó nélkül nem indul be a vas­tagbél ürítési reflexe. Mikor ajánlott a hashajtó? ♦ fekvő és idős betegeknél, akik­nél a mozgáshiány okozza a bajt, ♦ műtét és diagnosztikai kivizs­gálás előtt, ♦ súlyos esetekben, például trom­bózis vagy infarktus esetén, ♦ aranyér vagy divertikulózis ese­tén, ♦ szabadság idején jelentkező pa­naszok esetén, (ki) Trükkök ♦ Lehetőleg mindig ugyanabban az időben étkezzen, kerülje az egyszeri nagy ételadagokat. ♦ Szenteljen kellő időt arra a helyre, ahová a király is gyalog jár. A vastagbelet meg tehet ne­velni. Soha ne fojtsa el az ürítési ingert. Minél tovább marad a széklet a betekben, annál kemé­nyebb tesz. ♦ Kerülje a székrekedést okozó élelmiszereket: csokoládét, ba­nánt, fehér kenyeret, süteményt. ♦ Ápolja az étkezési kultúrát, és hagyjon elegendő időt az étke­zésre. ♦ Mondjon te a fekete teáról, ká­véról és vörös borról, mert szék­rekedést válthat ki. ♦ Fogyasszon len-,. szezám- és tökmagot, valamint búzacsírát. Elegendő folyadékkal megdagad a gyomorban és növeü a széklet mennyiségét. Felszabadulnak az olajok, amelyek elősegítik az ürí­tést. ♦ Legyen jó kedvű. A pesszimiz­mus és a depresszió ugyanis emésztési zavart okozhat. Kísérőjelenség az állandó ingerültség, álmatlanság, kimerültség, a folyamatos cselekvési kényszer Öngyógyító tréninggel a stressz ellen MTI-HÍR Felgyorsult világban, az infor­mációk áradatától bombázva, s egymással kíméletlenül versenyez­ve élünk. Szervezetünk megsínyli a túlzott terhelést. Napjainkban jó piacuk van a sar­latánoknak. Kóklerek, szemfény­vesztők különböző csodagyógymó­dokat, öngyógyító praktikákat ajánlanak, amit jó pénzért meg­vesznek a hiszékeny emberek. Jó eset, ha ezek legalább nem árta­nak! Azzal viszont mindenképpen kárt okoznak, hogy az igazi gyógyí­tó eljárásoktól eltérítik a rászoruló­kat, s egyúttal hajlamossá teszik a kevésbé hiszékenyeket arra, hogy fenntartással fogadják még a tudo­mányosan megalapozott gyógymó­dokat is. Különösen igaz ez a pszi­choszomatikus betegségek kezelé­sére alkalmas módszerekre. A fokozott és állandósult stressz­hatás korunk emberét erősebben veszélyezteti, ezáltal gyakrabban alakulnak ki a stressz okozta beteg­ségek. Köztudott, hogy a stresszel együtt jár a fokozott adrenalin- és kortizon-kiválasztás, a szapora szívverés, a magasabb vérnyomás, a vércukor és -zsírszint emelkedése. Ha ezek a fo- l™™ lyamatok állandósulnak, akkor úgynevezett alkalmazkodási betegségek, pszichoszomati­kus panaszok léphetnek fel. A stressz testi tünetei A stressz az egész szer­vezetre hat, de leginkább az erőteljes izomfeszült­ségben jelenik meg. Ennek következményei tehernek például a nyaki fájdalmak, a szűnni nem akaró fejfájás, a hátfájás, a gombócérzés a to­rokban, a szájszárazság, a szédülés. Kísérőjelenség az állandó ingerültség, álmat­lanság, kimerültség, a fo­lyamatos cselekvési kény­szer, a türelmedenség. A tartós izomfeszültség végül emésztési zavarokhoz, beteg­ségekhez, szívpanaszokhoz vezethet. Azáltal, hogy gyen­gül az immunrendszer, a szer­vezet kevésbé ellenálló, ezért a rákos sejtek is könnyebben el- buijánzanak. A fokozott stresszre külön­böző típusú egyének eltérően reagálnak. A küzdő típusú embe­rek szembeszállnak a problémák­— kai, hajtják magukat, í| mindent el akarnak érni, ag­resszívek és türelmetlenek, ez a reagálás gyakran vezet szívbetegséghez. A befelé forduló egyéniségűeknél a gyomorfekély veszélye áll­hat fenn. A stressz elől me­nekülők, struccpolitikát folytatók viszont hajlamo­sak a rosszindulatú daga­natokra. A hatásos védekezés egyik tehetősége közé tartozik az autogén tréningként ismert, az izmok ellazításán alapuló pszichoterápiás megelőző és gyógyító módszer. Alap­ja, az önszuggesztív ellazí- tás, ami a létek áthangolá­sának segítségével hozzájá­rul a szervezet pszichovegetatív egyensúlya visszanyeréséhez, illetve megőrzéséhez. E módszer­ben a jóga és a hipnózis ele­mei is megtalálhatók, volta­képpen egyfajta önszuggesztiós eljárás. Mire jó az autogén tréning? Az autogén tréning elsajátítása a szakember segítségével történik. Az alapok megtanulása legalább hat hetet vesz igénybe. A feszült­ségoldás és szorongáskezelés e módszerét mindenki képes megta­nulni, hiszen valamennyien ren­delkezünk az öngyógyítás velünk született adottságával. Az autogén tréning hat etemből áll, a szüksé­ges részgyakorlatok egymásra épülnek. A részgyakorlatokat, kü- lön-külön kell begyakorolni, ami általában egy-egy hetet igényel. Ezután következhet a teljes gya­korlat alkalmazása. A gyakorlatok­hoz telki és testi előkészületek, be­állítódás szükséges: elsősorban az elhatározás, a gyakorlási szándék, az ellazításra irányuló befelé for­duló figyelem, a nyugodt környe­zet. A gyakorlatok többnyire ha­nyatt fekvő helyzetben, kényelmes ruhaneműben, behunyt szemmel történnek. A hat etemből álló tré­ninget naponta egy meghatározott időszakban szokták elvégezni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az autogén tréning nem helyette­sítheti az orvosi ellátást, a szüksé­ges gyógyszereket sem, csupán hasznos kiegészítője a kezelésnek és általában is segít a stressz felol­dásában. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Ágoston Helga dietetikus Főétkezés helyett édesség? Nem! Jelige: Csoki. „Hatéves kisfi­am szinte betegesen szereti az édességet, különösen a csoko­ládét. Nem tudom, mit tegyek, mit kínáljak neki helyette. Mennyi az a mennyiség, ami még egészségkárosodás nélkül elviselhető?” Gyermekek esetében jellemző, hogy szinte mindegyikük meg tud nevezni 1-2, vagy ennél is több ételt, amelyet egyáltalán nem szeret, és nem is hajlandó el­fogyasztani. Az édes ízt, és így az édességeket (csokoládé, cukor­ka, sütemények) azonban mind­annyian szeretik. Sok szülő gondban van, hogy adjon, vagy ne adjon a gyereknek édessége­ket. A csokoládék és az egyéb édességek természetesen korlá­tozott mennyiségben az egészsé­ges táplálkozás részei tehetnek, csak megfelelően kell ötvözni az édességeket a főétkezésekkel. Az egészséges étkezés alapelveinek megtanítása elengedhetetlen, de nehéz feladat. Fontos, hogy a gyermekek na­ponta többször (5) étkezzenek, és minden esetben valami táplá­ló ételt kapjanak, ami elenged­hetetlen testi és szellemi fejlő­désükhöz, valamint biztosítsa az aktív mozgásukhoz szüksé­ges energiát. Az édességek he­lye megvan a táplálkozásban. Fontos, hogy az édességek ne helyettesítsenek egy-egy étke­zést, és ne is az étkezések előtt fogyasszák, mert a tápláló, komplett étkezésre nem tesz ét­vágyuk. A süteményeket, édes­ségeket legjobb, ha valamelyik főétkezés (legideálisabb eset­ben az ebéd) után fogyasszák a gyerekek, ugyanis jóllakottan már nem fognak olyan nagy mennyiséget fogyasztani belőle, mintha éhesen. Fontos nevelési szempont az is, hogy az édessé­get ne jutalomként, és ne min­den nap kapják. Nem érdemes minden édességtől tiltani a gye­rekeket, mert nagy ellenállást vált ki belőlük, és így a szülők tudta nélkül fogják fogyasztani. Jó, ha nem egyszerre veszünk nagy mennyiségű édességet (hogy mindig tegyen otthon vala­mi nasi), illetve kis szelet csoko­ládékat vásárolunk, vagy a tábla csokoládét több adagra osztjuk. A korlátok közé szorított nas­solással, az édességek mennyi­ségének ésszerű meghatározá­sával és megtartásával, azaz al­kalmankénti fogyasztásával biz­tosítható a gyerekek egészsé­ges, kiegyensúlyozott táplálko­zása. Egyszerű vagy széles pelenkázás „Két gyermekem van. Az egyik 7, a másik egy hónapos. Az idősebb lányomat hagyo­mányos pelenkán neveltem fel, ami örökös mosást, vasalást, szárítást jelentett. Most már csak eldobható pelenkát hasz­nálok, és nem tudom eléggé di­csérni. így a szülési szabadság nagyszerű dolog. Még egy kér­dés: kell-e a kislányomnak or­topéd nadrágot viselnie? Ha igen, meddig?” Örülök, hogy jól érzi magát a szülési szabadságon. A súlyos, vele született csípőficam a gyer­mekek 2 százalékát érinti, köny- nyebb formái 10 százalékát. Ez a magas arány olyan program lét­rehozását tette szükségessé, amely a korai diagnosztizálásra és a kezelésre irányul. Ugyanis nagyon fontos, hogy a betegséget idejében felismerjék, mert a ko­rai kezeléssel lényegesen javul­nak a beteg kilátásai. Az ultra­hangos kivizsgálás a röntgent he­lyettesíti. A csípőízület kóros fejlődése az öröklött hajlamtól függ. A lányo­kat ez a betegség ötször gyakrab­ban sújtja. További kockázati té­nyezők: a magzat abnormális Dr. Zuzana Nagyová gyermekorvos fekvése, kevés magzatvíz, farszü­lés, az újszülött nagy súlya, az al­só végtagok vele született hibái. A csípőízület kialakulása a cson­tok kialakulásával függ össze, s a D-vitamin folyamatos adagolásá­val befolyásolható. A csípőízület kialakulásának feltétele, hogy meglegyen a combcsont gömbö­lyű feje. A helyes fejlődés a gyer­mekek széles pelenkázásával se­gíthető elő. Ezért tudatosítani kell, hogy a megfelelő'pelenká- zás a helyes fejlődés alapja. A csí- pőízületek helytelen kifejlődése - néhány tanulmány szerint a 30­40. évben bekövetkezett idő előt­ti ízületi kopással függhet össze. Szlovákiában a csípőízület ki­vizsgálása a következőképpen történik: Az első kivizsgálást az újszülött osztályon tapasztalt gyermek- vagy ortopéd orvos végzi. Kóros fejlődés esetén a kezelést egyénre szabva az orto­péd orvos határozza meg. Ha nem talál elváltozást, akkor a következő ultrahangos kivizsgá­lásig széles pelenkázást javasol­nak. A második fokozat az ultraszonográfiai vizsgálat, amelyet a gyermek életének 4. hetéig el kell végezni. Negatív tetet esetén tovább nem figyelik a gyermeket. Kóros elváltozás esetén az ortopéd orvos hatá­rozza meg a további eljárást. Vé­gül röviden arról, mit jelent az egyszerű és a széles pelenkázás. Egyszerű pelenkázás: hagyo­mányos pelenka, vízhatlan nad­rággal kombinálva, egyszer használatos pelenka. Széles pelenkázás: két hagyo­mányos pelenka ortopéd nad­rággal, vagy egyszer használatos pelenka, rögzített ortopéd nad­rággal. Nagyon széles pelenkázás kó­ros elváltozás esetén: három ha­gyományos pelenka ortopéd nadrággal, speciáüs tartókkal. A fentiekből kiderül, hogy most a kislánnyal ultraszo­nográfiai vizsgálatra kellene mennie és az eredménytől függő­en döntik el, széles pelenkázást kell-e alkalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents