Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-10 / 158. szám, péntek
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 10. KÜLDJÖN EGY KÉPET! Papp Kirának hívnak, 2004. február 16-án jöttem a világra a nagyrőcei kórházban. Nagyon szeretek fürödni, most épp legújabb fürdőhabomat próbálom ki. Baráth Szilvia vagyok, Somorján lakom, 2003. november 2- án születtem A terhesség alatti dohányzás visszaszorítása nem csökkenti a nikotinszintet Károsítja a magzatot Azok az asszonyok, akik terhességük alatt csökkentik az elszívott cigaretták számát, nem feltétlenül csökkentik a szervezetbe bevitt nikotin mennyiségét is - derült ki egy tanulmányból. TÁJÉKOZTATÓ (Képarchívum) tak be cigarettafogyasztásukból, illetve az is lehetséges, hogy valóban kevesebb szálat szívtak el, ám azt jóval mélyebben belélegezték. A kutatás eredményeiből az tűnik ki, hogy hiába bátorítjuk a terhes asszonyokat arra, hogy csökkentsék napi cigaretta adagjukat a terhesség alatt, nem biztos, hogy nikotinfogyasztásuk is csökkeni fog. Mivel a terhesség alatti dohányzás károsíthatja a magzatot és további kutatási eredmények nem állnak rendelkezésünkre, a dohányzás teljes mellőzése kellene, hogy legyen az elsődleges cél a terhes asszonyok számára. A Birminghami Egyetem kutatásában résztvevő több mint 500 asz- szony dohányzásból származó to- xinszintje az egész terhesség ideje alatt változatlan maradt, annak ellenére, hogy sokan közülük állításuk szerint lecsökkentették dohányfogyasztásukat. 559 állapotos dohányost kérdeztek ki, akiket véletlenszerűen választottak ki. Az asszonyok saját maguk által bevallott dohányzási szokásait és vizeletüknek nikotin melléktermékszintjét A terhesség alatt tilos a dohányzás! ellenőrizték akkor is, amikor első alkalommal jelentkeztek be terhesgondozásra, majd a 20. és a 30. terhességi héten, végül pedig 10 nappal a szülés után. A felmérés szerint az asszonyok 10-19 cigarettát szívtak el naponta a terhességük előtt. A terhesgondozásra való jelentkezésnél az átlag 6,3 szál dohányrudacska volt. A terhesség 20. hetében ez a szint 11,5 szálra nőtt, majd a harmincadik héten, valamint a szülés után 11 szálra csökkent. A nikotin mellék- termék- ének, a kotininnek az áúagos szintje a kismamák vizeletében milliliterenként 6 mikrogramm maradt végig a terhesség folyamán. Ez az első olyan tanulmány, amely kimutatta, hogy a fogyasztás csökkenése csak átmeneti volt, és a terhesség középső harmadában ismét emelkedésnek indult. Abban is egyedülálló a kutatás, hogy elsőként derített fényt arra, hogy a kismamák nikotinfogyasztása, a vizelet kotinin szintje a mérések alapján állandó maradt a terhesség végéig. A tudósok szerint több magyarázat lehetséges a méreganyag szintek változatlanságára, többek között akár az is, hogy a nők terhességük miatt kevesebbet vallotA fogamzást megelőzően szükséges a vitaminok, a folsav pótlása Kivédhetők a születési rendellenességek ISMERTETÉS A kutatók sokáig negj tudták, hogy a táplálkozás során bevitt fehérjéből egy mérgező aminosav is képződik, a homocisztein. Annak ellenére, hogy szervezetünk felismeri és le is akarná bontani, a méregtelenítésért felelős gén az emberek zömében hibás. És éppen ez a várandós nők szervezetében is meglévő mérgező anyag a születendő gyermeknél nyitott gerincet, agy- és végtaghiányt, szív-, illetve veserendellenességet okoz (hat). A genetika tetőző forradalmának köszönhetően bizonyos vitaminok más, új megvilágításba kerültek, kiderült, hogy ha megfelelő időben és adagban kerülnek a szervezetbe, néhány génhiba kivédésére is képesek. A folát-folsavnak (két formája van: a természetes folát minden zöld növényben megtalálható, illetve a patikában kapható mesterséges folsav), valamint a B2-, Be- és a B12- vitaminnak bizonyítottan magzatvédő hatása van. A szakértők szerint szó sincs táplálkozási hiány kivédéséről, hanem egy génhiba semlegesítéséről. A rendellenesség kivédésére napi 0,66 mg folát fogyasztása szükséges, ám a nők zöme csupán 0,16 mg-ot juttat szervezetébe. (A hiányzó 0,5 mg-hoz pl. napi 15 tányér spenótot kellene megennie!) Az amerikaiak már évekkel ezelőtt léptek, 1998 óta a lisztbe keverik a magzatvédő vitaminokat, s ezáltal 38 százalékkal csökkent a lakosság homociszteinszintje, majd az USA-ban 30 százalékkal, Kanadában pedig 50 százalékkal csökkent a születési rendellenességek előfordulása, (erf) A korai felismeréssel és a gyógykezeléssel általában biztosítható a férfi termékenysége Nemi betegségek is okozhatnak meddőséget SOROZAT Az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket értek el a petefészek eredetű meddőségek kezelésében is. Hatékony gyógyszerekkel, hormonkezeléssel ugyanis ma már serkenteni lehet a tüszőrepedést, s ezzel az ilyen eredetű meddőségekben (tehát az összes meddőség 15%-ában) csaknem mindig biztosítható a gyermekáldás. Problémát csak az jelent, hogy az orvos nem tudja előre felmérni, mennyire érzékeny a petefészek ezekre a készítményekre, s ezért előfordul, hogy nem egy, hanem két vagy több tüsző reped meg, és ezáltal több pete kerül a petevezetékbe. S minthogy ondósejtek mindig nagy bőségben állnak rendelkezésre, ilyenkor következnek be azok a többes, akár ötös-hatos-hetes ikerterhességek (sőt egyszer már kilences is) amelyekről mostanában a világ napilapjaiból egyre gyakrabban értesülünk. A férfiak nemzőképtelenségét is számos ok magyarázhatja. Korábban az átmeneti okokat már megbeszéltük. Itt a tartós meddőséget előidézőket vesszük sorba. A rejtettheréjűség olyan fejlődési rendellenesség, amely a méhen belüli életben alakul ki. A here a magzati életben a vese (pontosabban annak egy korábbi kezdeménye) mellett fejlődik, s csak a terhesség nyolcadik hónapjában száll le a herezacskóba. Nemritkán - a fiúknak mintegy 4%-ában- fordul elő, hogy születéskor a here még nincs bent a herezacskóban. Legtöbbjüknél a here féléves korig pótolja a „mulasztást”, s magától leszáll. A fiúk 0,8%- ánál azonban - s ez sem kis szám!- a here féléves korra sem jut el a herezacskóba. Ilyenkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert az időben történő hormonális kezeléssel, de főleg műtéti beavatkozással még többnyire sikerül helyrehozni a hibát. A születést követően az újszülött kisfiúknál feltétlenül ellenőrizni kell a herét a herezacskóban, mert ha nincs ott, akkor a hasüregben rekedt. A hasüreg magasabb hőfoka miatt fokozatosan károsodnak az ősondó- sejtek, s mire a kisfiú férfivá cseperedik, a herecsatornácskában már nem lesz ondósejt-termelő- dés. A normális ondósejtképző- désnek elengedhetetlen feltétele a herezacskóban biztosított alacsonyabb testhőmérséklet. Ez az úgynevezett rejtettheréjűség (kriptorhizmus) a férfiak meddőségének egyik legfontosabb oka. (Akiknek nem szállt le a heréje, illetve akiket nem kezdtek el időben kezelni, 90%-a meddővé válik.) A korai felismeréssel és a gyógykezeléssel azonban általában biztosítható a férfi termékenysége. A születés után leggyakrabban gyulladásos megbetegedések okoznak férfimeddőséget. Elsősorban a különböző nemi betegségek (főleg régebben), a tbc, a mumpsz (fültőmirigy-gyulladás) szövődményeként kialakuló heregyulladások. Arról azonban szó sincs, hogy mindezek előfordulása egyértelműen meddőséggel járna. Például a mumpszon átesett férfiak körében végzett vizsgálatunk szerint csak kis százalékban következik be az ondósejt-ter- melődés súlyosabb zavara. A nemi betegségek közül elsősorban a még ma is gyakori kankó miatt fellépő mellékhere-gyulladások okozhatnak meddőséget. Az olyan élvezeti cikkek, mint a dohányzás és a szeszesital-fogya- tás, valamint bizonyos külső hatások, mint a túlzottan magas hő, átmeneti vagy esetleg végleges férfimeddőséget okozó hatásáról már esett szó. Részletek dr. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című munkájából egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
