Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-09 / 157. szám, csütörtök
KERTESZKEDO 2004. július 9., péntek 1. évfolyam 20. szám Miként védekezzünk a Dél-Szlovákiában az utóbbi években jelentősen felszaporodó atkák ellen? Parányi kártevő, tetemes károk Az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent az atkák okozta károk kivédése. A dél-szlovákiai régióban sajnos ismét felszaporodóban van e kártevő. CSERES ZOLTÁN Az egyik legjelentősebb kártevő térségünkben az almástermésűek levélatkája (Aculus schlechten- dali). A kártevő által fertőzött levelek elbarnulnak, tovább nem nőnek, az atkák szívogatása nyomán a gyümölcs felülete pará- sodik, rozsdásodik, ami minőségi károsodást jelent. A szakirodalom e kártevőt rozsdásodást okozó atkának is emlegeti. A levélatka jelenlétét - mikroszkopikus méretei (0,14-0,16 mm) miatt - a termelők leginkább a kártételről ismerhetik fel. Csak a levél fonákán szí- vogat, a levelek színük felé kanalasodnak, sodródnak. A levelek kezdetben megmattulnak, majd ólomszürkévé válnak. A sejtrombolás következtében csökken a fotoszintézis és az előállított tápanyagok mennyisége is. A növény ezt újabb levelekkel igyekszik ellensúlyozni, ennek eredményeként a hajtáson nagy tömegben apró levelek fejlődnek. Az atkák táplálkozása során ejtett mikro- sérülések júliusra apró, párás foltokként, nagyobb egyedszám esetén párás hálózatként jelennek meg a gyümölcsökön, melynek mérete messze elmarad az egészségesekétől. A termés mennyisége a gyengébb fotoszintézis és a tápanyagellátás következtében csökken. Az értékromlás is igen jelentős. Egy több éven át tartó, rendszeresen erős fertőzés a fa lassú halálát idézheti elő. A kétfoltos takácsatka (Tetra- nychus telarius) az eddigi, szokatlan mérvű felszaporodásához minden bizonny;ú hozzájárult az utóbbi évek rendkívüli meleg időjárása. A kártevő elszaporodásához nagy mértékben hozzájárult, hogy a fertőzést csak későn vesz- szük észre, így ké sőn is kezdjük el a védekezést eile te. A piros gyümölcs-takácsatka (Panonychus ulmi) áprilisban tömegesen kelő lárvái, imágói főleg a vegetáció első felében okoznak érzékeny veszteséget. Később a kár a nagyobb lombozaton már nem igen látható. A takácsatka elszaporodásában szerepet játszik, hogy a nagyüzemeknél is a permetezéseket csak a gombabetegségek elleni védekezéskor kezdik meg. Az év közben lisztharmat ellen használt kéntartalmú permetszerek - például Kumulus WG (0,6%), Sulika 80 WP (0,3%), Thiovit (0,6%) valamint a molykártevők ellen alkalmazott mélyhatású felszívódó rovarölő szerek az atkák nyári nemzedékét is gyérí- tették. A szerző a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP- OOR) komáromi részlegének a munkatársa Vegyszeres védekezés Az atkák ellen a mostani időszakban már speciális atkaölő szereket kell alkalmazni: pl. Apollo 50 SC (0,04%), Cascade 5 EC (0,15%), Magus 200 SC (0,05%), Nissorun 10 WP (0,07%), Omite 30 W (0,2%), Ortus (0,125%), Sanmite 20 WP (0,75%). Apermet- szereket a jobb hatásfok érdekében 0,03% Agrovital tapadószerrel juttassuk ki. Ott, ahol az Agrovitalt rendszeresen használják, az atkák a tenyészidőszak alatt nem tudnak felszaporodni. Milyen módszerekkel védekezhetünk hatékonyan az őszibarackfák fiatalkori pusztulása ellen? Ügyeljünk jobban a hajlamosító tényezőkre SZLÁVIK SZABOLCS A fiatal őszibarackosok komplex betegségre (Peach Tree Short Life) jellemző, hogy leginkább a telepítés után 3-6 évvel jelenik meg, habár ennél fiatalabb és idősebb fákon is előfordulhat. Az első években a fák rendszeresen növekednek, majd tavasszal kihajtanak, de az új levelek és virágok hirtelen hervadni kezdenek, és néhány hét leforgása alatt elpusztulhat az egész fa föld fölötti része. A talajszint alól azonban sarjadni kezd a beteg fa. A fák törzsén bőségesen képződött mézga, amely a szúbo- garak járataiból tört elő. Néhány fa törzse fölrepedt, és a kivágás után a faanyag jellegzetes fanyar illatot áraszt (az újratelepítési betegség esetén a kéreg nem reped fel, és a felvágott fának sincs illata). Az őszibarack fiatalkori pusztulása komplex betegség, számos élettelen és élő tényező kölcsönhatására alakul ki. Egyrészt megkülönböztethetjük azokat a kórokokat, amelyek közvetlenül felelősek a fák pusztulásáért, másrészt a hajlamosító tényezőket, amelyek elősegítik az előbbiek fellépését. A fák pusztulásának közvetlen oka lehet a fagykár, a pszeudomonászos elhalás és a leukosztómás elhalás. Hajlamosító tényező lehet az alany, a metszés időpontja, a talaj szerkezete, kémhatása, a gyökér sérülése a talajművelés következtében. A betegség elleni védekezés csak az integrált növényvédelem módszereinek összehangolásával lehetséges. Közveüen védekezési mód nincs, a hajlamosító tényezők hatását kell csökkenteni. Sok apró lépéssel szoríthatjuk vissza a betegséget. Először is gondoskodjunk a megfelelő tápanyagellátásról talaj- vizsgálat és levélanalízis alapján. Késő ősszel már ne adagoljunk nitrogént, lehetőleg a talajművelést is kerüljük, ezáltal csökkenthetjük a fagykárt. A csepegtető öntözés javítja a fák erőnlétét. Telepítés előtt rigolírozzunk, javítva a talaj víz- háztartását, a gyökerek növekedését és a tápanyagok felvételét. Fonálférgekre is végezzünk talajvizsgálatot a telepítés előtt és később is minden évben. Ha szükséges, védekezzünk- ellenük. Mechanikai gyomirtást lehetőleg ne alkalmazzunk, vagy kerüljük a gyökerek sérülését. Azonnal el kell távolítani az ültetvényekből az elhalt, vagy pusztuló fákat. Minél később metsszünk, hogy segítsük a sebek gyors gyógyulását. Váijuk meg az első meleg, száraz tavaszi napokat. Először mindig az idősebb fákon kezdjük a metszést. Tartsunk megfelelő izolációs távolságot az idősebb ültetvényektől, és azok ne az uralkodó szél irányban helyezkedjenek el. A rákos sebeket nyáron távolítsuk el, olyankor gyorsabban gyógyulnak a fák. A beteg szövetek alatt 3-5 cm-es mélységben az egészséges részeket is el kell távolítani. A beavatkozások között mindig fertőtlenítsük a szerszámokat alkohollal. A fény jól járja át a fa koronáját, az árnyékban lévő ágak a fagyra és a leukosztómás elhalásra is érzékenyebbek. Az összes gyenge, vagy elhalt ágat távolítsuk el. Metszéskor használjunk fasebkezelő szereket. Védekezzünk a keled gyümölcsmoly, a barackmoly és a rágcsálók ellen is, amelyek fertőzési kapukat nyitnak a kórokozónak. Fakaparókkal, drótkefével ne sértsük meg a fiatal fák kérgét. Napos, meleg téli napokon a fák kérge napégést szenvedhet, ahol szintén behatolhat a leukosztómás elhalás kórokozója. Ha ez előfordulhat, fehér festékkel fessük be, legalább a törzsek délnyugati oldalát. Idén szárítani kell majd a gabonát Jobb minőség, több pénz SEDLIAKNÉ GYÖRGY ILONA A hűvös, csapadékos időjárás nem kedvez a jó sütőipari tulajdonságú búza előállításának. A takarmány és sütőipari búza közötti árkülönbség arra ösztönzi a termelőt, hogy jó minőségű kenyérgabonát kínáljon a piacon. E célt követve választ fajtát, az egész vegetációs idő alatt agrotechnikát, növényvédelmet, és tápanyag-visszapótlást, ami természetesen többletkiadást jelent. Óriási lenne tehát a kára, ha a búza mégsem felelne meg a sütőipari minőségi követelményeknek. A búzaszemek telítődése a viaszérés végéig tart. Hűvös, csapadékos időben ez a folyamat hosz- szabb, ezért nagyobb szemek, nagyobb termés is képződik. A teljes érés idején a magnak még 17-20%-os a nedvességtartalma, már megvannak a minőségi tulajdonságai, de még 7-10% szabad vizet tartalmaz. Ilyen nedvességnél a gabona még nem tárolható, a termelők tehát vagy megvárják, amíg a nedvesség 14% alá csökken, vagy a termést szárítani kell. Igazi veszélyt az jelent, ha az érett gabona megázik. A magban ilyenkor megindul a csírázási folyamat. Olyan enzim (amiláz) kezd működni, amely a keményítőt bontja le egyszerűbb cukrokra. Ez a lisztminőség egyik fontos mutatójának, az esésszám romlásának az okozója. Az enzimhatás a 14%- os nedvességtartalmú búzánál a raktárban is folytatódik, az enzim aktivitása csak 70-75 C fokon szűnik meg. Az élelmiszeripari búza minősége tehát úgy menthető meg, ha nem várjuk meg, amíg a gabona lábon megszárad, hanem a termést a lehető legrövidebb időn belül learatjuk és leszárítjuk 13%-os nedvességtartalomra. Akinek lehetősége van a szárításra, kezdje meg az aratást, és a termést tárolás előtt mesterségesen szárítsa. Ez a legbiztosabb mód a gabona minőségének megóvására. A szerző agrármérnök, az ÚKSUP komáromi munkatársa MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 39,734 Lenqvet zlotv 8,767 Anqolfont 59,537 Maqvar forint (100) 15,841 Cseh korona 1,265 Svéd korona 4,333 Dán korona 5,345 Szlovén tollár (100) 16,566 Japán ien(100) 29,504 Svájci frank 26,166 Kanadai dollár 24,246 USA-dotlár 32,162 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,65-40,95 31,49-33,89 1,22-1,28 14,85-16,84 OTP Bank 38,75-40,77 31,78-33,54 1,22-1,28 15,26-16,43 Postabank 38,77-40,83 31,85-33,55 1,22-1,28 15,21-16,47 Szí. Takarékpénztár 38,76-40,74 31,77-33,44 1,21-1,28 15,14-16,57 Tatra banka 38,77-40,83 31,85-33,55 1,22-1,28 15,21-16,47 Uni Banka 38,80-40,84 31,91-33,58 1,22-1,28 15,22-15,21 Általános Hitelbank 38,80-40,88 31,90-33,61 1,22-1,29 14,99-16,73 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SIFA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony július 7-én 10 Sk/csomó Komárom július 7-én 8-10 Sk/csomó Rimaszombat július 7-én 20 Sk/csomó Zseliz július 7-én 10 Sk/csomó Losonc július 8-án 12-15 Sk/csomó Szepsi július 7-én 12 Sk/csomó Kassa július 7-én 6-12 Sk/csomó petrezselyem 12-15 Sk/csomó 10-12 Sk/csomó 20 Sk/csomó 10 Sk/csomó 12-15 Sk/csomó 6-12 Sk/csomó új burgonya 10-14 Sk/kg 10-15 Sk/kg 15 Sk/kg 12-14 Sk/kg 8-14 Sk/kg 12 Sk/kg 6-14 Sk/kg tojás 3,40-3,90 Sk/db 2,50-2,90 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,40-2,80 Sk/db zöldbab 34-40 Sk/kg X 40 Sk/kg 30 Sk/kg 40 Sk/kg 30 Sk/kg 40 Sk/kg karalábé 12-15 Sk/db 4-6 Sk/db 15 Sk/db 10 Sk/db 8 Sk/db 6-10 Sk/db paprika 27-31 Sk/kg 25-30 Sk/kg 55 Sk/kg 40-50 Sk/kg 35-50 Sk/kg 66 Sk/kg 35 Sk/kg paradicsom 26-35 Sk/kg 28-32 Sk/kg 45 Sk/kg 28-28 Sk/kg 25-28 Sk/kg 34 Sk/kg 30 Sk/kg vöröshagyma 12-18 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg 12-13 Sk/kg 10-14 Sk/kg 8 Sk/csomó 15 Sk/kg fokhagyma 60 Sk/kg 2-5 Sk/db 50 Sk/kg 60 Sk/kg X karfiol 10-25 Sk/fej X X 20-25 Sk/fej 15-30 Sk/fej 10 Sk/fej 5-25 Sk/fej salátauborka 15-20 Sk/kg 14-16 Sk/kg 25 Sk/kg 15-20 Sk/kg 14-18 Sk/kg 24 Sk/kg 25-30 Sk/kg ribizli 50 Sk/kg X X X 15 Sk/7dcl X X cseresznye 38-39 Sk/kg ■hhhhhhi 20 Sk/kg borsó 16 Sk/kg 30-40 Sk/kg X X 10-20 Sk/kg X 25-30 Sk/kg
