Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-09 / 157. szám, csütörtök
10 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 9. Időszerű növényvédelmi tennivalók Nálunk is terjed a parlagfű A hozamot és a mag minőségét a tenyészidőszakban lehulló csapadék mennyisége és eloszlása is befolyásolja A csemegekukorica ápolása Képarchívum CSERES ZOLTÁN A hirtelen felmelegedés kedvez a rovarkártevőknek, de mivel sok csapadék hullott, a kórokozók is nagy erővel támadnak. A díszkertekben, útszéli fákon egyaránt egyre szembetűnőbbek az amerikai fehér szövőlepke fészkei. A lárvák a legtöbb helyen még a fészekben vannak. A védekezéseket ezért most kell elvégezni. Legegyszerűbb a fertőzött hajtásvégek levágása és megsemmisítése. Magas fákon rágókártevők elleni készítményeket is alkalmazhatunk: pl. Dimilin 48 SC (0,04%), Match 50 EC (0,1%), Nomolt 15 SC (0,01%), Rimon 10 EC (0,05%). A gyapottok-bagolylepke imágói folyamatosan rajzanak, már L1 és L2-es lárvákat is lehet találni, főleg a hajtatott paprikában és paradicsomban. E kártevő károsítja a napraforgót, búzát, paprikát, paradicsomot, muskátlit és a dísznövényeket is. A csemegekukorica védelméről időben gondoskodjunk. Szőlőben a peronoszpóra már a fürtöket támadja. Folytassuk tehát a védekezést ellene, mert állandósult a fertőzési nyomás. Javasolom a felszívódó készítmények használatát: pl. Acrobat MZ (0,25%), Forum FP (0,2%) stb. Az almán és körtén továbbra is fennáll a varasodás fertőzés veszélye, továbbra is a felszívódó készítmények használatát javasoljuk: pl. Baycor 25 WP (0,15%), Chorus 75 WG (0,02%) stb. A lisztharmat és a varasodás ellen egyszerre védekezzünk a kettős hatású felszívódó gombaölő szerekkel: pl. Discus (0,02%), Zato 25 WG (0,015%), Shavit F 71,5 WP (0,2%) stb. Kezdjük meg a védekezést az aknázómolyok második generációja ellen. Kitingátló permetszerekkel védekezzünk: Dimilin 48 SC (0,04%), Match 50 EC (0,1%), Nomolt 15 SC (0,01%), Rimon 10 EC (0,05%). Körtefáinkat védjük a füstösszárnyú körtelevélbolha és a varasodás ellen. Az őszibarackosokban és a kajszibarack fákon továbbra is erősen teljed a levéllikacsosodás és a monília. Folytassuk a keleti gyümölcsmoly lárvái elleni védekezést, és védjük szilvafáinkat is. Burgonyában és a paradicsomban megelőzően védekezzünk a burgonya- és a paradicsomvész ellen. A réztartalmú készítményeket részesítsük előnyben, mert rövid a várakozási idejük és a baktériumos betegségek ellen is hatnak. Magyarországhoz hasonlóan az utóbbi években nálunk is egyre terjed a parlagfű. A földhasználók szenteljenek nagyobb figyelmet e veszélyes gyomnövény irtásának, mivel számos embertársunknál súlyos allergiás megbetegedést okoz. A csemegekukorica az egyik legkedveltebb zöldségnövény hazánkban. Április közepétől június második feléig vethető. A rövid tenyészidejű fajták a vetéstől számítva 55-75, a hosszú te- nyészidejűek pedig 76-125 nap múlva szedhetők. SLEZÁR KATALIN A kelés utáni első ápolási munka az egyelés, ha a kelés túl sűrű, egyenetlen. A csemegekukorica hagyományos munkája volt a fattyazás, amelyet az utóbbi években gyakorlatilag csak a magtermesztésben alkalmaznak (ha szükséges) . Ekkor a talaj felszínéhez közel eső rügyekből fejlődő oldalhajtásokat, azaz a fattyakat távolítják el. A fajták fattyasodási hajlama különböző és a genetikai tulajdonságokon kívül számos környezeti tényezőtől függ (talajadottságok, hőmérséklet, rendelkezésre álló víz mennyisége). A jelenleg termesztett fajták többsége fattyasodásra kevésbé hajlamos. A fattyazás sok kézi munkát kíván, és a tapasztalatok szerint, ha nem képződik rajtuk cső, az oldalhajtások nem okoznak jelentősebb terméskiesést. Ezért üzemi termesztéskor nem távolítják el a fattyakat. Házikerti, háztáji termesztésben még elvégzik ezt az ápolási munkát, ha az egyszerre érés fontos. A szedési időszak meghosszabbításához ugyanakkor meghagyják a csöveket hozó oldalhajtásokat (ezek a csövek egyébként mindig kisebbek a főszáron termetteknél). A csemegekukorica hozamát a termés minőségét a tenyészidőszakban lehulló csapadék, illetve az azt pódó öntözővíz mennyisége és eloszlása erősen befolyásolja, ezért az öntözésre érdemes különös gondot fordítani. A talaj nedvességtartalma akkor megfelelő, ha a szántóföldi vízkapacitás 70- 0% közötti. A különböző fajták ösz- szes vízigénye 350-600 mm, ebből általában 100-250 mm-nyit kell pótolni. A csemegekukorica a címerhányás időszakában (amikor a hímvirágzatok, azaz a címerek ki- bomlanak) igényli a legtöbb vizet. Ezt követően, amikor a csövek „híznak”, szintén fontos a vízigény kielégítése. Egyszerre 30-40 mm vizet juttassunk ki, azaz négyzetméterenként 30-40 litert. Nyári (másodvetéskor) ajánlott a kelesztő öntözés, 8-10 mm-es vízadaggal. Öntözések és nagyobb esők után kicsit megszikkadt talaj felsőbb rétegét meg kell lazítani, sorközművelő kultivátorral, vagy kézi kapálással. A lazításon kívül a gyomirtás is cél különösen ott, ahol nem végeznek vegyszeres gyomirtást, illetve annak kiegészítéséül. A kórokozók közül a fuzá- riumfajok, valamint a golyvás üszög és a csíkoskukorica mozaikvírus okoz gyakran terméskiesést. A kártevők közül a leggyakrabban a kukoricamoly, a gyapottok-bagolylepke, az amerikai kukoricabogár, a levéltetvek, valamint a talajlakó kártevők ellen kell védekezni. Vojtko Szilvia a debreceni egyetemen környezetvédelmet tanult, ma szülei telkén sikeresen gazdálkodik: biozöldséget termeszt saját fogyasztásra és eladásra Vegyszer nélkül is megtermelhető a legtöbb zöldségféle KÖTELES GÁBOR Vojtko Szilvia a debreceni egyetemen környezetvédelmet tanult. Amíg oklevele honosítására várt, szülei 0,36 hektáros telkén, Zemplínske Kopcany községben, vegyszer nélküli zöldségtermesztésbe kezdett. Termékeit főként helyben és Kassán, valamint a Sosna környezetvédelmi polgári társulás „Egészséges terméket egészséges áron” program keretében megkötött szerződések alapján értékesíti. A vegyszermentes termelés alapjának a talaj megfelelő szerves anyaggal való ellátottságát, a kom- posztkészítést tartja. A komposztba a növények levelei, szárai, a lekaszált fű, a vázában elhervadt virágcsokor, a kávézacc és a filteres tea egyaránt felhasználható. De ne tegyük a komposztálóba a citromhéjat, a tuja leveleit, a színes újságpapírt, a kutyahulladékot vagy húsdarabokat. Csontot összezúzott állapotban keverjünk a halomba. A komposzt minőségét adalékanyagokkal szabályozhatjuk. A falevél, szalma, fűrészpor, áztatott papír fokozza a komposzt morzsa- lékonyságát. A trágyalé a mikrobiá- lis folyamatokat gyorsítja. A kom- posztképződést nagyban segíti a termőtalaj hozzáadása. Kémhatásának szabályozására mészkőport vagy fahamut használhatunk. A komposzt készítésénél a nagyobb darabokat aprítjuk. A halmot szükség szerint nedvesítjük és átfogatjuk. Az istállótrágyát is földel keverve komposztáljuk. Az érett komposzt egynemű szürke, vagy barnaszínű keverék, amely az ujjaink között aprólékosan széthullik. Felhasználás előtt ajánlatos rostálni. A felhasználás a növény igényétől függ: ♦ igényes növények (káposzta, burgonya, zeller, uborka): 7-10 liter/m2 ♦ közepes igényű növények: 4-7 liter/m2 ♦ igénytelen kultúrák: kevesebb mint 4 liter/m2. A sikeres vegyszermentes termelés érdekében ki kell használni a talajtakarás nyújtotta előnyöket. Legnagyobb jelentősége, hogy mérsékli a talaj hőmérsékletének az ingadozását. A világosabb takarás esetében (pl. a szénával, szalmával, fűrészporral való takarásnál) a talaj hőmérséklete 3-8 C fokkal alacsonyabb. Ez nagyon előnyös a forró nyári napokon. Ha a talajtakarásra barnább anyagokat használunk fel, pl. komposztot, tőzeget, a takart rész alatt 1-3 C fokkal magasabb a talajhőmérséklet. A talajtakarás további előnye, hogy a föld nem szárad ki olyan gyorsan, a takarásra felhasznált anyag csalogatja a güisztákat. A 2-10 cm vastag talajtakaró a gyomnövények növekedését is gátolja. A vegyszermentes termelés további fontos tényezője a zöldtrágyázás, amely növeli a talaj humusztartalmát; csökkenti a szervetlen anyagok kilúgozását a talajból; árnyékolja, takarja a talajt, s ennek következtében az por- hanyósabb; gátolja a gyomok fejlődését; egyes növények révén védelmet nyújt a kártevők és betegségek elterjedése ellen. Zöldtrágyázásra legalkalmasabb a borsó, lóbab, bükköny, lóhere, káposztarepce, mustár és a facélia. A szerves anyaggal való jó ellátottság érdekében igyekezzünk minden felszabadult területre zöldtrágyának alkalmas növényeket verni. A zöldtrágyának vetett növényeket mindig időben dolgozzuk be a talajba. A kötöttebb talajokon sekélyebben, 0,1 m mélységig. A könnyebb talajokon 0,2 m mélységig. Nagyon fontos, hogy a bedolgozandó zöldtrágya anyaga zsenge, fásrészektől mentes legyen. A vegyszermentes termelés fontos tényezője a vetésforgó. A mémöknő három részre osztotta kertjét, így váltogatja a tápanyagra nagyon igényes növényeket, a tápanyagra közepesen igényes és az igénytelen növényekkel. Nagy figyelmet fordít a vetési terv elkészítésénél arra is, hogy mélyen gyökerező növény mellé sekélyen gyökerezőt ültessen, és egymás mellé kölcsönösen támogató növények kerüljenek. A jövő héten indul I Az Ű j Szó jr • • & A JL J Játsszon az Űj Szóval, és nyerje meg az értékes díjak egyikét! Nem kell mást tennie, csak válaszolni a napilapban feltett kérdéseke Hetente kisorsolunk egy-egy szerencsés nyertest!
