Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)
2004-07-07 / 155. szám, kedd
újszó 2004.július7. SZÜLŐFÖLDÜNK 27 Az új gondnok szigorú előírásokat vezetett be azt illetően, hogyan lehet gépjárművel behajtani a sírkertbe, és miként végezhető munka a sírok körül • • a komáromi katolikus temetőben WRm*' . Mivel az illeték befizetése nélkül nem engedték be Petrókékat a temetőbe, Irén néni átvágta a vaskapu nyelvét, amelyen jól látszanak az újraforrasztás nyomai. Önkény „Nyugodjanak békében” - áll számos temető bejárata fölött a felirat. Egyes esetekben viszont a megbékélés, a nyugalom helyett viszályok, perpatvarok forrásává válhat a temető, mint ahogyan alábbi esetünk is példázza. V. KRASZNICA MELITTA Özvegy Petrókné, Irén néni tavaly februárban kísérte utolsó útjára férjét a komáromi katolikus temetőbe. Bő egy év eltelte után elérkezett az idő, hogy méltó síremléket csináltasson férjének. Ezért felkereste -a temető gondnokát, Földes Sándort, hogy megbeszéljék a feltételeket. Teljesen hétköznapi dolog, mondhatná bárki; hogy miért nem az mégsem, azt mesélje maga Petrókné. „Nem ijedek meg a fenyegetésektől” „Férjemet szüleim lefedett sírja mellé temettük, de közös sírfedelet szerettem volna készíttetni nekik. Mivel vannak olyan hozzátartozóim, akik ezeket a munkákat el tudják végezni, természetesen őket kértem meg, segítsenek mind a régi fedél eltávolításában, mind az új betonalap lerakásában, mind az új síremlék elkészítésében. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban a temető gondnoka arról tájékoztatott, hogy a betonalapot kizárólag az ő munkásai készíthetik el, ami kettős sírról lévén szó, mintegy 6000 koronába kerül. Arról is tájékoztatott, hogy egyszeri behajtás gépkocsival a temetőbe 500 koronába kerül, de tulajdonképpen feleslegesen is mennénk be, a betonozást nem engedélyezi. Természetesen nem akartam ebbe belenyugodni. Miért fizessek ki valakinek 6000 koronát, amikor családon belül olcsóbban el tudjuk végezni a munkát? Azt sem értettem, milyen alapon szabott ki a gondnok 500 koronát a gépkocsi behajtásáért. Felkerestem a városházát, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy a temető már az egyház tulajdona, tehát a város nem tehet az ügyben semmit. Az utam egyenesen Magyar Károly esperes-plébánoshoz vezetett, aki szintén nem akart érdemben foglalkozni ügyemmel. Azt mondta, a szerződés értelmében a bérlő hatáskörébe tartozik a szolgáltatások díjának megszabása. Még egyszer megpróbáltam jobb belátásra bírni Földes Sándort is, de nem jártam sikerrel. Azt vágta a fejemhez, hogy a temetőben ő parancsol. Mindezek ellenére június 8- án reggel a rokonaimmal odaáll- tunk a temető bejárata elé, készen arra, hogy elszállítsuk a régi lapokat és elkészítsük az új alapokat. Mivel az illeték kifizetése nélkül nem engedtek be, egy vasvágóval, amit a sír szétszedéséhez hoztunk, elvágtam a vaskapu nyelvét, és behajtottunk a temetőbe. Ekkorra már ott voltak egy magán őrző-védő szolgálat emberei, körülállták bennünket és elég heves szóváltásra került sor. Hamarosan megjelentek a rendőrök is, és bekísérték a fiamat, pedig ő nem tett semmit. Mindvégig én tárgyaltam Földessel és a kaput is én vágtam le. Mindezek után szétszedtük az öreg síremléket, de a további munkálatokat azóta sem tudjuk elvégezni. Szegény férjem is és én is világéletünkben törvénytisztelő emberek voltunk, a bíróság épületét csak kívülről láttuk, most pedig ilyen meghurcoltatásban van részünk, még holtában sem lehet nyugta. Kérdem én, milyen törvények alapján önkényeskedik a gondnok a temetőben? Többször hangoztatta ugyanis, hogy a temetőben ő parancsol, de hiszen ez nem egy hadsereg. Tisztességesen fizetem a bérleti díjakat, nem garázdálkodni mentünk a temetőbe, hanem rendbe tenni a sírt. De nem hagyom ennyiben az ügyet, hajlandó vagyok minden követ megmozgatni, hogy igazamnak érvényt szerezzek. Nem ijedek meg Földes fenyegetéseitől sem, aki azt vetette oda nekem, hogy lesz még elintéznivalója velem, amiért ilyen helyzetbe hoztam.” „Célunk, hogy rendbe tegyük a temetőt” „A temetőre vonatkozó valamennyi előírást, továbbá az illetékek összegét az üzemeltetési rendtartás és az áijegyzék tartalmazza” - tájékoztatta lapunkat Földes Sándor. Kérdésünkre, hogy ki dolgozta ki ezt a rendtartást, illetve árjegyzéket, röviden azt válaszolta, hogy az érvényben lévő jogi előírások alapján a gondnok. Majd hozzátette: természetesen előtte áttanulmányozta a környékbeli hasonló nagyságú temetők rendtartását. A fentiekben vázolt konkrét esettel kapcsolatban elmondta, mivel illetéktelen behatolásról volt szó, feljelentést tett a rendőrségen, a többi a nyomozó hatóság feladata. „Lehet, hogy egyeseknek túl szigorúnak tűnnek az általam bevezetett előírások, ám éveken keresztül olyan rendetlenség uralkodott a temetőben, amit helyre kell hozni - mondta. - Elég csak végigmenni a temetőn, láthatjuk, hogy minden sír más méretű, más magasságú, gyakorlatilag mindenki azt csinált itt, amit akart. Egységesíteni szeretnénk a sírokat, ezért az alapozási munkák kizárólag a gondnokság hatáskörébe tartoznak. Hozzáfogtunk egy elgazosodott rész kitisztításához is, amelyet fel akarunk parcellázni, és ott már eleve körbebetonozzuk a sírhelyeket és úgy adjuk majd azokat bérbe. Célunk, hogy rendbe tegyük a temetőt, ezért megkezdtük az elmúlt években sok helyen megrongált, ledöntött temetőfal felújítását is. Minden egyes ilyen illegális átjáró ugyanis csak a lopások, az engedélyezetten szemétlerakás veszélyét hordozza magában. Az előző bérlő rendkívül rossz állapotban hagyta a temetőt, tehát nekünk nemcsak a temető fenntartását, hanem a rendbetételét is vállalnunk kell. Én lokálpatriótaként állok hozzá a temető kérdéséhez, ami bevétel befolyik a bérleti díjakból és az egyéb szolgáltatásokból, azt visszaforgatjuk.” Az esettel kapcsolatban felkerestük a komáromi körzeti rendőrparancsnokság illetékesét is, aki elmondta: még folyik a tanúk kihallgatása, ezért csak annyit árulhat el, hogy egymással ellentmondó tanúvallomásokat hallottak. A szabálysértési eljárást idegen vagyon megkárosítása ügyében kezdték meg, ám a tanúvallomások során felmerült a gyanú, hogy sérültek a polgári együttélésre vonatkozó szabályok is. Ezért ebben az irányban is folyik nyomozás. Annak eldöntése viszont, hogy a temetőrendtartásban foglaltak megfelelnek-e az előírásoknak, nem tartozik hatáskörükbe. Érsekújvárod: nincsenek korlátozások Mivel Földes Sándor a környező városok temetőiben létező rendtartásokra hivatkozott, mi is utánajártunk, hogy valóban ilyen szigorú feltétetek érvényesek-e például Érsekújvárban. Amint azt a temető gondnokától megtudtuk, ott nem korlátozzák a hozzátartozók kocsival való behajtását a temetőbe. (Emlékeztetőül: Komáromban a katolikus temetőben egyszeri behajtásért 500 koronát kell fizetni!). Ugyancsak nincs megszabva, hogy ki milyen vállalkozóval készítteti el a sírhelyet, mindössze engedélyt kell kérni a behajtásra kapuőrtől. E bejelentés alapján ellenőrzik, hogy a munkálatok befejeztével rendezett környezetet hagynak-e maguk után a munkások. Gépkocsival történő behajtásért a vállalkozóknak, sírköveseknek sem kell fizetniük. (Komáromban a vállalkozók egyszeri behajtásért 1000 koronát fizetnek). Az újonnan kialakított temetőrészben már Érsekújváron is előre elkészített sírhelyek vannak. A temető egyébként a város tulajdonában van. A komáromi református temetőbe szintén illeték nélkül hajthatnak be a látogatók, a sírfaragóktól pedig egy munkanapra 500 koronát kérnek. Azt azonban itt sem írják elő, hogy ki kivel végezteti el az építési munkálatokat. Az egyházi vezető álláspontja A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a komáromi temetők gondnokságának kérdéséről tavaly több ízben tárgyalt a város vezetése a történelmi egyházak - katolikus, református, evangélikus - vezetőivel. December 31- ével ugyanis lejárt a szerződés az eddigi gondnok és a város között, és egyúttal a temetők visszakerültek az egyházak tulajdonába. A város szerette volna átvállalni a gondnokságot, rendbe hozni a temetőket, városi rendőrökkel őriztetni a területet. Az ígéretesen alakuló tárgyalások akkor szakadtak meg, amikor november elején Magyar Károly esperes bejelentette: megegyezést kötött az egyik temetkezési vállalkozóval, Földes Sándorral a katolikus temető gondnokságát illetően. Ezzel kész tények elé állította a többi tárgyaló felet. A város ezek után nem vállalhatta a másik két temető működtetését, így a református és az evangélikus egyháznak is új bérlőt keltett találnia; a Boldi cég június elejétől működteti ezt a két temetőt. Felkerestük Magyar Károlyt is, hogy rákérdezzünk az okokra, miért is szakította meg a tárgyalásokat a várossal. „Tudomásomra jutott, hogy a város tovább akarta adni a temető gondnokságát, ezért úgy gondoltam, hogy akkor már az egyház is találhat közvetlen bérlőt - mondta. - Több temetkezési és más vállalkozót is megszólítottam, és közülük végül Földes úr vállalta a feladatot. Olyan ember kellett erre a posztra, aki szívügyének tartja a temető ügyét, azt, hogy végre normális állapotok uralkodjanak a komáromi temetőben is. Merem állítani, hogy a környéken sehol nem találni olyan elhanyagolt sírkertet, mint itt. Egyébként is, a bérlet kérdésében nem az enyém, hanem a püspökségé az utolsó szó joga.” Felvetésemre, hogy a nagyszombati püspökség valószínűleg a helyi egyházi vezető ajánlását fogadja el, a szerződést aláíró Magyar Károly csak annyit mondott: „Ehhez nem kívánok hozzászólni.” Az öreg síremléket ugyan szétszedték, de a további munkálatokat azóta sem tudják elvégezni (Vas Gyula felvételei) Stefan Misák polgármester tájékoztatása szerint a városi rendőrség idén már félmillió korona helyszíni bírságot hajtott be - főként százkoronásokból Léva külső városrészeiben kerékpárral is járőröznek a rendőrök FORGÁCS MIKLÓS Léva. Főként a közlekedés problémáiról szólt az a lakossági fórum, amelyet a városi önkormányzat rendezett június 28-án a Junior kulturális központban. Stefan Misák polgármester - bár kevesellte a mintegy ötven részvevőt - fontosnak tartja az ilyen rendezvényeket. Parázs vita alakult ki az úgynevezett fekvőrendőrök kapcsán. Egy idősebb lévai nem értette, miért kell az út egész szélességében lefektetni az akadályt; ha kihagynának pár centiméteres részt, a kerékpárosokat sok bosszúságtól kímélnék még. Stefan Jurák, a városi hivatal elöljárója elmondta, az autósoknál is nagyobb veszélyt jelentenek az életveszélyesen száguldozó motorosok, miattuk nem lehet a kerékpárosokon segíteni, ráadásul a fekvőrendőrök hossza szabvány által előírt. Feszültebb tett a hangulat, mikor Léva közlekedésének két érzékeny pontjára terelődött a szó. Egy középkorú úr elmondta, a Török sor és a Barsi utca találkozásánál lévő kereszteződésnél naponta történnek kisebb balesetek, ő maga halálos esetnek is szemtanúja volt. Iskolások életveszélyes helyzetbe kerülnek, ha át akarnak menni az úttesten. „Kinek kell még meghalnia, hogy tegyen valamit a város ebben az ügyben?” - tette fel a kérdést. A polgármester elmondta, tízmillió koronába kerülne a kereszteződés biztonságossá tétele. Sajnos a 40 km/óra sebességkorlátozást illetékes helyeken nem hagyták jóvá, így maradt a szemaforos forgalomrendezés. A régi szemaforok használhatatlanok, a közeli Tesco és Hypernova üzletközpontok nem helyeztek el újakat, ezért a városnak kell belátható időn belül korszerűsítenie a jelzőberendezéseket, miáltal remélhetőleg lelassul a forgalom. Hasonló a gond a régi malom környékén; öregek és gyerekek járnak erre iskolába, piacra nap mint nap. Igor Varga alpolgármester közölte, itt fekvőrendőrt nem lehet elhelyezni, mert túl széles az út, de a város fontolgatja egy 80 ezer koronás fotocellás jelzőrendszer vásárlását. Peter Polka a városi rendőrség részéről a lakossággal való együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, sokan névtelenül és egy bizonyos idő elteltével akarnak bejelentést tenni. Annak tenne értelme, ha rögtön kihívnának bennünket, megvárnának a helyszínen, és segítenének azonosítani az elkövetőket”. A szabálytalanul parkolók megkeserítik a gyalogosövezet és a gyerekek életét - vélekedett egy hölgy. Az elöljáró szerint játszani a közeli iskolák sportpályáira mehetnek a gyerekek. A polgármester felhívta a figyelmet, hogy a városi rendőrség igenis teszi a dolgát. Évente 60-70 százalékkal nő a megbüntetettek száma. Csak januártól félmillió korona helyszíni bírságot hajtottak be, ez főként 100 koronás összegekből gyűlt össze. Ennek ellenére nagyon sok a szabálytalanság, a kihágás. A rendelőintézet közelében is parkolási problémák vannak. Az alpolgármester szerint ez az orvosoknak kialakított 60 férőhelyes parkoló építésének befejeztével azonnal megszűnik, ígérete szerint egy hónapon belül. Peter Polka elmondta, a külső városrészek közbiztonsága érdekében kerékpáros rendőrök járőröznek. Ezzel kapcsolatban a kerékpárút építésére terelődött a szó. Még eldöntetlen, aszfaltutat kapnak-e a biciklizők, vagy olcsóbb megoldásként festéssel jelölik ki a kész utakon a kerékpárosok sávját. Az útvonalak közül szóba jöhet a zsidó temető felé egy szakasz, vagy a Margita Ilona strandhoz vezető út. Az utak minősége sok kívánnivalót hagy maga után, ismerte el Stefan Jurák elöljáró. Ez egyrészt pénzkérdés, de másrészt a vízművek és áramszolgáltató a javítási munkálatok után rosszul állítják helyre az utakat, így rövid időn belül lesüllyedhetnek, repedések keletkezhetnek rajtuk. A város igyekszik szigorúbban ellenőrizni az ilyen munkálatok utáni állapotot.
