Új Szó, 2004. július (57. évfolyam, 151-176. szám)

2004-07-07 / 155. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JÚLIUS 7. Az amerikai csapat napjaink egyik legnépszerűbb zenekara, sikert sikerre halmoz 14 ZeneZóna_________________________________ Nyitottan, optimistán Közel hároméves zenei ka­landozás során gyűjtötte az inspirációt a The Black Eyed Peas az Elephunk című al­bumhoz, amelyről a Where Is The Love és a Shut Up után most a Hey Mama ost­romolja a slágerlistákat. SZTÁRINTERJÚ wil.i.am, apl.de.ap és Taboo két hónapot töltött stúdióban, és épp szeptember tizenegyedikén fejezték be a munkálatokat. A borzalmas terrortámadás után úgy döntöttek, hogy az elkészült anyagot újraformázzák, a fan­tasztikus hangú és stílusú Fergie- vel kiegészülve még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy pozitív üzenetüket a lehető leg­nagyobb tömeghez juttassák el. „Úgy éreztük, ez a helyes út, és mindenképpen új dalokat szeret­tünk volna rátenni a lemezre, olyanokat, amelyeket a világban látott és tapasztalt borzalmak is inspiráltak. Annyi szörnyűség történik ezen a bolygón, mi köte­lességünknek éreztük, hogy az önfeledt szórakoztatás mellett irányt is mutassunk a fiatalok­nak. Az optimizmus, az önma­gunkba vetett hit vitt előre ben­nünket, és reméljük, hogy sokan követni fogják majd a példánkat” - meséli wil.i.am. A rapper bevallja, hogy sokszor küzd a saját félénksége és ideges­sége ellen, de tisztában van azzal, hogy a visszafojtott érzelmek úgy működnek, mint egy hógolyó, amiből akár lavina is lehet. „Néha épp a színpadon tör rám a rosz­szullét, ilyenkor igyekszem elen­gedni magam, kikapcsolni, és csak a feladatra koncentrálni. Ez mindig bejön.” Taboo szerint a világhírig veze­tő út cseppet sem volt könnyű a csapat számára. Bár mindig vol­tak támogatóik, de gyakran talál­koztak rideg üzletemberekkel, akik a kreativitásuk méltatása he­lyett csak számokban voltak haj­landóak gondolkodni. „Nem va­gyunk bábuk, és csak olyan dol­gokat vállaltunk el eddig is, amikben hittünk. Mi a lelkesedé­sünket, a fantáziánkat, a gondo­latainkat öntjük a dalokba, és ez soha sem lesz dollárokban kife­jezhető” - magyarázza. Fergie csatlakozásával új len­dületet nyert a The Black Eyed Peas. A fiúk örömmel fogadták a belevaló énekesnő javaslatait, és szívesen adtak neki lehetőséget a kibontakozásra. „Először azt sem tudtam, hol vagyok, de lassan megszoktam, hogy a fiúk állan­dóan magas fordulatszámon pö­rögnek. Élő zenekarral koncerte­zünk, ezért nagyon fontos, hogy mindannyian egy hullámhosszon legyünk. Úgy érzem, mára már teljesen összeértünk” - újságolja büszkén Fergie. „Mi mindannyian igyekszünk nyitott szemmel járni a világban, odafigyelünk egymásra és saját magunkra is. Rengeteg dolog van még, amiről beszélni szeretnénk, úgyhogy készüljetek fel, sokáig boldogítunk még benneteket!” - teszi hozzá apl.de.ap. (zenenet) Idén amerikai vendége is lesz a fesztiválnak, a ska-punk képviselője, a Regatta 69 Harmadik Punk Island Doborgazon BULI Megkezdhetik a visszaszámlá­lást a punkzene rajongói, hiszen már csak egy hét választja el őket a legnagyobb hazai punkmeg- mozdulás, a Punk Island kapunyi­tásától. A doborgazi rendezvény, amely harmadszor kerül megren­dezésre, idén is két nap alatt vo­nultatja fel a hazai és környező or­szágok elitjét. Pénteken és szom­baton a zenemaratón reggel ki­lenc órakor indul és meg sem áll hajnali háromig. Együtt negyven zenekar nyomja majd a talpaláva- lót, ami tavalyhoz képest két ze­nekar pluszt jelent. Magyaror­szágról idén a Hétköznapi CSAlódások, a Prosektura és a C.P.G. érkezik, a csehek közül az E!E!, az S.P.S. és az egyik legna­gyobb alternatív punk-legenda a Znoucestnost jön. Idén amerikai vendége is lesz a fesztiválnak, a Regatta 69, amely stílusát tekint­ve a ska-punk képviselője. Érde­mes kiemelni a romániai Los Pogost, amelynek magyar az éne­kese. Az érdekesebb bandák közé még a német Up to Vegast és a lengyel De Lindowst sorolhatjuk. Az előbbinél nagybőgő is szerepel a hangszerparkban, míg az utób­binál női énekre kell felkészülni. Természetesen az egész hazai él­mezőny helyet kapott a fesztivá­lon, a Zóna A, és a Slobodná Euró­pa mellett a Konflikt is színpadra áll, méghozzá egy új gitárossal ki­egészülve. A fesztivál főszervező­je Jury, az amatőr színtérről sem feledkezett el, mindét nap három­három tehetséges banda mutat­kozhat be. A napok záró-zeneka­rait pedig úgy válogatták, hogy azok bulis skás zenéjükkel akár reggelig is szórakoztathatják a közönséget. Együtt kilenc ország­ból érkeznek fellépők, így el­mondhatjuk, egy igazi nemzetkö­zi megmozdulásról van szó. „Örülök, hogy sikerült megtarta­nunk az egyetlen igazán underground fesztivál címet, hi­szen támogatók, szponzorok nél­kül rendezzük meg a fesztivált, mégis első osztályú zenekarok lépnek fel, sőt a bevételből Doborgaz községet is támogat­juk. Tavaly több mint kétezer vendégünk volt, ennek fele kül­földi, bízom benne, hogy ez idén sem változik” - mondta lapunk­nak Jury. A látogatókra idén tíz­féle sör, húszféle étel (vegetáriánus is), még több büfé és stand vár. Hogy megkönynyít- sék a helyszín megközelítését, most is autóbuszok közlekednek a somorjai autóbuszmegálló és a doborgazi futballpálya között. A parkolás és a sátorozás idén is in­gyenes lesz, az árak sem nőttek tavalyhoz képest, a szombati be­lépő 300, míg a kétnapos bérlet 500 koronába kerül. További infók a www.konflikt . sk/punkisland oldalon, (esdé) Punk Island, 2003 Hétfőn este a budapesti Petőfi Csarnokban koncertezett a legendás svéd banda Több mint EUROPE! KONCERT Bár minden bizonnyal semmi összefüggés nincs a térség orszá­gainak uniós csatlakozása és a svéd Europe zenekar szlovákiai, csehországi és magyarországi koncertje között, de mégis jó leír­ni, hogy nem mi „mentünk” Euró­pába ezeken a napokon, hanem Európa jött el hozzánk. A Europe is az a banda, amely­nek dalait ismeri a háziasszony és a hajógyári munkás is, csak ép­pen azt nem tudja, hogy ők játsz- szák. A nyolcvanas évek legelején alakult csapat agya Joey Tempest énekes-dalszerző és John Norum gitáros, akik ugyanabban az évti­zedben a hardrock virágzásának nemcsak egyszerű szereplői, ha­nem európai megteremtői voltak. A zenekar az öreg kontinens vála­sza volt az amerikai Bon Jovi-ra, majd meghódította Ázsiát és az Egyesült Államokat is. A dalla­mos, amerikai ízű rockzene di­csőséges másfél évtizede után a Europe - sok kortársával együtt - a zenei süllyesztőbe került kö­szönhetően a Nirvana-féle grunge és a minden zeneiséget nélkülöző techno, house és még ki tudja milyen műfajok áldásos tevékenységének. Hogy mára egy formáció sincs szinte ezekből az akkor trónkövetelő műfajokból, az mindennél többet mond. De lássuk, mit nyújtott a csa­pat 2004. július ötödikén Buda­pesten a Petőfi Csarnokban. Joey Tempest, az egykori tinisztár már igazodva a mai kor sallangmen­tességéhez, természetesen nem tupírozott-melírozott hajzuha- taggal és sminkben, hanem egy­szerű, mosolygós skandináv srác képében jelent meg előttünk. Mi­vel utoljára 1989-ben jártak Ma­gyarországon, úgy gondolták, le­porolják a régi dalokat is, és megcsillantanak valamit a véd­jeggyé vált The Final Countdown előtti, keményebb hangzású időkből. Sorjáztak a jobbnál jobb dalok, az ember egy időutazás­ban vett részt, felidézte emlékeit az általános iskolai rendezvé­nyek teadélutánjairól, ahol a Carrie dallamaira próbáltuk fel­kérni lassúzni az osztály szép, ha pedig „elfogytak”, kevésbe szép lányait. Igen, akkor 1986-ot írtunk... A mára erős harminca­sok, esetleg családapák ugyan­úgy ott nyomultak a bulin rövid hajjal, szemüvegben, ingben, mint az abból a korból „vissza­maradt” hosszúhajú, rockpólós rajongók. A kép vegyes volt, és ez így volt jó. 2004-ben ugyanis már nem divatból megy el az em­ber Europe-ra, hanem őszinte kí­váncsiságból és nosztalgiából. Volt itt dob- és gitárszóló, közön- ség-énekeltetés, pacsizás az első sorral. A srácok láthatóan na­gyon jól érezték magukat, amit egy állítólagos visszafogottabb, két nappal azelőtti, unalmas cseh közönség rémképe is segí­tett. Joey nem is rejtette véka alá ebbéli örömét: „Hungary, you are better than the Czech Republic!”, amit szabatosan így is fordíthatunk: „Magyarok, ti jobbak vagytok a cseheknél!” A koncert végén természetesen jött az elmaradhatatlan The Final Countdown, és ezzel be is zárult az utóbbi évek egyik legjobban si­került rockbulija Pesten. Megiz­zadt, de mosolygós arcok távoz­tak a koncertről, és mindenki azon gondolkodott, hogy a zene­kar tagjai bizony velünk együtt öregedtek, de a lendületük és a zene szeretete még ma is elisme­résre méltó. (Lentulai Krisztián) Csütörtökön veszi kezdetét a szlovákiai magyarok legnagyobb fesztiválja Kezdődik a Klikkfest ELŐZETES Holnap kezdődik Érsekújváron a tizenegyedik Klikkfest. A háromna­pos rendezvény, amelynek első napja ingyenes, most is a már meg­szokott hangulatban várja az érke­zőket. Idén növekedett a kínálat, a Blues Szövetséggel karöltve, egy új, Blues színpad is várja az érdeklődő­ket. Itt mindennap este nyolctól ját­szanak a hazai és magyarországi bandák. A Rock-Disco színpadon napközben amatőr és félprofi zene­karok mutatkoznak be, este pedig a lemezlovasok kapnak lehetőséget a lemezek bűvölésére. Bizonyára idén is a Nagyszínpad vonzza a leg­több látogatót, a reggae király Bob Marley fia, Julian szombaton lép fel, de a magyarországi Zanzibar, a Kispál és a Borz is nagy sikerre szá­míthat. A Hooligans vagy éppen a IMT Smile, a Horkyze Slíze is a hú­zónevek közé tartoznak. A meteo­rológusok kellemes nyári időt jó­solnak, a szervezők pedig bíznak abban, idén is jellemző lesz a fesz­tiválra az otthonos, családias han­gulat. (sd) Zanzibar A ZeneZóna felelős szerkesztője Puha József e-mail: zenezona@ujszo.com , Levélcím: Új Szó - ZeneZóna Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents