Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-04 / 128. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 4. RÖVIDEN Plusz 25 milliárd dollár Washington. A 2005-ös amerikai pénzügyi év katonai büdzséjéhez kiegészítésként 25 milliárd dollárt szavazott meg egyhangúlag szerdán az amerikai szenátus az iraki és az afganisztáni hadműveletek folytatására. Az összeget George Bush elnök május elején kérte egyebek között az Irakban szaporodó és mind erőteljesebbé váló felkelésekre hivatkozva. Az október 1- jén kezdődő pénzügyi esztendőben így az amerikai kormányzat 447 milliárd dollárt költhet katonai célokra. A szenátusi döntés azonban megköti Washington kezét, hiszen feltételül szabta, hogy a pótköltségvetési összeget kizárólag az iraki és az afganisztáni műveletekre szabad felhasználni. (MTI) Orvosokat ölnek Afganisztánban Kabul. A három éve elűzött tálibok vállalták tegnap magukra az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet tagjai elleni eddigi legvéresebb támadást. Három külföldi és két afgán polgári személyt megöltek. Az MSF szerint az áldozatok között van három önkéntese - egy norvég és egy holland férfi, valamint egy belga nő -, továbbá két afgán alkalmazott. Gépkocsijukat fegyveresek támadták meg szerdán az ország északnyugati Bádgesz tartományában, egy ritkán lakott területen. A rendőrség szerint a helyszínen talált nyomok arra utalnak, hogy a tettesek motorbiciklivel leszorították az útról, majd gépfegyverrel és gránátvetővel lőtték ajárművet. (MTI) Solana lehet az EB elnöke Brüsszel. Nagy-Britannia és Spanyolország között egyeztetések folynak arról, hogy az EU-tagállamok Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét nevezhetnék ki az Európai Bizottság következő elnökévé. A Financial Times szerint bizonyos jelek arra vallanak, hogy Guy Ver- hofstadt belga kormányfővel szemben szóba jöhető választási lehetőségként Nagy-Bri- tannia támogatná Solana jelölését. Bertie Ahem ír kormányfő szerdán kezdte meg az alkotmányos szerződés tervezetéről és a következő bizottsági elnök kiválasztásáról folytatott csúcsszintű egyeztetéseinek utolsó fordulóját. (MTI) Solana neve viszonylag későn merült fel a Romano Prodi lehetséges utódjaként számon tartott politikusok között (Képarchívum) Példátlan biztonsági intézkedések - az olasz túszok is az elnök elleni tüntetésre szólítottak fel - európai szemüveget hoz magával Bush: támadva kell megvédeni Amerikát Washington. George Bush amerikai elnök tegnap indult - Olaszországot és Franciaországot is érintő - európai látogatására. Útjának fő célja, hogy részt vegyen az 1944. június hatodikai normandiai partraszállás 60. évfordulójának ünnepségein. ÖSSZEFOGLALÓ Az olasz politikai vezetők mellett Bush ma D. János Pál pápával is találkozik, szombaton Franciaországban pedig Jacques Chirac államfővel fog egyeztetni az kaki háború miatt alaposan megromlott kapcsolatok javítása érdekében. Hírügynökségi beszámolók szerint Bush villámlátogatása idején gyakorlatilag mozdulni sem lehet majd Rómában a vizit helyszíneinek környékén a biztonsági intézkedések miatt, s a főváros légterét ma, illetve szombaton, amikor az elnök továbbindul Normandiába, hosszú órákra lezárják. Az olasz ellenzék, a pacifisták és a globalizációt ellenző csoportok jóelőre megmozdulásokat jelentettek be az kaki háború, az olasz katonai kontingens jelenléte ellen. Még a mérsékeltebb olasz ellenzék is* arra szólított fel, hogy ítéljék el a jelenlegi amerikai adminisztráció politikáját, viszont méltó módon hajtsanak fejet az Olaszország felszabadításában döntő szerepet játszó amerikai nép, az amerikai demokrácia előtt. Bush elleni tüntetésre buzdították honfitársaikat azok az olasz túszok is, akiket áprilisban raboltak el kakban, és akikről szerda este az al-Dzsazka hírtelevízió egy videofelvételt sugárzott. Ezt átvették és bemutatták az olasz tévécsatornák is. A képkockák tanúsága szerint a három túsz jó egészségi állapotban van. A felvételt elrablóik május 31- én készítették. Holnap reggel az amerikai elnök megkoszorúzza a Fosse Ar- deatine-i emlékhelyet, ahol nácik által kivégzett római polgárok nyugszanak, majd a Párizsba indulás előtt Bush és Silvio Berlusconi közös sajtóértekezleten értékeli a római megbeszéléseket. Pontos időpontokat és a római vizitek sorrendjét sem az olasz, sem az amerikai hatóságok nem közölték előre, biztonsági megfontolásokból. Még az sem ismert, hol száll le ma az amerikai Air Force One, Ciampino repülőterén vagy a Pratica di Maré légitámaszponton. A tegnapi olasz lapok a példátlan biztonsági intézkedéseket emelik ki: csaknem tízezer rendőr és ügynök mozgósításával biztosítják a római Bush-lá- togatást. Az amerikai elnök európai útja előtt azt nyilatkozta, hogy nem tart az ellentüntetésektől, s ezeket a véleménynyilvánítási szabadság természetes velejárójának tekinti. Kijelentette: igyekszik európai szemüveggel is nézni az iraki helyzetet. Az elnök a légierő ötven éve alapított denveri akadémiáján szerdán este elhangzott beszédében a terrorizmus elleni küzdelmet a II. világháborúhoz, a szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadást Pearl Harbor japán bombázásához, az európai hidegháborút pedig a közel-keleti ellentétekhez hasonlította. Bush hangsúlyozta, hogy az USA felveszi a harcot a terroristákkal, bárhol rejtőzködjenek, mivel az ország védelmének legjobb módja a támadás. A terroristák a múlt ellenségeihez hasonlóan alábecsülik a szabad népek erejét, azt hiszik, hogy a szabad társadalmak romlottak és dekadensek, és néhány kemény csapás alatt gyengeségükben és rémületükben összeomlanak. Az ellenség azonban megtanulta, hogy Amerika erős és elszánt. A fasizmussal és a kommunizmussal szemben a terrorizmus ideológiája még nem került uralomra egyetlen nagy országban sem. A terroristák félelmet és anarchiát terjesztenek, és tömegpusztító fegyverekre akarnak szert tenni, hogy a leghatalmasabb nemzeteket is fenyegethessék vagy megtámadhassák - mondta. (MTI, TASR) Bush kemény ellenszélben - az ernyője már tropára ment. Mindez szerencsére az Andrews légibázison történt, nem Európában. (TASR/AP-felvétel) Powell szerint az új iraki kormánynak nem lesz vétójoga katonai ügyeken Lemondott a CIA igazgatója ÖSSZEFOGLALÓ Washington: Lemondott tegnap tisztségéről George Tenet, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója. George Bush amerikai elnök a lemondást elfogadta. Tenet személyes okokkal indokolta távozását. Bush elnök sajnálkozását fejezte ki, elismerő szavakkal méltatta munkásságát és hangsúlyozta, hogy hiányozni fog neki. Az elnök közölte, hogy George Tenet július közepén távozik tisztségéből, helyét ideiglenesen helyettese, John McLaughlin veszi át a CIA élén. Tenet éles bírálatok kereszttüzében állt amiatt, hogy a hírszerzés értékeléseivel szemben Irakban az ország elfoglalása után nem találtak tömegpusztító fegyvereket, amelyek veszélyével az amerikai kormány a háborút indokolta. Colin Powell külügyminiszter tegnap azt nyilatkozta, hogy önvédelmi és egyéb katonai okokból nem adhat az amerikaiak vezette nemzetközi haderő vétójogot az új ideiglenes iraki kormánynak. Ez ellentmond annak, amit Tony Blair brit miniszterelnök korábban hangsúlyozott, miszerint az iraki vezetés ügydöntő beleszólási jogot kap az országon belüli kérdésekbe katonai téren is. Powell egy arab hírtelevíziónak azt mondta, hogy szoros politikai és katonai együttműködést szeretne a nemzetközi haderő és az iraki vezetés között, amelyben mindkét fél ismeri a másik szándékait és elképzeléseit. Ali asz-Szisztáni iraki nagyaja- tolláh tegnap a támogatásáról biztosította a most felállt új iraki kormányt, ha az hajlandó szembenézni az előtte álló óriási feladatokkal. A síita közösség legbefolyásosabb vezetője írásos nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy bár a kormányzótanács, az ENSZ és Amerika által összeállított ideiglenes kormánynak nincs szabad választásokon alapuló legitimációja, sikeres lehet, ha bizonyos célokat el tud érni. (m, t, mh) George Tenet (CTK-felvétel) Tíz-tizenkét órája voltak levegőben a járatok, jórészt fogytán lévő üzemanyaggal Helyreállt a brit légi irányítás MTI-OSSZEFOGLALO London. A folytatódó késések ellenére tegnap délutánra jórészt helyreállt a nagy angliai repülőterek forgalma, amelyet a reggeli órákban szinte megbénított a Londonhoz közeli, West Drayton-i fő légiirányító-központ számítógépes rendszerének leállása. A felfordulást az okozta, hogy a Heathrow közelében lévő West Drayton-i irányítóközpont számítógépes rendszerén az éjszakai járatszünet idején karbantartást végeztek, a rendszer azonban ennek végeztével, kora reggel nem indult el. Ez kihatással volt az ország egészét lefedő, 650 millió fontos (több mint 1 milliárd dolláros) költséggel a délangliai Swanwickban kiépített új - még részben beüzemelés alatt álló, egyelőre a West Drayton-i központ segítségével működő - irányító központ munkájára. Ami gyakorlatilag megbénította a Londont és környékét kiszolgáló öt nagy nemzetközi repülőtér, köztük Heathrow, valamint Manchester, Birmingham és Newcastle légikikötőinek hajnali forgalmát is. Heathrow-ra éppen a számítógépes rendszer összeomlása idején, azaz reggel 5-6 óra között érkezik a nagy távolságú, 10-12 órája levegőben lévő járatok első hulláma Ázsiából, Ausztráliából és az USA-ból, jórészt már fogytán lévő üzemanyaggal, vagyis ezek leszállítása abszolút elsőbbséget kapott a kialakult helyzetben. Csak Heathrow-n, a világ legnagyobb nemzetközi forgalmú repülőterén csúcsidőben átlagosan 55 másodperceként landol, illetve száll fel egy-egy repülőgép. A repülőtér éves kapacitása 480 ezer - vagyis napi 1315 - járat fogadása és indítása. Éppen csütörtökön jelent meg olyan brit sajtóértesülés, hogy a kormány ezt mintegy 550 ezerre - napi 1500-ra - akarja növelni úgy, hogy engedélyezné mindkét pálya egyidejű használatát fel- és leszállásokra. Talán már nem fordul fel Hágától a gyomra Kostunica másként beszél MTI-HÍR Belgrád. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő belátta, hogy a Hágával való komoly együttműködés nélkül Szerbia-Monte- negróban sem lesz előrehaladás, és az ország az elszigetelődés felé halad. „Ma már világosabb, mint valaha, hogy semmilyen jelentős előrelépés nem lehetséges Szerbia- Montenegró Európa felé vezető útján a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való együttműködés nélkül... Ez a meztelen, objektív igazság” - közölte Kostunica a Vre- me című, tegnap megjelent hetilapnak adott terjedelmes interjújában, amelyben azt sejteti, hogy az együttműködés terén a június 13-i szerbiai elnökválasztás után elmozdulás várható. A kormányfő szerint mindegy, hogy ki mit gondol a hágai statisztikákról, amelyekből az látszik, hogy a scheve- ningeni fogdában van a legtöbb szerb, aki a legmagasabb állami és katonait tisztségben volt. Kostunica mindig is kemény bírálója volt az NT-nek, s nem titkolta, hogy „felfordul a gyomra”, ha azt hallja, hogy Hága. A mérsékelt nacionalistának elkönyvelt politikus sohasem volt hajlandó önkéntes feladásra szólítani a feltételezett háborús bűnösöket, s ezt mellesleg a Vremének adott interjújában sem teszi meg. A miniszterelnöki tisztség elfoglalása előtt leszögezte, hogy kormánya számára nem lesz prioritás a büntetőtörvényszékkel való együttműködés. Az új szerb kabinetre azonban nagy nemzetközi nyomás nehezedett, s Kostunica interjúja arról tanúskodik, hogy három hónapi kormányzás után merőben másként látja a helyzetet. A kormányfő szerint a Hágával való együttműködésnek kétirányúnak kell lennie. Ami alatt Kostunica elsősorban azt érti, hogy szabadlábon lehessenek a per kezdetéig azok, akikért kezeskedik az állam. Hága eddig ritkán méltányolta Belgrád jótállását. Kostunica szerint az is nehezíti az együttműködést, hogy az albán politikai és katonai vezetők - akik kivették részüket az elmúlt évtized „meglehetősen véres torában” -, szinte teljes amnesztiát kaptak a felelősségre vonás alól. Felzúdulást keltő felszólalás a spanyol parlamentben Katalánul nem lehet MTI-HÍR Madrid. Vitát kavart a madridi parlamentben a szakadár Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) egyik képviselőjének próbálkozása, hogy felszólalását katalán- nyelven mondja el. Joan Tarda katalánul kezdte kifejteni véleményét, de a házelnök, a szocialista Manuel Marín félbeszakította és felkérte: tartsa tiszteletben a ház szabályait, beszéljen spanyolul. Furamód azonban maga a parlamenti elnök is katalánul fogott hozzá a rendreutasításhoz, mielőtt spanyolul folytatta volna. A házelnök ama felszólítását, hogy Tarda szíveskedjék a madridi képviselőházban szokásos nyelvet használni, a képviselőkegy része megéljenezte. Tarda válaszában közölte: a figyelmeztetés nem válik becsületére a magát demokratának tartó Marínnak, és demokratikus kötelességnek nevezte, hogy a katalán nyelv használatát normálisnak tekintsék a spanyol képviselőházban.
