Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-29 / 149. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 29. RÖVIDEN Oszmán al-Amri feladta magát Rijád. Megadta magát a szaúdi hatóságoknak a sivata­gi királyság egyik legkereset­tebb terroristája. Oszmán Hádi al-Makbúl al-Amri a má­sodik olyan körözött személy, aki feladta magát a szaúdi uralkodó múlt heti amnesztia- rendelete óta. Oszmán al- Amri szerepel a szaúdi belügy­minisztérium által 2003 de­cemberében közzétett, 26 leg­keresettebb személyt tartal­mazó listán. (MTI)- Barroso ma mond igent vagy nemet Lisszabon. Jósé Manuel Durao Barroso portugál mi­niszterelnök közölte, hogy ma jelend be, elfogadja-e az Euró­pai Bizottság elnöki posztját. - Az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy jelölésemet az Európai Unió miniszterelnö­kei támogatják, és a poszt el­fogadására bátorított - mond­ta Barroso tegnap Isztambul­ban, hozzátéve, igen nehéz döntés előtt áll. (MTI) Még nem döntött (Képarchívum) Csecsenföld megfigyelőket hív Moszkva. Csecsenföld kül­földi megfigyelőket hívott az augusztus 29-én esedékes el­nökválasztásra. A csecsenföldi választási bizottság elnöke tegnap jelezte, hogy az orosz központi választási bizottság útján kiküldték a meghívókat hat nemzetközi szervezetnek: az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, a posztszovjet Független Államok Közösségé­nek, az Iszlám Konferencia Szervezetének és az Arab Ligá­nak, valamint tíz arab ország­nak. A választások favoritja Alu Alhanov belügyminiszter, aki élvezi Vlagyimir Putyin el­nök támogatását. (MTI) Lövöldözés Aachenben Berlin. Lövöldözés tört ki tegnap a belga és a holland ha­tárhoz közeli Aachenben né­met határőrök és négy, gépko­csiban ülő férfi között, akiknek állampolgárságát egyelőre nem közölték. Senki sem sé­rült meg. A hatóságoknak a négy férfi közül egyet sikerült őrizetbe venni, a másik három kereket oldott. Üldözéses haj­sza kezdődött a városon át, egészen addig, amíg a három férfi közvedenül a holland ha­tár előtt be nem vette magát egy házba, túszul ejtve két bent tartózkodót. Amikor a rendőrség körbe vette az épü­letet, a két túszt szabadon en­gedték, s a túszejtőket is sike­rült őrizetbe venni. (MTI) Hét rendőrt öltek meg katonának öltözött fegyveresek Mészárlás Afganisztánban MTI-HÍR Kabul. Hét afgán rendőrt mé­szároltak le katonának öltözött fegyveresek Afganisztán nyugati részén - közölte tegnap az afgán belügyminisztérium. „Lesből támadó ismeretlenek vasárnap agyonlőttek hét rend­őrt” - mondta a minisztérium szó­vivője. Az iráni határhoz közel, a Kan- dahár és Hérát városokat összekö­tő főúton történt incidens körül­ményeinek felderítése folyamat­ban van. A katonai gyakorlóruhá­ba öltözött támadók kilétéről a szóvivő csak feltételezéseket kö­zölt, valószínűleg terroristák vagy kábítószer-kereskedők lehetnek. Péntek éjjel Afganisztán déli ré­szén a koalíciós erők rajtaütések­ben elfogtak két középszintű tálib vezetőt, akik katonai és civil szer­vezetek elleni erőszakos cselekmé­nyekért tehetők felelőssé, ezen kí­vül merényletek finanszírozásával és kábítószer-kereskedelemmel vádolhatóak. Az utóbbi napokban megszapo­rodtak az ország déli részén a tálibok kormányellenes hadműve­letei, amelyek célja a közelgő szep­temberi választások megzavarása. Afganisztán világelső az ópium előállításában, a máktermesztés gyakorlatilag az ország egész terü­letére kiterjed. Kövekkel és benzines palackokkal támadtak a rendőrökre a NATO-ellenes tüntetők az isztambuli csúcsértekezlet megnyitója előtt. A körülbelül kétezer fős tömeget könnygázzal, gumibotokkal és vízágyúkkal próbálták szétoszlatni a rohamrendőrök, az összecsapásoknak legalább 15 sérültje van. (Reuters-felvétel) A NATO-csúcs jóváhagyta a boszniai NATO-misszió beszüntetését Véget ér az SFOR-akció Minél hamarabb elhagyják a Gázai övezetet a zsidók Sáron gyorsítást ígért Isztambul. A NATO-csúcsér- tekezleten döntés született a boszniai NATO-akció, az SFOR év végi beszüntetésé­ről, az afganisztáni, NATO- vezetésű nemzetközi biz­tonsági erők, az ISAF tevé­kenységének kiterjesztésé­ről, ezen belül új vidéki új­jáépítő csoportok létreho­zásáról, s arról, hogy a ka­tonai szövetség segíteni fogja az iraki biztonsági erők kiképzését. MTI-JELENTÉS Mindezt az a közlemény tartal­mazza, amelyet a NATO-tagorszá- gok állam- és kormányfőinek teg­nap délelőtti tanácskozása után ad­tak ki. Irak kapcsán az állam- és kormányfők leszögezték: teljes mértékben támogatják az új bag­dadi ideiglenes kormányt a belbiz­tonsági helyzet javítására és a 2005-ös választások előkészítésére irányuló erőfeszítéseiben. A csúcs résztvevői elítélték a terrorakció­kat, s követelték azok azonnali be­fejezését. Továbbra is támogatá­sukról biztosították a közép-iraki nemzetközi hadosztály irányítását ellátó Lengyelországot, s leszögez­ték: „üdvözlik azon országok - köz­tük számos NATO-tag - erőfeszíté­seit is, amelyek az iraki kormány kérésére, s az ENSZ BT 1546-os ha­tározatának megfelelően vesznek részt az iraki nemzetközi erőkben.” Ami a NATO iraki szerepvállalá­sát illeti, a határozat szerint az ál­lam- és kormányfők tegnap úgy döntöttek, hogy felajánlják a NATO segítségét az iraki kormánynak az ottani biztonsági erők képzéséhez. A dokumentum azonban nem rész­letezi, hogy konkrétan mit jelente­ne ez a segítség, s hogy például Irakban, vagy azon kívül történne a képzés - ehelyett úgy fogalmaz, hogy az ideiglenes iraki kormány­nyal konzultálva az Észak-atlanti Tanácsnak kell majd sürgősen dön­tésre jutni a határozat végrehajtá­sának módjáról. Az állam- és kormányfők szerint Bosznia-Hercegovinában az elmúlt években javult a helyzet: ezért úgy döntöttek, hogy az év végével befe­jezik az országban a NATO-vezeté- sű békefenntartó erők, az SFOR ak­cióját, amelyet egyébként sikeres­nek nyilvánítottak. Ugyanakkor üdvözölték az Európai Unió szán­dékát, hogy a szervezet ezt követő­en átvállalja majd a békefenntartás feladatát az országban, s oda egy saját katonai missziót telepít. Ko­szovóban viszont a NATO nem lát lehetőséget békefenntartó akciója megszüntetésére, sőt az általa irá­nyított haderő, a KFOR létszámá­nak lényegi csökkentésére sem: a nyilatkozat szerint szükség van a komoly mértékű KFOR-jelenlétre a biztonság fenntartására és a politi­kai folyamatok segítésére. Afganisztán ügyében a csúcsér­tekezlet közleménye úgy fogalmaz: a NATO alapvető prioritása a béke és stabilitás előmozdítása az ázsiai országban. A NATO az afgán ható­ságokkal konzultálva több szakasz­ban ki fogja terjeszteni az általa irá­nyított nemzetközi biztonsági erők, az ISAF tevékenységét Afganisztán vidéki körzeteire, méghozzá újabb úgynevezett vidéki újjáépítő cso­portok létrehozásával. Emellett az ISAF már most is támogatja a sza­vazók összeírásának folyamatát, s a választások biztonságának garan­tálásában is segítem fog. Ugyanakkor a határozat - akár­csak Irak ügyében - elég homályo­san fogalmaz, nem részletezve, hogy konkrétan hol jönnek majd létre ezek a vidéki újjáépítő csopor­tok, milyen határidővel, s mindez mekkora pótlólagos erők Afganisz­tánba küldését igényli. A közlemény e témák mellett még számos más kérdéskörre is ki­tér: ígéretet tesz például a terro­rizmus elleni küzdelem fokozásá­ra, s ennek keretében a NATO földközi-tengeri járőrszolgálatá­nak, az Active Endeavour hadmű­veletnek a kiterjesztésére. Leszö­gezi, hogy a NATO folytatni fogja katonai képességeinek átalakítá­sát, modernizálását, s eközben nyitva hagyja az ajtót az új tagok felvétele előtt, kimondottan báto­rítva Albániát, Horvátországot il­letve Macedóniát az ehhez szüksé­ges reformok folytatására. S végül a NATO mostani csúcstalálkozó­ján meghirdette az „isztambuli együttműködési kezdeményezést” a tágabb közel-keleti térséggel va­ló együttműködés előmozdításá­ra: ebben minden érdeklődő or­szág részt vehet, s a biztonság, a stabilitás erősítését szolgálja. MTI-HIR Jeruzsálem. A zsidó telepesek­nek a Gázai övezetből történő ön­kéntes kivonulása gyorsítását ígér­te tegnap Ariel Sáron izraeli mi­niszterelnök a parlament (kne- szet) védelmi és külügyi bizottsá­gának tagjai előtt. A zárt ajtók mögött tartott ülé­sen az izraeli kormányfő elmondta, a telepesek az azonnali kompenzá­ció fejében hajlandók az eredetileg augusztusra tervezett kivonulás helyett előbb elhagyni jelenlegi lak­helyüket a Gázai övezetben. Sáron arról is beszélt a bizott­sági tagok előtt, hogy azok a tele­pesek, akik önként távoznak több pénzt kapnak, mint azok, akiket a katonák távolítanak el. A mi­niszterelnök tanácsadója, Raanan Giszin kijelentette: azok a telepesek, akik önként akarnak távozni, ezt akár már keddtől megkezdhetik. A bizottság egyik tagja a tanács­kozás után elmondta: Sáron kemé­nyen kitart szétválasztási terve mellett. A zsidó telepesek vezetői ellen­zik az evakuációs tervet és ha kell a bíróságon is megakadályozzák a kompenzáció kifizetését. Kárpátalján visszalépés történt a kisebbségi jogok terén Elégedetlen a KMKSZ MTI-JELENTES Ungvár. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vá­lasztmánya szerint nem sikerült megoldani a kárpátaljai magyar­ságot régóta foglalkoztató problé­mákat, sőt egyes esetekben visz- szalépés történt a nemzetiségi jo­gok biztosítása terén Ukrajnában. A KMKSZ választmánya teg­nap kiadott nyilatkozatában fel­háborítónak tartja, hogy bizo­nyos politikai erők el akarják venni a II. Rákóczi Ferenc Kár­pátaljai Magyar Főiskola épületé­nek tulajdonjogát. A testület szerint a főiskola a kárpátaljai magyarság számára rendkívüli jelentőséggel bír, így minden ellene irányuló akció a magyar népcsoport megmaradá­sának esélyeit csökkenti. A vá­lasztmány ezért felszólítja az érin­tetteket, hogy hagyjanak fel a tan- intézmény elleni támadásokkal. Nem rendeződött a huszti isko­la ügye sem, melynek egyik fő összetevője úgyszintén a város ve­zetőinek azon törekvése, hogy megszerezzék a magyar iskola épületét, amely a közösség Önere­jéből és magyarországi támoga­tásból került felújításra - áll a nyi­latkozatban. A választmány, megvizsgálva a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvénytervezetet, megállapítja, hogy mind az ukrán kormány ál­tal beterjesztett, mind a Borisz Feldman és Gajdos István parla­menti képviselők által jegyzett változat komoly visszalépést je­lent a hatályos törvényhez képest. Úgy véli, a jogszabálytervezet a kisebbségi jogok szűkítésére irá­nyul, kiüresíti és értelmetlenné te­szi a kulturális autonómia fogal­mát, s nem felel meg az európai kisebbségi joggyakorlatnak sem. Ezért a testület a törvényterveze­teket elfogadhatatlannak tartja. Az iraki foglyok órákig álltak víz nélkül a tűző napon Újabb bántalmazások Újabb erőfeszítések a fél évszázada tartó kasmíri konfliktus megoldására Megállapodott India és Pakisztán MTI-HÍR Újdelhi. India és Pakisztán teg­nap megállapodtak, hogy kölcsö­nösen tájékoztatják egymást a ra­kétakísérletek előtt, főkonzulátu­sokat nyitnak egymás országában és folytatják az erőfeszítéseket a fél évszázada tartó kasmíri konf­liktus rendezésére. A két ország külügyi államtitká­rai kétnapos tárgyalásán megszü­letett megegyezést tavaly kezdő­dött, fokozatos megbékélési folya­mat előzte meg. Riaz Hohár, a pakisztáni és Sasank, az indiai külügyminiszté­rium államtitkára megerősítették, hogy a folyamatban lévő tárgyalá­sok „a kétoldalú kapcsolatok, be­leértve a kasmíri probléma békés rendezéséhez vezetnek” - közölte tegnap Navtedzs Száma indiai külügyi szóvivő. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény szerint a felek elhatá­rozták: „folytatják a komoly és tar­tós párbeszédet annak érdekében, hogy végleges, békés és tárgyalá­sos megoldást találjanak” a meg­osztott tartomány kérdésében, amely eddig két háborút váltott ki a két szomszédos ország között. A két fél megállapodott indiai főkonzulátus nyitásáról a pakisz­táni Karacsiban, és pakisztáni fő­konzulátuséról az indiai Bom- bayban. Navtedzs Szárna közölte: a két fél szabadon engedi az egymás fel­ségvizein elfogott halászokat és más polgári személyeket is. MTI-HÍR Washington. Újabb 15 iraki fogolybántalmazási ügyben indí­tott vizsgálatot az amerikai had­sereg lapértesülés szerint. A vizsgálat célja annak kiderí­tése, hogy a mindeddig termé­szetes halállal elhunytként nyil­vántartott fogva tartottakat a ki­hallgatással megbízott két ma­gáncég alkalmazottai szándéko­san kitették-e szélsőséges hő- mérsékleti viszonyoknak, és hogy okozhatta-e ez a foglyok halálát - írta a USA Today című napilap tegnapi számában. A feljelentést az amerikai Al­kotmányos Jogok Központja ne­vű szervezet tette a két vállalat és alkalmazottaik ellen három héttel ezelőtt, azt állítva, hogy egyes foglyoknak órákig kellett víz nélkül a tűző napon állniuk, másokat jéghideg vízsugárnak vagy a téli hidegnek tettek ki. Az USA Today az amerikai hadsereg adataira hivatkozva azt írja, hogy Irakban és Afga­nisztánban 2002 decembere óta 37 haláleset történt amerikai fogságban. Eljárás folyik egy pol­gári személy ellen egy afganisz­táni fogolybántalmazási ügyben, két amerikai katona ellen pedig egy iraki tábornok halálával kap­csolatban emelt vádat a hadse­reg.

Next

/
Thumbnails
Contents