Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-03 / 127. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 3. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 11 A magyar és a szlovák agrárium az európai uniós csatlakozás után: a termelőket hasonló gondok nyomasztják Szomszédunk több dotációt kap A tejpiacon máris érződik Szlovákia és Magyarország uniós tagsága (Képarchívum) Budapest/Pozsony. Magyarország maradéktalanul le fogja tudni hívni az összes közvetlen támogatást, amelyet Brüsszel számára előirányoz - véli Németh Imre. A magyar agrártárca vezetője a szlovákiai mezőgazdasági újságíróknak a napokban elmondta: termelőik idén hektáronként csaknem 70 eurónyi közvetlen támogatásra számíthatnak. GÁGYOR ALÍZ Irigyelhetik a szlovákiai gazdák a magyarországi termelőket: amíg ugyanis ők - a csatlakozási tárgyalások során elért kisebb referenciahozamok miatt - hektáronként alanyi jogon megközelítőleg mindössze 43,5 eurót kapnak, addig a magyarországi termelők csaknem 70 euróra számíthatnak. Közben mindkét ország a területalapú közvetlen kifizetési rendszert választotta, s a támogatás mértéke az EU 15-höz viszonyítva nem haladhatja meg az 55 százalékot. Az összeg azért nem pontos, mert Magyarországnak 4,355 millió hektáros referenciaterületet sikerült Brüsszellel elfogadtatnia, ezzel szemben a magyar gazdálkodók már mostanáig 4,4 millió hektárra nyújtottak be támogatási igényt. Tehát a támogatás összegét arányosan csökkentik. (Az eddig regisztrált 305 ezer termelőből mindössze 8 ezer társas gazdálkodó, a többi egyéni.) Németh Imre magyar agrárminiszter optimista a támogatások kihasználását illetően. Szerinte Budapest maradéktalanul le fogja tudni hívni a számára előirá- nyozptt pénzcsomagot, amely az idén 305 millió eurót tesz ki. A pályázható pénzek vonatkozásában pedig azért derűlátó, mert az előcsatlakozási alapokra a vártnál lényegesen többen jelentkeztek. „Amíg 2003 januárjától 2004. április 15-ig 4500 pályázatot adtak be termelőink, a társfinanszírozással együtt lefedve az 52 milliárd forintos forrást, addig az ezt követő két hétben földindulásszerű változás történt: április 30-ig, tehát a pályázati lehetőség lezárásáig termelőink további 4 ezer pályázatot nyújtottak be, mintegy 100 milliárd forintos igénnyel. Most a brüsszeli bizottsággal tárgyalunk, hogy mitévők legyünk, hogyan alakíthatjuk át ezeket az igényeket már az európai uniós orientációs alapban meghirdetett operatív programok pályázataira” - mondta a miniszter. A magyar agrártermelőket is, csakúgy mint a szlovákiaiakat, a forráshiány nyomasztja. Ám amíg nálunk a regisztrált és a támogatást igénylő termelők előlegként március derekáig megkapták számlájukra a nemzeti hozzájárulást (összesen 2,3 milliárd koronát) megkönnyítve ezzel a tavasziak megalapozását, addig a magyar gazdák a közelmúltig semmilyen támogatásban nem részesültek. Mint azt Németh Imrétől megtudtuk: a kifizetések épp ezekben a napokban kezdődtek Magyarországon is. A regisztrált gazdálkodók hektáronként 8 ezer forintra jogosultak, ám az állami költségvetésben a nemzeti hozzájárulására nincs fedezet, ezért a pénzt kedvezményes hitelként vehetik fel négy magyarországi pénzintézetben. Pontosabban csak az összeg 96 százalékát vehetik fel most (a pénzt néhány napon belül a megkapják számlájukra), a maradékot az évvégén, legkésőbb a jövő év elején. Az előrehozott kifizetés kamatterhein pedig a termelők és az állam osztoznak. A magyar agrártárca előrehozta továbbá az anyatehén-, a tejkvóta-, valamint az anyajuh- és kecsketámogatás kifizetését is. Ezekre egy, még május 1-je előtti kormányrendelet alapján kerül sor. Mindezekkel együtt a csatlakozó országok közül egyedül Magyarország rendelkezik aktív agrár-élelmiszeripari egyenleggel: az ágazat tavalyi exportbevétele a katasztrofális aszály okozta jelentős terméskiesés ellenére 3 milliárd dollárt tett ki (ebből mintegy 1,5 milliárd dollárnyi export az EU-ba irányult), miközben az import mindössze 1,3 milliárd dollár volt. A számok arról árulkodnak, hogy Magyarországnak meglehetősen „bejáratott” piacai vannak. Németh Imre szavai szerint Magyarország az EU-csatlakozás előtt is az exportált agrárélelmiszeripari termékek mintegy 92 százalékát - a duplanullás megállapodásnak köszönhetően - vámmentesen szállította az uniós tizenötökbe, azaz a kereskedés az EU-országok vonatkozásában szabadabb volt, mint a közép-európai CEFTA-országokkal. Az uniós csatlakozással az akadályok elhárultak. Bár kis mértékben, de az EU-bővítés óta eltelt néhány hét alatt beindult a kereskedés mindkét irányba. Jelenleg Szlovákiából több tízezer liter olcsóbb tejet szállítanak Magyarországra, leverve ezzel az ottani fel- vásárlási árat csaknem a szlovákiai szintre, azaz 64-68 forintra, de hírek vannak olcsóbb liszt-, valamint hússzállításokról is, bár a volumenek nem számottevőek. Magyarország viszont napi 30 ezer liter tejet szállít, a hazai felvásárlási árnál drágábban Olaszországba, és érdeklődnek a görögök is a jó minőségű magyar tej iránt. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Segítenek az autó kiválasztásában Pozsony. A gépkocsi-kereskedőknek idén októbertől aktuális és megbízható információkat kellene nyújtaniuk a vevők számára az autó benzinfogyasztásáról és a kipufogógázemisszió mértékéről. A kormány tegnap elfogadta az erről szóló rendeletet, amelyet az unió szabályai alapján dolgoztak ki. A gépkocsikat az említett adatokat tartalmazó címkével kell ellátni, a kereskedőknek ezen kívül információs anyagokkal is tájékoztatniuk kell a vevőket. (SITA) Eladják az egész áramszolgáltatót Pozsony. Az állam hamarosan megválik a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltatóban (ZSE) birtokolt fennmaradó 51%-os részvénycsomagjától is. A kormány tegnap döntése szerint a részvények 10%-át a tőzsdén értékesítik, 41%-át pedig a befektetőnek adják el. Pavol Rusko gazdasági miniszter szerint a részvénycsomag eladásából az állam 14,5 milliárd korona bevételre számít. A 49%-os részvénycsomagot korábban a német E.ON vette meg. (TASR) Ugrásszerűen nőtt a magyar GDP Budapest. Az első negyedévben a vártnál jóval nagyobb ütemben, 4,2%-kal nőtt a magyar bruttó hazai össztermék (GDP), s felpörögtek a beruházások is: e téren a bővülés éves összevetésben 18,9%-ot tett ki. Megugrottak az autópálya és egyéb útépítési beruházások is, de jelentős invesztíciók történtek a távközlés területén is. A mezőgazdaság beruházása 31,5%-kal nőtt. (NG) Látványosan nőtt a cseh átlagbér Prága. Csehországban 2004 március végén 16 722 cseh korona volt a bruttó átlagbér, ami 2003 első negyedéhez viszonyítva 1356 korona növekményt jelent. A 7%-os reálbér-emelkedés a leggyorsabb volt a visegrádi négyek csoportjában. A legalacsonyabb átlagbért Vysocina kerületben regisztrálták (14 286 korona), a legmagasabbat Prágában (20 840 korona). (MfD) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 39,925 60,042 1,267 23,841 Lengyel zloty Svéd korona 29,414 Svájci frank USA-dollár 8,571 Magyar forint (100) 15,879 4,372 5,369 Szlovén tollár (100) 16,690 26,157 32,560 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,78-41,08 31,36-33,76 1,23-1,29 14,89-16,89 OTP Bank 38,89-40,93 31,61-33,36 1,24-1,30 15,30-16,47 Postabank 38,89-40,97 31,66-33,36 1,24-1,30 15,27-16,53 Szí. Takarékpénztár 38,88-40,88 31,61-33,27 1,23-1,30 15,18-16,61 Tatra banka 38,89-40,97 31,66-33,36 1,24-1,30 15,27-16,53 UniBanka 38,94-40,98 31,67-33,33 1,24-1,30 15,27-15,27 Általános Hitelbank 38,86-40,94 31,66-33,35 1,23-1,31 14,98-16,73 Az első adata valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) UP 1723
