Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-24 / 145. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 24. Importpiac 23 Szlovákia és Magyarország természetes partnerségéből adódóan az üzleti kapcsolatok az elmúlt időszakban rendkívül jól és dinamikusan alakultak A várakozásoknál jobban vonzzuk a magyar tőkét A szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok a nagyvállalatokra ... Tavaly 32,1 milliárd korona értékű külföldi működőtőke érkezett az országba, ebből 12,99 milliárd korona az ipari termelésbe - derül ki a statisztikai hivatal elemzéséből. Magyarország eközben a legnagyobb befektetők közé küzdötte fel magát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a vállalkozói szférát tekintjük, tavaly a legnagyobb külföldi beruházónak Németország számított 10,677 milliárd koronával, majd Magyarország következett tarns«** • ■«“ * ■» j> 7,365 milliárddal. Ez utóbbi elsősorban az OTP és a MÓL felvásárlásainak köszönhetően lépett a legnagyobb befektetők körébe. Mindezt figyelembe véve nem csoda, ha a bankszférában egyértelműen Magyarország bizonyult az elsőnek, 971 millió koronával, majd Ausztria következett 601 millióval. Még tavaly sem sikerült azonban megtörni azt a trendet, hogy a befektetések nagy része a fővárosban és vonzáskörzetében realizálódik. A külföldi működőtőke 82,4 százaléka a Pozsony kerületbe érkezett. Ami az 1989 végétől mért ösz- szes külföldi működőtőke- beáramlást illeti, ennek a nagysága a tavalyi év végén 337,4 milliárd korona volt: ebből 274,5 milliárd esett a vállalati és 62,8 milliárd a banki szférára. Az összesített listán Németország vezet 24,7 százalékos aránnyal, majd Hollandia (16,9 százalék), Ausztria (13,6 százalék) és Olaszország a sorrend (8,4 százalék). A több mint 337 milliárd korona 69,7 százaléka a Pozsonyi kerületbe áramlott, majd a Kassai kerület jön 10,2 százalékkal, a sereghajtó pedig az Epeijesi kerület 1,7 százalékos részesedéssel. A szlovák társaságok tavalyi külföldi tőkekihelyezése 800 millió koronára rúgott, ezek döntő többsége Csehországba és Ausztriába áramlott, a kumulált szlovák működőtőke-kihelyezés értéke pedig 2003 végén elérte a 18,5 milliárd koronát. A szlovák jegybank szerint a szlovák működőtőke kihelyezés 7%-a irányult Magyarországra, ami az 5. helyet jelenti, megelőzve Lengyelországot vagy Ausztriát. Magyarország és Szlovákia természetes partnerségéből adódóan az üzleti kapcsolatok is rendkívül széles skálán mozognak; áru- és szolgáltatás-kereskedelem, kétoldalú tőkekapcsolatok, regionális együttműködés. A reláció lehetőségeit jól érzékelteti, hogy a folyamatosan növekvő árucsere-forgalom nagysága egy főre, vagy területre vetítve többszöröse a CEFTA országokénak, s az ide irányuló működőtöké kihelyezés volumene továbbra is a legnagyobb. A magyar befektetőket, ugyanúgy mint a többieket elsősorban óriási szabad, szakképzett munkaerő-tartalékunk vonzza. Míg nálunk az országos átlagos munkanélküliségi ráta jelenleg 17 százalékos, Magyarországon ugyanez 6 százalék. A munkabérekben is nagy különbségek vannak. A szlovákiai minimálbér csupán 140 euró, Magyarországon valamivel több mint kétszáz. Egy szakmunkás éves átlagköltsége Szlovákiában 6500 euró, déli szomszédunknál ugyanez 7900-at tesz ki. Az ITD Hungary szerint a magyar-szlovák kapcsolatok meghatározó eleme a mikro-, kis- és középvállalkozók átlagon felüli részaránya a forgalomban (45-47%) és rendkívül magas száma (7 ezer). A szlovák vásárlóerő növekedésének valamint a magyar vállalkozók piac adta lehetőségekhez való alkalmazkodásának köszönhetően a hozzánk irányuló magyar export átlagot messze meghaladó (40%), az importnál szinte négyszer nagyobb növekedési ütemet ért el. Ennek következtében jelentősen csökkent a szlovák kereskedelmi aktívum Magyarországgal szemben. A déli szomszédunktól hozzánk irányuló behozatalban az ipari termékek 92,5%-t képviselnek, míg az agrártermékek 7,5%-t. A régió fontos külgazdasági feladata a szomszédos országokba irányuló működőtőke kihelyezés segítése, ahol Szlovákia a teljes volumen szempontjából továbbra is meghatározó szerepet játszik Magyarország számára. Az ITDH nyilvántartása alapján a magyar tőke- kihelyezések szerződéses állománya 1 milliárd dollár, aminek nagy részét a nagyvállalatok (MÓL, OTP, Danubius) adják, de egyre jelentősebb az érdeklődés a hazai mikro-, kis- és középvállalatok részéről, ahol mintegy 400 vállalat mintegy 50 millió dolláros tőkeexportot realizál. A magyar befektetés-ösztönzési tevékenység elsősorban a vállalati infrastruktúra és befektetési lehetőségek folyamatos bemutatására, közös tulajdonú vállalatok alapításának ösztönzésére irányul, (itd, mi, t> ... és a kisebb cégek kooperációjára épül (Somogyi Tibor felvételei) A dunaszerdahelyi EK Tanácsadó Központ szakmai segítséget nyújt a helyi kis- és középvállalkozóknak A jó tanács szép nyereséget hozhat A bankok keresik azokat a kisvállalkozásokat, amelyek rendelkeznek jó ötlettel (Roskó Péter felvétele) Szlovákia legnagyobb vállalata a pozsonyi Volkswagen A fővárosi autógyár egyben a fő exportőr is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 2001 áprilisában alakult EK Tanácsadó Központ vállalkozások menedzselésével foglalkozik. Célja elsősorban a szlovákiai kis- és középvállalkozók információval való ellátása, hogy honnan és hogyan lehet a legelőnyösebben hitelt intézni, illetve támogatáshoz jutni. A tanácsadó központ megállapította, hogy a kis- és a közép- vállalkozók jelentős többsége Szlovákiában nem rendelkezik olyan információkkal, hogy milyen pályázaton lehet indulni. Ha voltak is információik, akkor nem voltak ismereteik a pályázatok lebonyolításának folyamatáról. A központ második lépéseként megkereste azokat a szakembereket, akik segíteni tudnak abban, hogy a pályázatok megfelelő minőségben készüljenek el. így mára már elérték, hogy a benyújtott pályázatok 95%-ét elfogadják. Tanácsot tudnak adni abban, hogy az adott vállalkozásnak milyen a piaci pozíciója és a vállalkozókat ötletekkel tudják ellátni, hogyan képesek elősegíteni tevékenységüknek, minőségüknek és nyereségüknek növelését. A vállalkozók alapvetően három kategóriába sorolhatók. Kisvállalkozók - Ezek a vállalkozások legtöbb esetben egyszemélyes vállalkozások és sok esetben hasonlítanak az alkalmazotti viszonyhoz, mert bedolgoznak egy nagyobb vállalatnak mint szakemberek. Ez a pénzkereseti forma egyre elterjedtebb lesz nálunk is. Ezzel a munkaadási formával mindenki jól jár, aki dolgozni akar. A vállalkozó, aki bedolgozik azért jár jól, mert nagyobb lesz a keresete, és a költségleírásokon keresztül még mindig több pénzt tud keresni, mint alkalmazotti munkaviszonyban. A vállalat, amelynek bedolgozik, azért jár jól, mert nem kell többletadminisztrációt vezetni, és így megtakarításokat tud elérni. A kisvállalkozók másik csoportjába azok tartoznak, akiknek már van néhány alkalmazottjuk. Ezeknek a vállalkozásoknak már nagyobb a forgalma, így sokkal dinamikusabban tudnak fejlődni, mint az egyszemélyes kisvállalkozások. A hazai bankok keresik azokat a kisvállalkozásokat, amelyek rendelkeznek jó ötlettel és legalább egy éve sikeresen működnek. Dinamikusan fejlődnek, de nincs elég anyagi hátterű terveik megvalósításához. Ma a hazai bankok tevékenységi területtől, gazdaságosságtól és a hitel futamidejétől függően 6,6%-13%- os kamat mellett tudnak beruházási hitelt nyújtani. A futamidő 3- tól 15 évig teljed. Forgóeszköz vásárláshoz kontokorens hitelt tudnak nyújtani, melynek szerződésben kötött futamideje általában 1 év, kamata 8 % és 16 % között mozog. Sajnos a kezdő vállalkozóknak nagyon kevés lehetőségük van hitelfelvételre. Nekik először le kell valamit tenni az asztalra, hogy az ötletük életképes és csak utána tudnak banki hitelt igényelni. Viszont sok esetben egy alapos vállalkozói és piaci elemzés segít megoldani a problémákat. A kisvállalkozót a nagytól csupán a gondolkodása és forgóeszköz mennyisége különbözteti meg. A tudást bárki meg tudja szerezni, csak tanulni kell. Ezért a tanácsadó központ a közeljövőben közzé tesz egy ajánlott könyvlistát, mely bárki számára elérhetővé teszi a tudást. Második és harmadik kategóriába a közép- és nagyvállalkozások tartoznak. Ezeknek a vállalkozásoknak már szervezeti és szerkezeti struktúrájuk van. Nekik általában nem probléma hitelhez hozzájutni, ha megfelelők a gazdasági mutatóik. A határon túli magyar vállalkozókat Szlovákiában is támogatja az Új Kézfogás Közalapítvány, melynek programjai között szerepelnek a következők: kamattámogatás, ISO-minősítés megszerzését támogató program, európai uniós támogatásban részesülő vállalkozás önrészének társfinanszírozása, kiállításokon való részvétel és kiállítások megszervezésének támogatása, valamint egyéb vállalkozásfejlesztő programok támogatása. Az EK Tanácsadó Központ által lehetővé vált, hogy Dunaszerda- helyen is be lehessen adni pályázatokat az Új Kézfogás Közalapítvány mikrohitel-programjaira. Ez a program segíti azokat a kisvállalkozókat, akik szeretnének vállalkozást indítani vagy a meglévő vállalkozást bővíteni a térségben. Irodánk szívesen nyújt bővebb tájékoztatást és segítséget minden kis és középvállalkozónak, akinek tanácsra van szüksége a vállalkozása fejlesztéshez, hitel, vagy támogatás ügyében. A központ elérhetősége: EK Tanácsadó Központ: 929 01 Dunaszerda- hely, Bartók Béla Korzó 789/3. (ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia legnagyobb forgalmú nem pénzügyi társasága továbbra is a pozsonyi Volkswagen Slovakia autógyár, amely 2003-ban 183,8 milliárd korona forgalmat könyvelt el. A második helyen a Szlovák Gázművek (SPP) áll 72,4 milliárd koronával, megőrizte harmadik helyét a Slovnaft (70,7 milliárd korona), míg a negyedik a kassai US Steel acélmű 66 milliárd koronával - derül ki a Trend gazdasági hetilap legfrissebb összeállításából. A Volkswagen egyre inkább elhúz a többiektől, hiszen 2002- höz viszonyítva 67,6 százalékkal növelte forgalmát, míg a 2. helyen álló SPP csak 10,1 százalékkal, a Slovnaft pedig csupán 1,6 százalékkal. A 10 legnagyobb szlovák cég listáján több energetikai és távközlési társaság is van, az elmúlt év előretörése azonban a Galántán működő Samsung Electronics nevéhez fűződik, amely 8 milliárd koronás forgalmával szinte a semmiből felugrott a 23. helyre. Az ország legnagyobb exportőreinek listáját szintén a Volkswagen vezeti 182,5 milliárd koronával, ami 68,8 százalékos növekménynek számít 2002- höz képest. A 2. helyen a US Steel áll 53,0 milliárd, a 3. helyen pedig a Slovnaft 41,3 milliárd koronával. Ami viszont az adózott nyereség nagyságát illeti, itt az SPP gázművek vezeti a sort szlovák viszonylatban szenzációs, 20,449 milliárd koronás profittal, majd a US Steel következik 11,0 milliárd koronával. További sorrend: 3. Volkswagen (9,43 milliárd korona), 4. Slovak Telecom (3,43 milliárd korona), 5. Slovnaft (2,74 milliárd korona), (shz, T) A 10 legnagyobb cég 1. Volkswagen Slovakia 183,818 2. Szlovák Gázművek 72,369 3. Slovnaft 70,699 4. US Steel 66,000 5. Szlovák Villamos Művek 47,358 6. Západoslovenská Energetika 21,506 7. Szlovák Vasúttársaság 18,839 8. Slovak Telecom 17,846 9. Stredoslovenská Energetika 17,376 10. Orange Slovensko 15,883 Az adatok milliárd koronában értendők, és a 2003-as állapotot tükrözik (Forrás: Trend)