Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-24 / 145. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 24. Importpiac 23 Szlovákia és Magyarország természetes partnerségéből adódóan az üzleti kapcsolatok az elmúlt időszakban rendkívül jól és dinamikusan alakultak A várakozásoknál jobban vonzzuk a magyar tőkét A szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok a nagyvállalatokra ... Tavaly 32,1 milliárd korona értékű külföldi működőtőke érkezett az or­szágba, ebből 12,99 milli­árd korona az ipari terme­lésbe - derül ki a statiszti­kai hivatal elemzéséből. Magyarország eközben a legnagyobb befektetők kö­zé küzdötte fel magát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a vállalkozói szférát tekint­jük, tavaly a legnagyobb külföldi beruházónak Németország számí­tott 10,677 milliárd koronával, majd Magyarország következett tarns«** • ■«“ * ■» j> 7,365 milliárddal. Ez utóbbi első­sorban az OTP és a MÓL felvásárlá­sainak köszönhetően lépett a leg­nagyobb befektetők körébe. Mind­ezt figyelembe véve nem csoda, ha a bankszférában egyértelműen Magyarország bizonyult az első­nek, 971 millió koronával, majd Ausztria következett 601 millióval. Még tavaly sem sikerült azonban megtörni azt a trendet, hogy a be­fektetések nagy része a fővárosban és vonzáskörzetében realizálódik. A külföldi működőtőke 82,4 száza­léka a Pozsony kerületbe érkezett. Ami az 1989 végétől mért ösz- szes külföldi működőtőke- beáramlást illeti, ennek a nagysága a tavalyi év végén 337,4 milliárd korona volt: ebből 274,5 milliárd esett a vállalati és 62,8 milliárd a banki szférára. Az összesített listán Németország vezet 24,7 százalékos aránnyal, majd Hollandia (16,9 százalék), Ausztria (13,6 százalék) és Olaszország a sorrend (8,4 szá­zalék). A több mint 337 milliárd korona 69,7 százaléka a Pozsonyi kerületbe áramlott, majd a Kassai kerület jön 10,2 százalékkal, a se­reghajtó pedig az Epeijesi kerület 1,7 százalékos részesedéssel. A szlovák társaságok tavalyi kül­földi tőkekihelyezése 800 millió koronára rúgott, ezek döntő több­sége Csehországba és Ausztriába áramlott, a kumulált szlovák működőtőke-kihelyezés értéke pe­dig 2003 végén elérte a 18,5 milli­árd koronát. A szlovák jegybank szerint a szlovák működőtőke kihe­lyezés 7%-a irányult Magyaror­szágra, ami az 5. helyet jelenti, megelőzve Lengyelországot vagy Ausztriát. Magyarország és Szlovákia ter­mészetes partnerségéből adódóan az üzleti kapcsolatok is rendkívül széles skálán mozognak; áru- és szolgáltatás-kereskedelem, kétol­dalú tőkekapcsolatok, regionális együttműködés. A reláció lehetősé­geit jól érzékelteti, hogy a folyama­tosan növekvő árucsere-forgalom nagysága egy főre, vagy területre vetítve többszöröse a CEFTA orszá­gokénak, s az ide irányuló műkö­dőtöké kihelyezés volumene to­vábbra is a legnagyobb. A magyar befektetőket, ugyan­úgy mint a többieket elsősorban óriási szabad, szakképzett munka­erő-tartalékunk vonzza. Míg ná­lunk az országos átlagos munka­nélküliségi ráta jelenleg 17 százalé­kos, Magyarországon ugyanez 6 százalék. A munkabérekben is nagy különbségek vannak. A szlo­vákiai minimálbér csupán 140 euró, Magyarországon valamivel több mint kétszáz. Egy szakmun­kás éves átlagköltsége Szlovákiá­ban 6500 euró, déli szomszédunk­nál ugyanez 7900-at tesz ki. Az ITD Hungary szerint a magyar-szlovák kapcsolatok meg­határozó eleme a mikro-, kis- és kö­zépvállalkozók átlagon felüli rész­aránya a forgalomban (45-47%) és rendkívül magas száma (7 ezer). A szlovák vásárlóerő növekedésének valamint a magyar vállalkozók piac adta lehetőségekhez való alkal­mazkodásának köszönhetően a hozzánk irányuló magyar export átlagot messze meghaladó (40%), az importnál szinte négyszer na­gyobb növekedési ütemet ért el. Ennek következtében jelentősen csökkent a szlovák kereskedelmi aktívum Magyarországgal szem­ben. A déli szomszédunktól hoz­zánk irányuló behozatalban az ipa­ri termékek 92,5%-t képviselnek, míg az agrártermékek 7,5%-t. A régió fontos külgazdasági fel­adata a szomszédos országokba irányuló működőtőke kihelyezés segítése, ahol Szlovákia a teljes vo­lumen szempontjából továbbra is meghatározó szerepet játszik Ma­gyarország számára. Az ITDH nyil­vántartása alapján a magyar tőke- kihelyezések szerződéses állomá­nya 1 milliárd dollár, aminek nagy részét a nagyvállalatok (MÓL, OTP, Danubius) adják, de egyre jelentő­sebb az érdeklődés a hazai mikro-, kis- és középvállalatok részéről, ahol mintegy 400 vállalat mintegy 50 millió dolláros tőkeexportot re­alizál. A magyar befektetés-ösztön­zési tevékenység elsősorban a vál­lalati infrastruktúra és befektetési lehetőségek folyamatos bemutatá­sára, közös tulajdonú vállalatok alapításának ösztönzésére irányul, (itd, mi, t> ... és a kisebb cégek kooperációjára épül (Somogyi Tibor felvételei) A dunaszerdahelyi EK Tanácsadó Központ szakmai segítséget nyújt a helyi kis- és középvállalkozóknak A jó tanács szép nyereséget hozhat A bankok keresik azokat a kisvállalkozásokat, amelyek rendel­keznek jó ötlettel (Roskó Péter felvétele) Szlovákia legnagyobb vállalata a pozsonyi Volkswagen A fővárosi autógyár egyben a fő exportőr is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 2001 áprilisában alakult EK Tanácsadó Központ vállalkozások menedzselésével foglalkozik. Cél­ja elsősorban a szlovákiai kis- és középvállalkozók információval való ellátása, hogy honnan és ho­gyan lehet a legelőnyösebben hi­telt intézni, illetve támogatáshoz jutni. A tanácsadó központ meg­állapította, hogy a kis- és a közép- vállalkozók jelentős többsége Szlovákiában nem rendelkezik olyan információkkal, hogy mi­lyen pályázaton lehet indulni. Ha voltak is információik, akkor nem voltak ismereteik a pályázatok le­bonyolításának folyamatáról. A központ második lépéseként megkereste azokat a szakembere­ket, akik segíteni tudnak abban, hogy a pályázatok megfelelő mi­nőségben készüljenek el. így má­ra már elérték, hogy a benyújtott pályázatok 95%-ét elfogadják. Ta­nácsot tudnak adni abban, hogy az adott vállalkozásnak milyen a piaci pozíciója és a vállalkozókat ötletekkel tudják ellátni, hogyan képesek elősegíteni tevékenysé­güknek, minőségüknek és nyere­ségüknek növelését. A vállalkozók alapvetően há­rom kategóriába sorolhatók. Kis­vállalkozók - Ezek a vállalkozá­sok legtöbb esetben egyszemélyes vállalkozások és sok esetben ha­sonlítanak az alkalmazotti vi­szonyhoz, mert bedolgoznak egy nagyobb vállalatnak mint szak­emberek. Ez a pénzkereseti forma egyre elterjedtebb lesz nálunk is. Ezzel a munkaadási formával mindenki jól jár, aki dolgozni akar. A vállalkozó, aki bedolgozik azért jár jól, mert nagyobb lesz a keresete, és a költségleírásokon keresztül még mindig több pénzt tud keresni, mint alkalmazotti munkaviszonyban. A vállalat, amelynek bedolgozik, azért jár jól, mert nem kell többletadmi­nisztrációt vezetni, és így megta­karításokat tud elérni. A kisvállalkozók másik csoport­jába azok tartoznak, akiknek már van néhány alkalmazottjuk. Ezek­nek a vállalkozásoknak már na­gyobb a forgalma, így sokkal di­namikusabban tudnak fejlődni, mint az egyszemélyes kisvállalko­zások. A hazai bankok keresik azokat a kisvállalkozásokat, ame­lyek rendelkeznek jó ötlettel és legalább egy éve sikeresen mű­ködnek. Dinamikusan fejlődnek, de nincs elég anyagi hátterű ter­veik megvalósításához. Ma a ha­zai bankok tevékenységi terület­től, gazdaságosságtól és a hitel fu­tamidejétől függően 6,6%-13%- os kamat mellett tudnak beruhá­zási hitelt nyújtani. A futamidő 3- tól 15 évig teljed. Forgóeszköz vá­sárláshoz kontokorens hitelt tud­nak nyújtani, melynek szerződés­ben kötött futamideje általában 1 év, kamata 8 % és 16 % között mozog. Sajnos a kezdő vállalkozóknak nagyon kevés lehetőségük van hi­telfelvételre. Nekik először le kell valamit tenni az asztalra, hogy az ötletük életképes és csak utána tudnak banki hitelt igényelni. Vi­szont sok esetben egy alapos vál­lalkozói és piaci elemzés segít megoldani a problémákat. A kis­vállalkozót a nagytól csupán a gondolkodása és forgóeszköz mennyisége különbözteti meg. A tudást bárki meg tudja szerezni, csak tanulni kell. Ezért a tanács­adó központ a közeljövőben közzé tesz egy ajánlott könyvlistát, mely bárki számára elérhetővé teszi a tudást. Második és harmadik ka­tegóriába a közép- és nagyvállal­kozások tartoznak. Ezeknek a vál­lalkozásoknak már szervezeti és szerkezeti struktúrájuk van. Ne­kik általában nem probléma hitel­hez hozzájutni, ha megfelelők a gazdasági mutatóik. A határon túli magyar vállalko­zókat Szlovákiában is támogatja az Új Kézfogás Közalapítvány, melynek programjai között szere­pelnek a következők: kamattá­mogatás, ISO-minősítés megszer­zését támogató program, európai uniós támogatásban részesülő vállalkozás önrészének társfinan­szírozása, kiállításokon való rész­vétel és kiállítások megszervezé­sének támogatása, valamint egyéb vállalkozásfejlesztő prog­ramok támogatása. Az EK Tanácsadó Központ által lehetővé vált, hogy Dunaszerda- helyen is be lehessen adni pályá­zatokat az Új Kézfogás Közalapít­vány mikrohitel-programjaira. Ez a program segíti azokat a kisvál­lalkozókat, akik szeretnének vál­lalkozást indítani vagy a meglévő vállalkozást bővíteni a térségben. Irodánk szívesen nyújt bővebb tá­jékoztatást és segítséget minden kis és középvállalkozónak, aki­nek tanácsra van szüksége a vál­lalkozása fejlesztéshez, hitel, vagy támogatás ügyében. A köz­pont elérhetősége: EK Tanácsadó Központ: 929 01 Dunaszerda- hely, Bartók Béla Korzó 789/3. (ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia legnagyobb forgalmú nem pénzügyi társasága továbbra is a pozsonyi Volkswagen Slovakia autógyár, amely 2003-ban 183,8 milliárd korona forgalmat köny­velt el. A második helyen a Szlo­vák Gázművek (SPP) áll 72,4 mil­liárd koronával, megőrizte harma­dik helyét a Slovnaft (70,7 milli­árd korona), míg a negyedik a kas­sai US Steel acélmű 66 milliárd ko­ronával - derül ki a Trend gazda­sági hetilap legfrissebb összeállítá­sából. A Volkswagen egyre inkább elhúz a többiektől, hiszen 2002- höz viszonyítva 67,6 százalékkal növelte forgalmát, míg a 2. helyen álló SPP csak 10,1 százalékkal, a Slovnaft pedig csupán 1,6 száza­lékkal. A 10 legnagyobb szlovák cég listáján több energetikai és távközlési társaság is van, az el­múlt év előretörése azonban a Galántán működő Samsung Electronics nevéhez fűződik, amely 8 milliárd koronás forgal­mával szinte a semmiből felugrott a 23. helyre. Az ország legna­gyobb exportőreinek listáját szin­tén a Volkswagen vezeti 182,5 mil­liárd koronával, ami 68,8 százalé­kos növekménynek számít 2002- höz képest. A 2. helyen a US Steel áll 53,0 milliárd, a 3. helyen pedig a Slovnaft 41,3 milliárd koronával. Ami viszont az adózott nyereség nagyságát illeti, itt az SPP gázmű­vek vezeti a sort szlovák viszony­latban szenzációs, 20,449 milliárd koronás profittal, majd a US Steel következik 11,0 milliárd koroná­val. További sorrend: 3. Volkswa­gen (9,43 milliárd korona), 4. Slovak Telecom (3,43 milliárd ko­rona), 5. Slovnaft (2,74 milliárd korona), (shz, T) A 10 legnagyobb cég 1. Volkswagen Slovakia 183,818 2. Szlovák Gázművek 72,369 3. Slovnaft 70,699 4. US Steel 66,000 5. Szlovák Villamos Művek 47,358 6. Západoslovenská Energetika 21,506 7. Szlovák Vasúttársaság 18,839 8. Slovak Telecom 17,846 9. Stredoslovenská Energetika 17,376 10. Orange Slovensko 15,883 Az adatok milliárd koronában értendők, és a 2003-as állapotot tükrözik (Forrás: Trend)

Next

/
Thumbnails
Contents