Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-24 / 145. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 24. Ügyvédje szerint állítólag Szaddám Huszeinnel is kegyetlenül bánnak fogvatartói Ijád Allávi kormányfőt is el akarják tenni láb alól RÖVIDEN Beismerés Srebrenicáról Belgrad. Elítélte a sreb- renicai mészárlást beismerő vallomással felérő tévéüzene­tében Drágán Csavics, a bosz­niai Szerb Köztársaság elnöke. Csavics tévényilatkozatban fordult a boszniai szerbekhez, két héttel azután, hogy a kor­mány elfogadta a srebrenicai mészárlást vizsgáló bizottság jelentését. „A bizottság még nem tárta fel a teljes igazságot, de jelentése számomra így is sokkoló szembesülés a tragi­kus igazsággal” - mondta az - elnök, aki szerint a vérengzés elkövetőinek tettét soha senki sem igazolhatja. A kormánybi­zottságjelentésében első ízben - 9 év után - nyíltan elismerte, hogy a boszniai szerb erők 1995. július 10-19. között több ezer boszniai muzulmánt gyil­koltak meg Srebrenicában. A bizottság meghatározta 32, eddig nem ismert tömegsír he­lyét, amelyek feltehetően a mészárlás bosnyák áldozatai­nak holttestét rejtik. (MTI) Sarkozy irányt változtatna London. Franciaországnak az EU bővítése után át kell gondolnia külpolitikáját, és „meg kell szüntetnie a Né- mettországgal folytatott pár­beszéd exkluzivitását” mondta Nicolas Sarkozy a Fi­nancial Timesnak. A lap által nagyhatalmúnak nevezett, magyar származású francia pénzügyminiszter azt mond­ta: a német-francia viszony- rendszer ma már nem elégsé­ges az EU előre viteléhez, ezért kell Párizsnak a többi nagy tagállammal is együtt dolgoznia. Sarkozy, „a fran­cia politika emelkedő csilla­ga” szerint legalább hat köze­pes és nagy tagország együtt­működése kell az EU műkö­dőképességéhez. Ebbe a cso­portba sorolta Franciaorszá­gon és Németországon kívül Lengyelországot, Nagy-Bri- tanniát, Olaszországot és Spanyolországot. (MTI) Sarkozy kijelentései Chirac elnök bírálataként is értel­mezhetők (Képarchívum) Bush-láz Ankarában Ankara. A török főváros­ban őrizetbe vettek 12, szél­sőséges iszlám szervezetek­hez fűződő kapcsolattal gya­núsítható személyt. A razzi­ákra néhány nappal George Bush amerikai elnök látoga­tása, illetve a NATO vasárnap megnyíló isztambuli csúcsér­tekezlete előtt került sor. Busht szombat estére várják Ankarába. (MTI) Bagdad/Kairó/Nedzsef. Az iraki ideiglenes kormány el­nökének, Ijád Allávinak a megölésével fenyegetőzik Abu Muszab az-Zarkávi, az al-Kaidával kapcsolatban álló terrorista csoport jor- dániai vezetője egy neki tu­lajdonított hangfelvételen. Mn-ÖSSZEFOGLALÓ A tegnap internetes úton nyil­vánosságra került hangfelvétel szerint Allávinak már eddig is si­került kikerülnie néhány számára állított csapdát. Az Abu Muszab az-Zárkávinak tulajdonított hang figyelmeztette őt: az általa veze­tett terrorista szervezet „folytatja a játékot”. Muktada asz-Szadr szélsőséges suta vezető mozgalma tegnap kö­zölte, hogy nem hajlandó részt ven­ni a július végére tervezett iraki nemzeti konferencián, amely egy átmeneti, száz fős konzultatív taná­csot választ. „Meghánytuk-vetettük Szöul/Doha. Több ezer roham­rendőrt vezényeltek szerdán Dél- Korea mecsetjeihez, középületei­hez és nagykövetségeihez, miután iszlám szélsőségesek Irakban lefe­jezték dél-koreai túszukat. Kilencezer rendőr erősítette meg a már 230 helyszínen őrködő biz­tonsági erőket, köztük a repülőte­reken és a nagy sebességű vonatok által használt pályaudvarokon. A hatóságok heves Amerika-ellenes tüntetésekre számítanak. A dél-ko­reai hadsereg iraki részvétele ellen tiltakozók gyertyás virrasztást hir­dettek tegnap estére Puszan váro­sában, ahol a lefejezett tolmács, Kim Szun 11 családja él. Mintegy 150 rendőr őrzi a Szöul déli részén lévő legnagyobb dél-koreai mecse­tet, miután a hatóságok szerint leg­Moszkva/Nazrany. Háromna­pos gyászidőszak kezdődött tegnap az Oroszországhoz tartozó Ingus- földön a csecsen fegyveres oszta­gok támadásában megölt áldoza­tok emlékére. Murat Zjazikov ingus» elnök rendeletére ez idő alatt zárva tartanak a szórakozóhelyek a kau­kázusi autonóm köztársaságban, és szünetelnek a kulturális rendezvé­nyek. A tegnap délutáni adatok szerint a keddre virradó éjszaka végrehajtott támadássorozatban 94-en vesztették életüket, két tá­madót is beleértve. Még 56 sérültet ápolnak a nazranyi központi kór­házban, négynek az állapota sú­lyos. Túlnyomórészt a biztonsági szolgálatok tagjairól van szó, de négy nő és két gyerek is van köztük. A 200 csecsen fegyveres által vég­rehajtott rajtaütések fő célpontjai a helyi biztonsági erők voltak. Az ingus rendfenntartó erők és az orosz belügyi csapatok erősítésül ezt a meghívást, és arra a következ­tetésre jutottunk, hogy az nem ve­szi kellőképpen számba mozgal­munk jelentőségét” - mondta Ahmad al-Sajbani sejk, a radikális hitszónok egyik közeli munkatársa. A politikai párbeszéd jegyében ter­vezett nemzeti konferencián meg­választandó testületnek nem lesz ugyan törvényhozó rendeltetése, de kétharmados többséggel útját állhatja a június végén hivatalba lé­pő átmeneti kormány törvényerejű rendeletéinek. Kegyetlenül bánnak fogvatartói a alább negyven merénylettel fenye­getőző telefonhívást kaptak. To­vábbi 29 mecset védelmét erősítet­ték meg Dél-Koreában, ahol 30 ezer muzulmán él. Ro Mu Hjon dél-koreai köztársa­sági elnök tegnap a televízióban ke­mény szavakkal ítélte el honfitársa meggyilkolását. Leszögezte, hogy országa a tragikus esemény ellené­re folytatja részvételét Irak újjáépí­tésében. A 33 éves tolmácsot ked­den fejezték le fogva tartói miután a szöuli kormány nem tett eleget követeléseiknek, azaz nem döntött a közép-keleti országban tartózko­dó 670 főnyi dél-koreai hadmérnök és egészségi személyzet kivonásá­ról, és arról sem tett le, hogy újabb háromezer katonát vezényeljen Irakba. A szöuli tájékoztatási és távköz­lési minisztérium bejelentette: le­Ingusföldre érkezett alegységei folytatták a támadók keresését, ül­dözését. Átfésülték az ingus- cse­csen határon húzódó erdőséget, és igazoltatásokat hajtottak végre a környék több településén. Eddig három személyt vettek őrizetbe a támadásban való részvétel gyanú­jával. Megerősítették a csaknem ezer kilométer hosszúságú orosz­grúz határ őrizetét is, arra számít­va, hogy az ingusföldi támadók át akarnak jutni grúz területre. Kor- neli Szalija, a grúz határőrség pa­rancsnoka tegnap kijelentette: a grúz határőrizet eléggé szilárd ah­hoz, hogy ez ne történhessen meg. Mint mondta, vannak kis hegyi ös­vények, amelyeken egy-két határ­sértő talán átjuthat észrevétlenül, de hogy ez egész fegyveres oszta­goknak sikerüljön, az szerinte ki­zárt. A tegnapi ingus belügyi közle­mény szerint nyugodt a helyzet az autonóm köztársaságban. Az orosz belügyi alegységek átvették Naz- ranyban több fontos állami objek­volt iraki diktátorral - jelentette ki Muhhamed al-Rusan, Szaddám ügyvédje, aki szerint a néhai vezér testén friss sebek találhatók. Az ügyvéd állításait a nemzetközi vö­röskereszt jelentésére alapozza. Az USA-ban ugyanakkor közzétették Szaddám egyik levelét, amelyet lá­nyához címzett, és amelyben arról ír, hogy lelkileg a „magasságokban” jár. A Newsweek megjegyezte: a do­kumentumot alaposan megcenzú­rázták, ráadásul a levél februárban íródott, ekkor adta át a volt diktátor a vöröskereszt illetékesének. tiltja azokat a honi internetes por­tálokat, amelyek bemutatják Kim Szun 11 lefejezésének videofelvéte­lét. Az arab nyelvű al-Dzsazíra hír­televízió bemutatta a bekötött sze­mű túszt, amint elrablói előtt térdel kivégzése előtt, és a tv-csatorna szerint felvétel készült magáról a lefejezésről is, de ezt nem mutatták be. Korábban az Interneten látha­tóak voltak az Irakban, illetve Sza- úd-Arábiában lefejezett két ameri­kai, Nicholas Berg és Paul M. Johnson kivégzésének képsorai. Az al-Dzsazíra illetékesei tegnap bejelentették, nem fogják sugároz­ni a dél-koreai férfi lefejezéséről készült felvételeket. Dzsihad Ballut szóvivő szerint a tévé vezetői a fel­vételek megtekintése után döntöt­tek így, mert azok „a nézők számá­ra túlságosan fájdalmasak lehetné­nek”. (MTI, SITA) tűm és a repülőtér őrzését. A tör­téntek miatt ezentúl állandó jelleg­gel Nazranyban fog állomásozni az orosz belügyi csapatok egy ezrede. Több tegnapi orosz lap is a Kreml észak-kaukázusi politikájá­nak fiaskójaként értékelte a tör­ténteket. „A nazranyi támadás, Ahmad Kadirov csecsen elnök megöléséhez hasonlóan, csatta- nós politikai pofon az orosz hata­lomnak és a biztonsági erőknek, amelyek demonstrálták teljes gyá­moltalanságukat” - vélte a Kom- szomolszakaja Pravda. A Kom- merszant szerint a keddre virra­dóra végrehajtott támadás nem­csak Csecsenföldön, hanem az egész Észak-Kaukázusban kétség­be vonja az orosz elnök politikájá­nak hatékonyságát, s így Vlagyi­mir Putyin személyes vereségé­nek tekinthető. „A rajtaütés mu­tatja a felkelők harcképességét és az orosz rendfenntartó erők gyen­geségét” - állapította meg az Iz­vesztyija. (TASR, MTI) Már a szabókat is ellenőrzik Rijád. Szaúd-Arábiában a hatóságok rajtaütésszerűen ellenőrzik a szabókat, hogy elejét vegyék az illegális egyenruhagyártásnak. Az al-Kaida terrorhálózat tagjai ugyanis gyakran katonának vagy rendőrnek öltözve próbálnak merényleteik kiszemelt célpontjai közelébe férkőzni. Egyik legvéresebb támadásukban, Kobár váro­sában májusban a biztonsági erők tagjainak öltözve mészároltak le 22 civilt. Szaúd-Arábiában az al-Kaida célja az Amerika-barát mo­narchia megdöntése: a terrorhálózat arra figyelmeztetett helyi ve­zetőjének múlt heti meggyilkolása után, hogy minden eddiginél erőteljesebben folytatja a harcot mind a szaúdi kormány, mind az Egyesült Államok ellen, (mr) A dél-koreai hatóságok heves Amerika-ellenes tüntetésekre számítanak Rohamrendőrök a mecseteknél ÖSSZEFOGLALÓ Háromnapos gyászt rendeltek el Ingusföldön - 94-re nőtt az áldozatok száma Putyin elnök személyes veresége ÖSSZEFOGLALÓ Három irakit, köztük egy nőt és egy gyermeket ölt meg egy út mentén felrobbant pokolgép tegnap Bagdadban. A robbantás - amely egy kórház közelében történt - célpontja egy amerikai katonai konvoj volt, bár az amerikai őrjárat a detonáció idején nem tartózkodott a támadás színhelyén. A merényletnek három sebesült áldozata is van. (Reuters-felvétel) Homályos bejelentések hangzottak el Iránban Talán ma engedik el a brit tengerészeket ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Megszüntették Irán­ban nyolc brit tengerész hivatalos őrizetét, de még nem adták át őket a brit hatóságoknak - közöl­te tegnap a teheráni külügymi­nisztérium szóvivője. A nyolc brit tengerész, akiket Iránban két napja fogva tartot­tak, mert illegálisan behatoltak az ország felségvizeire, nincs már hatósági őrizetben, de még eltelhet egy kis idő, mire átadják őket brit illetékeseknek - mondta a szóvivő az AP amerikai hírügy­nökségnek. A teheráni külügymi­nisztérium egy névtelenül nyilat­kozó illetékese pedig úgy fogal­mazott az AFP francia hírügy­nökségnek, hogy már kiadták az utasítást az iraki határ vidékén hétfőn elfogott nyolc brit katona szabadon engedésére, végrehaj­tása azonban még nem történt meg, mert ki kell alakítani annak módozatait. Kérdéses például, az iráni ható­ságok egyszerűen megengedik-e a briteknek, hogy a Satt-el-Arab folyón keresztül, rövid úton visz­szatérjenek Irakba, vagy elvitetik őket Nagy-Britannia teheráni nagykövetségére, majd az iráni fővárosból repülőgépen Nagy- Britanniába küldik őket. Az al- Alám arab nyelvű iráni tévécsa­torna szerint máig halasztódhat az átadás. Teheránban szolgáló brit diplomaták közben tegnap már megérkeztek Irán délnyugati - az iraki határ melletti -, Huzisztán tartományába, hogy átvegyék a tengerészeket. Az irá­ni állami televízió értesülése sze­rint a brit tengerészek távozhat­nak ugyan Iránból, de a tőlük le­foglalt három katonai járőrhajót és felszereléseit nem adják vissza a briteknek. Az incidens miatt feszültség keletkezett London és Teherán között. A határsértés tényét a szigetországban sem tagadják, de a londoni külügy szerint ezt nem szándékosan követték el, hanem navigációs hiba történt. A három naszádot a brit legény­ség Umm Kaszr dél-iraki kikötő­városba akarta vinni, hogy átad­ják az alakuló iraki hadsereg­nek. (MTI, TASR) Megnyílt a hatoldalú tárgyalások 3. fordulója Nukleáris huzavona MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Tokió. Észak-Korea nem hajlandó atomfegyverprog­ramjának teljes leszerelésére, amíg Washington nem vállalja nemzet­közi jogilag kötelező érvényű egyezményben, hogy nem tesz kí­sérletet Észak-Korea politikai, tár­sadalmi rendszerének katonai erő­vel történő megváltoztatására. Ezt hangsúlyozta a Phenjan atomfegy­verkezésével kapcsolatos nemzet­közi válság megoldását célzó hat­oldalú tárgyalások tegnap meg­kezdődött harmadik fordulójában részt vevő észak-koreai küldöttség. Egyébként tegnap mind az ameri­kai, mind a phenjani küldöttség megegyezési készséget emlegetett, de a Nodong Szinmunban, a hiva­talos phenjani lapban közölt nyi­latkozat újólag elutasította az észak-koreai atomfegyverprogram Washington által követelt teljes, el­lenőrizhető és visszafordíthatatlan beszüntetését. E szerint Phenjan- nak az amerikai fenyegetés miatt szüksége van elrettentő nukleáris erőre. Észak-Korea megbízottai előzőleg, a héten folytatott előké­szítő megbeszéléseken felajánlot­ták, hogy Phenjan kész megvitatni e program ellenőrizhető befa­gyasztását, de nem teljes és vissza­fordíthatatlan leállítását. A Jo- miuri Simbun japán lap úgy érte­sült, hogy Washington hajlandó lenne öthavi türelmi időt biztosíta­ni Phenjannak az atomprogramok teljes, ellenőrizhető és visszafordít­hatatlan leállításának, a már mű­ködő objektumok leszerelésének előkészítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents