Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-16 / 138. szám, szerda

ÚJ SZŐ 2004. JÚNIUS 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szerbia: a köztársasági elnök személyéről a második fordulóban lesz döntés Elkerülhető a katasztrófa TALLÓZÓ WSJE Az európai parlamenti vá­lasztáson tapasztalt, erős tilta­kozó szavazás valószínűleg megnehezíti majd az EU-ve- zetők dolgát abban, hogy ezen a héten megállapodjanak az Európai Unió új alkotmányá­ról, Éetve az EU-bizottság ve­zetőjéről, Romano Prodi utód­járól — úja a The Wall Street Journal című amerikai lap eu­rópai kiadása (WSJE). Ezt az újság azzal indokolja, hogy a voksoláson egyedül az erős Eu­rópai Uniót ellenző euroszkep- tikus EP-képviselők száma nőtt lényegesen. Egyes EU-ellenes szervezetek máris bejelentet­ték, hogy megpróbálnak létre­hozni egy erős összeurópai csoportosulást, ezzel akarva kikényszeríteni az általuk kö­vetelt változásokat - mások pe­dig egyenesen az EU felbom- lasztásának célját tűzték ki. Márpedig a szervezet alkotmá­nyát - amelyet a hét második felében tartandó brüsszeli csúcsértekezleten kellene elfo­gadni - az EU-ellenes erők je­lentős része jelképnek tekinti: azon törekvések szimbólumá­nak, hogy Brüsszel „szuperál­lamként” a nemzeti politikák fölé emelkedve akar működni. A lap idézi a legnagyobb brüsszeli egyetem Európa-ta- nulmányokkal foglalkozó inté­zetének kutatási igazgatóját, Mario Telót, aki úgy véli: a len­gyel és a brit kormány (miután mindkét országban komoly si­kereket értek el az EU-ellenes erők) az otthoni helyzetre hi­vatkozva, a „hazai kártyát” ki­játszva egyfajta vétójogot köve­telnek majd az alkotmány ügyében. A WSJE szerint rá­adásul egy hónapot késhet az EU-bizottság ebükének meg­választása is, mert egyelőre nrncs egyértelmű esélyes. Hiá­ba mondja Wilfried Martens, a konzervatív, keresztényde­mokrata erőket tömörítő Euró­pai Néppárt (ÉPP) vezetője, hogy pártjuk (amely ismét a legnagyobb frakciót adja az Európai Parlamentben) eluta­sítana egy olyan bizottsági el­nököt, aki nem az ő politikai irányultságukat képviseli, a többi EP-frakció között létrejö­het egy olyan koalíció, amely azután leszavazza majd az EPP-t. Az euroszkeptikus erők sok szakértő szerint egyelőre inkább csak új színfoltot jelen­tenek majd az európai politiká­ban, mintsem igazi változást; az Európai Parlament képvi- selőmek 90 százaléka továbbra is határozottan Európa-párti - szögezi el a WSJE. Akár derűs nyugaLmmal is sommázhatnánk a va­sárnapi szerbiai elnökvá­lasztás első fordulóját, hi­szen a demokratikus erők jelöltjeként Borisz Tadics mindössze arasznyival ma­radt le az eleve favoritnak kikiáltott radikális vezér, Tomiszlav Nikolics mögött. SINKOVITS PÉTER A voksolási számadatok azon­ban több fontos témát vetnek fel, s a tisztázásra a szerb társadalom­nak szűk két hete maradt. Kezd­hetnénk a legfontosabbal: azaz maradhat-e a parlamenti kisebb­séggel kormányzó jelenle­gi kabinet a meglevő összetételben. Vojiszlav Kostunica miniszterelnök és pártja, a Szerbiai De­mokrata Párt (SZDP) vá­laszút elé került, hiszen koalíciós jelöltjükként Drágán Marsicsanin (az említett párt alelnöke) a negyedik helyre szorulva mélyen leszerepelt - még a politika színterén most először szereplő Bogoljub Karies üzletember is megelőzte. Kostuni­ca pártjának gondjait tetézi, hogy az első forduló végeredményét látva a kormányzótársak - G17 Plusz, Szerb Megújhodási Mozga­lom, Új Szerbia - azonnal bejelen­tették, a második menetben Tadi- csot támogatják. Ehhez tudni kell, hogy a 2000 októberében bekö­vetkezett fordulatot követően (Milosevics menesztése) Kostuni­ca és Zoran Djindjics, a Demokra­ta Párt (DP) elnöke rövidesen el­lenféllé vált, s ez végül az előző kormányzat széteséséhez veze­tett. Tadics viszont Djindjics utód­jaként a DP jelenlegi elnöke, párt­ja pedig ez idő tájt a parlamenti ellenzék táborához tartozik. A de­mokratikus pártok mindegyike most Tadics mögött sorakozik fel, a kisebbségi pártok szintúgy, szo­rult helyzetében Kostunicának te­hát döntenie kell, a június 27-én a két egymással megküzdő közül melyik felet támogatja, esetleg hí­vei „lelkiismeretére” bízza a vá­lasztást. Miniszterelnök-helyet­tesként és a G17 első embereként sürgetné őt Miroljub Labusz is, aki a minap világosan kijelentette, Ni­kolics győzelme esetén kilépnek a kabinetből, úgyszintén a második forduló után a kormányt át kell alakítani, vagy újabb választáso­kat szükséges kiírni. Nikolics és Tadics két világosan körülhatárolható eszmerendszert képvisel. Milosevics és Seselj szer­biai „helytartójaként” Nikolics (a Szerb Radikális Párt alelnöke) be­szédeiben a „szerb nemzeti érde­kekre” apellál, ebbe beletartozik - alkalmas időben - Nagy-Szerbia létrehozása, Koszovó visszaszer­zése, a hágai bírósággal való kap­csolatok megszakítása, valamint a szociális demagógia teljes szín­képtára. Vele szemben Tadics a nyitott Szerbiát képviseli, a nem­zetközi vérkeringésbe való bekap­csolódást, az EU felé való közele­dést, a gyorsított ütemű gazdasá­gi átalakulást, a kisebbségi és au­tonóm jogok elismerését, rövi­den: az európai és demokratikus értékrendet. Nikolics egyér­telművé tette, megválasztása ese­tén azonnal feloszlatja a kor­mányt és új választásokat ír ki. Ta­dics a folyamatos stabilitást hang­súlyozza. Nem érdektelen végül megjegyezni: ha Nikolics lenne Szerbia új köztársasági elnöke, Koszovóban felgyorsulnának az elszakadási törekvések, s Monte­negró is az első adódó alkalom­mal kilépne az államszövetségből. Jelképesen szólva: Nikolics úgy lebeg hónapok óta Szerbia ege felett, mint egy veszélyes, köze­ledő, súlyos meteorhalmaz, amely bármikor becsapódhat. A vasár­napi számadatok azonban azt mutatják, hogy jóval kevesebben szavazták rá, mint a decemberi hasonló választás alkalmával (ami a társadalom egyfajta kijóza­nodására vall), június végén pe­dig csak a szocialisták, Kostunica táborának egy részére meg né­hány kisebb nacionalista párt tá­mogatására számíthat. A kataszt­rófa talán elkerülhető. A szerző vajdasági munkatár­sunk Veszélyes, közeledő, súlyos meteorhalmaz, s bármikor becsapódhat. A felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád, valamint az (egykori) erdélyi Gál Kinga lehet a szószóló Erősödhet a kisebbségi lobbi Strasbourgban GARZÓ FERENC Sok olyan képviselő került az Európai Parlamentbe, aki a hatá­ron túli magyarság érdekeinek a szószólója lehet, ezért erősödhet a nemzeti kisebbségi lobbi Stras- bourgban - fogalmazódott meg a Krónika tegnapi számában. Az erdélyi napilap az európai parla­menti választásokról szóló össze­állításában figyelemre méltónak tartja, hogy a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyar­ság szószólója. Ami Magyaror­szágot illeti, a Fidesz-listán beju­tott Gál Kinga személyében erdé­lyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsvárott született, ál­talános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, szüleivel 1984-ben telepedett le Magyar- országon, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdé­lyi magyarsággal - emlékeztet a lap, hozzáfűzve: Gál Kinga 1994- ben Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának alelnöke volt. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a miniszter- elnöki hivatal kisebbségi ügyek­ben illetékes politikai államtitká­ra volt - írta a Krónika, megem­lítve a fideszes Schöpflin Györ­gyöt, a londoni egyetem politoló­giaprofesszorát is, aki a Bálvá- nyosi Nyári Szabadegyetem ál­landó résztvevője. A román nyelvű sajtó szerint az Európai Bizottság minden biztató meg­nyilatkozása ellenére a stras- bourgi parlament új összetételé­ben erősödni látszanak azok, akik egyre gyakrabban vetik fel a politikai kritériumok romániai teljesítésének problémáját. Ezzel összefüggésben Bukarest felfi­gyelt a magyarországi jobboldal és a németországi keresztényde­mokrata ellenzék sikerére, emlé­keztetve: az elmúlt években e két táborból fogalmazódtak meg bí­ráló észrevételek a román kor­mányzattal szemben a romániai politikai-közigazgatási reform­mal kapcsolatban. A szerző az MTI bukaresti tu­dósítója KOMMENTÁR Különös párosítás KOCUR LÁSZLÓ Tegnap távozott posztjáról az 1999 óta országló köztársa­sági elnök, Rudolf Schuster, az utazó államfő. Helyét párt­társának, Ivan Gasparovicnak adta át. Igaz, a Comenius Egyetem egykori rektorhelyettese, a büntetőjog docense la­punknak azt mondta, mindössze fél évet töltött a negyven­egy évig egyedüli pártban, mely elődjét oly magasra, egé­szen a központi bizottságba repítette. Schuster a Kelet-szlo­vákiai Kerületi Nemzeti Bizottság vezetőjének székéből a forradalom utáni Szlovák Nemzeti Tanács elnöki székébe, majd a kanadai nagykövetség élére került. 1999-ben pedig némi polgármesterkedés után a kormánykoalíció köztársas- ágielnök-jelöltjeként beköltözhetett a Grassalkovich-palotá- ba. Abban, hogy ő lett az elnöki palota lakója, nem kis része volt a szlovákiai magyaroknak. A választás második forduló­jában, mikor Vladimír Meciarral, az akkori ügyeletes rosszal mérte össze erejét, a fegyelmezett magyar szavazók egyér­telműen őt választották. A déli járások nagy többségében nyolcvan százalék feletti volt a részvétel, a Dunaszerdahelyi járásban a szavazásra jogosultak 96,8 százaléka adta rá a voksát. Ez országos rekord. Nem vagyok feltétlenül meggyőződve arról, hogy a leköszönő államfő kellően hálás lett volna ezért. - Nem írtam alá egyetlen olyan törvényt sem, amely a magyarok ellen irányult volna, magyarellenes lépéseim sem voltak - mondta a legutóbbi elnökválasztási kampány hajrájában. Ezt kéne megköszönnünk, elnök úr? Hogy az utódtól, Ivan Gasparovictól mit várhatunk mi, szlo­vákiai magyarok, eddigi nyilatkozatai valamelyest egyér­telművé tették. „Nemzetien gondolkodom, szociálisan ér­zek.” Ez volt a tegnap óta hivatalban levő, a Slota-féle Szlo­vák Nemzeti Párt támogatását is bíró államfő kampányszlo­genje. Vajon Gasparovic nemzeti gondolkodása hogyan fog viszonyulni kisebbségünkhöz? Az ország első embere sze­rint „miénk az egyik legjobb kisebbségpolitika”, és úgy gon­dolja, hogy a nem szlovák nemzetiségű állampolgárok nem követnek el mindent, hogy elsajátítsák az államnyelvet. A Selye János Egyetemre fordított költségvetési forrásokat pe­dig szerinte jobban is fel lehetett volna használni. Az új köz- társasági elnök ünnepi beszédében nem tett említést a szlo­vákiai magyarokról. Mindössze a szónoklat végén kérte a tö­megtájékoztató eszközöket és a nemzeti kisebbségek képvi­selőit, hogy lelki egységben építsék az országot. Tömegtájé­koztató eszközök és kisebbségek - különös párosítás, ebben a formában még nem hangzott el Szlovákiában, hivatalban levő köztársasági elnök szájából. Gasparovic - ami a gesztusokat illeti - egyelőre rosszul ha­lad a szlovákiai magyarság szíve felé vezető úton. Pedig vok- sainkat ő sem nélkülözte. JEGYZET Felvidéki fiaskó B. SZENTGÁLI ANIKÓ A Magyar Koalíció Pártja ra­gyogó sikernek tartja az EP- választási eredményt, mert országos szinten 13 százalé­kot még sohasem szerzett. Tizenhét százalékos részvé­tel mellett abszolút számban kifejezve ez nem egész 93 ezer szavazót jelent. A 2002- es parlamenti választáson 321 069-en szavaztak az MKP-ra, ami 11,06 százalé­kos támogatottságnak felel meg. Az országos szavazó­kedv akkor 70 százalék volt. Tény, hogy azóta voltak helyhatósági választások, volt egy sikeres és egy siker­telen referendum, két fordu­lóban elnököt is választot­tunk, az emberek elfáradtak. Az is tény, hogy 2002-ben az MKP a hivatalos elszámolás szerint 6,44 milliót költött a kampányra, voltak óriáspla­kátjai is. Most ezek elmarad­tak, a kampányra egymilliót költöttek. 2002-ben enge­délyezett volt az egyéni kampány, most az országos tanács megtiltotta. Akkor az egyéni kampányolók külön hirdettek, saját zsebből is költöttek a polgárok mozgó­sítására. Most ajelöltek ke­zét megkötötték, a kampány is szürkébb volt. Az OT-hatá- rozat Berényi József nép­szerűségét nem emelte, Du­ka Zólyomi Árpád támogató­it pedig nem riasztotta el. Grigorij Meseznikov csaló­dott az MKP-ban, ő legalább három mandátumra számí­tott, meg volt ugyanis győződve arról, hogy a ma­gyar párt képes mozgósítani a fegyelmezettségükről híres szimpatizánsait. Bauer Edit szerint történelmi le­hetőséget szalasztottak el, ő is érzi, hogy a három man­dátum csak egy karnyújtás­nyira volt. Az Európai Parlamentbe a Magyar Föderalista Párt is be akart jutni. Mihajlovics József pártelnök a lista összeállításakor úgy nyilat­kozott, az EP-választás egy­fajta referendum lesz, éspe­dig a szlovákiai magyarság népszavazása arról, a felvi­dékiek óhajtják-e a területi autonómiát és azt, hogy ezt Mihajlovics József vívja ki. Szlovákiában a népszámlálá­si adatok szerint több mint 500 ezer magyar él, az MFP-re 1598-an szavaz­tak, a párt támogatottsága 0,22 százalék. Sok olvasata van az európai parlamenti választás ered­ményének. A két párt akár­milyen szemszögből vizsgál­ja is a dolgot, remélhetőleg hamarosan a megfelelő kö­vetkeztetéseket is levonják. Szöveg nélkül (Lubomír Kotrha rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents