Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-16 / 138. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2004. JÚNIUS 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Szerbia: a köztársasági elnök személyéről a második fordulóban lesz döntés Elkerülhető a katasztrófa TALLÓZÓ WSJE Az európai parlamenti választáson tapasztalt, erős tiltakozó szavazás valószínűleg megnehezíti majd az EU-ve- zetők dolgát abban, hogy ezen a héten megállapodjanak az Európai Unió új alkotmányáról, Éetve az EU-bizottság vezetőjéről, Romano Prodi utódjáról — úja a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadása (WSJE). Ezt az újság azzal indokolja, hogy a voksoláson egyedül az erős Európai Uniót ellenző euroszkep- tikus EP-képviselők száma nőtt lényegesen. Egyes EU-ellenes szervezetek máris bejelentették, hogy megpróbálnak létrehozni egy erős összeurópai csoportosulást, ezzel akarva kikényszeríteni az általuk követelt változásokat - mások pedig egyenesen az EU felbom- lasztásának célját tűzték ki. Márpedig a szervezet alkotmányát - amelyet a hét második felében tartandó brüsszeli csúcsértekezleten kellene elfogadni - az EU-ellenes erők jelentős része jelképnek tekinti: azon törekvések szimbólumának, hogy Brüsszel „szuperállamként” a nemzeti politikák fölé emelkedve akar működni. A lap idézi a legnagyobb brüsszeli egyetem Európa-ta- nulmányokkal foglalkozó intézetének kutatási igazgatóját, Mario Telót, aki úgy véli: a lengyel és a brit kormány (miután mindkét országban komoly sikereket értek el az EU-ellenes erők) az otthoni helyzetre hivatkozva, a „hazai kártyát” kijátszva egyfajta vétójogot követelnek majd az alkotmány ügyében. A WSJE szerint ráadásul egy hónapot késhet az EU-bizottság ebükének megválasztása is, mert egyelőre nrncs egyértelmű esélyes. Hiába mondja Wilfried Martens, a konzervatív, kereszténydemokrata erőket tömörítő Európai Néppárt (ÉPP) vezetője, hogy pártjuk (amely ismét a legnagyobb frakciót adja az Európai Parlamentben) elutasítana egy olyan bizottsági elnököt, aki nem az ő politikai irányultságukat képviseli, a többi EP-frakció között létrejöhet egy olyan koalíció, amely azután leszavazza majd az EPP-t. Az euroszkeptikus erők sok szakértő szerint egyelőre inkább csak új színfoltot jelentenek majd az európai politikában, mintsem igazi változást; az Európai Parlament képvi- selőmek 90 százaléka továbbra is határozottan Európa-párti - szögezi el a WSJE. Akár derűs nyugaLmmal is sommázhatnánk a vasárnapi szerbiai elnökválasztás első fordulóját, hiszen a demokratikus erők jelöltjeként Borisz Tadics mindössze arasznyival maradt le az eleve favoritnak kikiáltott radikális vezér, Tomiszlav Nikolics mögött. SINKOVITS PÉTER A voksolási számadatok azonban több fontos témát vetnek fel, s a tisztázásra a szerb társadalomnak szűk két hete maradt. Kezdhetnénk a legfontosabbal: azaz maradhat-e a parlamenti kisebbséggel kormányzó jelenlegi kabinet a meglevő összetételben. Vojiszlav Kostunica miniszterelnök és pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (SZDP) válaszút elé került, hiszen koalíciós jelöltjükként Drágán Marsicsanin (az említett párt alelnöke) a negyedik helyre szorulva mélyen leszerepelt - még a politika színterén most először szereplő Bogoljub Karies üzletember is megelőzte. Kostunica pártjának gondjait tetézi, hogy az első forduló végeredményét látva a kormányzótársak - G17 Plusz, Szerb Megújhodási Mozgalom, Új Szerbia - azonnal bejelentették, a második menetben Tadi- csot támogatják. Ehhez tudni kell, hogy a 2000 októberében bekövetkezett fordulatot követően (Milosevics menesztése) Kostunica és Zoran Djindjics, a Demokrata Párt (DP) elnöke rövidesen ellenféllé vált, s ez végül az előző kormányzat széteséséhez vezetett. Tadics viszont Djindjics utódjaként a DP jelenlegi elnöke, pártja pedig ez idő tájt a parlamenti ellenzék táborához tartozik. A demokratikus pártok mindegyike most Tadics mögött sorakozik fel, a kisebbségi pártok szintúgy, szorult helyzetében Kostunicának tehát döntenie kell, a június 27-én a két egymással megküzdő közül melyik felet támogatja, esetleg hívei „lelkiismeretére” bízza a választást. Miniszterelnök-helyettesként és a G17 első embereként sürgetné őt Miroljub Labusz is, aki a minap világosan kijelentette, Nikolics győzelme esetén kilépnek a kabinetből, úgyszintén a második forduló után a kormányt át kell alakítani, vagy újabb választásokat szükséges kiírni. Nikolics és Tadics két világosan körülhatárolható eszmerendszert képvisel. Milosevics és Seselj szerbiai „helytartójaként” Nikolics (a Szerb Radikális Párt alelnöke) beszédeiben a „szerb nemzeti érdekekre” apellál, ebbe beletartozik - alkalmas időben - Nagy-Szerbia létrehozása, Koszovó visszaszerzése, a hágai bírósággal való kapcsolatok megszakítása, valamint a szociális demagógia teljes színképtára. Vele szemben Tadics a nyitott Szerbiát képviseli, a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódást, az EU felé való közeledést, a gyorsított ütemű gazdasági átalakulást, a kisebbségi és autonóm jogok elismerését, röviden: az európai és demokratikus értékrendet. Nikolics egyértelművé tette, megválasztása esetén azonnal feloszlatja a kormányt és új választásokat ír ki. Tadics a folyamatos stabilitást hangsúlyozza. Nem érdektelen végül megjegyezni: ha Nikolics lenne Szerbia új köztársasági elnöke, Koszovóban felgyorsulnának az elszakadási törekvések, s Montenegró is az első adódó alkalommal kilépne az államszövetségből. Jelképesen szólva: Nikolics úgy lebeg hónapok óta Szerbia ege felett, mint egy veszélyes, közeledő, súlyos meteorhalmaz, amely bármikor becsapódhat. A vasárnapi számadatok azonban azt mutatják, hogy jóval kevesebben szavazták rá, mint a decemberi hasonló választás alkalmával (ami a társadalom egyfajta kijózanodására vall), június végén pedig csak a szocialisták, Kostunica táborának egy részére meg néhány kisebb nacionalista párt támogatására számíthat. A katasztrófa talán elkerülhető. A szerző vajdasági munkatársunk Veszélyes, közeledő, súlyos meteorhalmaz, s bármikor becsapódhat. A felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád, valamint az (egykori) erdélyi Gál Kinga lehet a szószóló Erősödhet a kisebbségi lobbi Strasbourgban GARZÓ FERENC Sok olyan képviselő került az Európai Parlamentbe, aki a határon túli magyarság érdekeinek a szószólója lehet, ezért erősödhet a nemzeti kisebbségi lobbi Stras- bourgban - fogalmazódott meg a Krónika tegnapi számában. Az erdélyi napilap az európai parlamenti választásokról szóló összeállításában figyelemre méltónak tartja, hogy a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója. Ami Magyarországot illeti, a Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsvárott született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, szüleivel 1984-ben telepedett le Magyar- országon, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal - emlékeztet a lap, hozzáfűzve: Gál Kinga 1994- ben Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a miniszter- elnöki hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt - írta a Krónika, megemlítve a fideszes Schöpflin Györgyöt, a londoni egyetem politológiaprofesszorát is, aki a Bálvá- nyosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. A román nyelvű sajtó szerint az Európai Bizottság minden biztató megnyilatkozása ellenére a stras- bourgi parlament új összetételében erősödni látszanak azok, akik egyre gyakrabban vetik fel a politikai kritériumok romániai teljesítésének problémáját. Ezzel összefüggésben Bukarest felfigyelt a magyarországi jobboldal és a németországi kereszténydemokrata ellenzék sikerére, emlékeztetve: az elmúlt években e két táborból fogalmazódtak meg bíráló észrevételek a román kormányzattal szemben a romániai politikai-közigazgatási reformmal kapcsolatban. A szerző az MTI bukaresti tudósítója KOMMENTÁR Különös párosítás KOCUR LÁSZLÓ Tegnap távozott posztjáról az 1999 óta országló köztársasági elnök, Rudolf Schuster, az utazó államfő. Helyét párttársának, Ivan Gasparovicnak adta át. Igaz, a Comenius Egyetem egykori rektorhelyettese, a büntetőjog docense lapunknak azt mondta, mindössze fél évet töltött a negyvenegy évig egyedüli pártban, mely elődjét oly magasra, egészen a központi bizottságba repítette. Schuster a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság vezetőjének székéből a forradalom utáni Szlovák Nemzeti Tanács elnöki székébe, majd a kanadai nagykövetség élére került. 1999-ben pedig némi polgármesterkedés után a kormánykoalíció köztársas- ágielnök-jelöltjeként beköltözhetett a Grassalkovich-palotá- ba. Abban, hogy ő lett az elnöki palota lakója, nem kis része volt a szlovákiai magyaroknak. A választás második fordulójában, mikor Vladimír Meciarral, az akkori ügyeletes rosszal mérte össze erejét, a fegyelmezett magyar szavazók egyértelműen őt választották. A déli járások nagy többségében nyolcvan százalék feletti volt a részvétel, a Dunaszerdahelyi járásban a szavazásra jogosultak 96,8 százaléka adta rá a voksát. Ez országos rekord. Nem vagyok feltétlenül meggyőződve arról, hogy a leköszönő államfő kellően hálás lett volna ezért. - Nem írtam alá egyetlen olyan törvényt sem, amely a magyarok ellen irányult volna, magyarellenes lépéseim sem voltak - mondta a legutóbbi elnökválasztási kampány hajrájában. Ezt kéne megköszönnünk, elnök úr? Hogy az utódtól, Ivan Gasparovictól mit várhatunk mi, szlovákiai magyarok, eddigi nyilatkozatai valamelyest egyértelművé tették. „Nemzetien gondolkodom, szociálisan érzek.” Ez volt a tegnap óta hivatalban levő, a Slota-féle Szlovák Nemzeti Párt támogatását is bíró államfő kampányszlogenje. Vajon Gasparovic nemzeti gondolkodása hogyan fog viszonyulni kisebbségünkhöz? Az ország első embere szerint „miénk az egyik legjobb kisebbségpolitika”, és úgy gondolja, hogy a nem szlovák nemzetiségű állampolgárok nem követnek el mindent, hogy elsajátítsák az államnyelvet. A Selye János Egyetemre fordított költségvetési forrásokat pedig szerinte jobban is fel lehetett volna használni. Az új köz- társasági elnök ünnepi beszédében nem tett említést a szlovákiai magyarokról. Mindössze a szónoklat végén kérte a tömegtájékoztató eszközöket és a nemzeti kisebbségek képviselőit, hogy lelki egységben építsék az országot. Tömegtájékoztató eszközök és kisebbségek - különös párosítás, ebben a formában még nem hangzott el Szlovákiában, hivatalban levő köztársasági elnök szájából. Gasparovic - ami a gesztusokat illeti - egyelőre rosszul halad a szlovákiai magyarság szíve felé vezető úton. Pedig vok- sainkat ő sem nélkülözte. JEGYZET Felvidéki fiaskó B. SZENTGÁLI ANIKÓ A Magyar Koalíció Pártja ragyogó sikernek tartja az EP- választási eredményt, mert országos szinten 13 százalékot még sohasem szerzett. Tizenhét százalékos részvétel mellett abszolút számban kifejezve ez nem egész 93 ezer szavazót jelent. A 2002- es parlamenti választáson 321 069-en szavaztak az MKP-ra, ami 11,06 százalékos támogatottságnak felel meg. Az országos szavazókedv akkor 70 százalék volt. Tény, hogy azóta voltak helyhatósági választások, volt egy sikeres és egy sikertelen referendum, két fordulóban elnököt is választottunk, az emberek elfáradtak. Az is tény, hogy 2002-ben az MKP a hivatalos elszámolás szerint 6,44 milliót költött a kampányra, voltak óriásplakátjai is. Most ezek elmaradtak, a kampányra egymilliót költöttek. 2002-ben engedélyezett volt az egyéni kampány, most az országos tanács megtiltotta. Akkor az egyéni kampányolók külön hirdettek, saját zsebből is költöttek a polgárok mozgósítására. Most ajelöltek kezét megkötötték, a kampány is szürkébb volt. Az OT-hatá- rozat Berényi József népszerűségét nem emelte, Duka Zólyomi Árpád támogatóit pedig nem riasztotta el. Grigorij Meseznikov csalódott az MKP-ban, ő legalább három mandátumra számított, meg volt ugyanis győződve arról, hogy a magyar párt képes mozgósítani a fegyelmezettségükről híres szimpatizánsait. Bauer Edit szerint történelmi lehetőséget szalasztottak el, ő is érzi, hogy a három mandátum csak egy karnyújtásnyira volt. Az Európai Parlamentbe a Magyar Föderalista Párt is be akart jutni. Mihajlovics József pártelnök a lista összeállításakor úgy nyilatkozott, az EP-választás egyfajta referendum lesz, éspedig a szlovákiai magyarság népszavazása arról, a felvidékiek óhajtják-e a területi autonómiát és azt, hogy ezt Mihajlovics József vívja ki. Szlovákiában a népszámlálási adatok szerint több mint 500 ezer magyar él, az MFP-re 1598-an szavaztak, a párt támogatottsága 0,22 százalék. Sok olvasata van az európai parlamenti választás eredményének. A két párt akármilyen szemszögből vizsgálja is a dolgot, remélhetőleg hamarosan a megfelelő következtetéseket is levonják. Szöveg nélkül (Lubomír Kotrha rajza)
