Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-16 / 138. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 16. RÖVIDEN Földrengés Mexikóvárosban Mexikóváros. A Richter- skála szerinti 5,8 erősségű földrengés volt helyi idő szerint hétfő este Mexikóvárosban és környékén. Az országos szeizmológiai intézet közlése szerint a földmozgásnak nem voltak áldozatai, jelentős károk sem keletkeztek, az emberek mégis pánikszerűen rohantak ki az utcákra. A 40 másodpercig tartó földmozgás epicentruma délen, Oaxaca szövetségi állam csendes-óceáni partjai előtt volt 10 kilométeres mélységben. (Mn) Humanitárius katasztrófa? Sao Paolo. Humanitárius katasztrófa veszélyére figyelmeztetett Nyugat-Szudán háború sújtotta darfúri térségét illetően Kofi Annan ENSZ-fő- titkár. „Olyan katasztrofális méretű emberiességi szükség- helyzetről van szó, amellyel nem holnap, hanem már ma foglalkozni kell” - mondta Annan Sao Paolóban. A világ- szervezet főtitkárának szavai szerint a nemzetközi közösségnek ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy a szudáni hatóságok „semlegesítsék és lefegyverezzék a darfúri milíciákat, hogy e fegyveres alakulatok ne tudják tovább a lakosságot terrorizálni. A kartúmi kormánynak ezenkívül engednie kellene segélyszállítmányok eljuttatását Darfúr népéhez. Az ENSZ adatai szerint legalább 10 millió ember szenved világszerte 20 válsággócban alapvető élelmiszerek, hajlék és orvosi ellátás hiányában, mert az emberiességi szervezetek munkatársai nem képesek eljutni hozzájuk. (MTI) „Szerecsent mosdatnak” Bukarest. Kereszténydemokrata néppárttá akarják átfesteni a korábban szélsőségesen nacionalista, egyre mér- . séklődni látszó Nagy-Románia Pártot (PRM) a hatalom boszorkánykonyháiban - írta a tegnapi román sajtó. A Ziua című politikai napilap tudni véli: a kormányon lévő szociáldemokrata párt (PSD) legmagasabb szintjén, a kulisszák mögött „szerecsenmosdatás” van készülőben. Ennek az a célja, hogy Néppárt néven demokratikus alakulattá fessék-gyúrják át a korábban szélsőségesen nacionalista, antiszemita és magyarellenes politikát folytató PRM-t. (MTI) Silvan Salom izraeli külügyminiszter tegnapi prágai látogatása során találkozott cseh kollégájával, Cyril Svobodával (ŰTK-felvétel) Falludzsában a rendőrség és fegyveres személyek 6 síitát tartóztattak le és végeztek ki. Tiltakozásul Bagdadban 200 síita tüntetést rendezett, amelyen meggyilkolt társaik képével vonult fel. (Reuters-felvétel) Nagy-Britannia megnégyszerezte mandátumainak számát Romano Prodi csalódott Párizs/London/Brüsszel. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke csalódottságát fejezte ki az európai parlamenti választásokon való alacsony részvétel miatt. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Public Sénat francia televíziónak adott telefoninteijúban az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Igen, csalódott vagyok, de valóban el kell gondolkodni”. Hangsúlyozta, hogy Gprus és Málta kivételével elsősorban a tíz új tagállamban volt nagy az érdeklődés hiánya. „Ez szinte megmagyarázhatadan, mivel ezek az országok lelkesen léptek be Európába” - tette hozzá Romano Prodi. Szerinte az új tagállamok „még nem ismerik az Európai Parlament jelentőségét”. A huszonöt EU- tagállam elvben várhatóan a héten Brüsszelben tartandó csúcstalálkozón állapodik meg az új európai alkotmány végleges szövegéről. Az immár végleges adatok szerint megnégyszerezte európai parlamenti helyeinek számát az Egyesült Királyság Függeüenségi Pártja (UKIP) nevű, a brit EU-tagság feladását nyütail hirdető, alig több mint egy évtizede létező, eddig a brit belpolitika mellékszereplőjének tartott politikai erő. Az öt évvel ezelőtti brit EP- választáson a toryknak 36, a Munkáspártnak 29 képviselői mandátum jutott; igaz, akkor - az EU- bővítés miatt 78-ra zsugorodott jelenlegi brit mandátumszám helyett- még 87 képviselői helyen osztoztak a brit pártok. A Labour 1910 óta nem szerepelt ilyen rosszul egyetlen választáson sem, a konzervatívok viszont 170 éve a leggyengébb eredményüket érték el. A liberális demokraták 14,9 százalékkal 12 helyet szereztek, ugyanannyit, mint a UKIP. Az utolsó nyitott fejezeteket is sikerült lezárni az EU és Bulgária közötti csatlakozási tárgyalásokon, és a tervek szerint Románia esetében is még az idén befejeződhetnek a tárgyalások - jelentették be tegnap Luxembourgban az unió és a két ország illetékesei. Megerősítették, hogy a jövő év elején kívánják aláírni Bulgária és Románia csatlakozási szerződését, és változatlanul érvényben van a taggá válásukra kitűzött 2007. január 1-jei céldátum is. Jirina Bohdalová nevét törölni kell az StB-jegyzékből A belügyminisztérium egyelőre hallgat KOKES JÁNOS Prága. Jirina Bohdalová nevét ki kell törölni az egykori kommunista állambiztonsággal (StB) együttműködő személyek jegyzékéből, mert a népszerű cseh színésznő neve jogtalanul szerepel a dokumentumban - döntött tegnap Prágában a legfelsőbb bíróság. A döntés értelmében - amely egyes vélemények szerint precedens értékű lehet - azonban Bohdalová neve csak az együttműködők interneten hozzáférhető hivatalos belügyi jegyzékéből tűnik el. A belügyminisztérium által nyomtatásban kiadott dokumentumokban viszont megmarad, mert onnan kitörölni gyakorlati okok miatt lehetetlen. Arról, hogy a színésznő jogtalanul szerepel a jegyzékben, januárban döntött a prágai városi bíróság. A prágai taláros testület Bohdalová azon követelését, hogy töröljék nevét a jegyzékből, viszont elutasította: az érv az volt, hogy ezt az állambiztonsági hivatal dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát szabályozó törvények nem teszik lehetővé. A legfelsőbb bíróság most felülvizsgálta a döntést, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmány részét képező általános emberi jogok listája lehetővé teszi a név törlését ajegyzékből. Josef Lzicar, Bohdalová ügyvédje sikernek nevezte a bírósági döntést. Kijelentette, hogy az internetes jegyzékből a színésznő nevét ki kell törölni, de a nyomtatásban kiadott anyagokban megmarad, mert azok már nyilvánosságra kerülték. A belügyminisztérium egyelőre nem foglalt állást. Azzal érvel, hogy történelmi dokumentumokról van szó, amelyeken utólag változtatni nem lenne szabad. George Casey tábornok lesz Sanchez utódja Irakban Huszeint rövidesen kiadják MTI-HÍR Sao Paolo/Dubaj/Doha/Was- hington. Kofi Annan ENSZ-főtit- kár szerint a világszervezet folytatni kívánja iraki erőfeszítéseit, de szerepe a biztonsági feltételektől függ majd. „Ha a biztonsági feltételek lehetővé teszik, szándékunkban áll folytami az iraki nép megsegítésére irányuló erőfeszítéseinket, de természetesen ez nagyban függ majd a biztonságos környezet megteremtésének a lehetőségétől” - jelentette ki az ENSZ-főtitkár újságírók előtt Sao Paoulóban, ahol az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezlete (UNCTAD) tartja XI. ülésszakát. „Ha a helyzet a (június 30-ra tervezett iraki) hatalomátadás után lehetővé teszi, folytatjuk majd a segítségnyújtást, de a biztonságnak javulnia kell” - hangsúlyozta Kofi Arman. „A biztonság kulcskérdés az iraki haladás szempontjából. Nemcsak a választások miatt lényeges, de az újjáépítés, a férfiak és nők, és a gyermekeik mindennapi élete miatt is nagyon fontos” - tette hozzá. „Az ENSZ fő szerepe, hogy megkönnyítse a párbeszédet, és a nemzetközi megoldásokra ma nagyobb szükség van, mint valaha” - hangsúlyozta a világszervezet főtitkára. Szaddám Húszéin volt iraki diktátort két héten belül átadják az új iraki kormánynak - közölte Ijád Allávi iraki kormányfő az al-Dzsazíra katari hírtelevízióban. „Szaddámot és a többieket átadják az irakiaknak, a kormánynak” - közölte a kormányfő. Hozzátette: A perek „a lehető legkorábban” megkezdődnek. Az amerikai csapatok decemberben fogták el Szaddám Huszeint szülővárosától, Tikríttől nem messze, azóta ismereüen helyen tartják fogva hadifogolyként. Az Egyesült Államok beleegyezett, hogy átadja a megbuktatott diktátort és a többi fogságban tartott volt iraki vezetőt az iraki hatóságoknak a bírósági eljárás lefolytatása céljából, mihelyt a szuverén kormány létrehozza az igazságos eljárás lefolytatására alkalmas törvényszéket. George Casey tábornokot nevezték ki az Irakban állomásozó koalíciós szárazföldi erők új parancsnokává, Ricardo Sanchez tábornok helyére - közölte a Pentagon. Casey jelenleg az amerikai szárazföldi erők főnökének helyettese. A washingtoni bejelentés nem szól arról, mikor lép életbe Casey kinevezése, mikor veszi át Sancheztől a parancsnoki feladatok ellátását. Az afgán elnök további NATO-csapatokat kér Karzai Washingtonban MTI-HÍR Washington. Hamid Karzai afgán elnök felszólította a NATO-t, küldjön további békefenntartó erőket országába a szeptemberre tervezett választások előtt, de közölte: nem kért amerikai csapatokat. Hamid Karzai és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a 2001. szeptember 11-én a Pentagon ellen elkövetett terrortámadás színhelyén tartott sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy elfogják Oszama bin Ladern, akinek a vezetése alatt álló terrorhálózatot, az al-Kaidát vádolják e támadás elkövetésével. Az afgán államfő találkozik George Bush elnökkel is. Rumsfeld védelmi miniszterrel tartott megbeszélése után Karzai közölte: nem „kérte külön”, hogy az Egyesült Államok növelje az Afganisztánban állomásozó csapatainak létszámát. „Az Egyesült Államok már úgyis el van foglalva Afganisztánban azzal, hogy segítséget nyújt számunkra a helyreállításban, a terrorizmus elleni harcban és a határaink biztosításában” - jelentette ki az afgán elnök. Hamid Karzai és Donald Rumsfeld a közös sajtóértekezleten (Reuters-felvétel) Ösztönöznék a határon túli magyar diákok hazatérését „Anyagi támogatást biztosítunk hozzá” Egy héttel a tárgyalások előtt Phenjan újra elutasította Washington követelését Az Egyesült Államokon múlik... MTI-HIR Budapest. A Magyarországon végzett határon túli magyar diákok szülőföldjükre való visszatérését támogatná az a hallgatói hitelrendszer, amely az Oktatási Minisztérium és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) képviselőinek megbeszélése során vetődött fel - erről Szabados Tamás, az oktatási tárca politikai államtitkára beszélt az MTl-nek tegnap a budapesti találkozó után. „Felvetődött, hogy az itt diplomát szerzett hallgatók visszahonosításában vállaljunk szerepet. Mi ebben szívesen (...), hiszen az a célunk, hogy az itt végzett vajdasági, erdélyi és felvidéki tanulók hazamenjenek saját közösségükbe” - mondta Szabados Tamás, hozzátéve: „ehhez anyagi támogatást is fogunk biztosítani”. „Minden határon túli magyar közösség azzal küzd, hogy mindazok, akik Magyarországra jönnek tanulni, azoknak csak egy töredéke tér haza a szülőföldjére” - tette hozzá. A hitelrendszer bevezetése a 2005-2006-os iskolai évtől lehet realitása. ÖSSZEFOGLALÓ Phenjan/Peking. Phenjan ismét elutasította az atomfegyverprogramjának teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan leállítására vonatkozó amerikai követelést, és hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államokon múlik” az észak-koreai atomprogramról folytatott hatoldalú tárgyalások sikere. „Az amerikai szándékok próbaköve lesz (a következő tárgyalási fordulóban), hogyan áll hozzá Washington képviselője ahhoz a phen- jani javaslathoz, hogy Észak-Korea gazdasági segítség fejében kész befagyasztani atomprogramját” - jelentette ki a phenjani külügyminisztérium egyik szóvivője. Kevéssel korábban a kínai külügyminisztérium - a tárgyalások fő szervezője - hivatalos bejelentést tett arról, hogy június 23. és 26. között rendezik meg a harmadik fordulót a kínai fővárosban. A tárgyalási fordulót június 21-én és 22-én tartandó szakértői szintű munkamegbeszélések készítik elő - közölte pekingi sajtóértekezletén Csang Csi-jüe (Zhang Qiyue) külügyi szóvivő. A két Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország részvételével folytatott tárgyalások első (tavaly augusztusi) és második (februári) fordulója nem hozott lényeges előrelépést a 2002 októbere óta húzódó válság megoldásában. Washington az észak-koreai atomfegyverprogram teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan leállítását, a programot szolgáló létesítmények teljes leszerelését követeli. Észak-Korea azt hangoztatja, hogy gazdasági segélyek fejében kész lenne befagyasztani nukleáris programját, de annak teljes leállítására csak akkor hajlandó, ha az Egyesült Államok nemzetközi jogilag kötelező érvényű ígéretet tesz, hogy nem rohanja le a kommunista vezetésű országot.
