Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-15 / 137. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 15. A törvényalkotó a törvény végrehajtását rábízta a jogosult személyekre és a körzeti földhivatalokra, ahol ezer akadály várja a kérvényezőt 18 Riport - hirdetés____________________________________________________________________________ Földet vissza csak számos buktató árán adnak Nincs földi halandó, aki önerejéből a földtörvény alapján a vagyonát vissza tudná szerezni (Dömötör Ede felvétele) Az elmúlt év őszén élénk, ám meddő vita bontako­zott ki a hazai sajtóban új­ságírók és földügyi sza­kértők között a földvagyon tulajdonviszonyait rendez­ni hivatott törvényterve­zetről. A vita végére a par­lament tett pontot, 2004. január 1-jén hatályba lépett az 503/2003-as számú tör­vény, amely látszólag le­hetőséget biztosít az állam által jogtalanul elvett föl­dek visszaszerzésére. SOÓKY LÁSZLÓ A törvényalkotó fellélegzett, megmosta a kezét, a törvény végrehajtását pedig rábízta a jo­gosult személyekre és a körzeti földhivatalokra, a hivatalon be­lül pedig egy alaposan felkészí­tett hivatalnokra. Földnélküli lé­vén tőlem senki nem vehetett el földet, ezért aljas szándéktól ve­zényelve elvállaltam egy is­merősöm kárpótlási ügyét, aki­től földvagyona egy részét az ál­lam hektáronként 4000, azaz négyezer koronáért felvásárolta a Bős-Nagymarosi Vízlépcső építkezéseire, a másik része pe­dig az idők folyamán valahogy ráíródott az állam egyik vállala­tának a tulajdoni lapjára. Nincs szebb dolog az ügyintézésnél Előfordul az ilyesmi, s ma már azt is tudom, hogy nincs szebb, felemelőbb és hálásabb dolog, mint felvidéki magyar ember­ként itt, Szlovákiában ügyet, ezen belül földügyet intézni. Pe­dig - gyanakvó lévén - szinte minden lehetőségre felkészül­tem. Közlönyöket bújtam, lepo­roltam agyonhallgatott törvé­nyeket, elemeztem, osztottam, szoroztam, helyzetgyakorlatokat végeztem, elképzeltem első ta­lálkozásomat a hivatallal, a hiva­talon belül a virtuális hivatal­nokkal. így született meg eddigi életem fő műve, az államnyelven megírt BEADVÁNY. Az első si­kerélményem az volt, hogy a be­adványomat 2004. március 29-i dátummal a körzeti földhivatal iktatta. Mivel azóta több sikerél­ményben nem volt részem, téte­lesen felsorolnám vonatkozó bá­nataimat és aggályaimat. Az előzőekből már tudjuk, hogy a beadványomat iktatták, így lelkesülten, iktatott beadvá­nyom másodpéldányát lobogtat­va átügettem a kataszteri hiva­talba, s megkértem az ott dolgo­zó osztályvezetőt, hogy a hatá­lyos törvény értelmében adnák ki a vonatkozó birtok- és tulajdo­ni lapokat. Az osztályvezető haj­lott a jó szóra, s kimondta az őszintét, miszerint kettő, de ma­ximum három, vagy négy hónap múlva az állam költségén posta útján megkaphatom a kért ok­mányokat. Ez a türelmi idő egy kicsit kétségessé tette a vállalko­zásom sikerességét, azt viszont mégsem árulhattam el, hogy a földügyek intézésében otthono­san mozgó ismerősöm az alatt az idő alatt, míg mi az osztályve­zetővel egyeztettünk, a szomszé­dos irodában kikérte és kikapta az iratokat. Ezekből az okiratok­ból megtudtam, hogy az is­merősöm földjei milyen úton- módon kerültek az új tulajdonos vagyonába, mint ahogy azt is, hogy adásvételi szerződés, vagy kisajátítási határozat híján a ter­mőföld önző módon, saját elha­tározásából is tulajdonost vált­hat, elegendő, ha a kataszteri hi­vatal illetékese hajlik a bejegy­zésre. Lassan mozduló gépezet Az idő pedig telt és múlt, a be­adványom iktatásától számított 48. napon erőt merítve a nagy- politika történéseiből, tisztelete­met tettem a körzeti földhivatal­ban. Az Úr velem volt, mert az ügyet egy kedves és készséges hivatalnoknő kapta meg, aki kedvesen és készségesen közölte velem, hogy az én beadványom színvonalában magasan veri az országos átlagot, s már mind­össze tíz, esetleg tizenkét új do­kumentumot kell beszereznem ahhoz, hogy az ügyről határoza­tot hozhasson. Az új dokumen­tumok beszerzése új, eddig még meg nem élt izgalmak megélését vetítette előre. Be kellett többek között bizonyítanom azt, hogy az adásvételi szerződéseket az azóta már elhalálozott eredeti tulajdonos a kommunista idők­ben kényszer hatása alatt írta alá. Ennél is bájosabb viszont az a feltétel, miszerint igazolást kell hoznom a földterület jelen­legi használójától arra nézvést, hogy az ingatlan az ő megítélése szerint kiadható-e az eredeti tu­lajdonosnak, vagy nem. Beval­lom, egy kicsit elbizonytalanod­tam. Az elbizonytalanodásom egy hangyányit akkor fokozó­dott, amikor a kedves és készsé­ges, államnyelven beszélő hiva­talnoknő feltette a költői kér­dést: „Egyébként pedig mi len­ne, ha minden kérelemnek ele­get tennénk? Vissza adhatnánk a fél országot...” A felvetés második részével természetesen egyet értettem, mivel balgán ma is azt gondo­lom, hogy, ha törvényellenesen a fél országot vették el, akkor tör­vényesen nagyjából ennek a fél országnak megfelelő területet kellene visszaadni. Parlagi lelkü- letem ellenére a hivatalnoknő eme őszinte kirohanása egy pa­rányit meglepett, mert a mai na­pig abban a tudatban éltem, hogy a hivatalnoknak az a dolga, hogy a törvényeket végrehajtsa, nem pedig az, hogy mindenkori előítéletei alapján minősítse a kérelmezőket. Csak egy pillanatra államosítunk Az adott helyzetben azt hiszem, beláthatja az illetékes miniszter és a törvényt megszavazó képviselő, hogy az elbizonytalanodásom nem alaptalan annak ellenére sem, hogy az imént felsoroltak azt állí­tották, hogy jó, a magyarság szá­mára kedvező törvényt alkottak. Én nem kételkedem a szavaikban, annyit azért megkockáztatnék, hogy nincs földi halandó, aki öne­rejéből ezen törvény alapján a föld- vagyonát vissza tudná szerezni. A szerteágazó kapcsolatokkal rendel­kező jó nevű ügyvédek számára sem egyszerű a feladat megoldása. Mindezek függvényében gyaní­tom, hogy azon őstulajdonosok, akiknek 5-10 ár földjük menne ve­szendőbe, a leves és a hús közötti közismert kapcsolat miatt nem for­dulnak ügyvédhez, ugyanakkor több tízezer 5-10 áras parcella ugyancsak jelentős méretű isme­retlen tulajdonosú földterületté te­rebélyesedik. Az 503/2003-as szá­mú törvényben egyeden biztos pont található, tételesen az, amit Csáky Pál miniszterelnök-helyettes így fogalmazott meg: ”... egy pilla­natra államosítjuk az ismeretien tulajdonosú földeket...” A törvény ugyan leírja, hogy ez a pillanat ma­ximum egy évig tarthat, s ezt kö­vetően a földvagyont át kell adni az önkormányzatok tulajdonába, de az is kézenfekvő, hogy ezt a pilla­natot egy egyszerű többséggel elfo­gadott törvénymódosítással el le­het húzni az idők végtelenségéig. töltse a nyarat jó társaságban, strandfelszereléssel Ha akciós telefont vásárol, vár Önre egy ■ praktikus ajándék: strandfelszeretés (badmintonkészlet, baseballsapka, napozószőnyeg és gumimatrac)* ■ az Orange World szolgáltatás 2 hónapra 50%-os kedvezménnyel** ■ aktiválás 99 Sk ** Az 50%-os kedvezmény a PauSál 60 és magasabb programokra, két egymást követő teljes számlázási időszakban érvényes a belépés (aktiválás) után. A kínálat és az árak megváltoztatása kizárt. A mobiltelefonok és az ajándékok kínálata a készlet kimerüléséig érvényes. Az akció az új ügyfelekre vonatkozik. A telefonok feltüntetett ára csak abban az esetben érvényes, ha aláírja a szerződéséhez csatolt, 24 hónapra vonatkozó akciós függeléket. A telefonok árát és az előfizetés fiiját áfával tüntettük fel. Részletes tájékoztatás a www.orange.sk honlapon és az Orange Slovensko márkaboltokban. 905-ös ügyfélszolgálati vonal: 0905 905 905 IIP 1723

Next

/
Thumbnails
Contents