Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-15 / 137. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 15. Tudomány - hirdetés 19 Jelenlegi ismereteink szerint a soron következő újabb jégkorszak mintegy 15 ezer év múlva köszönt be Földünk voltaképpen hideg hely Ne becsüljük alá a háziállatok értelmi képességét A birkák szintén mosolyra és kedélyre vágynak Közel 740 ezer évre visszanyúló globális éghajlati sémákat fedett fel a Déli-sarkon fúrt három kilométer hosszú jégmag - számol be a Nature magazin. Ajég elemzése bebizonyítja, hogy bolygónk ez idő alatt nyolc jégkorszakon esett át. RICHÁRD BALÁZS Az elmúlt közel 800 ezer évben Földünket nyolcszor sújtotta jégkorszak, melyeket elég rövid meleg időszakok szakítottak meg, olyanok, mint amit ma is élvezhetünk. Ha ez a séma a jövőre nézve is igaz, akkor a következő jégkorszak 15 ezer év múlva következik be. Az adatok segíthetnek megjósolni az üvegházgázok hatásait az éghajlatúi SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Vüágegyetem története nem nagy robbanással kezdődött, hanem csak csendes morajjal, amely azután harsogásba csapott át, majd fülsüketítő sípolásban folytatódott - állítják vájt fülű amerikai csillagászok. A Virginiai Egyetemen dolgozó Mark Whittle a NASA mikrohullámú térképeiből nyert adatok alapján számítógépes szimuláció segítségével modellezte a kozmikus kakofóniát. Az Ősrobbanáskoncepció feltételezi a háttérsugárzás meglétét. A teóriák szerint a vira, a jégmagban foglyul ejtett gázok előzetes tesztjei azt mutatják, hogy a széndioxid-szint magasabb, mint az elmúlt 440 ezer évben. Senki sem tudja igazán, ez hogyan fogja befolyásolni éghajlatunkat, azonban a kutatók remélik, a múlt ingadozásainak részletes feltérképezése jobb elméletekhez vezet. A tíz ország tudósaiból álló csapat az elmúlt évtized nagy részét azzal töltötte, hogy kinyerjék a gigantikus jégtömböt az Antarktisz keleti fennsíkján található Dome C körzetéből. Az Epica-projektum célja múltunk éghajlati titkainak megfejtése, és ezáltal jobb betekintést nyújtani abba, ami a jövőben ránk várhat. Nem ez az első jégmag-pro- jektum, azonban ez tekint vissza a legmesszebbre az időben. A Dome C 800 ezer évnyi hóesést tartalmaz, lehetővé téve az Epica számára hogy kétszer olyan hosszú éghajlág kezdetét követő 300 ezredik év környékén lényeges változások történtek a kozmoszban. A hőmérséklet a tágulás következtében csökkent, így lehetőség nyílhatott arra, hogy az atommagok protonjai befogják a szabad elektronokat, a sugárzás és az anyag így „elvált“ egymástól. A tágulás következtében a hőmérséklet ma már átlag 2,7 Kelvin, ez maga a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás. Kezdetben úgy vélték, hogy a háttérsugárzásnak egyenletesnek kell lennie, ezt alátámasztották az akkori viszonylag pontatlan mérési technikák is. lati „feljegyzéshez” juthasson hozzá, mint a legközelebbi jégmag riválisaitól. „Úgy véljük, ez a projektum valóban megváltoztatja az éghajlatról kialakult szemléletmódunkat” - nyilatkozott az elemzés társzerzője, Eric W. Wolff, a Brit Antarktisz Felügyelet kutatója. A jégmag minden egyes szelete egy- egy történetet regél el arról a távoli világról, amiből származik. Például a tudósok ki tudják számítani az éghajlat milyenségét a hidrogén atomok különböző típusainak, vagy izotópjainak arányaiból. A deutérium a hidrogén egyik izotópja; ha egy jégmintában sok van belőle, az arra utal, hogy a hőmérséklet melegebb volt, illetve ha kevés, akkor fordítva. A másik fontos dolog, amit a tudósok ki tudnak olvasni a jégből, az a légköri gázok arányla- gos koncentrációja. Ezeket az adatokat a magot pettyező apró buborékokból szerzik meg, melyekben parányi tartósított levegő rejtőzik. „Ez a csodálatos a jégmagokban” - mondta Jerry F. McManus, az amerikai Woods Hole Óceánkutató Intézet professzora. Az Epica folyamatosan elemzi a jégmag légköri gázait, azonban az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a jelenlegi széndioxid-szint rendkívül magas. „Soha nem volt tapasztalható olyan mértékű üvegházhatást okozó gáz felgyülemlése, mint napjainkban” - mondta Dr. Wolff. Az elmúlt 800 ezer évben a Föld összesViszont ha a galaxisok kezdeményei már a háttérsugárzás előtt is megtalálhatók voltak, szükségszerűen kellett lenniük eltéréseknek. Hidegebb és melegebb területeknek kellett váltakozniuk a kozmoszban az anyag sűrűségváltozásainak megfelelően. 1992-ben a NASA háttérsugárzás-vizsgáló műholdja apró, de egyértelmű eltéréseket talált a Világegyetem hőmérsékletében. Ezzel sikerült bizonyítani az Ősrobbanás tényét, illetve alátámasztani a sötét anyag koncepciót, és megteremteni a mostani kutatások alapját. A megfigyelt ségében elég hideg hely volt. A meleg időszakok minden 100 ezer évben érkeztek és általában rövid életűek voltak. Az elmúlt 400 ezer évben a meleg időszakok körülbelül 10 ezer évig tartottak, melyeknek éghajlata a maihoz hasonló volt. Korábban hűvösebbek voltak ezek az időszakok és valamivel tovább is tartottak. Nagyjából 10 ezer éve vagyunk az enyhe periódusban, így elvüeg, a séma alapján egy jégkorszak felé tartanánk, azonban mégsem ez a helyzet. A 400 ezer évvel ezelőtti meleg turnus nagyon hasonlított a mostanihoz, mivel a Föld pályájának alakja ugyanaz volt, mint most. Akkor ez a kellemes időszak 28 ezer évig tartott, így valószínűleg a mostam sem lesz sokkal rövidebb. „Nem fenyeget a következő jégkorszak, mi több, a globális felmelegedés még valószínűtlenebbé teszi bekövetkezését” - mondta Dr. Wolff. Az üvegházhatást okozó gázok a múlt globális hőmérsékletre gyakorolt hatásának megismerésével a tudósok képesek lehetnek megjósolni az emberiség lelkes széndioxid-okádásá- nak következményeit. „Hatalmas viták zajlanak arról, hogy vajon az ember változtatta-e meg az éghajlatot” - tette hozzá McManus professzor. „Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy az ember megváltoztatta a légkört, az üvegházhatást okozó gázok megnövekedett szintje geológiailag hihetetlen.” frekvencia-spektrum jóval a hallható hangtartománynál mélyebben helyezkedik el, mintegy 50 oktávval a közép,,A“ hang alatt. A spektrum értékeit felszorozva azonban hallhatóvá válik az Univerzum „felsírása“ számunkra is. Whittle mérései alapján a hangintenzitás körülbelül 110 decibel lehetett, hasonló, mint amit egy rock-koncer- ten tapasztalhatunk. Először volt a nagy csend, nyitány gyanánt következett a mély moraj, ami lassacskán átváltott a főtétel hangrobajába, végül a záróakkordok hangról hangra halkultak el. (FN) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Több vizsgálat is megerősítette, hogy a juhok nem csupán különböző emberi és birkaarcokat képesek megkülönböztetni, hanem azok arckifejezését is érzékelik, és reagálnak rá. A Cambridge Egyetem kutatói felismerték, hogy a birkák előnyben részesítik a mosolygó vagy nyugodt emberi arcot a dühös vagy zaklatott ábrázattal szemben. Dr. Keith Kendrick és munkatársai évek óta tanulmányozzák a juhok viselkedését, és gyakran műiden várakozásukat felülmúló eredményeket kapnak. Három évvel ezelőtt végzett vizsgálatukban például a birkáknak 25 pár képet mutattak, mindegyik egy-egy birka „arcát” ábrázolta. Páronként az egyik kép kiválasztásáért ennivalót kaptak jutalmul a „vizsgálati alanyok”. Miután mintegy harmincszor bemutatták az összes képet, a birkák nyolcvan százalékos biztonsággal felismerték mind az ötven fotót. A következő hat hétben további 500 alkalommal megmutatták a birkáknak a képeket. Ezek után a birkák már profilból is képesek voltak felisÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szakemberek már korábban felfigyeltek arra, hogy a szívinfarktus és az agyvérzés többnyire a kora reggeli órákban következik be. Egy nemrég végzett amerikai kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy e napszakban lanyhul a vérerek falát bélelő sejtek működése, és ez a felelős az esetek halmozódásáért. A Virend Sommers vezette kutató- csoport 30 nemdohányzó önkéntesnél - lefekvés előtt, és reggel 6 és délelőtt 11 órakor - vizsgálta a vérerek tágulása, rugalmassága és az erek falát alkotó hámsejtek, az ún. endothélsejtek működése közti összefüggést. A kutatók megállapították, hogy kora reggel az endothélium funkciója a többi merni az eredeti képeken látható fajtársaikat, holott ebből a perspektívából korábban nem láthatták azokat. Az arcok felismerésének képessége csak 600-800 nap elteltével kezdett halványulni. Legutóbbi vizsgálatában dr. Kendrick abból indult ki, hogy amennyiben a birkák képesek megkülönböztetni olyan arcokat, amelyek csupán öt százalékban térnek el egymástól, akkor talán a sokkal határozottabban eltérő érzelmi állapotokat is el tudják különíteni. A kutatók két ajtót állítottak a birkák elé. Az egyiken egy mosolygó ember vagy boldog birka fényképe volt, míg a másikon dühös emberé vagy zaklatott birkáé. A juhok döntő többsége azt az ajtót választotta, amelyiken mosolygó ember vagy frissen jóllakott, elégedett birka képe volt. A kutatók szerint a birkák érzelmi élete gazdagabbnak bizonyult, mint azt korában gondolták volna. Ha a háziállatok értelembeli képességeit illetően legrosszabb helyen álló birkák ilyen teljesítményre képesek, a többi háztájival talán még átütőbb eredmények várhatók. (NG) napszakhoz képest kb. 40%-kal visszaesik, majd a délelőtt folyamán fokozatosan ismét normalizálódik. Az endothélsejteknél kora reggel tapasztalt „takarékos” működés a szervezet egészére jellemző. E változás önmagában nem jelent veszélyt, azonban az alapbetegségben szenvedő személyeknél rizikótényező. Az egyenletes véráramlást és vérnyomást a vérerek összehúzódása és elernyedése révén igyekszik fenntartani szervezetünk. A szakemberek régóta tisztában vannak azzal, hogy ebben nagy szerep jut az endothél sejteknek. Éppen ezért a működésben kora reggel tapasztalt „zavar” magyarázatot adhat arra, hogy miért pont ebben a napszakban halmozódik a szívinfarktusok száma. (O-O) A jégkorszak végének rejtélye A tudósok hosszú ideje próbálják megérteni, hogyan képes a Föld éghajlata gyors váltásokat véghezvinni a hideg és a meleg állapotok között. A rejtély az óceánok szén-geokémiájának gyors változásának eredete körül összpontosul, ami pontosan az utolsó jégkorszak végén zajlott le a napjainktól számított 16000 és 20000 év között. A parányi megkövesedett tengeri kagylókban elraktározódott szénen alapuló elemzésekből arra következtetnek, hogy a kémiai változás az óceán körfogásában bekövetkezett drámai változások okán jött létre. Kialakították az események idővonalát, amely kapcsolható azokhoz a változásokhoz, amiket az óceánok, az Antarktisz jégmagva és a kontinensek esetében jegyeztek fel. (rb) Magyarázatot találtak a kora reggeli infarktusokra Lustálkodó érbélelő sejtek A Világegyetem története nem nagy robbanással kezdődött, hanem csak egyre erősödő csendes morajjal Egy rockbanda hangerejével dübörgőit az Univerzum Nokia 3200 1 490,Pauáál 60 -1000 vagy SMS 500 és 2000 Beépített kamerával Samsung SGH-X450 1 990,Pauáál 60-1000 vagy SMS 500 és 2000 Nokia 661 Oi 2 490,Pauáál 60 - 1000 vagy SMS 500 és 2000 Beépített kamerával Sony Ericsson T610 3 990,Pauáál 60-1000 vagy SMS 500 és 2000 Beépített kamerával Panasonic X70 9 490,Pauáál 60 - Pauáál 80 my vagy SMS 500 és 2000 8 490,Pauáál 120-1000 Beépített kamerával Nokia 6230 9 990,Pauáál 60 - Pauáál 80 my vagy SMS 500 és 2000 8 990,Pauáál 120-1000 Beépített kamerával Samsung SGH-E700 9 990,Pauáál 60 - Pauáál 80 my vagy SMS 500 és 2000 8 990,Pauáál 120-1000 Beépített kamerával nyári kínálat Pauáál 30 maxi programhoz Siemens C60 V Sony Ericsson T230 490,* A Pauáál 30 maxi programhoz kínált akciós telefonok egyikének megvásárlása esetén az ügyfél a strandkészletből csak a gumimatracra jogosult orange"
