Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-15 / 137. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 15. RÖVIDEN Szaúdi ulémák nyilatkozata Rijád. Élesen elítélték a legfőbb szaúdi iszlám vallási vezetők, az ulémák a nyugatiak ellen elkövetett és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat által vállalt merényleteket. A tegnap nyilvánosságra hozott közleményben a hat főpap hangsúlyozza: a muzulmán vallás védi az iszlám országba érkezett idegeneket, és a Korán, valamint a Mohamed hagyományait őrző Szunna megtilt minden támadást ellenük, függedenül attól, hogy muzulmán vallásúak-e vagy sem. A múlt szombaton egy amerikait lelőttek, egy másikat pedig elraboltak Rijádban. Mindkét akciót az al-Kaida vállalta, amely azzal fenyegetőzik, hogy megtisztítja az Arab-félszigetet a hitetlenektől. (MTI) Pakisztáni hadművelet Iszlámábád. Hetvenkét ember, köztük a biztonsági erők tizenhét tagja vesztette életét a vasárnap este befejeződött nagyszabású hadműveletben. Ezt a pakisztáni hadsereg folytatta az ország északnyugati részén feltételezett terroristák és helyi támogatóik felszámolására. A hadsereg szóvivője tegnap elmondta, az akciót azután indították el, hogy külföldi szélsőségesek a múlt szerdán megölték a pakisztáni fegyveres erők 15 tagját a fővárostól, Iszlámábádtól 350 kilométerre nyugatra fekvő Sakai város közelében. A pakisztáni hadsereg tüzérség bevetésével, helikopterek és vadászgépek támogatásával öt napon át támadta az al-Kaida feltételezett tagjainak és helyi segítőiknek rejtekhelyeit. A harcokban 55 szélsőségest megöltek. (MTI) Ariel Saront felmentették Jeruzsálem. Az izraeli főügyész úgy döntött, hogy nem emel vádat Ariel Sáron kormányfő ellen korrupció miatt. Az izraeli hatóságok egyelőre nem kommentálták a sajtóértesülést, amely szerint Mena- hem Mazuz főügyész bizonyíték hiányában lezárta az ü- gyet. Mazuz várhatóan a héten közli hivatalosan döntését. Egy tel-avivi üzletember, David Appel évekkel ezelőtt állítólag 3 millió dollárt fizetett Sáron fiának azzal a céllal, hogy befolyásolja apját, az akkori külügyminisztert görögországi beruházási terveinek megvalósításában. Az ingadanügylet nem valósult meg, Sáron és fia tagadta a vádakat. (MTI) A Sáron elleni vádemelést korábban ugyanez a főügyészjavasolta (Képarchívum) A színfalak mögötti egyezkedés időszaka következik az EP-ben - aggasztó fejlemény az euroszkeptikus és a szélsőjobb erők előretörése Sárga lapot kaptak Európa kormányai A 732 tagú Európai Parlament frakcióinak várható alakulása 269 Mandátumok száma 'O *C Brüsszel. Minden korábbinál nagyobb választói távolmaradás és a kormányok megbüntetésének szándéka. Ez a két tendenciajellemezte a vasárnap zárult, négynapos európai parlamenti választássorozatot az Európai Unió 25 országában. ÖSSZEFOGLALÓ Aggasztónak tartja az Európai Bizottság, hogy az újonnan csatla- kozott uniós tagországokban alacsony volt a részvétel a választáson- jelentette ki tegnap az „európai kormány” szóvivője. „Probléma volt a szavazók részvételével a nemrégiben csadakozott országokban, Ciprus és Málta, valamint két másik ország, Litvánia és Lettország kivételével, ahol a helyzetet még elfogadhatónak mondhatjuk”- közölte Reijo Kemppinen szóvivő. Ami a 15 régi tagállamot illeti, „a részvételi arány stabil maradt. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke brüsszeli sajtóértekezletén riasztónak nevezte az EU-ellenes és szélsőjobboldali pártok jó eredményét, bár hozzátette, hogy a parlament képviselőinek 85-90 százaléka azért az integrációpárti erőkből kerül ki. A voksoláson Cox szerint a 338 millió EU-választópolgárból csak mintegy 150 millió, vagyis 44,2 százalék vett részt: ez az európai parlamenti választások történetében mért legalacsonyabb adat. A választások másik jellemzője, a kormányzatok megbüntetésének szándéka is kiolvasható az adatokból. Néhány kivételtől eltekintve (üyen Luxemburg vagy éppen - nagyon alacsony részvétel mellett - Szlovákia), mindenütt visszaestek azok a pártok, amelyek már néhány éve hatalmon vannak. (Kivételnek számít Spanyolország és Görögország is, hiszen itt a kormánypártok győzni tudtak - de ezek a pártok csak néhány hónapja kerültek hatalomra.) A szavazókat nem befolyásolta, hogy a kormánypárt milyen politikai hovatartozásé: van közöttük konzervatív (az olasz Forza Italia, vagy a francia UMP) ugyanúgy, mint baloldali (a német SPD, a brit Munkáspárt, vagy éppen a Cseh Szociáldemokrata Párt.) A magyarországi eredmények is az általános tendenciát követik. Az EU alkotmányos szerződéséről tárgyaló kormányközi konferencia (IGC) tegnapi, külügyminiszteri fordulójának részvevői is csalódottságuknak adtak hangot az alacsony részvétel miatt. Több külügyminiszter is sajnálkozva ismerte el kormányának vereségét, volt olyan, aki egyenesen katasztrófáról beszélt, mint a holland diplomácia vezetője. Bár a mind a 25 tagországra kiterjedő végeredményekre még várni kell, a Cox által ismertetett előrejelzés szerint a 732 tagú Európai Parlamentben a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (ÉPP) frakciója marad a legnagyobb, 269 mandátummal. A második helyre az Európai Szocialisták Pártja került 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja áll majd 63 képviselővel, majd a Zöldek következnek 42 mandátummal. Az Egységes Európai Baloldal/Eszaki Zöld Baloldal képviselőcsoponja 36 mandátummal, az Unió a Nemzetek Európájáért 26 mandátummal, a Demokráciák és a Sokszínűség Európájának képviselőcsoportja 20 mandátummal rendelkezik majd, míg 77 képviselőnél egyelőre nem egyértelmű, hogy milyen frakciót választ. Ez utóbbira július 20-ig, az új Európai Parlament első üléséig van lehetőség, s addig folyamatos színfalak mögötti alkudozás várható a képviselők, illetve frakciók között. Részben azért, mert a frakcióknál még jelentős változások történhetnek: a franciaországi választásokon nagyon jól szerepelt, centrista UDF vezetője, Francois Bayrou például jelezte, hogy képviselőik valószínűleg kilépnek majd az EPP-ből, s másokkal együtt egy nagy centrista erőt akarnak létrehozni az Európai Parlamentben. Másrészt pedig, mert egyelőre nem világos, milyen koalíciójöhet létre a különböző parlamenti erők között. A legutóbbi, 1999-ben megválasztott Európai Parlamentben a konzervatívok a liberálisokkal kötöttek egyezséget, így lehetett a mandátum első felében néppárti, a másodikban pedig liberális politikus a testület elnöke. Korábban viszont néppárti-szocialista együttműködés volt, s most egyes hírek szerint a liberálisok, a szocialisták, valamint az EPP-t esetleg elhagyó képviselők próbálnak majd valamiféle megállapodásra jutni. De az sem lehetetlen, hogy újra konzervatív-szocialista nagykoalíció köttetik. Távirati stílusban a legérdekesebbnek számító eredményekről. Magyarországon 38,4 százalékos részvétel mellett az ellenzéki Fidesz nyerte a választásokat, 12 képviselőt küldhet az EP-be. Az MSZP 9, az SDSZ 2 az MDF pedig 1 mandátumhoz jutott. Csehországban az ellenzéki polgári demokraták és a kommunisták sikerét hozták a választások (9 illetve 6 mandátum), a kormányzó szociáldemokraták katasztrofálisan leszerepeltek, csak az ötödik helyen végeztek, mindössze 2 mandátumhoz jutottak. A részvétel 28,3 százalékos volt. Lengyelországban a részvétel alig haladta meg a 20 százalékot, itt is az ellenzéki pártok nyertek, a kormányzó baloldal leszerepelt. Előretörtek az euroszkeptikus, kifejezetten unióellenes erők. Litvániában csak az egyik kormánypárt érte el az 5 százalékos küszöböt, így a kormánykoalíciónak mindössze 2 képviselője lesz. Lettországban a nacionalista pártok előretörését hozta az EP- választás. Az ellenzékiek 9-ből 6 képviselőt küldhetnek majd az EP-be. Észtországban elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki szociáldemokraták, a három kormánypártból mindössze egy tudott mandátumot szerezni. Nagy-Britanniában is az ellenzék győzött: a kormányzó Munkáspárt 22 mandátumot szerzett, a konzervatív toryk viszont 25-öt. Az EU- ellenes Függetlenségi Párt megnégyszerezte az 1999-es választáson elért eredményét. Németországban a kormányzó szociáldemokraták történelmi vereséget szenvedtek, az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU/CSU) 45 százalékot kaptak. Schröder kancellár azt mondta, nem változtat kormánya politikáján. Franciaországban az ellenzéki szocialisták legyőzték Jacques Chirac államfő Népi Mozgalom Unióját (UMP). A baloldal máris Raffarin kormányfő menesztését kérte az államfőtől. Olaszországban is alulmaradt Berlusconi kormányfő pártja. A kormánykoalíció többi pártjának eredménye valamelyest kompenzálja a vereséget. Spanyolországban márciusban még öt százalék előnnyel győztek a szocialisták a parlamenti választásokon, most már csak két százalékot sikerült ráverniük az ellenzéki néppártra. Ausztriában a legtöbb szavazatot (33,4 százalékot) az ellenzéki szociáldemokraták kapták, de a legnagyobb kormánypárt, az ÖVP is csak egy hajszállal maradt le tőlük. Dániában a legtöbb mandátumot a szociáldemokraták szerezték. A liberális kormánypártok együtt szereztek annyi mandátumot, mint ők. Cipruson a sziget megosztói nyertek, az újraegyesítést ellenző kormánypártok együtt megszerezték a szavazatok közel felét. Írországban a jobboldali kormánypárt győzött. Egy mandátumot az IRA pártja, a Sinn Fém is szerzett. (MTI, ORIGO, TASR) Konszenzushoz közeli állapot a kormányközi konferencián Luxembourg. Az EU-tagálla- mok közel kerültek a konszenzushoz az alkotmányos szerződésről dönteni hivatott kormányközi konferencián (IGC) tárgyalt szinte minden kérdésben. Kivételt képeznek a legtöbbet vitatott intézményi ügyek; ezekről az állam- és kormányfőknek a hét második felében esedékes csúcson kell majd dönteniük. Az IGC tegnapi külügyminiszteri szintű fordulójának eredménye a körvonalazódó közmegegyezés. A kulcsfontosságú intézményi kérdések közül a külügyminiszterek nem érintették a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer (a minősített többség) meghatározásának ügyét. Ez az IGC csúcsszintű fordulóján kerül napirendre, az Európai Bizottság majdani létszámának és ösz- szetételének, illetve az Európai Parlament létszámának a problémájával együtt. Új elemként jelent meg a tegnapi vitában, hogy a lengyel küldöttség felvetette: az alkotmány pream- bulumában valamilyen formában Istenre vonatkozó utalásnak is meg kellene jelennie. A kezdeményezés némileg váratlan volt, mert az utóbbi időben már csak arról folytak viták, történjen-e említés a szövegben a kereszténységről mint az európai kultúra és civilizáció egyik gyökeréről, de még ez a javaslat is erős ellenállásba ütközik több tagállam részéről. (MTI) Öngyilkos merénylő robbantott Bagdadban - már tavaly jelentették a kínzásokat Külföldi áldozatok Irakban Nikolics elszigeteltségbe taszítaná Szerbiát Kaszáék Tadics mellett MTI-JELENTÉS MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Öt külföldi is életét vesztette a tegnap reggel Bagdadban elkövetett öngyilkos merényletben - jelentette be Ijád Allávi iraki miniszterelnök. A politikus bagdadi sajtóértekezletén elmondta, hogy három másik külföldi súlyosan megsérült. Az áldozatul esett külföldiek energetikai szakemberek voltak, az amerikai vezetésű koalíciós hatóság alvállalkozóiként tevékenykedtek. Valamennyien abban a három terepjáró gépkocsiban ültek, amelyek közé behajtott az öngyilkos merénylő, majd működésbe hozta a járművébe rejtett robbanószerkezetet. Allávi nem fedte fel a külföldiek állampolgárságát. Adnán Ab- der-Rahmán, az iraki belügyminisztérium ezredese viszont úgy nyilatkozott, hogy az áldozatok franciák voltak. Az iraki kormányfő elítélte, gyáva támadásnak minősítette a merényletet, és ígéretet tett arra, hogy az elkövetőket a lehető leghamarabb az igazságszolgáltatás kezére juttatják. Azzal vádolta Abu Muszab az-Zarkávi jor- dániai származású terroristavezért, hogy meg akarja zavarni az iraki szuverenitás június végére tervezett helyreállításának folyamatát. A merénylet az iraki főváros üzleti negyedében, a Tahrír téren történt a reggeli csúcsforgalomban. Az áldozatok számáról különböző adatok láttak napvilágot, az újabb közlések mindazonáltal 13 halottról szólnak, s közéjük tartozik az öt külföldi is. Aknavetős támadás következtében könnyebben megsérült két brit katona tegnap az Irak déli részén fekvő Bászra közelében, egy közös új-zélandi-brit támaszponton. Geoff Hoon brit védelmi miniszter egyébként éppen tegnap tett meglepetésszerű látogatást Bászrában, ahol az iraki brit erők főhadiszállása van. Az amerikai egységek nagy erővel kutatnak az észak-iraki Mo- szulban Szaddám Húszéin megbuktatott elnök egyik helyettese után. Lezárták azt a városnegyedet is, amelyben Izzat Ibrahim ad-Dúri családja lakik. Már hónapokkal az iraki kínzásokkal kapcsolatos botrány kipattanása előtt felhívták a figyelmet az amerikai hadsereg belső jelentéseiben az iraki Abu Graib börtönben kihallgatásokat végző egyes amerikai katonák visszaéléseire - jelentette tegnap a The New York Times. A lap szerint néhány katona már 2003 novemberében jelezte a kínzásokat a katonai ügyészség és más felsőbb katonai hatóságok számára készített heti, rutinjellegű jelentésekben. Legalább 22 bántal- mazási esetről van szó e dokumentumokban, köztük öt iraki tábornok megveréséről. A hírhedt bagdadi Abu Graib börtönből tegnap ismét több száz foglyot engedtek szabadon az amerikaiak. Belgrád. Az egész szerbiai demokratikus közvélemény támogatását kérte az elnökválasztás második fordulójában Borisz Tadics, a Demokrata Párt (DS) elnöke. Figyelmeztetett: a radikális jelölt végső győzelmének katasztrofális következményei lennének Szerbiára nézve. „Ez nem a diadalittas beszédek ideje, hanem olyan pillanat, amely megkívánja az ország teljes demokratikus potenciáljának mozgósítását.” Tadics szerint a radikálisok népszerűségének újbóli növekedése ismét elszigeteltségbe taszítaná az országot. A vasárnapi elnökválasztást Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt elnökhelyettese nyerte a szavazatok 30,1 százalékával, míg Tadics lett a második továbbjutó a voksok 27,3 százalékával. Bogoljub Karies, a BK vállalatbirodalom elnöke a voksok 19,3 százalékával lett a harmadik, míg a kormánykoalíció jelöltje, Drágán Marsicsanin mindössze 13,3 százalékot kapott. így a két hét múlva esedékes 2. fordulóba Nikolics és Tadics jutott tovább. A radikális vezérnek, Niko- licsnak viszont meggyőződése, hogy ismét legyőzi Tadicsot, mert „aki most nem tudott győzni, az két hét múlva sem lesz rá képes”. Kasza József, a VMSZ elnöke szerint reménykeltő a DS elnökének jó eredménye. „Tadics szereplése reményt ad arra, hogy az ország nem csukja be maga mögött az ajtót, nem a középkort, hanem az európai utat fogja választani. Jó hír, hogy egyre több szerbiai polgár gondolkodik így” - mondta Kasza. Szerinte Tadicsnak komoly esélye van Nikolics legyőzésére, és a VMSZ mindent megtesz ennek érdekében. Kasza külön örül Marsicsanin rossz szereplésének, mert ez szerinte tükrözi a hatalmi koalíció száznapos munkájának lesújtó eredményeit.
