Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-12 / 135. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZŐ 2004. JÚNIUS 12. RÖVIDEN Súlyos harcok a határtérségben Iszlámábád. A pakisztáni hadsereg tegnap közzétett legújabb mérlege szerint 53 halottja volt a hét folyamán a hadsereg és az al-Kaida nemzetközi terroristaszervezethez közel álló külföldi iszlám harcosok közötti összecsapásoknak. Ezek a pakisztáni-afgán határ közelében fekvő törzsi területen robbantak ki. Az áldozatok között 35 külföldi szélsőséges, 15 pakisz- " táni katona és három civil volt. A közlemény szerint az idegen elemek szerdán támadtak rá a hadsereg egységeire Vana, Dél-Vazirisztán legnagyobb városa közelében. A szélsőséges fegyveresek falusi házakat foglaltak el, és élő pajzsnak használták az ottani nőket és a gyermekeket. Feltételezések szerint a pakisztáni törzsi területeken rejtőzik bin Laden, az al-Kai- da vezetője és helyettese, Aj- man az-Zavahiri. (MTI) Maradnak a kínaiak Kabul/Peking. Az afgán rendőrség tegnap elfogott egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt ahhoz a csütörtöki terrorakcióhoz, amelyben 11 kínai civilt öltek meg. A szűkszavú hír szerint az illetőt Tora mohaként azonosították. A kínai külügy elítélte az építőipari munkások legyilko- lását, az afgán alelnök a táli- boknak és szövetségeseiknek tulajdonította a merényletet. A kínai külügyi illetékes arra a kérdésre, hogy a történtek után küld-e Peking munkaerőt, azt felelte, hogy országa nem enged semmiféle terrorista nyomásnak. Utalt Kína és Afganisztán hagyományos baráti kapcsolataira, és kijelentette, hogy Peking továbbra is részt vesz Afganisztán újjáépítésében. (MTI) Újdelhi még nem döntött Washington. India esetleges iraki csapatküldéséről is tárgyalt Washingtonban Colin Powell amerikai és Natvar Szingh indiai külügyminiszter. Az újdelhi kormány még nem döntött arról, csatlakoz- zanak-e indiai csapatok az Irakban amerikai vezetés alatt tevékenykedő nemzetközi koalícióhoz. Powell kifejezte Washington háláját, amiért India támogatta kedden az iraki hatalomátadásra vonatkozó biztonsági tanácsi ENSZ-határozatot. (MTI) Powell minden partnerénél csapatküldést szorgalmaz, hiszen NATO-katonákra a közeljövőben az USA nem számíthat (Képarchívum) A világ számos országának hivatalban lévő és volt állam- és kormányfője jelenlétében vettek tegnap végső búcsút Ronald Reagantól. Szlovákiát Rudolf Schuster államfő képviselte. A koporsót a Capitoliumból ágyútalpon szállították át a washingtoni Nemzeti Katedrálisba, ahol délután tartották a gyászszertartást, amelyen az USA hivatalban lévő elnöke mellett részt vett a még élő négy korábbi amerikai elnök is: Gerald Ford, Jimmy Carter, George H. W. Bush és Bili Clinton. A 93 éves korában elhunyt Regan az USA 40. elnöke volt. Tisztelői szerint Reagan megnyerte Amerikának a hidegháborút, ő alapozta meg a kommunista világrendszer szétesését. Az első képen: az elnöki házaspár lerója kegyeletét a koporsónál. A második képen: Nancy Reagant Mihail Gorbacsov vigasztalja. (Reuters-felvételek) A francia elnök keményen támadta, az orosz elnök viszont megvédte Busht Nem ad a NATO katonát Savannah/Moszkva. Chirac bekeményített: szerinte az iraki háború szükségtelen volt, a NATO-nak pedig semmi dolga a térségben: Bush nem is számít arra, hogy a NATO csapatokat ajánl fel az iraki stabilizáláshoz, viszont segítséget vár a szövetségtől az iraki katonák kiképzésében. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Jacques Chirac francia elnök szerint az egyeden esélyt az adhatja, ha az irakiak meggyőződnek arról, hogy visszakapták teljes szuverenitásukat, függetíenségüket, és ők irányítják sorsuk alakulását. „Ez az a keskeny ösvény, amely lehetővé teszi, hogy kikecmeregjünk a jelenlegi drámai helyzetből” - mondta a világ hét legfejlettebb gazdaságú országa, az USA, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, valamint Oroszország (G8) Sea Island-i háromnapos csúcstalálkozója után. „Teljesen eltérő nézetet vallottunk az iraki háborúról. Ez így van. Sajnáltam, hogy ezt a háborút elindították, mivel úgy vélem, hogy nem volt sem szükséges, sem hasznos, viszont rendkívül drága volt a szó valamennyi értelmében. Véleményem nem változott” - mondta Chirac. A NATO amerikai részről szorgalmazott iraki szerepvállalásáról úgy vélte, hogy a szövetség beavatkozása nagy kockázatokkal járna., A NATO mindenféle beavatkozása ebben a térségben nagy veszélyeket hordozna magában, beleértve a keresztény Nyugat és a muzulmán Kelet összecsapásának a kockázatát. Világosan megmondtuk, hogy nem tudunk elfogadni üyen küldetést a NATO számára” - szögezte le Chirac. Az iraki hadsereg kiképzésének segítésével kapcsolatos másik amerikai elvárásról úgy nyilatkozott, hogy először szeretné látni a részleteket. „Egyelőre nincsenek konkrét javaslatok, így nem tudok hozzá megjegyzést fűzni“ - mondta. George Bush amerikai elnök a csúcsértekezlet után, ugyancsak a georgiai Savannah városában a maga részéről úgy nyilatkozott: tulajdonképpen nem is számít arra, hogy a NATO „több katonát” ajánljon fel. „Ez irreális elvárás lenne, senki sem javasolja ezt. Amit mi javaslunk, az az, hogy a NATO esetleg segíthetne az iraki biztonsági erők kiképzésében” - mondta Bush. Ugyanakkor megemlítette, hogy az ideiglenes iraki kormány a NATO-hoz fordulhat majd kéréssel a szuverenitás június 30-i helyreállítása után. Gerhard Schröder német kancellár úgy nyilatkozott, hogy Németország és Franciaország ugyanúgy látja a NATO eseüeges iraki bevetésének a kérdését. Schröder felvetette, hogy a nyolcak csoportjába kilencedik tagként a jövőben be kellene vonni Kínát. „Azt hiszem, ez teljesen nyilvánvaló mind politikai, mind gazdasági szempontból” - mondta a kancellár. Tegnapi orosz médiajelentések szerint Vlagyimir Putyin védelmébe vette amerikai kollégáját iraki politikájának ellenzéki bírálóival szemben. „Bush politikai ellenfeleinek nincs erkölcsi alapjuk támadni őt Irak ügyében, mert saját kormányzásuk idején ugyanezt tették” - emlékeztetett az orosz elnök a G8-csúcs után arra, hogy NATO-gé- pek ENSZ-felhatalmazás nélkül bombázták Jugoszláviát, amit Bush előde, Bili Clinton engedélyezett. Moszkva az 1999-es jugoszláviai beavatkozást éppúgy ellenezte, mint a Szaddám-diktatúrát megdöntő amerikai intervenciót. Bush- sal azonban baráti viszonyt alakított ki Putyin. A VMSZ támogatja a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács megalakítását Hárommillió ember képviselete MTI-HÍR Belgrád. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) támogatja a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács (KMMNT) létrehozását. Ez előmozdíthatja egy új, egységes magyar nemzetstratégia lddolgo- zását, mivel az elmúlt évtizedben alkalmazott stratégia a világpolitikai változások miatt jelentős módosításokat igényel. A VMSZ jelentősnek tartja a május 29-i szegedi tanácskozás kezdeményezését, azt, hogy a határon túli magyarság egységes szervezet életre hívásával érvényesítse jogait - áll Kasza József pártelnök nyűt levelében. A legnagyobb délvidéki magyar párt úgy látja, hogy a kezdeményezés csak akkor lehet teljes és hiteles, ha abban minden jelentős határon túli magyar szervezet képviselteti magát. A VMSZ leszögezi, hogy csak olyan szervezetben hajlandó részt venni, amely maga mögött tudhatja a határon túli magyarság többségének politikai akaratát, és markánsan tükrözi annak elvárásait. A VMSZ támogatja a kezdeményezők autonómiaelképzeléseit, de úgy véli, hogy egy olyan jelentős szervezet, amely hárommillió ember sorsát hivatott felvállalni, nem korlátozhatja tevékenységét csupán az autonómiatörekvések kérdéskörére. Hatékony diplomáciát kell kialakítania, s ezáltal felhívnia a világ közvéleményének figyelmét a magyar nemzeti közösségeket ért és érő hátrányos megkülönböztetésre. Az európai nemzetközi fórumokon ismertetnie kell a magyarság sérelmére elkövetett atrocitásokat, megfélemlítést, e területek tudatos etnikai arányainak megváltoztatását, a magyarság kiszorulását és kiszorítását az állami és közintézményekből. Tekintve, hogy a magyarországi politikai elit és a határon túli magyar szervezetek véleménye sokszor eltérő, a KMMNT-nek fel kell vállalnia a határon túli magyarság érdekeinek következetes érdekképviseletét az anyaországban is. Ez alatt értendő, hogy szorgalmazni kell a magyar állampolgárság megadását a határon túli magyaroknak - áll Kasza József levelében. A kormányzó Munkáspárt történelmi veresége Hárompártivá válik a brit belpolitika? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Soha nem szerepelt még üyen rosszul Tony Blair pártja a helyi választásokon: a kormányzó Munkáspárt csak a harmadik lett. Az angol-walesi részleges hely- hatósági választásokon leadott szavazatok hozzávetőleg kétharmadának összeszámlálása után, a Munkáspárt súlyos térvesztése, és az ellenzéki konzervatívok, de még inkább az iraki háborút élesen ellenző liberális demokraták előretörése rajzolódott ki. A Labourre mért egyik legsúlyosabb választói csapás az volt, hogy a kormánypárt - 30 évi biztos irányítás után - elvesztette Newcastle-t, egyik legnagyobb észak-angliai városi bázisát, mégpedig a Liberális Demokrata Párt javára. A Munkáspárt emellett olyan nagyvárosok tanácsaiban is elvesztette a többséget, mint Oxford, Ipswich és Hastings, és vereséget szenvedett a walesi Swansea- ban is. Charles Kennedy, a liberális demokraták - a harmadik legnagyobb parlamenti erő - vezére és miniszterelnök-jelöltje Newcastle elnyeréséről tegnap délután azt mondta, hogy a választók „félreérthetetlen jelzést” küldtek a Munkáspártnak. Szerinte a helyhatósági választásokkal az eddig a Labour és a konzervatívok meghatározta brit belpolitika „hárompártivá vált... és a sajtó is jól teszi, ha erre a tényre ráébred”. Liam Fox, a Konzervatív Párt elnöke azt mondta, hogy kormányon lévő párt „a választások történetében” még nem ért el olyan rossz helyhatósági eredményeket, mint most a Munkáspárt. Elismerte ugyanakkor: „képtelenség lenne” ebből azt a következtetést levonni, hogy a toryk garantáltan megnyerik a következő parlamenti választást. A BBC által a részeredményekből képzett, országos kive- títésű eredményjóslat szerint a Munkáspártra a helyhatósági vok- sok 26 százaléka jutott. A Labour ezzel az eredménnyel még az örök harmadik liberális demokraták mögött is lemarad, ez utóbbiaknak az első becslés ugyanis 30 százalékot adott. A toryk - ha a részeredmények mérvadónak bizonyulnak - 38 százalékot tudhatnak magukénak. A brit demokrácia történetében kormánypárt hely- hatósági választásokon még nem szorult a harmadik helyre. Londoni hírmagyarázók szerint a Munkáspárt visszaesése újjáélesztheti a párton belüli vitát Tony Blair kormányfő politikai jövőjéről. John Prescott miniszterelnök-helyettes tegnap a BBC rádióban elismerte, hogy a Labour az iraki háború közvéleménybeli hatásait szenvedte meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jövőre esedékes parlamenti választásokat nem Irak, hanem a közszolgáltatások áüapota fogja meghatározni, és a választók kedvelik az e kérdésben folytatott munkáspárti politikát. Augusztus 8-án lennének az idő előtti választások Másodszor is Belka MTI-HÍR Varsó. Aleksander Kwasniewski lengyel államfő tegnap ismételten kinevezte Marek Belkát miniszter- elnöknek, és feleskette az új lengyel kormányt. Belka először május 2-án, Leszek Miller volt kormányfő lemondása után kapott miniszterelnöki megbízatást. Minthogy a szejm nem szavazott bizalmat neki, május 14-én kormányával együtt benyújtotta lemondását, amelyet az államfő elfogadott. A szejmnek a második alkotmányos lépésben nem sikerült a kormányalakítás, ezért a kezdeményezés visszaszállt az államfőre. Kwasniewski hangsúlyozta: ha Belka most sem kapja meg a bizalmat, a parlamenti választásokat a bizalmi szavazást követő 45 napon belül meg kell tartani. Ez azt jelenti, hogy Lengyel- országban nagy valószínűséggel augusztus 8-án lennének az előre hozott választások. Kwasniewski megismételte korábbi véleményét, mely szerint Marek Belka kormánya jelenleg a legjobb megoldás Lengyelország számára, és támogatást kért a kabinet számára.
