Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-11 / 134. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 11. RÖVIDEN Egymillió orosz tüntető Moszkva. Szakszervezeti felhívásra közel egymillióan tiltakoztak tegnap Oroszország háromszáz városában a Vlagyimir Putyin elnök által meghirdetett szociális reformok tervei ellen. A fő megszüntetendő kedvezmények a következők: ingyenes utazás, kedvezményes gyógyszervásárlás és szanatóriumhasználat a nyugdíjasok, veteránok, rokkantak különböző kategóriái számára; alacsony, szubvencionált lakbérek. (MTI) Dutroux állítja, nem gyilkolt Árion. Vitatta emberölésben való bűnösségét, de elismerte kislányok elrablását és megerőszakolását az utolsó szó jogán tegnap megszólaló Marc Dutroux, Belgium leggyalázatosabb bűnözője, akinek emberrablás, nemi erőszak és gyilkosság miatt kellett felelnie a bíróság előtt. A 47 éves férfi elmondta, tudatában van annak, hogy tettei elítélésre méltók. Az esküdtek várhatólag a jövő héten döntenek a kelet-belgiumi Arlon- ban arról, hogy bűnös-e Dutroux. (MTI) Legija pere halasztását kérte Belgrád. A per elnapolását kérte tegnap a Zoran Djindjics szerb miniszterelnök elleni merénylet elsőrendű vádlottja, arra hivatkozva, hogy bármit is mond a törvényszék előtt, az befolyásolná a három nap múlva tartandó szerbiai elnökválasztást. Legija hétfőre kérte a per elhalasztását, mondván, „nem kívánja sem segíteni, sem hátráltatni egyik elnökjelöltet sem”. A bírói tanács elnöke ezután berekesztette a tárgyalást azzal, hogy a per hétfőn folytatódik. (MTI) Hétfőn folytatódik a pere (Képarchívum) Támadás Karacsiban Karacsi. Tíz halálos áldozata volt tegnap annak a támadásnak, amelyet ismeretlen fegyveresek hajtottak végre a pakisztáni Karacsiban a város katonai parancsnokának gépkocsikonvoja ellen. A tíz áldozat között hét katona volt, és három rendőr is meghalt, továbbá hárman megsebesültek. Tegnap késő délután közölték, a merénylet a parancsnok, Ahszán Szálim Haját tábornok ellen irányult. A munkahelyére igyekvő parancsnok sértetlenül úszta meg a gépkocsikonvoja elleni támadást. (MTI, Reuters) Jacques Chirac francia államfő szerint nem az Észak-atlanti Szövetség dolga, hogy Irakban beavatkozzon Pénzzel segítik a közel-keleti reformokat A nyolcak sétája a georgiai partok előtt fekvő, milliárdosok üdülőhelyéül szolgáló luxusszigeten (Reuters-felvétel) Sea Island. Anyagilag támogatják a közel-keleti országok demokratizálódásának folyamatát, és akciótervvel igyekeznek megakadályozni a nukleáris fegyverek továbbterjedését a legfejlettebb államok és Oroszország. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ez a G8 Sea Island-i csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatból derül ki. A világ legfejlettebb államai, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Kanada, valamint Oroszország (G8) Sea Island-i csúcstalálkozójuk második napján, szerdán nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy támogatják a Közel- és a Közép-Keleten, valamint Észak-Afrikában a szabadság, a demokrácia és a jólét előmozdítását. Ezenkívül akciótervet hagytak jóvá a nukleáris fegyverek terjedésének feltartóztatására, és elmarasztalták Észak-Koreát és Iránt atomfegyverkezési ambícióik miatt. A dokumentum elmarad attól a nagyra törő tervtől, amit Washington fél éve meghirdetett, és inkább az európai államok keze nyomát viseli magán. Washington számos demokratizálási elképzelés finanszírozását szorgalmazta, de a térség országai eleve gyanakvással fogadták az amerikaiak kezdeményezését. A kompromisszumos nyilatkozat szerint a térség országainak saját feladata a reformok megvalósítása, azokat nem lehet kívülről rájuk erőltetni. 100 millió dolláros alap Jacques Chirac francia államfő úgy nyilatkozott, hogy megítélése szerint nem a NATO dolga, hogy Irakban beavatkozzon. „Nem hiszem, hogy a NATO küldetéséhez tartozik az iraki beavatkozás” - mondta. Chirac a dokumentum elfogadása után arról beszélt, hogy a szóban forgó államoknak maguknak kell eldönteniük, igénybe ve- szik-e a nyolcak által felkínált támogatást. Ez 100 millió dolláros gazdasági támogatási alap, mikrohitel kisvállalkozóknak, különösen nőknek, program az írás- tudatlanság ellen, 100 ezer tanár kiképzése 2009-ig, valamint rendszeres találkozó a térség és a nyolcak pénzügy- és külügyminiszterei, illetve más tárcák felelősei között. A tanácskozás egy részén részt vett Jordánia, Algéria, Bahrein, Jemen, Törökország, Afganisztán, valamint Irak. A kezdeményezést hűvös tartózkodással fogadó Egyiptom, Marokkó és Szaúd-Ará- bia nem fogadta el a Sea Island-i meghívást. Iratot Gázi Masai Adzsü al-Jáver elnök képviselte, akit a szuverenitás június 30-i helyreállításakor iktatnak be tisztségébe. Bush amerikai elnök Jávert a résztvevőknek bemutatva megjegyezte: „Nem gondoltam volna másfél évvel ezelőtt, hogy a szabad Irak elnöke mellett fogok ülni.” Elmarasztalások A találkozó résztvevői egyéves moratóriumot fogadtak el az urándúsítás és újrafeldolgozás technológiai transzferjére. A találkozón a vendéglátó Egyesült Államok unszolására a nyolcak kemény szavakkal ostorozták Észak-Koreát és Iránt. Felszólították a phenjani kormányt, hogy ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon számolja fel nukleáris programját. A nyilatkozat szerint sajnálatos, hogy Irán húzza-halasztja az együttműködést a Nemzetközi Atomenergiaügynökséggel, és aggasztó, hogy még mindig nem tárta fel teljesen urándúsító programját. A Sea Island-i nyilatkozatban kitértek a közel-keleti konfliktusra is; a dokumentum szerint a reformokkal párhuzamosan támogatni kell a közel-keleti konfliktus „igazságos, kiegyensúlyozott és tartós” rendezését, ami azonban nem lehet kifogás a reformok elmulasztására. Külön fejezetet szenteltek az iraki adósságról. A 120 milliárdra becsült tartozás elengedésének mértékéről nem közöltek számokat. (MTI, o-o, i-x) India és Kína felvételét fontolgatják A G8 csoport vezetői fontolgatják, hogy felveszik a társaság tagjai közé Kínát és Indiát - közölte Silvio Berlusconi. Az olasz kormányfő szerint a világ legfejlettebb ipari országai és Oroszország nem vitathatja meg a világgazdaság jövőjét úgy, hogy a megbeszélésekből kihagyják a világ további két húzóerejét, Kínát és Indiát. Az ügyben döntés azonban nem történt. Irak vezetése felszólította a síitákat, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket Újabb összecsapások Nedzsefben Tizenkilenc ember szenvedett sérüléseket Turistahajó bécsi balesete MTI-HÍR MTI-JELENTÉS Nedzsef. Öt ember életét vesztette iraki rendőrök és síita szélsőséges fegyveresek közötti összecsapásokban az iraki Nedzsefben, annak ellenére, hogy az amerikai erők és a gerillák a múlt héten tűzszünetet kötöttek - közölték tegnap kórházi források. Nedzsef utcái fegyverropogástól hangosak, miközben rendőrségi kisteherautók igyekeznek azokra a helyekre, ahol harcok folynak Muk- tada asz-Szadr radikális síita vallási vezető fegyveres osztagaival. Az összecsapások egyik polgári sebesültje elmesélte, háza kapujában állt, amikor egy lövedék a nyakán eltalálta. Az új iraki átmeneti kormány ígéretet tett arra, hogy keményen leszámol azokkal a csoportokkal, amelyek veszélyt jelentenek az iraki stabilitásra nézve. Ijád Allávi iraki miniszterelnök kijelentette: felszólította a radikális vallási vezetőt és másokat, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket. Amennyiben folytatódnak a harcok, az iraki kormány nagyon komolyan és erőteljesen lép fel velük szemben - tette hozzá. Szadr fegyveres osztagai szerda este támadtak rá egy rendőrőrsre Nedzsef központjában, s a harcok tegnap is folytatódtak. Ez volt az első összeütközés a múlt heti megállapodás óta, amellyel véget kívántak verni az amerikai katonák és a radikális síita vezető fegyveresei közt heteken át zajló véres csatározásoknak. A mostani összecsapásban amerikai katonák nem vettek részt - közölte az iraki rendőrség. Szadr fegyveresei a helyi rendőrökben éppúgy ellenséget lámák, mint az amerikai katonákban, mert „kolla- boránsoknak”, a megszállók kiszolgálóinak tartják őket. Bécs. A Reichsbrücke bécsi Duna-híd egyik pillérének ütközött tegnap egy Budapestre tartó német turistahajó, s a balesetben tizenkilenc ember megsérült. A Bécsnél balesetet szenvedett European Viking Amszterdamból indult, fedélzetén 35 főnyi legénységgel, és végcélja a magyar főváros volt. A baleset időpontjában 135 utas tartózkodott a - három szintjén 75 kabinos - hajón, amelynek balul sikerült bécsi fordulójakor a másodkapitány állt a kormánynál. A hajó azért akart kikötni, mert utasait bécsi városnéző körútra invitálták. A hajóbaleset 19 sérültjét már kórházba szállították, Németországból pedig szakértők indultak az osztrák fővárosba annak kiderítésére, hogy miért ütközött a Reichsbrücke egyik hídpillérének a német turistahajó. Kínaiakat mészároltak le Észak-Afganisztánban Kunduzi terrortámadás Tízezrek tisztelegtek az Egyesült Államok 40. elnökének koporsójánál Ma temetik Ronald Reagant MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Tízezrek szegélyezték szerdán késő délután a washingtoni Constitution sugárutat, amelyen ünnepélyes gyászmenetben a Capitoliumba vitték az elhunyt Ronald Reagan koporsóját. A menet élén egy lovas nélküli lovat vezettek, és a kengyelbe fordítva illesztették be a volt elnök lovaglócsizmáit. A római korból eredő szokás azt jelképezi, hogy a „parancsnok” egy utolsó alkalommal visszatekint, és búcsút int csapatának. Nancy Reagan, a szombaton elhunyt exelnök 82 éves özvegye Kaliforniából a Capitoliumig kísérte a koporsót. A kupolacsarnokban a koporsót a fekete lepellel borított, fenyőfából ácsolt emelvényre helyezték, amely már az 1865-ben meggyilkolt Abraham Lincoln elnök koporsóját is tartotta. Lincoln volt az első elnök, akit a Rotundának nevezett hatalmas kupolacsarnokban ravataloztak fel. A kupolacsarnokban a koporsót az állami élet vezető képviselői fogadták; Dick Cheney alel- nök, a képviselőház, a szenátus és a legfelsőbb bíróság tagjai, valamint a Washingtonban akkreditált diplomaták. Dick Cheney kijelentette beszédében: Reagan elnök merte azt álmodni, hogy Amerikának különleges küldetése van. Reagan elnöktől ma a washingtoni Nemzeti Katedrálisban rendezett gyászszertartáson vesznek végső búcsút. Beszédet mond George Bush is. Jelen lesz számos külföldi politikus és közéleti személyiség. MTI-HÍR Peking. Egy terrortámadásban megöltek tizenegy kínai építőipari munkást tegnap Észak-Afganisztánban. A kínai külügyminisztérium elítélte a brutális terrorcselek- ményt.Körülbelül húsz fegyveres hajnalban behatolt egy útépítési területre Kunduz közelében, és lövöldözni kezdett. A lövöldözésbe rögtön ezután a terület biztonsági őrei is bekapcsolódtak. A helyszínen összesen mintegy száz kínai munkás volt jelen a támadás ideMTI-HÍR Washington. A választók kegyeiben 7 százalékkal vezet a Fehér Ház elhódítására pályázó John Kerry demokrata párti szenátor George Bush amerikai elnökkel szemben. A massachusettsi szenátorra a megkérdezettek 51 százaléka adná a szavazatát, ha most tarján. A külügyi illetékes arra a kérdésre, hogy a történtek után küld-e Kína munkaerőt Afganisztánba, azt felelte, hogy országa nem enged semmiféle terrorista nyomásnak. Utalt Kína és Afganisztán hagyományos baráti kapcsolataira, és kijelentette, hogy Peking továbbra is részt vesz Afganisztán újjáépítésében. Az eset nyomán a külügyminisztériumba kérették Afganisztán pekingi nagykövetét, és felszólították, hogy indítsanak vizsgálatot a támadás körülményeinek tisztázására. tanák a választásokat, míg a hivatalban levő elnökre csak 44 százalékuk voksolna. A felmérésben rézst vevők 55 százaléka nem ért egyet Bush iraki politikájával, az elnök gazdaságpolitikájával pedig a megkérdezettek 54 százaléka elégedetlen. A válaszolók 56 százaléka vélte úgy, hogy Amerikának új irányba kell elmozdulnia. Nancy Reagan búcsúja férjétől (Reuters-felvétel) Az amerikaiak elégedetlenek Bush iraki politikájával Kerry a legnépszerűbb
