Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-10 / 133. szám, csütörtök

2004. június 10., csütörtök 2. évfolyam 23. szám JÓ, HA TUDJUK Bukfenc és diszlexia ISMERTETÉS A csúszó-mászó, később futkározó és labdázó kisgyerek ezek­kel a mozgásokkal nem csupán a testét ügyesíti, hanem az agyát is csiszolja. Az élet első éveiben elsajátított fizikai készségek, ki­hatnak a későbbi szellemi teljesítményre. A tudósok még jó tíz év­vel ezelőtt is egészen másként képzelték el az agy kifejlődését az egyes embereknél. A genetikai örökség meghatározó mivoltából kiindulva feltételezték, hogy mindenki előre beprogramozott agytekervényekkel születik. Ma már sokkal árnyaltabb képünk van mindarról, ami a koponyánkban történik, mivel a nagy fel­bontású számítógépes tomográfok (PET) a sejtek szintjéig képe­sek láttatni az agyi folyamatokat. A mai álláspont szerint egy ki­fejlett agy százmillió idegsejtet tartalmaz. Ezek egymáshoz kap­csolódva hozzák létre azokat a bonyolult funkciót, amiből az em­beri magatartás összeáll. Minden idegsejt több ezer másik ideg­sejthez kapcsolódik, és így érintkezések trilliói keletkeznek. Az idegsejtek közötti hálózat hossza több mint százezer kilométer. Az élet fenntartásához szükséges legfontosabb agyi „áramkörök”, amelyek a légzésért, a szívműködésért, a belső szervek irányítá­sáért, a reflexeinkért felelősek, valóban velünk születettek, de a finomabb funkcióinkhoz szükséges agyi ideghálózat a környezet­ből érkező ingerek hatására alakul ki. Az emberi agy felépítése csak ezeknek a külső hatásoknak a révén teljesedik ki. Az élet első éveiben a mozgás és az érzékszervi benyomások adják azt az in­gertömeget, ami az újszülött agyát folyamatosan „érleli”. Az ideg­sejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok erősségét és bonyolult­ságát ezek a tapasztalatok határozzák meg. Azok a kapcsolatok, amelyeket nem aktivizálnak, nem használnak eleget vagy gyen­gék, egyszerűen elsorvadnak, éppúgy, mint egy fa gyenge ágai. Ha viszont a neuronok sokat vannak „edzésben”, akkor az agyba való integráltságuk, a saját áramköreik bonyolultsága fokozódik. Az agykutatók másik nagy felfedezése a közelmúltból az ún. idő­ablakok megismerése. Kiderült, hogy csaknem mindenfontos készségnek és képességnek van egy különösen alkalmas tanulási periódusa, ezt hívják időablaknak. Ha ezt a gyerek valamilyen ok­ból elmulasztja, akkor az agyában az adott funkcióhoz szükséges ideghálózat nem fejlődik ki teljes terjedelmében. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy fogyatékos lesz a gyerek, bár szélsősé­gesen hátrányos helyzetben, amikor nem kapja meg a szükséges külső ingerek, élmények minimumát sem, még ez is elő ismeretek birtokában a szülők sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik agy­fejlődését serkentsék. Nem különleges okosító feladatokról van szó, hanem csupa olyasmiről, aminek látszólag nem sok köze van a későbbi értelmi képességekhez. Az élet első két évében az elsőd­leges, ún. motoros mozgás tökéletesítése járul hozzá leginkább a megfelelő agyi hálózat fejlesztéséhez. Ennekérdekében a gyerek­nek minél több, az egész testet igénybe vevő mozgásra van szük­sége: mászásra, kapaszkodásra, ugrásra, ütésre, dolgok elkapásá- ra, gurítására, egyensúlyozásra stb. Minél többször van alkalma a gyereknek kötetlen mozgásra, annál ügyesebb, fürgébb, maga­biztosabb lesz. Később játék közben a finomabb izmok feletti kontrollját is fejleszti, ez teszi majd lehetővé az írást és a rajzo­lást, és általában a kéz munkára való használatát. Az iskoláskor­ban kialakuló, elsősorban az olvasást akadályozó diszlexia egyik lehetséges oka épp a finommototoros mozgások rendezetlensége, fejletlensége, (he, t) Minél többször van alkalma a gyereknek kötetlen mozgásra, annál ügyesebb, fürgébb, magabiztosabb lesz (Képarchívum) Azok a diákok, akikkel keveset beszélgetnek szüleik, alig értik meg a tankönyvek igényesebb nyelvezetét Előzzük meg a tanulási zavarokat! Gyorsan gyarapszik a gyerek szókincse, és a beszélt nyelv mellé észrevétlenül megtanulja az irodal­mi nyelvet is (Képarchívum) A legtöbb szülő ma már ér­zi, mennyire fontos, hogy gyermeke jól vegye az is­kolai akadályokat, olyan ismeretekre, készségekre tegyen szert, amelyek ké­sőbb a munkaerő piacon jól értékesíthetők. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ennek érdekében már kicsi kor­ban idegen nyelvre taníttatják a gyermeket, igyekeznek jó iskolát találni neki, és büszkék, ha cseme­téjük az első osztályba kerülve „fo­lyékonyan” olvas, netán még ír is. Sajnos, sokkal kevesebb energiát fordítanak a szülők az eredményes tanulás kevésbé látványos alapjai­nak fejlesztésére. Márpedig annál a kisiskolásnál, akinek az észlelése, mozgása nem elég érett, könnyen felléphetnek tanulási zavarok. Létfontosságú ingerek A gyerek a környezetéből érkező ingerek hatására fejlődik. De mos­tanában mind kevesebb éri a gyere­keket ezekből a létfontosságú inge­rekből. Már az egészen kicsi gyere­kek is sokat ülnek a televízió előtt, és kevesebben futkároznak látszó­lag „céltalanul”. Sok szülő idegen­kedik a játszóterektől, félti a gyere­ke tiszta ruháját, vagy fertőzéstől, sérüléstől tart. Végeredményben a korábbinál kevesebb alkalma van a gyerekeknek futni, mászni, kapasz­kodni, ugrani, függeszkedni, és ez megmutatkozik az úgynevezett fi­nom-motoros képességek lassabb fejlődésében. Kedvezőtlen változás megy végbe a beszéd, és később az olvasás megtanulásához nélkülöz­hetetlen nyelvi ingerek terén is. Nemcsak a felnőttek olvasnak sok­kal kevesebbet, mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt, a gyerekeknek történő felolvasás is kiment a divat­ból. Pedig a tanulási zavarok meg­előzésének egyik legfontosabb ele­me a felolvasás. Ha már kiscsecse- mő korban énekel, versel az anya a gyermekének, a nyelvi készségek ugrásszerűen fejlődnek. Kétéves kortól jöhetnek a rövid történetek, mesék. Az esti lefekvés előtti felol­vasás a gyermek fejlesztését szol­gálja, emellett nyugodtabbá teszi az elalvás előtti időszakot. A felolvasás sokrétű hatása Gyorsan gyarapszik a gyerek szókincse, ha a beszélt nyelv mellé észrevétlenül megtanulja az irodal­mi nyelvet is. Ennek hiányát az is­kolás korban lehet látni. Azok a gyerekek, akikkel keveset beszél­getnek a szüleik a komolyabb dol­gokról - és sosem olvasnak nekik alig értik meg a tankönyvek igénye­sebb nyelvezetét. A felolvasás má­sik fontos hatása, hogy a gyerek vi­zuális ingerek nélkül, hallás alap­ján követi az eseményeket, saját ké­peket alakít ki a történet minden egyes eleméhez. A sorba rendezés képessége és a saját képzet kialakí­tása elengedhetetlen ahhoz, hogy később megtanuljon olvasni. A rendszeres felolvasás nem kevésbé fontos eredménye az is, hogy a gye­rek megismeri a nyomtatott irodal­mat, a kultúra írott változatát. A te­levízió, a videó és a számítógépek korában a könyvek kiszorulnak a gyerek érdeklődési köréből, ha nem ismertetjük meg elég korán velük. A nyomtatott szöveget, az irodalmat, a könyveket akkor is patronálnunk kell, amikor már megtanult olvasni a gyermekünk. Az éppen elsajátított olvasási tudás ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy kedvet csináljon a rendszeres, önál­ló olvasáshoz. Érdemes ezért leg­alább addig folytatni a felolvasáso­kat, amíg a gyerek már szívesen ol­vas rövidebb regényeket is. Egyensúlygyakorlatok A tanulási zavarok megelőzésé­ben a másik kulcsfontosságú fel­adat a sokrétű mozgás-fejlesztés. A kisgyerek ruházata legyen minél könnyebb, hogy szabadon mozog­hasson, nyáron, veszélytelen helye­ken hagyjuk mezítláb járkálni. Másszon minél többet padra, szék­re, fára és mászókára. A térbeli vi­szonyok megismerésére is a mozgás a legalkalmasabb. A koncentrációs képességet is növelik az egyensúly­gyakorlatok. Az a gyerek, amelyiket túlságosan védenek a szülei, ügyet­lenebb marad, és esetleg tanulási problémái is lehetnek a hiányos testkép, és fejletlen szenzomotoros képességei miatt. Az egyensúly­gyakorlatokon kívül igen hasznos mindenféle mozgás, forgás, a spor­tok közül az úszás, síelés. Sajnos manapság kimutathatóan keveseb­bet játszanak a gyerekek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Pedig a tár­sas, szerep, és kártyajátékok - amellett, hogy nagy élvezetet jelen­tenek - a szociális készségeket, a lo­gikát is fejlesztik, javítják a kezek fi­nom mozgását, és ezzel közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását, (he, m) A Szlovák Távközlési Vállalat 2002-ben indította be eSlovakia elnevezésű projektumát Internetcsatlakozás szélessávon ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat az év végéig a tervek sze­rint mintegy 1000 iskolát lát majd el szélessávú internetcsatlako­zással. Néhány oktatási intézmény számára már júniusban hozzáfé­rést biztosítanak a világhálóhoz. A nagyszabású projekt jelentősen ja­vítana az iskolák műszaki ellátott­ságának jelenlegi színvonalán. A Szlovák Távközlési Vállalat 2002-ben indította be eSlovakia el­nevezésű projektjét, melynek kö­szönhetően az internetcsatlako- zással ellátott iskolák száma az ak­kori 540-hez képest mára újabb 1000-rel gyarapodott. A csatlakoz­tatás költségeit az oktatási minisz­térium állja. Ján Kondás, a Slovak Telecom képviselője közölte, a magasabb színvonalat és gyorsabb hálózati hozzáférést biztosító ADSL internetkapcsolat révén az iskolák­nak lehetősége nyílik, hogy a leg­modernebb technológia alkalma­zásával gazdagítsák és színesítsék a tanítás folyamatát. Az internetezéshez napjainkban már hozzátartozik a képek, hanganyag­ok, multimédia információk letöl­tése, valamint az interneten keresz­tül történő telefonálás. Ehhez már nem elegendő a hagyományos mo­demes hozzáférés, nagyobb sávszé­lességű összeköttetésre van szük­ség. Az ADSL a telefonos internetkapcsolatnál sokkal jobb minőséget, a hagyományos telefon vonalon keresztüli internet elérés­nél akár hétszer gyorsabb letöltést biztosít, kedvező áron. Az ADSL internet kapcsolat előnyei közé tar­tozik számos egyéb mellett a szé­lessávú internet kapcsolat, a folya­matos, gondtalan időtöltés a világ­hálón, a telefon, a fax és az internet egyidejű használata, a villámgyors letöltés. AZ ADSL-nek ebből adó­dóan az iskolák számára is ideális megoldást jelent, (érvé, st) Az internetezéshez napjainkban már hozzátartozik a képek, hanganyagok, multimédia informá­ciók letöltése (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents