Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-10 / 133. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZŐ 2004. JÚNIUS 10. Fegyveres osztagaik az amerikai katonákkal vállvetve harcoltak Szaddám ellen Csalódottak a kurdok Valóságos hősként ünnepelték tegnap Róma Ciampino repülőte­rén az Irakban kedden kiszabadított három olasz túszt (Reuters-felvétel) A BT-határozat adja meg az alaphangot Irakról a G8-csúcson is RÖVIDEN Közös rendőri zászlóalj Interlaken. Magyarország vállalta annak a tervbe vett nemzetközi zászlóaljnak a ve­zetését, amely rendőri felada­tokat láma el Bosznia-Herce­govinában. Szenes Zoltán ma­gyar vezérkari főnök hangsú­lyozta, még csak elvi egyez­ségről van szó. Következő lé­pésként a tagállamok - Auszt­ria, Horvátország, Magyaror­szág, Románia, Svájc, Szlová­kia és Szlovénia - katonai ve­zetőinek konkrét felajánláso­kat kell tenniük, ezután pedig tárgyalni kell róla az EU kato­nai törzsével. (MTI) Megöltek 21 tálib fegyverest Kandahár. Az amerikai és az afgán hadsereg katonái megöltek 21 tálib fegyverest Afganisztán déli, hegyvidéki részében, miután a szélsősé­gesek megtámadtak egy járműoszlopot. Mohamed Hán, Uruzgan tartomány kor­mányzója elmondta, az ame­rikai repülőgépek és helikop­terek támadása után 21 fegy­veres holttestét gyűjtötték be. Egyiküknél csecsen útlevél volt. (MTI) Észak-Korea fenyegetőzik Szöul. A Sárga-tengeri ka­tonai provokációk leállítására szólította fel Phenjan a dél-ko­reai hadiflottát, és megfenye­gette Szöult: ellenkező eset­ben könyörtelen megtorlásban lesz része. Dél-Korea a múlt pénteken bejelentette, hogy két északi járőrhajó rövid időre ádépte a két Korea fel­ségvizei közti vitatott határt. Az északi hadiflotta parancs­noksága viszont a délieket vá­dolta behatolással. (MTI) Népszavazás Venezuelában Caracas. Augusztus 15-én tartják a népszavazást az el­lenzéki bírálatok kereszttüzé­ben álló Hugo Chávez elnök esetleges visszahívásáról Ve­nezuelában. így lehetővé vá­lik, hogy már szeptemberben új államfőt válasszanak. A szavazás dátuma kulcsfon­tosságú Chávez szempontjá­ból. Augusztus 19-én lesz 4 éve, hogy Chávez átvette az elnöki hivatalt, és az alkot­mány értelmében ezt követő népszavazás esetén nem új választásra kerülne sor, ha­nem még két évig Jósé Vicen­te Rangel alelnök irányítaná az országot. Ő viszont Chá­vez fő támogatója. (MTI) Chávez a kubai kommunis­ta rendszert próbálja utá­nozni (Képarchívum) Bagdad/New York. A világ vezető politikusai nagy megelégedéssel nyugtáz­ták, hogy az ENSZ BT ked­den éjszaka egyhangúlag hagyta jóvá az Irakról szóló új határozatot. Az iraki kur­dok viszont csalódottak. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az új iraki kormány egyik kurd tagja a BT-határozat miatt kilátás­ba helyezte, hogy a kurd miniszte­rek tiltakozásuk jeléül lemondhat­nak. Neszrín Musztafa Barvári arra reagált, hogy az amerikai és brit ja­vaslatra elfogadott határozat nem szentesítette a márciusban kialku­dott ideiglenes iraki alkotmányt, amely elismerte az arab ország há­rom kurd többségű tartományának különlegesen széles körű autonó­miáját. A kurd kisebbség fő politi­kaivezetői, Dzsalal Talabani, a Kur- disztáni Hazafias Szövetség (PÚK) és Maszud Barzani, a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) feje ke­mény politikai harcot folytatott azért, hogy a többi iraki erő elis­merje az ideiglenes alkotmányban a kurd autonómiát, és azért is, hogy a BT-határozat szentesítse az ideiglenes alkotmányt. A BT-szava- zás előtt mind Talabani, mind Bar­zani azzal fenyegetőzött, hogy ha nem lesz benne a határozatban az ideiglenes alkotmány megerősíté­se, pártjaik kivonják a kurd minisz­tereket az iraki ideiglenes kor­mányból, a kurdok nem vesznek részt a jövő évi országos választá­sokon, és nem engedik be a köz­ponti kormány képviselőit a kur­dok lakta területekre. Barvári kije­lentette, hogy mélységesen csaló­dott az USA-ban. „Nem ezért har­coltunk, nem ezért hoztunk áldo­zatokat. Minden tavalyi harcunk értelmét vesztette” - mondta arra utalva, hogy a kurd szervezetek MTI-HÍR Fallúdzsa/Bagdad. Tizenkét ember meghalt és tíz megsebe­sült egy aknavetővel végrehaj­tott tegnapi támadásban az iraki Fallúdzsában. A zendülők rajta­ütése a város biztonságáért fe­lelős Mohammed Latíf iraki tá­bornokhoz hű erőket érte, ezek tagjai az áldozatok. Ez az első ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Lemondott az iz­raeli Nemzeti Vallásos Párt (Maf- dal) elnöke és minisztere, Efi Ej- tam és a párt hat képviselője kö­zül ketten az ellenzékbe vonultak. A pártban valószínűleg szakadás következik be. Ariel Sáron kormá­nyát a 120 képviselő közül immár csak 59 támogatja. A parlamentben kisebbségbe került Saron-kormányt mégsem fenyegeti azonnali veszély, mert az ellenzék megosztott - a jobbol­dali és a baloldali pártok nem ké­pesek megállapodni egy közös miniszterelnöki jelöltben, aki leg­alább 61 képviselő támogatását fegyveres osztagai az amerikai ka­tonákkal vállvetve harcoltak tavaly Irak északi részén Szaddám hadse­rege ellen. A két fő kurd párt teg­nap tanácskozásra gyűlt össze, hogy döntsön a BT-határozatra adandó kurd válaszról. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára igyekezett meg­nyugtatni a kurd vezetőket. Újság­írók előtt kijelentette New Yorkban, a világszervezet székhelyén: noha a határozat nem említi közvetlenül az iraki ideiglenes alkotmányt, an­nak szelleme mégis érvényesül a határozatban, hiszen az ENSZ-do- kumentum utal arra, hogy Iraknak egységes, föderatív, demokratikus államnak kell lennie. Hasonlókép­pen fogalmazott egy nyilatkozatá­ban Hosjar Zebari iraki külügymi­niszter is, aki egyébként maga is a kurd etnikumhoz tartozik. akció a felkelők részéről azóta, hogy Latíf a múlt hónapban megkezdte a Bagdadtól 50 kilo­méterre nyugatra fekvő, forron­gó városban a rendteremtést. Fallúdzsában a megszálló ameri­kai erők és az iraki felkelők he­ves harcokat vívtak egymással az előző hetekben. A tegnapi táma­dás egy katonai tábor ellen irá­nyult. Latíf nem tartózkodott a élvezné. Saronnak a közeljövőben mégis lépéseket kell tennie kor­mánya bázisának kiszélesítése ér­dekében - például a Munkapárt bevonásával a kormányba. Annál is inkább, mert saját pártja, a Li­kud képviselőinek egy része ellen­zi a gázai zsidó települések felszá­molásának tervét. E képviselők ki­jelentették, hogy igyekezni fog­nak „megkeseríteni Sáron életét” a parlamentben. A parlamentben a települések evakuálásának tervével szembeni igen erős ellenállással kell Saron­nak megküzdenie, ugyanakkor egyre keményebb amerikai nyo­más nehezedik rá, hogy az „elsza­kadási terv” elvi jóváhagyása után ENSZ-diplomaták jelezték, hogy azért maradt ki az egyhan­gúlag elfogadott határozatból a kurdok által kívánt utalás az ideig­lenes alkotmányra, mert Ali Hu- szeini asz-Szisztáni nagyajatolláh, az iraki síiták tekintélyes vezetője figyelmeztetett: egy ilyen utalás­nak veszélyes következményei le­hetnek. Az iraki lakosság 60 száza­lékát kitevő síiták többsége úgy véli, hogy az alkotmány túl nagy hatalmat biztosít a lakosság mind­össze 15-20 százalékát alkotó kur- doknak, mivel vétójogot biztosít számukra a végleges alkotmányról tartandó népszavazáson. A nagya­jatolláh azért is ellenzi az átmene­ti alkotmányt, mert nem szerepel benne az a síiták által követelt ki­tétel, hogy Irakban csakis az isz­lám lehet az egyetlen jogforrás. térségben, és amerikai katonák sem voltak láthatók a környé­ken. Bagdadban tegnap szágul­dó gépkocsikból tüzet nyitottak egy amerikai katonai teherautó­ra, amely lángba borult. A táma­dást a főváros egyik északnyuga­ti kerületében hajtották végre, ahol viszonylag gyakran kerül­nek amerikai katonák iraki fel­kelők célkeresztjébe. kezdje meg a gyakorlatban leg­alább az illegálisan létesített tele­pülések felszámolását. „Elfogytak a kifogások, elérkezett a cseleke­detek ideje” - mondta a Haarec tu­dósítójának Bush elnök egyik kí­sérője a georgiai G-8 találkozón. Dzsibril Radzsub, a palesztin biz­tonsági szolgálat ciszjordániai ve­zetője az izraeli TV-nek nyilatkozva kifejtette, hogy a palesztin hatóság képes garantálni a rendet és a biz­tonságot minden területen, ahon­nan az izraeliek kivonulnak, mind Gázában, mind a Nyugati parton. Az elmúlt napok összetűzései után az izraeli-libanoni határvidéken feszült csend uralkodott az elmúlt 24 órában. (NOL) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Sea Island. Díszvacsorával kezdődött az USA, Japán, Kana­da, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország és Oroszország vezetőinek találko­zója az egyesült államokbeli Sea Islandben, közép-európai idő sze­rint tegnap kora hajnalban. A világ legfejlettebb iparú or­szágai és Oroszország állam- és kormányfőinek értekezlete rövid­del azután kezdődött, hogy két részt vevő állam - az Amerika és Nagy-Britannia - elérte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy a testület egyhangúlag elfogadja az Irak szuverenitásának helyreállí­tását és a demokratikus állam megteremtését támogató határo­zatot. Jelen van a tárgyalások egy részén Gázi Masai Adzsíl al-Jáver iraki elnök is, akinek ez az első nyilvános nemzetközi programja június elsejei kinevezése óta. A roppant szigorú biztonsági intéz­kedések közepette tartott georgiai értekezlet résztvevői érkezésük­kor szinte egyöntetűen üdvözöl­ték a BT-határozatot. George Bush amerikai és Vlagyimir Pu­MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap három szakaszból álló, kö­zéptávú stratégiát javasolt az EU és Irak közötti kapcsolatok új keretek közé helyezésére, a június 30-án esedékes hatalomátadás, valamint az ország demokratikus intéz­ményrendszerének ezt követő újjá­építése alapján. Chris Patten, a bi­zottság külkapcsolatokért felelős tagja a stratégiát ismertetve emlé­keztetett arra, hogy a BT Irakról szóló keddi határozata háromsza­kaszos átmenetet irányoz elő. Az első lépés maga a hónap végén ese­dékes hatalomátadás lesz, amellyel véget ér a katonai megszállás, a po­litikai hatalom pedig az ideiglenes kormány kezébe kerül. A második szakaszban, az idei év végéig, de MTI-HÍR London. Eddig 75 olyan eset­ben indított vizsgálatot a brit ka­tonai rendőrség, amelyben brit katonák gyaníthatóan megöltek, megsebesítettek vagy bántalmaz­tak iraki civileket - jelentette be Adam Ingram brit hadseregügyi államminiszter. Harminchét ügyet következmények nélkül le­zártak, harminc eset vizsgálata még tart. A fennmaradó nyolc KOKES JÁNOS Prága. A cseh kormány jóvá­hagyta annak a memorandum­nak a végleges szövegét, amely­nek alapján Csehország 14 új Jas- 39 Gripen vadászgépet vesz bér­be tíz évre Svédországtól. Ezt tegnap délben közölte a prágai rádió kormányhoz közeli forrá­sokra hivatkozva. A fegyverüzlet értéke 19,6 milliárd korona. A kormány eredetileg 20,5 milli- árddal számolt, a tárgyalások so­tyin orosz elnök rövid kétoldalú találkozót is tartott, amelyen Bush az iraki nép számára nagy győzelemnek, Putyin pedig nagy előrelépésnek minősítette a BT- döntést. Tony Blair brit miniszter- elnök az új Irak történetében mér­földkőként értékelte a határoza­tot, Gerhard Schröder német kan­cellár a stabilitást megalapozó do­kumentumként. A csúcsértekezle­ten - az EU soros elnökségét kép­viselő ír miniszterelnök, Bertie Ahern társaságában - szintén részt vevő Romano Prodi európai bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy a határozat elfogadásával a szoros együttműködés ideje kezdődik a BT-tagok kapcsolatá­ban. A nyolcak máig tartó tárgya­lásain az iraki helyzeten túl fő kér­désként szóba kerül a közel-keleti demokratizálódás, a terrorellenes harc, a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni küzdelem, a világ- gazdasági helyzet és a fejlődő or­szágok segélyezése. Már a csúcs előtti kétoldalú találkozókon ki­tértek az olajárak kérdésére is: több vezető szükségesnek tartotta az árak további emelkedésének megakadályozását. rán azonban sikerült csökkenteni a svédek által kért összeget. A va­dászgépvásárlás ellentételezése­ként Svédország az üzlet 130 százalékos értékében beruházá­sokat eszközöl Csehországban. Az első vadászgépeket 2005 ta­vaszán kapja meg a cseh légierő. A Gripenek a szovjet gyártmányú MiG-21-es vadászgépeket váltják fel. Svédország szerint a Gripe­nek teljes mértékben kompatibi­lisek a NATO-ban használt va­dászgépekkel. Tizenkét halott, tíz sérült - iraki gerillák ezúttal iraki katonákat támadtak Súlyos aknatámadás Fallúdzsában Az USA legalább az illegálisan épült települések gyors felszámolását követeli Kisebbségben az izraeli kormány Az Európai Bizottság új kapcsolatrendszert akar Középtávú stratégia Eddig egyetlen esetben sem emeltek vádat Brit katonai vizsgálat Az első vadászgépek a jövő év tavaszán érkeznek Gripenek Csehországba legkésőbb 2005. január 31-ig vá­lasztásokat tartanának. Az ezek eredményeként megalakuló ideig­lenes nemzetgyűlés feladata lesz az új kormány létrehozása, illetve az új alkotmány előkészítése. Végül, a jövő év végéig megtartanák az al­kotmányosan megválasztott kor­mány megalakulásához vezető vá­lasztásokat. Az EB-stratégia három fő középtávú célt fogalmaz meg: a politikai stabilitás megerősítését és a demokrácia kibontakoztatását; nyitott, stabil és fenntartható piac- gazdaság létrehozását; valamint Irak gazdasági és politikai beillesz­kedését a regionális és a tágabb nemzetközi kapcsolatrendszerbe. Patten kiemelte az esedeges keres­kedelmi kedvezményekről, illetve adósságelengedésről tartandó egyeztetéseket. ügyet már szintén lezárták, de a belőlük levont következtetéseket még nem tették közzé. Mostanáig egyik vizsgálat nyomán sem emel­tek vádat - tárta fel az állammi­niszter a képviselőház tagjainak írt üzenetében. A közlés szerint az említett 75 esetből 6-6 foglyok ha­lálával, illetve közúti balesetek ál­dozataival kapcsolatos. További 23 ügyben hadművelet közben megölt irakiak halálának körül­ményeit vizsgálják.

Next

/
Thumbnails
Contents