Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-05 / 129. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 5. George Bush békülni ment a Vatikánba, de nem részesült kiváltságos elbánásban Tizenöt perc a pápával A pápa isten áldását kérte Amerikára, Bush kitüntetést adott át neki (TASR/EPA-felvétel) Titkos tárgyalások 2000 végén Frankfurtban Felajánlották bin Laden kiadását a tálibok RÖVIDEN Oroszország WTO-tagsága Moszkva. Oroszország 2005-ben teljes jogú tagja le­het a világkereskedelmi szer­vezetnek, a WTO-nak. Alek- szander Zsukov miniszterel­nök-helyettes tegnap azt is bejelentette, az orosz kor­mány az EU-val május 21-én kötött kétoldalú kereskedel­mi megállapodás értelmé­ben fokozatosan emeli a bel­földi energiaárakat. Ezzel újabb akadály hárult el Oroszország WTO-tagsága útjából. Moszkvának a szer­vezet minden tagjával kétol­dalú egyezményeket kell kötnie a felvétel érdekében, s azt reméli, hogy ez év végéig több nagy WTO-taggal, köz­tük az USA-val és Kínával is megállapodhat a belépés fel­tételeiről. (MTI) A beavatkozás nem érte el célját Brüsszel. Ma már világos, hogy az iraki katonai beavat­kozás nem érte el célját; a ve­le kapcsolatos viták és nézet- eltérések azonban némiképp háttérbe szorították a koráb­bi nemzetközi együtt-műkö- dések pozitív emlékeit. Ezt az orosz védelmi miniszter írta a Financial Timesban. Szergej Ivanov szerint nincs világos válasz arra a kérdés­re, voltak-e Iraknak tömeg- pusztító fegyverei. Nem ke­rültek elő meggyőző bizonyí­tékok azoknak a vádaknak az alátámasztására sem, amelyek szerint a Szaddám- rendszernek köze volt a nemzetközi terrorizmushoz és különösen a szeptember 11-iki támadásokhoz. A sors iróniája, hogy Irak éppen Szaddám bukása után vált a közel-keleti terrorista cso­portok tevékenységének kö­zéppontjává. (MTI) Ivanov szerint Irak megne­hezítette a terrorizmus el­leni harcra irányuló nem­zetközi együttműködést (Képarchívum) Líbiai olaj Amerikába Tripoli. Megindult az USA-ba irányuló líbiai olaj- szállítás - jelentette be Wil­liam H. Lash amerikai keres­kedelmi miniszter-helyettes tegnap, kétnapos Tripoli lá­togatása befejezésekor. Hang­súlyozta: Líbia nyitása az Egyesült Államok felé még ennél is lényegesebb. Líbia decemberben jelentette be, hogy szakít a tömegpusztító fegyverekkel és lehetővé te­szi a nemzetközi ellenőrök vizsgálatait. (MTI) Róma. Horogkereszttel el­csúfított amerikai lobogók, Bush- és háborúellenes jel­szavak, az iraki kínzásokra emlékeztető, szemeteszsá­kokkal eltakart köztéri szobrok, az olasz csapatok kivonására szólító követe­lések fogadták tegnap a 36 órás római látogatásra ér­kezett amerikai elnököt. MTI-ÖSSZEFOGALÓ George Bush tegnap délelőtt Róma II. világháborús felszabadí­tásának 60. évfordulójára emlé­kezve találkozott Carlo Azeglio Ciampi olasz államfővel, majd csaknem két órát töltött £ Vati­kánban, II. János Pál pápánál, il­letve Angelo Sodano vatikáni ál­lamtitkárnál. Megkoszorúzta a Fosse Ardeatine emlékhelyet, ahol a nácik több mint háromszáz római lakost mészároltak le egy partizántámadást megbosszulva, később pedig világháborús vete­ránokkal találkozott. Este Bush és felesége Silvio Berlusconi olasz kormányfő vacsoravendége volt, s ma délelőtt is folytatódó megbe­széléseiket közös sajtóértekezlet zárja, közvetlenül Bush Párizsba indulása előtt. A tegnapi programból kiemel­kedett a vatikáni vizit. Az ameri­kai elnök harmadszor találkozott a pápával - négyszemközti meg­beszélésük a könyvtárban most alig egy negyed órán át tartott. A szentatya eddig sem rejtette véka alá az iraki háborúról kezde­tektől fogva megfogalmazott el­ítélő véleményét. Karol Wojtyla Washington/London/Párizs. A CIA igazgatójának lemondása után egy nappal újabb magas ran­gú vezető jelentette be távozását a hírszerző ügynökségtől. A CIA kémhálózatáért felelős James Pa- vitt tegnap bejelentette: már he­tekkel ezelőtt elhatározta, hogy elmegy a cégtől. Pavitt közlemé­nye szerint lépése nem függ össze George Tenet CIA-igazgató csü­törtöki lemondásával. Ugyanak­kor - a BBC szerint - az újabb le­mondás várhatóan fokozza az ügynökség körüli feszültséget. A tegnapi The Times politikai és elemzői forrásokat idézve azt írta, hogy a CIA igazgatója egyér­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök két szélsőjobbol­dali miniszterének menesztésével többséget teremtett kormányában gázai övezeti kivonulási tervének elfogadtatásához. Tegnap beren­delte hivatalába a Nemzeti Unió párthoz tartozó Avigdor Lieber- man közlekedési és Benjámin Elon idegenforgalmi minisztert, s átnyújtotta, nekik a leváltásukról szóló hivatalos értesítést. Ezzel többséget szerzett a holnapi sza­vazáshoz, hiszen a kabinet koráb­pápa most is mielőbbi békét sür­getett a Szentföldön és Irakban, az ENSZ hatékony és felelős sze­repvállalásával. Bush korunk hősének nevezte II. János Pált, és átadta neki az elnöki szabadság­kereszt kitüntetést. Rómában csaknem tízezer rendőr és ügynök felügyel a rendre és az amerikai vendég biztonságá­ra. Az olasz fővárosban szinte moz­dulni sem lehetett, többek között azért, mert már a délelőtt óta egy­mást érték a Bush- és háborúellen­es megmozdulások, amelyek csúcs­pontja a késő délutáni közös béke­menet és ünnepség volt a partizá­nok emlékművénél. Róma köz­pontjában késő délutánra tízezrek telműen külső nyomásra távozott. A vezető brit napilap szerint Tenet lemondásával a brit kormány is nagyobb nyomás alá kerül avé­gett, hogy elszámoltassa a hazai hírszerző szolgálatokat az iraki háború előkészítésében játszott szerepükről. Tony Blair brit kor­mányfő a BBC tévének tegnap maga is tett egy halvány utalást arra, hogy a brit hírszerzés mun­káját meg kell vizsgálni, mond­ván: a szövetségesek tudják, hogy Szaddám Húszéin egykori iraki diktátornak voltak tömegpusztító fegyverei, hiszen használta őket, de „azt is tudjuk, hogy ezeket még nem találtuk meg ... megoldásra vár az a probléma, hogy mi lett velük”. Blair ugyanakkor határo­bi összetételében 11 miniszter tá­mogatta, 12 ellenezte a terv vég­rehajtását. A Nemzeti Unió mi­nisztereinek leváltása nyomán egy szavazatnyi többséghez jutot­tak a kivonulás hívei. Másfelől e lépésselveszélybe került a jelenle­gi kormánykoalíció. A koalíció­hoz tartozó ultranacionalista Nemzeti Vallási Párt lelkes híve a zsidó telepesmozgalomnak, tehát értelemszerűen ellenfele a kivo­nulási tervnek. Azzal fenyegeti a kormányfőt, hogy kilép a koalíci­óból, ha Sáron keresztülviszi ter­vét. Márpedig akkor a Saron-kor­gyűltek össze, de lapzártáig csak ki­sebb incidensek voltak, az antiglo- balisták üvegekkel dobálták a rendőrkordont, szivárványos béke­zászlókkal csapkodták a rendőrpaj­zsokat, míg a téren lévő McDo­nald^ amerikai gyorsétterem is rendőri védelmet kapott. A szélsőségesek néhány helyen sze­metes konténereket gyújtottak fel, s több főútvonalat is eltorlaszoltak egy időre. A római központi béke­tüntetés szervezői szerint a Köztár­saság téren csaknem 150 ezren gyűltek össze és békés menetben, „No War - No Bush” jelszavakkal vonultak a partizánok emlékművé­hez. A diákok Che Guevara arcké­pével vonultak fel. (MTI, r, t) zottan megvédte az iraki háború­ról hozott döntést. Kijelentette: nem kétséges, hogy Szaddám stratégiai léptékű veszélyforrás volt, és ez indokolta azt a döntést, hogy „a világnak jobb lesz, ha el­távolítjuk a hatalomból”. A francia Libération vélemé­nye: a CIA távozó vezetőjének hi­vatali idejében elkövetett durva hibák azt jelzik, hogy a megelőző háború biztonsági doktrínáját al­kalmazó amerikai szuperhatalom vakon cselekszik, vagy legalábbis súlyosan rövidlátó. Az is jelzi az elkövetett hibák súlyosságát, hogy Bush a terrorizmus elleni háború és az elhúzódó iraki vál­ság kellős közepén volt kénytelen kitenni kémfőnökének a szűrét. mány elveszítené parlamenti többségét. Megfigyelők lehetsé­gesnek tartják, hogy a jobboldali kormányfő nemzeti egységkor­mány létrehozására kényszerül­het, kénytelen lehet úgy átalakí­tani kormányát, hogy bevonja a balközép Izraeli Munkapártot, amely támogatja a megszállt pa­lesztin területeken létesített zsidó telepek felszámolását. Riadókészültségbe helyezték tegnap az izraeli rendőrséget Je­ruzsálemben, miután a hatóságok merényletek veszélyéről szerez­tek tudomást. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Belgrád. Titkos tárgya­lásokat folytattak amerikai és tá- lib vezetők Oszama bin Laden ter­roristavezér kiadásáról Frankfurt­ban, csaknem egy évvel a szep­tember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások előtt. A ZDF né­met tévécsatorna azt állította, a felek a 2000 novemberében tar­tott tárgyalásokon nem tudtak megállapodni, további találkozót pedig már nem tartottak a követ­kező év szeptemberében elköve­tett, 3000 emberéletet követelő merényletek előtt. A német tévé megszólaltatta az afgán-amerikai illetőségű Kabit Mohabbat üzlet­embert, aki saját elmondása sze­rint megpróbált közvetíteni az amerikai hatóságok és a bin La- dennek a terrortámadások előtt menedéket nyújtó fanatikus mu­zulmán tálib vezetők között. El­mar Brok német EP-képviselő a Reutersnek megerősítette, hogy 1999-ben segített Mohabbatnak kapcsolatba lépni amerikai tiszt­ségviselőkkel, aminek eredmé­nyeként az üzletembert Washing­tonba invitálták. Ez vezetett el vé­gül a frankfurti megbeszéléshez, amelyen amerikai tisztségviselők és tálib miniszterek vettek részt. Brok szerint a tálibok egyér­telműen rendszerük amerikai el­ismerését és a közép-ázsiai or­szággal szembeni büntető intéz­Moszkva. Csaknem tucatnyian meghaltak tegnap egy pokolgépes robbantásban a közép-oroszországi Szamara árupiacán. A 11 halott mellett 38 sérültet szállítottak kór­házba, közülük ötöt súlyos állapot­ban. A pokolgépet, amelyben egy kilogramm TNT-nek megfelelő rob­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Életét vesztette négy amerikai katona és négy iraki láz­adó a tegnapi összecsapásokban az iraki főváros síiták lakta negyedé­ben. A négy katona Szadrvárosban esett el a gépkocsijuk közelében történt robbanás következtében, amelyben további öt katona meg­sérült. Az iraki ellenállók páncél­törő rakétagránátot lőttek ki egy amerikai gépkocsioszlopra: a löve­dék becsapódott az egyik járműbe, s nem sokkal később egy házi ké­szítésű pokolgép is felrobbant a helyszínen. A hadsereg a támadás után lezárta a környéket, és kime­Belgrád. Bankfiók igazgatója lett Kasza József. A Vajdasági Ma­gyar Szövetség (VMSZ) elnöke a tegnapi újvidéki Magyar Szónak megerősítette, hogy a hét elején át­vette a belgrádi székhelyű Agro­bank szabadkai kirendeltségének igazgatói tisztségét. A közgazdász diplomával rendelkező politikus idestova tíz éve, a megalakulás óta kedések feloldását szerették volna elérni a körözött terroristavezér kiadásáért cserébe. Egyezségre azonban akkor nem jutottak. A terrortámadás után öt nappal azonban felújult a párbeszéd; az amerikaiak a pakisztáni Kvettába siettek, ahol bin Laden 24 órán belüli kiadatását sürgették. A táli­bok ennek nem tudtak eleget ten­ni, néhány hét múlva az amerikai fegyveres erők pedig megindítot­ták afganisztáni hadműveleteiket a tálibok és az al-Kaida felmorzso­lása érdekében. Egy szarajevói lap szerint bin Laden tavaly Boszniában járt. A Slobodna Bosna azt írta, hogy az al-Kaida vezetője tavaly augusz­tusban hat testőrével együtt belé­pett az ország területére a szaraje­vói repülőtéren. Erre véletlenül derült fény, amikor Mile Juric, a határőrszolgálat főnöke nemrégi­ben bemutatta a légi utasok nyil­vántartási jegyzékét. A reptéri adatbázisban szó szerint az állt, hogy „bin Laden, boszniai állam­polgár 2003 augusztusában hat kísérőjével együtt belépett az or­szágba”. A testőrökről annyit tud­ni, hogy ismert körözött szemé­lyek ők is. A felfedezés után el­lenőrzésnek vetették ugyan alá a határőrszolgálat reptéri egységét, de a lap szerint a botrányt meg­próbálják eltussolni, mivel a tes­tületnél nem is kezdődött belső vizsgálat az eset felderítésére. áll a VMSZ élén, és a rendszerváltá­sig tizenkét éven át volt Szabadka polgármestere. A milosevicsi rend­szer bukását hozó, 2000. októberé­ben bekövetkezett fordulat után a polgármesteri széket „átadta” párt­beli alelnökének, Ispánovics István­nak, Kasza pedig szerbiai miniszter­elnök-helyettes lett, s emellett két- két és fél évig képviselő volt a jugo­szláv parlament felsőházában, illet­ve a szerb törvényhozásban. Blair halvány utalása arra, hogy a brit hírszerzés munkáját meg kell vizsgálni Újabb vezető távozik a CIA-tól MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli kormányfő biztosította magának a többséget tervének elfogadásához Sáron leváltotta két miniszterét Tucatnyi halott az orosz város piacterén Merénylet Szamarában MTI-HÍR Meghalt négy amerikai katona Bagdadban Kivonulás két városból Tíz éve áll a Vajdasági Magyar Szövetség élén Kasza bankfiókot vezet MTI-HÍR banóanyag volt, az árutároló konté­nerek mögötti vasúti sínek mentén helyezték el. Az első hírek még arról szóltak, hogy a Moszkvától 800 ki­lométerre délkeletre lévő város pia­cán két oxigén- vagy gázpalack rob­bant fel. A piacon mintegy három­százan tartózkodtak akkor, amikor bekövetkezett a detonáció, amely számos árusítóhelyet is lerombolt. nekítette a sebesülteket. Síita láz­adók tegnap hajnalban akna­vetővel és rakétagránáttal lőttek egy olyan rendőrőrsöt Szadrváros­ban, amely amerikai katonai tá­maszpont is egyben. Ennek nyo­mán tűzpárbaj robbant ki, amely­ben meghalt négy lázadó, és meg­sebesült további 11 ember, köztük három amerikai katona. Nedzsef tartomány kormányzója tegnap bejelentette: mind az amerikai ka­tonák, mind a Muktada asz-Szadr vezette síita lázadók kivonulnak Nedzsef és Kúfa szent városokból, s a lakosság biztonsága feletti el­lenőrzést az iraki rendőrség veszi át. (TASR, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents