Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-29 / 123. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 29. RÖVIDEN Nincs lengyel kormányfő Varsó. A lengyel parlamenti pártok tegnap nem tudtak megegyezni abban, ki tölthetné be a kormányfői tisztséget az általános bizalmat korántsem élvező Marek Belka helyett. Egyelőre keresik azt az embert, aki átalakíthatná a kabinetet és kivezethetné az országot a húzódó kormány- válságból. A kezdeményezést ezért ismét Aleksander Kwasniewski államfőnek kell átvennie. Két hete van arra, hogy javaslatot tegyen a kormányfő személyére, akinek pedig két hete lesz arra, hogy elnyerje a honatyák támogatását. (TASR) Kapcsolat a Pearl-üggyel Iszlámábád. Pakisztáni biztonsági illetékesek szerint egy iszlám aktivista, akinek köze volt Dániel Pearlnek, a The Wall Street Journal újságírójának elrablásához és - kamerák előtti - kivégzéséhez, kulcsszerepet játszhatott a Pervez Musarraf pakisztáni elnök elleni tavaly decemberi két merényletkísérletben. Musarraf bejelentette, hogy a hadsereg és a légierő több alacsonyabb rangú tisztjét őrizetbe vették a merényletek kapcsán, de úgy vélekedett, hogy a támadások mögött egy olyan pakisztáni állampolgárságú személy áll, akit mindeddig nem sikerült elfogni. A bejelentést más biztonsági illetékesek nem voltak hajlandók kommentálni. (MTI) Londonban is támogatják Brüsszel. Újraindította a találgatásokat Guy Verhofstadt belga kormányfő esélyéből az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére egy brit napilap. A The Independent szerint ugyanis a belga politikust immár a londoni kormány is támogatja. Ha ez igaz lenne (a Blair-kabinet nem erősítette meg a hírt), akkor Verhofstadt a poszt első számú esélyesévé lépne elő. Berlin és Párizs ugyanis már régóta pártolja őt, Olaszország pedig - mivel az elmúlt öt évben Romano Prodi személyében olasz politikus állt a bizottság élén - ezúttal nem fog érdemben beleszólni a kérdésbe. A Le Soir belga lap szerint Verhofstadt környezete úgy számol, hogy a politikust az EU tíz, most csatlakozott állama is támogatná, s valóban Londonon múlhat a döntés. Az EB-elnök kiválasztásáról három hét múlva, a brüsszeli EU- csúcson döntenek. (MTI) Verhofstadt esélyeit egy dolog csökkenti, liberális politikus, s ez a frakció az EP- ben sem túl nagy (Képarchívum) Cáfolják a lengyelek, hogy részt vettek volna iraki foglyok megkínzásában Van új kormányfőj elölt íjad Allavi is Szaddám külföldi ellenzékéhez tartozott (Reuters-felvétel) Vita az eredmények nyilvánosságra hozataláról Bírósághoz fordulna az EB Bagdad/Washington/Tokió /Varsó. Az iraki átmeneti kormányzótanács egyik tagját, íjad Allavit jelölte kormányfőnek tegnap egyhangú szavazással a testület. Lahdar Brahimi, az ENSZ főtitkár különmegbí- zottja mellett az amerikai hatóságok is támogatták a döntést. ÖSSZEFOGLALÓ Az ideiglenes kormány június harmincadika után veszi át a hatalmat az amerikaiaktól Irakban. íjad Allavinak állítólag régóta kapcsolatai vannak az amerikai hírszerzőszolgálattal, a CIA-vel. A kijelölt kormányfő síita muzulmán. Irak lakosságának körülbelül kétharmada ehhez a vallási irányzathoz tartozik. Korábban Husszein Sahrisztáni 62 éves atomtudóst szerették volna megnyerni ennek a tisztségnek, de ő közölte, hogy semmilyen posztot nem vállal az átmeneti iraki kormányban. Megfigyelők szerint az atomtudós - aki megjárta Szaddám börtöneit, mert nem volt hajlandó közreműködni az atomprogramban - lett volna az iraki társadalom széles rétegei számára elfogadható személyiség az ideiglenes kormány-vezetőjeként. Két japán újságírót megöltek, négy amerikai újságírót pedig szabadon engedtek tegnap. A japán újságírók a Bagdadtól 30 küométerre délre fekvő Mahmúdíjában, a gépkocsijukat ért rakétatámadásban haltak meg. A tegnap szabadon engedett négy amerikai újságírót a héGuadalajara. A mexikói városban tegnap megkezdődött az Európai Unió, valamint Latin-Ameri- ka és a karibi térség harmadik csúcstalálkozója, amelynek résztvevői a szociális kohézió és a regionális integráció erősítéséről, valamint a multilateralizmus kérdéseiről tárgyalnak. A május 1-jén 25 tagúra bővült Európai Uniónak ez az első nemzetközi fellépése. A guadalajarai tanácskozás célja az ten Fallúdzsában rabolták el. Tegnap ismét iraki rabokat engedtek szabadon a fogolykínzásokról elhí- resült bagdadi Abu Graib börtönből. A szabadulok hozzátartozóinak százai voltak jelen, amikor a tizenhárom autóbuszból álló konvoj elhagyta a fegyintézet területét. Biztonsági megfontolásokból az amerikai katonai vezetés nem fedte fel, hogy hova vitték a szabadságukat visszanyert embereket, akiknek száma amerikai katonai források szerint mintegy 600. A mostani fo- golyszabadítás a második volt azóta, hogy a múlt hónapban kitört a fogolykínzások körüli botrány, és egy héttel azt követően hajtották végre, hogy a rabok megkínzásában és megalázásában részt vett amerikai katonák közül az elsőt egyéves szabadságvesztésre ítélték. Visszautasította a lengyel hadsereg tegnap azokat a híreket, amelyek szerint lengyel katonák is részt 1999-ben Rio de Janeiróban tartott első csúcsértekezleten meghirdetett biregionális stratégiai szövetség elmélyítése, pontosan megfogalmazott célok kitűzése és a kézzel fogható eredmények eléréséhez szükséges eszközrendszer meghatározása. A 25 európai és 33 latin-amerikai ország vezetőit Vicente Fox mexikói elnök fogadta az értekezlet helyszínén, a Cabanas Kulturális Központban. A résztvevők három csoportra osztva, zárt ajtók mögött, kerekvettek volna iraki foglyok bántalmazásában. „Lengyelek egyáltalán nem működtek közre iraki fogva tartottak kihallgatásában” - közölte Robert Strzelecki, az Irakban lengyel parancsnokság alatt álló többnemzetiségű haderő szóvivője a babüoni táborban. Az amerikai hadsereg egyik jelentését idéző médiabeszámolók szerint két rab úgy nyüatkozott a bagdadi Abu Graib börtönben történt visszaélések ügyében vizsgálódó hatóságoknak, hogy lengyel katonák megvertek iraki foglyokat, mielőtt átadták volna őket az amerikai katonáknak. „Ezt határozottan cáfolom” - mondta Varsóban Zdzislaw Gnatowski ezredes, lengyel vezérkari szóvivő. „Néhány hete a katonai főügyész vizsgálatot tartott a (Kerbela melletti) fogolytáborban és megerősítette, hogy minden szabályt betartottunk” - hangsúlyozta. (MTI, TASR) asztal formájában vitatták meg a két fő témát, délelőtt a multilateralizmus, délután pedig a szociális kohézió kérdéseit. Az uniós országok, amelyek gőzerővel készülnek az európai parlamenti választásokra, erősen elfoglaltak az EU új alkotmányos szerződésének és a 2006 utáni közös költségvetésnek a kidolgozásával, arra kérték a latin-amerikai országokat, hogy az eredetileg tervezett két nap helyett szűkítsék egynaposra a csúcsértekezletet. MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fog fordulni, ha valamelyik tagországban a vonatkozó jogszabályban meghatározottnál korábban hozzák nyilvánosságra az európai parlamenti választások eredményeit. Ezt tegnap közölte az intézmény egyik illetékese. Ez az eshetőség azért merült fel, mert Hollandiában egy vidéki választási bizottság bejelentette, hogy már a szavazás első napján, június 10-én közzé kívánja tenni az eredményeket. Antonio Vitorino bel- és igazságügyi kérdésekért felelős biztos szóvivője emlékeztetett arra, hogy az alapszerződés, illetve a miniszterek tanácsának egyik határozata tartalmaz erre nézve szabályt. Eszerint a tagállamok mindaddig nem tehetik közzé az eredményeket, amíg a választásokat utolsónak lebonyolító ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök kormánya egyes tagjainak vonakodása ellenére a Gázai övezetből való kivonulás egészéről akarja megszavaztatni kormányát - jelentette be tegnap a kormányfő hivatala. A bejelentés szerint véglegessé vált, hogy Sáron holnap bocsátja vitára a tervet. Sáron legutóbb még az fontolgatta, hogy kormánya többségének megnyerése érdekében több lépcsőben szavaztatja meg a 21 zsidó település felszámolására vonatkozó tervét. Az első lépcsőben csupán három zsidó település kiürítéséről szavaztak volna, hogy a még bizonytalan kormánytagokat így terve mellé állíthassa. Az izraeli média szerint kormányválság fenyeget, éles harcra lehet számítani Sáron, valamint pártja, a Likud máMTI-HÍR Teherán. A Richter-skála szerinti 6,1-es erősségű földrengés rázta meg tegnap az Irán északi részén fekvő Szári település környékét. Az iráni rádió úgy tudja, országban le nem zárul a szavazás. A mostani választásokon a 25 tagország nagy többségében ugyanazon a napon, június 13-án, vasárnap tartják a voksolást. Hollandiában és Nagy-Britanniában azonban június 10-re, Írországban 11-re, Csehországban 11-12-re, Lettországban és Máltán 12-re tűzték ki a szavazás napját. Az eredmények nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályt a tagállamok annak idején egyhangúlag fogadták el, s néhány éve ugyancsak egyhangúlag módosították. A bizottság már tájékoztatta a tagállamokat, hogy a szabály értelmében hivatalos szerveik június 15-én délelőtt 10 óráig nem közölhetnek választási eredményeket. A bel- és igazságügyi fő- igazgatóság és a holland hatóságok között viszont levélváltás volt ez ügyben, mert ez utóbbiak úgy értelmezik a szabályt, hogy az helyi szervekre nem vonatkozik. Sáron a fenntartások ellenére is szavaztatni fog Kormányválság fenyeget Viszonylag kevés áldozatról számoltak be Földrengés Iránban sodik embere, Benjamin Netanjahu pénzügyminiszter (és ex- kormányfő) között. Ezt támasztja alá a Maarív internetes honlapja, amely a kormányfőhöz közel álló források alapján azt jelentette: Sáron fontolóra veszi nagyhatalmú pénzügyminiszterének leváltását, ha a Gázai övezet kiürítésével kapcsolatos terve ellen szavaz. Ők ketten régóta politikai riválisok. Netanjahu az utóbbi időben azzal hívta ki Sáron haragját, hogy a kiürítést ellenzők élére állt. A Háárec szerint Netanjahu mind politikailag, mind gazdaságilag irányítása alatt tartja a kormányt. Ha most a kivonulási terv ellen szavaz, Saronnak nem marad választási lehetősége. Netanjahunak az lehet a célja, hogy a miniszterelnököt távozásra bírja, s ő maga üljön a helyére - vélik a lap által idézett elemzők. (TASR, MTI) hogy hat ember meghalt, nyolc megsérült. Núr település kórháza azt jelentette, hogy öt halottjuk és tíz sebesültjük van. Az ÍRNA arról számolt be, hogy Mázenderán és Kazvin tartomány három településén számos épület romba dőlt. Csúcstalálkozó Mexikóban - a biregionális stratégiai szövetség elmélyítése a cél Latin-Amerikával tárgyal az EU ÖSSZEFOGLALÓ Óvatoskodó, lekerekített élű állásfoglalásaival a szenátor egyre távolabb kerül pártjának bázisától Kerry nemzetbiztonsági politikájának alapelvei MTI-JELENTÉS Washington. A Fehér Ház elhó- dítására pályázó John Kerry szerint George Bush amerikai elnök anélkül rohant az iraki háborúba, hogy kimerítette volna a diplomácia lehetőségeit. Felrótta neki, hogy nem fogadta meg Theodore Roosevelt exelnöknek tanácsát: „szelíden szólj, de legyen nálad nagy furkós- bot”. Kerry Seattle városában elmondott beszédében kijelentette, hogy az elnök és kormánya semmibe vette a hivatásos katonák tanácsait, de ő sosem helyezi majd az ideológiát a valóság elé. A demokraták elnökjelöltje felvázolta nemzetbiztonsági politikájának négy irányelvét: új fejezetet nyit a szétzüált szövetségi politikában; korszerűsíti a fegyveres erőket; jobban kiaknázza az ország diplomáciai, hírszerzési lehetőségeit és gazdasági hatalmát; véget vet a közel-keleti kőolajtól való amerikai függőségnek. „Világszerte még mindig erős a vágyakozás az olyan Amerika iránt, amely ismét odafigyel és vezet, és amelyet tisztelnek is, nem csak félnek tőle.” Kerry szerint a kormányon kívül már mindenki kezdi megérteni, hogy nagy baj van Irakban, de az elnök ragaszkodik ahhoz, hogy tartsa az irányt. Vietnami katonai múltjára utalva hangoztatta, megtanulta a haditengerészetnél: ha az őrnaszád zátony felé tart, hányt kell változtatni. Első számú biztonsági célkitűzésének nevezte megakadályozni azt, hogy tömegpusztító fegyverek kerülhessenek a terroristák kezére. Kerry mintegy válaszolt Bush elnöknek az iraki kibontakozás útját felvázoló hétfői beszédére, amely gyakorlatilag a már ismert terveket foglalta össze. Kerry sem állt elő újdonsággal, a korábbiaknál keményebb hangvételű beszédének célja ugyanaz volt, mint az elnöké: határozottságot, erélyt mutatni a terrorizmus elleni harcban. A Demokrata Pártban már jó ideje vita folyik arról, hogy Kerry szenátor mennyire tanúsítson óvatos visszafogottságot az iraki kérdésben. A párt szavazóinak többsége a felmérések szerint az amerikai erők haladéktalan kivonását szeremé, bármi legyen is a következménye. Kerry óvatoskodó, lekerekített élű állásfoglalásaival egyre távolabb kerül a párt bázisától. A katonai fellépésnek zöld utat adó kongresszusi határozatot Kerry is megszavazta, és egyre nehezebb megkülönböztetnie magát Bushtól, mivel az elnök ma már szintén azt mondja a szenátorral együtt, hogy az ENSZ-re kell támaszkodni és további országok bevonásával kell tehermentesíteni az Egyesült Államokat Irakban. (Reuters-felvétel) Mentelmi jog Chilében Pinochettől megvonták Santiago. A fellebbviteli bíróság tegnap megvonta Augusto Pinochet volt diktátor mentelmi jogát az egykori hírhedt Condor hadműveletért viselt felelőssége miatt. Még így is kétséges, hogy indulhat-e ellene emberi jogi per. Az 1970-es években végrehajtott titkos hadműveletben több dél-amerikai diktatúra összefogott ellenfelei fizikai megsemmisítésére. A titkosszolgálatok Chüén kívül Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Paraguay- ban és Uruguayban is felkutatták és meggyilkolták a baloldali aktivistákat az 1973-as katonai puccs és a rá következő chilei diktatúra évei alatt. A most 88 éves Pinochet a korább ellene indított eljárások során azon az alapon kerülhette el a tárgyalást az emberi jogok megsértéséért, hogy szellemileg leépült. (MTI)
