Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-28 / 122. szám, péntek

KERTESZKEDO 2004. május 28., péntek _____ ___________________________________________________________________________________________ __________ l. évfolyam 14. szám Nö vényvédelmi szaktanácsadó: miként gyógyíthatók a sárguló levelű gyümölcsfák, díszbokrok, szőlőtőkék Mi váltja ki a fák vashiányát? Az idős, nagymértékben vashiányos növény levélen keresztül alig képes vasfelvételre és klorofil regenerálódásra (Képarchívum) A mikroelemeknek nélkü­lözhetetlen szerepük van a gyümölcsfák, díszfák egészséges növekedésében és fejlődésében. Ezekből ugyan lényegesen keveseb­bet igényel a növény, mint a fő tápelemekből, de hiá­nyuk súlyos károsodással, terméshozam csökkenés­sel jár. Tünetei már az erő­teljes hajtásfejlődés idő­szakában felfedezhetők. CSERES ZOLTÁN Avashiány (klorózis) előidézője a legnehezebben gyógyítható táp- anyaghiányok közé sorolható. A vasnak fontos szerepe van a transzspirációs láncban, azaz a növényzetnek a talajból vizet fel­szívó és azt levelein keresztül el­párologtató életfolyamatban, a fo­toszintetikus rendszer elektro- transzportjában, valamint a kloro­fil és a fehéijeképződésben. Avas­hiány a fiatalabb leveleken jelent­kezik legintenzívebben. Súlyo­sabb tünet esetén levélelhalás áll be, amely a levél szélétől indul ki. A klorózis gyógyításában a vas sói - pl. a vasgálicot tartalmazó trágyák - a talajban való gyors le- kötődés miatt önmagukban ke­vésbé tartós hatásúak. Erre a célra alkalmasabbak olyan ve- gyületek, amelyekben a vas védett formában van, és ellenáll a lekötési folya­matoknak. A meszes tala­jokon a kijuttatott vasgá- licból gyorsan vashidrát vagyis rozsda válik, az előzőek szerint pedig épp ezt a folyamatot kell megakadályozni. A legmegfelelőbbek erre a fémkelátok. Előnyük, hogy a talaj­ba, illetve a gyökérzetbe vitt komplex kötésben levő vas megőr­zi kedvező tulajdonságait. A talaj­ban ugyanis, főleg a meszes talajo­kon erősen védett vas áll szemben a kalcium ionok, a bikarbamátok és egyéb nehéz fémelemek mérhe­tetlen mennyiségével. A vashiány ellensúlyozására vásárolt nyom­elemtrágyánál tehát az a kérdés, hogy milyen a vaskelát komplex stabilitása. Napjainkban már szá­mos fémkelát van forgalomban. Ezek a vastartalom mellett a kelát­képző minőségben is nagyban kü­lönböznek. Kevés olyan készít­mény van, amely a gyakorlatban biztonsággal alkalmazható a vas­hiány leküzdésére. Nem lehet gyógyítani a növé­nyek sárgulását, azaz a vas mikro­elem-hiányát pótolni úgy, hogy a fémet, annak köszörült forgácsát vagy rozsdáját beássuk a növény közelében. Ez a gyakorlat a leg­biztosabb módja annak, hogy a várt hatás elmaradjon! A hiányzó tápelemeknek sokkal behatóbb átalakításon kell keresztülmenni­ük ahhoz, hogy a növény számára az adott talajkörülmények között tartósan használhatók, felvehetők legyenek. A napjainkban gyártott fémkelátok között is csak kevés az olyan, amely gyakorlatban biz­tonsággal használható. Az egyik ilyen megbízható készítménynek az új Dissolvine Fe folyékony vaskelát tűnik, amely 3% vasat tartalmaz kelát kötésben, stabil DPTA komplex formában. Ez a kö­tésforma a növények számára so­káig felvehető formában tudja tartani a vasat gyakorlatilag min­den növény számára, még lúgos talajkörnyezetben is. A vízben gyorsan és könnyen oldódik. Ajánlott adagolása a kertészeti kultúránál a vashiány megszünte­tésére a termesztés megkezdése előtt 10-100 kg/ha, de kijuttatha­tó csöpögtető öntözéssel is, úgy, hogy legalább 10 cm mélységbe kerüljön. Ha erre sincs lehetősé­günk, levélre permetezve is kijut­tathassuk 2-4 kg/ha adagban. Ilyenkor azonban a kezelést több­ször meg kell ismételni. A készít­mény nagyon alkalmas a gyümöl­csösökben, alma-, körte-, ősziba­rack-, kajszi-, szilva-, szőlő- ültet­vényekben valamint díszbokro­kon mutatkozó sárgulás gyógyítá­sára. A sárgulás igazán eredmé­nyesen csak talajon keresztül vég­zett kezelésekkel gyógyítható. Nem célszerű a levéltrágyázás­ra gyártott készítményeket a talaj­ra használni, mert ezek kisebb stabilitású komplex vegyületek, így a talajban gyorsan inakti­válódnak, összeroppannak. Azon­ban, ha nincs megfelelő talaj mikroelem trágya, a tápanyaghi­ányt a levélen keresztül is pótol­hatjuk évi 4-6 szoros kezeléssel. Az ilyen permettrágyázás ha ered­ményes is, hatása úgyszólván csak az adott esztendőre szól. Sokszor azonban elegendő, mert enyhébb esetekben ez is megfelel. Sokéves tapasztalatok alapján elmondható, hogy az idős, nagy­mértékben vashiányos növény le­vélen keresztül alig képes vasfel­vételre és klorofil regenerálódás­ra. A gyepesítéssel, takarónövé- nyes technológiával a klorózis legtöbb esetben mérsékelhető. A tavasszal klorózisos, ősszel új­ra „magától” megzöldülő növé­nyen a tünet azzal függ össze, hogy egyrészt az erőteljes növekedés so­rán a szövetekben felhígul a vas mennyisége, a növekedés mérsék­lésével őszre ez az állapot kiegyen­lítődik. Másrészt a növényben ta­vasztól őszig fokozatosan csökken a foszforsav-tartalom, így az aktív vas gátlása is egyre enyhébb lesz. A szerző a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Nö­vényvédelmi Intézet (ÚKSUP- OOR) komáromi részlegének a munkatársa A takarónövényes tech­nológiával a kloró­zis mérsékelhető. A szamóca legfontosabb kártevői Tizedelik az eper termését ANDRÁSSY LÁSZLÓ A kis szamócavincellér (Otiorr- hynchus ovatus) és a nagy szamó­cavincellér (Otiorrhynchus ruguso- striatus) a szamócaültetvények je­lentős kártevői. Főleg az idősebb, 2- 3 éves ültetvényekben tudnak nagyobb mértékben elszaporodni. E két vincellérbogáron kívül a ba­rázdáshátú vincellérbogár (Otiorr­hynchus sulcatus) és a hamvas vin­cellérbogár (Otiorrhynchus ligus- tici) is károsíthat a szamócán. A két szamócavincellér kártéte­le nagyjából megegyezik. A lárvák a vékonyabb gyökereket lerágják, a vastagabb gyökereket hámoz- gatva körberágják, ezzel azok pusztulását okozzák. A nagy sza­mócavincellér lárvái a gyöktörzs­be odvakat rágnak, a kis szamóca­vincellér viszont kizárólag a gyö­kereket károsítja. Kártétele a tövek fonnyadásában, száradásában, majd teljes pusztulásában nyilvá­nul meg. A kártétel általában a ter­mésérés kezdetén jelentkezik, sú­lyos esetekben a növény kipusztul. Ha a tövek nem pusztulnak el vég­leg, akkor is sínylődnek, termésük töppedt, kényszerérett, sok estben kesernyés ízű lesz. A kis szamócavincellér fekete színű imágóinak rajzása június el­ső hetében figyelhető meg. A nagy szamócavincellér vörösesbarna imágóinak rajzása 2-3 héttel ké­sőbbre tehető. Hártyás szárny hiá­nyában repülni nem tudnak. Nap­pal a szamócalevelek között, a sza­móca tőkocsányánál, esetleg a ta­lajrögök, gyomnövények védelmé­ben tartózkodnak. Érési táplálko­zásukat éjszaka folytatják. Karéjo- zó rágásukkal a leveleket károsít­ják. Rágásukkal sok esetben a levélerekig hatolnak, súlyosan ká­rosítva a növényt, majd 2—3 hét táplálkozást követően a talajba rakják tojásaikat. A lárvák kezdet­ben humusszal, korhadó anyagok­kal táplálkoznak, de az első vedlés után már növényevők. Október, november folyamán 20-25 cm mélyre húzódnak le a talajba. Az áttelelt lárvák tavasszal folytatják a gyökerek károsítását. Ekkor azonban már a vastagabb gyökere­ket és a gyöktörzset rágják. A kis szamócavincellér lárvái (5-6 mm nagyságú kukacok) május köze­pén, a nagy szamócavincellér lár­vái 2-3 héttel később bábozódnak (csontszínű bábok, bábbölcső­ben). A bábozódást követően 3^4 hét múlva jelennek mag az imá- gók. Mindkét faj egy nemzedékes. A szamócavincellér kártételének megelőzése érdekében kerüljük az új ültetvények régi mellé, vagy an­nak helyére történő telepítését. Az újonnan telepített ültetvény körül kiszántott barázdába a rajzás időpontjában porcsík formájában kiszórt metilparation hatóanyagú rovarölő szerrel megakadályozha­tó a repülni képtelen imágók bete­lepedése. Amennyiben a vincellér­bogarak imágóinak rajzása a már fertőzött növényállományban a szüretet megelőzi, vagy az azt kö­vető időszakra is kiterjed, a kártétel megakadályozása érdekében per- metrin + tetrametrin hatóanyagú rovarölő szerrel védekezhetünk. A szerző agrármérnök PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc május 26-án május 26-án május 26-án május 26-án május 26-án sárgarépa (idei) 15-20 Sk/kg (20 Sk/cs) 12-14 Sk/kg 28 Sk/kg (25 Sk/cs) 14 Sk/kg 10-15 Sk/kg petrezselyem 38-40 Sk/kg 26 Sk/kg 30 Sk/cs 18 Sk/kg 28-35 Sk/kg burgonya (korai) 15 (26-27) Sk/kg 17 Sk/kg 15 (38)Sk/kg 10-12 Sk/kg 12-13 (28) Sk/kg tojás * 3,60-4,00 Sk/db 2,80-3,30 Sk/db 2,80 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db zeller 44 Sk/kg, 12 Sk/db 20 Sk/kg 35 Sk/kg X 28 Sk/kg karalábé 10 Sk/db Hm-8 Sk/db mi 18 Sk/kg 5-7 Sk/db 8-10 Sk/db paprika 130 Sk/kg, 8-12 Sk/db 10-16 Sk/db X 5-10 Sk/db 12-13 Sk/db paradicsom 40-58 Sk/kg 80 Sk/kg X 64 Sk/kg 40-55 Sk/kg vöröshagyma 18-22 Sk/kg 14 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg fokhagyma 70 Sk/kg 3 Sk/db 50 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg karfiol 22 Sk/kg X X X 29-39 Sk/fej uborka 25-30 Sk/kg 25-27 Sk/kg X 40 Sk/kg 35-40 Sk/kg újhagyma 10-12 Sk/csomó 4-6 Sk/csomó 8 Sk/csomó 7 Sk/csomó 9-10 Sk/csomó fejes saláta 8-10 Sk/fej 4 Sk/fej 10-15 Sk/fej X 6-7 Sk/fej retek 10 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 8-15 Sk/csomó 3-5 Sk/csomó 8-12 Sk/csomó MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,048 Lenqyel zloty 8,600 Anqolfont 60,152 Maqvarforint(100) 15,924 Cseh korona 1,257 Svéd korona 4,407 Dán korona 5,383 Szlovén tollár (100) 16,771 Jaoán ien(1001 29,494 Sváici frank 26,047 Kanadai dollár 24,107 USA-dollár 32,934 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,97-41,27 31,70-34,10 1,23-1,29 14,97-16,97 OTP Bank 39,01-41,05 31,79-33,55 1,23-1,29 15,35-16,53 Postabank 39,03-41,11 31,87-33,57 1,23-1,29 15,32-16,58 Szí. Takarékpénztár 39,01-41,01 31,81-33,48 1,22-1,29 15,21-16,64 Tatra banka 39,03-41,11 31,87-33,57 1,23-1,29 15,32-16,58 UniBanka 39,04-41,08 31,88-33,55 1,22-1,29 15,32-15,32 Általános Hitelbank 39,02-41,10 31,85-33,56 1,22-1,29 15,08-16,84 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents