Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-28 / 122. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 28. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 21. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Gothár Péter. E héten az 500-500 koronát Szórád Aranka nyárasdi, Sill Bé­la nagygéresi és Kovács Sándor barsendrédi olvasónk nyerte. Gra­tulálunk! SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady 19 MOZI HVIEZDA: Van Heising (cseh) 16,18,20.30 MLADOST: The Drea­mers (ol.-fr.-am.) 17.45 Kiskakukk (or.) 16,20 TATRA: Trója (am.) 17.30 21 gramm (am.) 20.30 KASSA TATRA: 21 gramm (am.) 17, 19.30 CAPITOL: Trója (am.) 17, 19.30 ÚSMEV: Holnapután (am.) 16,18.15,20.30 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Az ítélet eladó (am.) 21 GALÁNTA - VMK: Túl közeli rokon (am.) 19 KOMÁROM - TATRA: Minden végzet nehéz (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A titkos ablak (am.) 17.19.30 VÁGSELLYE - VMK: A tűz óceánja (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Maradok! (fr.) 19 LÉVA - JUNIOR: Hideghegy (am.) 16.30,19 TORNAIJA - MLADOSÍ: Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bolero (cseh) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Életeken át (am.-kan.) 20 Elveszett jelentés (am.-jap.) 20.15 Gothika (am.) 16,18 Holnapután (am.) 17.45,18.45,20.15 A passió (am.-ol.) 15.15, 17.45 Trója (am.) 14, 15.45, 17.15, 19, 20.30 Van Heising (am.) 19.45 Az 50 első randi (am.) 18.15,20.15 SAMARIA 2004 - RÉGI ZENEI NAPOK Május 28. Evangélikus templom, 9.30 Hangverseny a holokauszt áldo­zatainak emlékére D. Buxtehude: Ein feste Burg ist unser Gott Barta Miklós (CH) - oboa Agnesa Feriencíková - spinét J. B. Loeillet: Sonata in C major (largo cantabile, allegro, largo espressivo, allegro) G. F. Händel: Sonate II. (lar- ghetto, allegro, adagio, allegro) Pozsonyi fiűkórus Dana Hajóssy - orgona, vezé­nyel: Magdaléna Rovnáková . 17. századi gregorián dallamok F. Couperin: Jubilemus, exulte- mus G. F. Händel: Judas Maccabäus (válogatás) - szóló: Darina Tóthová M. Vulpius: The strife is o’er Karol Luspai Németh Zsófia - orgona J. S. Bach: Jesu, joy of man’s, Bist du bei mir A. Vivaldi: Gloria - szóló: Darina Tóthová (Gloria in excelsis Deo, Domine Deus, Agnus Dei) J. Haydn: Gloria W. A. Mozart: Ave verum corpus - szóló: Jakub Kokavec G. F. Händel: Judas Maccabäus H. Purcell: Sonata (pomposo, andante maestoso, allegro ma non troppo) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: Hétről hétre reggel 7 órától. Az állandó rovatok mellett a következő eseményekről is szó lesz: Rimaszombatban felavatják Petőfi Sándor szobrát; Kulturális külpoli­tika az új kihívások tükrében - be­számoló a Pozsonyban tartott ren­dezvényről; Csengő énekszó Érsek­újváron:; Népművészeti fesztivál Martoson. A szerkesztő Hominda Katalin. 11.30-kor jelentkezik a Te­reiére, vendég: Fukári Valéria. 13 órakor a Tékában a Madách Poso- nium, az AB-Art, a Nap és a Plect­rum Kiadók legfrissebb köteteiről lesz szó. Ezt követően a Kaszinói es­ték adását hallhatják, melyben dr. Püspöki Nagy Péter újabb történel­mi tényekkel lep meg bennünket Pozsony királyi várossal kapcsolat­ban. 15 órakor kezdődik az Élő re­ménység: Géresi Róbert abaújszi- nai református lelkipásztorral és Zsidó János esperes-plébánossal a családi szeretettől beszélgetünk. Vasárnap is reggel 7 órától köz­vetítünk. A kiadott műsortól elté­rően 8.05-től A hét Londonban cí­mű összeállítást sugározzuk. 9 órá­tól közvetítjük a Világosság című egyházi műsorunkat. Pünkösdva­sárnapi istentiszteletet közvetítünk a marcelházi református templom­ból, igét hirdet Rácz Elemér lelki- pásztor. 11 órától az Ifjúsági maga­zint sugározzuk. Kiskunfélegyháza partnertelepülési együttműködést kezdett a szlovákiai Uhrovec, a szerbiai Kikinda és a kárpátaljai Mezővári községekkel; megismer­hetik a vajdasági Horgos egyik leg­szebb helyét, Kamarást. Ezek már a 13 órakor induló Térerő témái. A Kaleidoszkópban 14.05-kor Sü- kösd Csaba professzor Marx Györgyre, a világhírű magyar fizi­kusra emlékezik, majd Brányik* Sándor bemutatja a dunaszerda- helyi futball százéves történetével foglalkozó könyvét. Sidó Zoltánt az érsekújvári Czuczor Gergely szobor születésének nem minden tanulság nélküli történetéről kér­dezzük, a Vándorbot pedig a tornai várba kalauzolja el hallgatóinkat. Életpályák című műsorunkban 15 órakor leforgatjuk a Nagy András­sal, a párkányi gimnázium nyugal­mazott biológia-földrajz szakos ta­nárával készült beszélgetést. 15.30-kor Páskaháza, Kőrös, Ber- zéte lesz úti célunk, pünkösdi májfaálh'tási szokásokat ismerhet­nek meg a gömöri falvakból, (-tek) A Petőfi Emlékmű Bizottság gondozásában jelent meg a költő pozsonyi szobrának történetét közreadó kötet Példaértékű emlékalbum Jarábik Gabriella, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója, Roncsol László, Duka Zólyomi Árpád és Miklósi Péter a könyvbemutatón (Somogyi Tibor felvétele). A jobb oldalon az emlékalbum címlapja. Bő egy esztendeje áll Radnai Béla felújított és ünnepélyesen újraavatott Petőfi-szobra Pozsonyban, a Medikus-kertben, a kö­zelmúltban pedig „a mi Pe­tőfink” címmel igényes, szép kivitelezésben emlék­albumot jelentetett meg a szobor restaurálását kez­deményező és felügyelő Petőfi Sándor Emlékmű Bi­zottság. MISLAY EDIT A könyv gondolata már akkor megfogalmazódott a bizottság tagjaiban, amikor egyértelművé vált, hogy a szobor felújítása megvalósítható. „Amikor munká­hoz láttunk és a felújításhoz szük­séges tennivalókat szerveztük, el­határoztuk, hogy a szobor szét­szedésének pillanatától egészen a felavatásig megörökítjük ezt a fo­lyamatot - mondta Duka Zólyomi Árpád, a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság elnöke a kötet szerdai bemutatóján A Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeumában. - Ak­kor döntöttük el, hogy jó lenne, ha ennek a gyűjteménynek lenne egy olyan része is, amely bemu­tatja Pozsonyt, a város múltját, jelentőségét.” Választásuk Sza- latnai Rezső Petőfi Pozsonyban című munkájára esett, amely fél évszázad után ebben a reprezen­tatív kötetben jelenik meg újra, az író lányának, Szalatnai Judit­nak köszönhetően. Az eredeti tervek alapján a kötet a Szalatnai-művön kívül a helyre- állítási munkálatok írásos és fotó­dokumentációját, valamint az ada­kozók névsorát tartalmazta volna, mivel a restaurálás - csakúgy, mint majd’ száz éve - nem kis részben közadakozásból valósult meg. Ám Végh László, a somorjai Biblio­theca Hungarica igazgatója, a ki­advány konzultánsa révén kicsit módosult, illetve bqvült a tarta­lom. „Úgy gondoltam, ha már megjelenik egy ilyen album, akkor adjuk közre benne azt is, amit a szobor első felavatásának történe­téről, az alkotójáról, a szobor ké­sőbbi sorsáról tudunk. Régi képes­lapokat kerestünk, átnéztük a ko­rabeli sajtót, összegyűjtöttük a könyvtárunkban fellelhető összes dokumentációt, ami pedig nem volt meg, azt megkerestük Po­zsony levéltárában és könyvtárá­ban. Amikor Szalatnai Rezső lá­nyánál, Jutka asszonynál jártunk, fölajánlotta nekünk édesapja könyvhagyatékát és kéziratait. Eb­ben is találtunk olyan fényképdo­kumentumokat, amelyeket föl­használtunk. így állt össze az em­lékalbum, amelyet példaértékű­nek tartok. Azt jelzi, hogy ilyen szép kivitelben is fel lehet dolgozni az emlékeinket, és örülnék, ha a ri­maszombati Petőfi-szobor, a kassai honvédemlékművek vagy a felvi­déki Kossuth-szobrok sorsáról szó­ló kötetek követnék, és ezek törté­netét is láthatóvá tennénk a szlová­kiai magyar olvasók számára.” „Kiválóan szerkesztett, terjedel­mes és fontos munka - méltatta a bemutatón a kötetet Roncsol Lász­ló. - Egyrészt minden olyan for­rásszöveget hoz, amely Petőfi po­zsonyi tartózkodásaival foglalko­zik. Minden szempontból kiemel­ten kell értékelnünk Szalatnai Re­zső első helyre besorolt, Petőfi Po­zsonyban című szintézisét; a szö­veg először 1954-ben jelent meg könyv alakban, Pozsonyban, s egy több évtizedes kutatómunka gyü­mölcse lett. Hasonló természetű anyagokkal a könyv Adatok és té­nyek című dokumentációjában is találkozunk. Itt a szerkesztő, Mik­lósi Péter a szobor első fölállításá­nak történetét mutatja be eredeti szövegekkel. Érdekes tény, hogy a mű leleplezésekor még az ünnep­lők között foglalt helyet Petőfi ba­rátja, diák- és munkatársa, Kolmár József. A könyvnek ez a része Po­zsony XIX-XX. századi magyar művelődéstörténete szempontjá­ból is figyelmet érdemel; értékét nagyban növelik a fényképek, a város XX. század eleji színes térké­pével. A korabeli sajtóból nemcsak azt tudjuk meg, milyen ünnepsé­gek keretezték a szoboravatást, hanem azt is, hogy Palugyay Kár­oly, a Zöldfa - a mai Carlton - ak­kori tulajdonosa milyen étrendet állított össze az étterem hatalmas patkóasztala köré települt több mint száz díszvendégnek, akik kö­zött a díszhelyen Brolly Tivadar polgármester oldalán Herczeg Fe­renc író, Bartal főispán és az agg Kolmár József foglalt helyet.” Miklósi Pétertől, az emlékal­bum szerkesztőjétől, a Petőfi Sán­dor Emlékmű Bizottság tagjától azt kérdeztük, kinek ajánlja a könyvet: „Mindenkinek, aki tiszte­li Petőfi munkásságát, költészetét, lényét. Főként persze azért szeret­tük volna ezt a könyvet megjelen­tetni, hogy ezzel is hálát adjunk a nyilvánosság előtt azoknak, akik adományaikkal segítették a resta­urálást, és ily módon nevüket és emléküket meg tudjuk őrizni az utókor számára is. Ajánlható ez a könyv mindenkinek, ami közhely­nek hangzik ugyan, de én úgy ér­zem, hogy a pozsonyi Petőfi-szo­bor sorsa lényegében a szlovákiai magyarság sorsát is jelképezi vagy jelképezheti. Ezért is állíthatjuk, hogy nem csupán a pozsonyiaké, hanem a mi Petőfink, vagyis mindazoké, akik a szlovákiai ma­gyarságot próbáljuk képviselni.” Ma mutatják be Komáromban Méry Margit Szlovákiai magyar parasztviseletek című könyvét Tájegységeink hagyományos öltözködéskultúrája GAÁLIDA A népviselet mára elvesztette eredeti funkcióját, és jóformán már csak színpadon látható. Ennek ellenére az utóbbi években a kuta­tók és a népi kultúra iránt érdeklő­dők figyelme újból a népviselet irá­nyába fordult. Elég, ha megemlít­jük a múlt évben megrendezett nagyszabású, szlovákiai magyar népviseleteket bemutató kiállítást a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában, vala­mint a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának állandó tár­latán kiállított viseleteket. Az első összefoglaló mű Szlovákia ma­gyarlakta településeinek 20. szá­zadi népviseletéről Jókai Mária és Méry Margit 1998-ban megjelent Szlovákiai magyar népviseletek cí-. mű könyve. Hasonlójellegű kötet látott a kö­zelmúltban napvilágot Méry Mar­git tollából Szlovákiai magyar pa­rasztviseletek címen. Látva a ha­gyományos öltözék pusztulását, a szerző a Csemadok néprajzi szak­előadójaként és számos folklór­fesztivál szervezőjeként szinte az utolsó percben kezdett hozzá a még meglévő népviseletek sziszte­matikus gyűjtéséhez. Egyes tele­pülések népviseletét 1976-1978 között a Hét című folyóirat hátlap­ján is bemutatta (Jókai Máriával közösen). A dél-szlovákiai népvi­seletek megismeréséhez és doku­mentálásához hozzájárultak az 1974-től 1985-ig Méry Margit által évente megszervezett nyári nép­rajzi szemináriumok is, amelyek minden alkalommal más járás fal­vainak népviseletét és szokásanya­gát igyekeztek feltérképezni és a zselízi fesztiválokon néprajzi kiál­lítás, valamint színpadi feldolgo­zás formájában is bemutatni. A Szlovákiai magyar parasztvi­seletek című kötet első része a pa­rasztviselet történeti kialakulásá­val foglalkozik, számtalan törté­nelmi forrásra hivatkozva. A 19. század első felében főleg a Vasár­napi Újság és a Regélő közölt sok, a vidékünkön éppen akkor divatos öltözetre vonatkozó adatot - ezek közül Méry Margit is sokat idéz -, melyeket metszetek egészítenek ki. A század végétől egyre gyakrab­ban jelennek meg leírások, ezért a történeti áttekintés második részé­ben a történelmi vármegyéket be­mutató könyvsorozat ide vonatko­zó adataira összpontosítja figyel­mét a szerző (itt a szöveget már ko­rabeli fényképek illusztrálják). A továbbiakban Méry a 20. század második felének egyes viseleti ele­meit mutatja be korcsoportok és nemek szerint, a csecsemő öltözte­tésétől kezdve a gyermekviseleten keresztül egészen a felnőtt női és férfiviseletig, melyeket számos na­gyon pontosan elkészített rajz szemléltet. A kötet második része az egyes tájegységek 20. századi népvisele­tét taglalja, nyugatról kelet felé ha­ladva. A viseletek leírásánál és cso­portosításánál a szerző a már emlí­tett, Jókai Máriával 1998-ban kö­zösen kiadott kötet szövegéből in­dul ki, részben átfogalmazva és térképekkel kiegészítve azt. A mintegy 140 faluból szerzett ada­tokból részint összehasonlító vizs­gálat, részint az adatközlők közlé­se alapján 11 tájegységet és 29 vi­seleti csoportot határoz meg. A könyv utolsó fejezete A pa­raszti öltözködés rendje címet vise­li, amelyben képet ad a paraszti közösség íratlan szabályairól, amelyek a viselet mikéntjét is meg­határozták. A gyermekek és a férfi­ak ruházatában nem voltak nagy különbségek, a női viseletben vi­szont jóval több megkülönböztető elem fordult elő, igen árnyalt je­lentéstartalmakat hordozott: kife­jezte a viselője korát, rangját, csa­ládi állapotát, sőt vallását is. A könyvnek nagy érdeme a Margit Szlovákiai magyar parasztviseletek rendkívül gazdag rajz- és fénykép­anyag. A fényképeket Prandl Sán­dor, a rajzokat pedig Radka Mi- kulová készítette. A kötet végén irodalomjegyzék, magyar-szlovák helységnévjegyzék, illetve terje­delmes szlovák és német nyelvű összefoglaló található, így sok in­formációhoz hozzájuthat a magya­rul nem tudó olvasó is. Méry Margit Szlovákiai paraszt­viseletek című könyvének ünnepé­lyes bemutatója ma 16 órakor lesz a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának díszter­mében.

Next

/
Thumbnails
Contents