Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-27 / 121. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2004. május 27., csütörtök _____________________________________________________________2. évfolyam 21. szám A májusi Katedra az uniós csatlakozás jegyében Iskolák anyagi gondjai kedvenc műalkotását, Csontváry Kosztka Tivadar Vihar a Hortobá­gyon című festményét mutatja be. Vajda Barnabás a hat- és nyolcosz­tályos gimnáziumok közoktatás­ban betöltött szerepéről elmélke­dik. Egykori alma matereire ez al­kalommal Bereck József emléke­zik. Piros posztó, paripa címmel Gágyor Péter folytatja művelődés- történetünk gyermekjátékainkban és mondókáinkban fellelhető ele­meiről szóló cikksorozatát. Jakab István nyelvművelő írásában az új szavak alkotásáról ír. Cseh Gizella a magyar népszínmű történetével is­merteti meg az irodalombarát ér­deklődőket. Nanszákné dr. Cserfal­vi Ilona cikkében a környezeti ne­velés fontosságát hangsúlyozza. H. Tóth István tanulmánya a stílus és stilisztika rejtelmeibe avatja be az olvasót. Légrádi László az orvostu­dományban már bevált holisztikus szemlélet oktatásügyben kívánatos szerepéről közöl tanulmányt. Ág Tibor Népzenéről kezdőknek és ha­ladóknak című sorozatában a nép­balladáról ír. Nagy Erzsébet PC-s vi­lág legkedveltebb táblázatkezelője, az Excel használatát ismerteti. A családi légkört alapvetően befolyá­soló szemérmesség és a nyíltság kérdéskörét járja körül cikkében Szeberényiné Z. Judit, (érvé) TANODA A fejlődés záloga lehet ÜJ SZÓ-HÍR Részletes cikkben számol be május 21-i számában a szlovákiai és romániai magyar tannyelvű egyetemekről a Chronicle of Higher Education, az Egyesült Államokban hetente megjelenő közismert fel­sőoktatási szakfolyóirat. A több mint 450 ezer egyetemi és főiskolai tanár, valamint oktatási szakember által olvasott folyóirat objektív hangvételben tudósít a kisebbségi magyar felsőoktatás helyzetéről, és kiemelten foglalkozik az elmúlt évek áttöréseivel: a romániai Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a komáromi Selye János Egyetem létrehozásával. A szlovákiai helyzet ismertetésekor a cikk megállapítja, a magyar­ság számára csak szűk lehetőségek állnak rendelkezésre anyanyelvű felsőoktatási tanulmányok folytatására. A tudósító idézi Bauer Edi­tet, a Magyar Koalíció Pártjának alelnökét, aki szerint a magyar ajkú lakosságnak a szlovákokhoz viszonyított alulképzettsége gátló ténye­zőként hat a magyarság lakta dél-szlovákiai régió fejlődésére. Ennek a negatív tendenciának vethet véget az ősztől induló Selye János Egyetem, amely az első magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény lesz Szlovákiában az 1920-as évek óta. Hasonló véleményt fogalmaz meg Király András, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztály- vezetője, aki a cikkben hangsúlyozza: az új intézmény beindítása után a következő cél az oktatás minőségének minél magasabb szint­re való emelése lesz a már létező magyar tannyelvű kisebbségi egye­temeken. A magyar tannyelvű egyetemek létrehozása alapvető fon­tosságú volt a kisebbségben élő magyar közösség megmaradásához és fejlődéséhez, mondta Papp Tamás, az egyetemeknek Észak-Ame- rikában pénzt és természetbeni támogatásokat gyűjtő Hungarian Human Rights Foundation budapesti irodavezetője. Fontos, hogy a magyar közösség maga igazgassa anyanyelvű felsőfokú oktatási in­tézményeit, különben a kormányzat vagy az egyetemi szenátus könnyedén korlátozhatja a kisebbségi oktatás lehetőségeit. Bár Andrei Marga volt tanügyminiszter élesen ellenzi az önálló ma­gyar felsőfokú intézményt, Nagy László, a BBTE magyar nemzetiségű rektorhelyettese szerint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegye­tem és a BBTE együttesen tudják kielégíteni a magyar nyelven tovább­tanulni szándékozó diákok Erdély szerte mutatkozó igényeit. A cikk megállapítja, a magyar nyelvű felsőoktatást ellenző nacionalista han­gok visszaszorulóban vannak. Míg olyan szélsőséges politikusok, mint Vladimír Meciar vagy Gheorghe Funar a 90-es években még po­litikai tőkét tudtak kovácsolni a mesterségesen geijesztett magyar­gyűlöletből, addig mára Magyarország és a szomszédos országok vi­szonyának javulása jelentős előrelépéseket eredményezett a felsőok­tatás terén. A helyi egyetemi szakembereket és diákokat is megszólal­tató, valamint tényekkel, adatokkal és térképpel alátámasztott cikk egyedülálló alkalmat teremt a magyar kisebbségi felsőoktatás intéz­ményeinek széles körű nemzetközi bemutatkozására, népszerűsítésre valamint külföldi szakmai kapcsolatok építésére, (ú) LAPAJÁNLÓ Vajon be tudják fejezni anyagi gondok nélkül az „uniós tanévet“, avagy mennyi az annyi, tették fel a kérdést a Katedra munkatársai a hazai magyar tannyelvű iskolák igazgatóinak. A válaszokat meg­tudhatják, ha kezükbe veszik a fo­lyóirat most megjelent, májusi szá­mát. A szlovákiai magyar pedagó­gusok és szülők lapjának Dobogó című rovatában Hodossy Gyula, a Lilium Aurum Kiadó igazgatója osztja meg gondolatait az olvasók­kal Szlovákia európai uniós csatla­kozásával kapcsolatban. Lacza Éva Megérkeztünk Bereck József alma materei Németh László „magyarjai" A durva diákok általában kevésbé kötelességtudóak, gyakrabban mutatnak neurotikus tüneteket Agresszív gyerekek Minden gyerekben ott van az agresszió lehetősége, de míg az egyiknek sikerül az indulatait korlátok között tartani, a másik fékezhetet- len dühkitörésekkel ejti két­ségbe tanárait és szüleit. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az agresszív magatartás rész­ben a személyiség szerkezetéből adódik, mondhatni velünk szüle­tet, és elég jól előre jelezhető. Az agresszív gyerekek általában ke­vésbé kötelességtudók, lelkiisme­retesek, gyakrabban mutatnak neurotikus tüneteket, kevesebb kapcsolatuk van más gyerekek­kel. Különösen nehezükre esik át­élni mások érzéseit, szinte képte­lenek egy eseményt eltérő néző­pontokból végig gondolni. Ha va­lamilyen normaszegés történik, például gyerekek közötti lopás, Az erőfitogtatás, a konfliktus keresése jellemzi őket (Képarchívum) hazugság - rendkívül szélsősége­sen viselkednek akár tettesek, akár áldozatok, akár csak egysze­rű szemlélők. Az agresszív gyerekek gyakran olyan családban nőttek fel, ahol mindent megengedő nevelési el­vek uralkodnak. A minduntalan konfliktusokba keveredő gyere­kek másik csoportja éppen ellen­kezőleg, a nagyon autoriter, azaz büntető, a gyerek kívánságait fi­gyelmen kívül hagyó családokból származik. Ezek a gyerekek a tár­sas kapcsolataikban sokkal ke­vésbé sikeresek, mint a békésebb természetű kortársaik. Ez való­színűleg azzal magyarázható, hogy éppen a fellépésük miatt rit­kábban van lehetőségük igazán elmélyülten játszani más gyere­kekkel. Többnyire egyedül játsza­nak, és ha mégis kerül társuk, rit­kán kezdeményeznek, nem kér­nek a másiktól, de nem is vesznek részt annak a játékában. Ezért a nem agresszív gyerekek előbb- utóbb elfordulnak tőlük, hiszen nem jön létre a közös játék. Erőfitogtatás Ha az agresszív gyerekeket megkérik, hogy jellemezzék saját magukat, akkor többnyire olyas­mit mondanak, hogy: jól tudok futballozni, én vagyok a legügye­sebb a Playstationban” stb. A nem agresszív gyerekek ezzel szem­ben inkább arra büszkék, ha sok barátjuk van, szívesen kérik má­sok a tanácsukat stb. Nekik na­gyon fontos, hogy a többiek ked­veljék és becsüljék őket. Ez a nyil­vánvaló deficit a társas kapcsola­tokban sajnos a későbbiekben in­kább növekszik, semmint csök­ken. Ha egy gyerek kevésbé tud szót érteni a többiekkel, nagyobb valószínűséggel fog agresszíven Ha egy gyerek kevésbé tud szót érteni a többiekkel, nagyobb való­színűséggel fog agresszíven viselkedni egy konfliktushelyzetben (Képarchívum) viselkedni egy konfliktus helyzet­ben. Ez a fellépése azonban to­vább rontja helyzetét, hiszen az együttműködésre képtelen kor­társakat az átlagos gyermek kö­zösségek nem szívesen fogadják be. Innen sokszor egyenes út ve­zet az agresszív gyerekek számá­ra a hasonló magatartásúakhoz, ahol az erőfitogtatás, a konfliktus keresése, gyakran a brutalitás a csoport összetartó ereje, (he, n) Készen áll már gyermeke arra, hogy akár több hetet is a szülői otthontól távol, gyerektáborban töltsön? Érett-e a táborozáshoz? TESZT A gyermekek élete telis tele van fontos mérföldkövekkel. Az első önálló nyaralás mindenképpen ilyen. De vajon készen áll-e már gyermeke arra, hogy akár több he­tet is a szülői otthontól távol, gye­rektáborban töltsön? E rövid teszt segítségével megtudhatja, nyugodt szívvel elengedheti-e gyermekét több napra, esetleg hétre. 1. Gyermekem: a. 7-10 éves (2 pont) b. 11-18 éves (3 pont) c. 5-6 éves (1 pont) 2. Hány éjszakát töltött eddig gyermeke idegen helyen a szü­leivel? a. Egyet sem. (1 pont) b. 1-12 éjszakát (2 pont) c. Több mint 12 éjszakát (3 pont) 3. Hány éjszakát töltött eddig gyermeke idegen helyen a szü­lei nélkül? a. Több mint 6 éjszakát (3 pont) b. Egyet sem (1 pont) c. 1-6 éjszakát (2 pont) 4. Milyen alvó a gyermeke? a. Könnyen elalszik, de néha rosszat álmodik. Ilyenkor felébred (2 pont) b. Átalussza az éjszakát, mint a bunda! (3 pont) c. Éjszaka többször felébred. (1 pont) 5. Egy szobában alszik a testvéré­vel? a. Nem. b. Már nem, de régebben együtt aludtak. (2 pont) c. Igen. (1 pont) 6. Az alábbi típusok közül melyik­be sorolná gyermekét? a. Kalandvágyó - szereti az új arco­kat és helyeket. b. Félénk- idegen helyen megillető- dött, szülője kezét szorítja. (1 pont) c. Óvatos - a megszokott környeze­tet szereti, de apránként el tud fo­gadni új dolgokat is. (2 pont) 7. Előfordul-e gyermekénél az alábbiak egyike: allergia, bepi- süés, érzelmi labilitás? a. Néha. (2 pont) b. Egyik sem, soha. c. Igen, nem egyszer. (1 pont) 8. Mennyire képes gyermeke ide­genektől segítséget kérni? a. Könnyedén, mindig talál valakit a környezetében, aki megoldja azo­kat a problémáit, melyekkel nem boldogul. b. Kicsit zárkózott, de egy-két fel­nőttet képes a bizalmába avatni, ha nincsenek vele a szülei. (2 pont) c. A bajait mindig hazahozza. Ide­genben inkább szenved, de nem kér segítséget. (1 pont) 9. Mennyire társasági ember az Ön gyermeke? a. A kisebb baráti közösségekben érzi jól magát, régi, tartós barátsá­gai vannak. (2 pont) b. Nagyon, lételeme a nyüzsgés, is­merkedés, bandák alakítása. c. Nem nagyon, jobban szeret egye­dül, elmélyülten játszani. (1 pont) 10. Hogyan reagál gyermek arra, ha sérelem, bánat éri? a. Szóvá teszi a társának, igyekszik kibeszélni magából. b. Félrehúzódik, és a továbbiakban elkerüli azt, aki bántotta. (1 pont) c. Egy felnőtthöz fordul, hogy az te­gyen igazságot. (2 pont) Értékelés 13 pontnál kevesebb: Még ko­rai volna A teszt eredménye alapján úgy tűnik, gyermeke boldogabb volna, ha nem kellene Ön(ök) mellől hosszabb időre elmennie. Lehet, hogy gyakorlata sincs még az önál­ló, szüleitől távol való boldogulás­ban. Ennek megszerzését viszont biztosan nem egy több hetes vidéki táborral kel megkezdeni. Eleinte a rokonoknál töltött hétvégék és a napközis táborok is elég nehéz fel­adatot, jó gyakorló terepet jelent­hetnek számára. 13-20 pont: Talán igen, talán nem A teszt eredménye alapján gyer­meke egy több napos, esetleges he­tes, ottalvós táborra való alkalmas­ság határán van. Egy rövidebb, is­merősi körben szervezett tábort ér­demes megpróbálni, fenntartva azt a lehetőséget is, hogy, ha a kicsi nem érzi jól magát, természetesen bármikor hazajöhet. 21-30 pont: Táborozásra érett A teszt eredménye alapján gyer­meke született táborozó: önálló, ka­landvágyó, társaságkedvelő. Ki­egyensúlyozott gyerek, aki igyek­szik önmaga megoldani a problé­máit, de ha ez mégsem sikerülne neki, mindig megtalálja azt, akihez fordulhat. Akár kezdhetnek is cso­magolni, azután indulhat a nyara­lás! (he, s)

Next

/
Thumbnails
Contents