Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-27 / 121. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 27. RÖVIDEN Összecsapások Csecsenföldön Moszkva. Legalább 27 ember vesztette életét csecsen szeparatista lázadók és orosz katonák összecsapásaiban. Groznijban, a csecsen fővárosban és a déli Vegyeno térségében kilenc katona esett el rajtaütésekben - közölte tegnap az orosz katonai vezetés. A hadsereg előző napi különleges hadműveletei során 18 iszlám lázadót ölt meg a biztonsági szolgálat (FSZB) adatai szerint. (MTI) Tábornokok megbeszélése Szöul. Csekély haladást hozott, de újabb találkozó kitűzésével fejeződött be tegnap az észak- és dél-koreai tábornokok történelminek minősített első találkozója az 1953-as tűzszünet óta. A parti vizeken rendszeresen kirobbanó összecsapások megelőzésének szándékával ösz- szeülő felek megállapodtak, hogy június 3-án újra találkoznak. Dél-Korea javasolta, tegyék rendszeressé a tábornokok találkozóit, létesítsenek forródrótot a felek között, jelöljenek ki közös rádiófrekvenciát és jelzőrendszert haditengerészetük számára a nyüt tengeri kommunikáció javítása végett. Indítványozta azt is, hogy cseréljenek adatokat az illegális halászatról. (MTI) Szaakasvili új ajánlata Tbiliszi. Tárgyalásokat javasolt a Grúziához történő visszatérésről Abháziénak és Dél-Oszétiának tegnap Miha- ü Szaakasvili. A grúz államfő, különleges státust, illetve biztonsági garanciákat ajánlott fel. „Soha nem fogom elfogadni az ország széthullását. Abház és őszét testvéreinknek tárgyalásokat ajánlok és minden joguk biztosítását az egységes Grúzia keretein belül” - fogalmazott. Felszólította „a külföldön élő grúzokat”, és azokat is, akik más ország állampolgárságát vették fel, hogy vegyék vissza grúz állampolgárságukat. Ez valószínűleg szintén az abhá- zoknak és oszéteknek szólt, akiknek többsége orosz útlevelet kapott. A két tartomány az 1990-es évek elején kitört fegyveres konfliktusok nyomán szakadt el Grúziától, hogy önálló államokat hozzanak létre, amelyeket ugyan a nemzetek közössége nem ismer el, de nem hivatalos támogatást kapnak Oroszországtól. (MTI) Szaakasvili beszédének kulcsmondatait abház és őszét nyelven is megismételte (Képarchívum) Sahrisztáni elfogadná, de nem nagy lelkesedéssel a miniszterelnöki posztot Atomtudósból kormányfő Washington/Bagdad/ Moszkva. Két orosz energetikust megöltek, hatot megsebesítettek tegnap Bagdadban. Elfogadná, de nem nagy lelkesedéssel az iraki ideiglenes kormányfői posztot július 1-től Husszein Sahrisztáni síita muzulmán atomtudós. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Sahrisztánit a Szaddám-rezsim idején az Abu Graib börtönben tartották fogva, ahonnan sikerült megszöknie (Reuters-felvétel) A 62 éves Sahrisztáni a hónap folyamán többször is találkozott Lahdar Brahimivel, az ENSZ kaki külön megbízottjával, akinek a tudósra a The Wall Street Journal áprilisi cikke hívta fel a figyelmét. Sahrisztáni ebben bírálta a megszálló hatóságokat, hogy nem készítik fel Irakot a választásokra. Egy magát megnevezni nem kívánó amerikai külügyi illetékes úgy nyilatkozott a The Washington Post- nak, hogy még nem dőlt el az új kormányfő személye, de Sahrisz- táni a legesélyesebb. A szintén a Postban megszólaló Sahrisztáni kijelentette: „Ha úgy gondolják, hogy a részvételem létfontosságú, igyekszem majd meggyőzni őket az ellenkezőjéről. De ha nem sikerül és azt kérik tőlem, vállaljak szerepet, nem utasíthatom el. Szolgálnom kell a népemet. Aktív részt vállaltam abban, hogy segítsem az iraki népet önmagát megszabadítani Szaddám Húszéin zsarnokságától. Műidig számomra a fontos, hogy a népet szolgáljam, minthogy beavatkozzam a pártpolitikába.” Sahrisztáni, aki magát a legtekintélyesebb síita vallási vezető, Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh tanácsadójának tekinti, nukleáris vegyészeiből szerzett doktori diplomát a torontói egyetemen. 1979- ig, Szaddám Húszéin hatalomra jutásáig az iraki atomenergia-bizottság legfőbb tudományos tanácsadója volt. Mivel azonban nem volt hajlandó részt venni a rendszer atomfegyverprogramjában, 10 évre ítélték és az Abu Graib börtönben tartották fogva, ahonnan 1991-ben megszökött. Egy ideig Iránban élt feleségével és három gyermekével és az iraki menekültekkel foglalkozott. Később Nagy-Britanniába költözött, ahol több egyetemen tanított. Az új maki kormánynak döntési jogkörrel kell rendelkeznie az iraki hatalomátadás után az országban maradó külföldi csapatok mozgásával kapcsolatban - jelentette ki Adnan Pacsacsi, az iraki ideiglenes kormányzótanács tagja a római La Repubblicának. Pacsacsi alapvetően pozitívnak nevezte az Irakról szóló amerikai-brit határozattervezetet, amely hamarosan a BT elé kerül. Ugyanakkor hangsúlyozta: a tervezet egyes pontjai túlságosan homályosak. Például a multinacionális erőkkel kapcsolatban a javaslat azt úja: konzultálni a kormánynyal. „Azt akarjuk, hogy a kormány véleménye szükséges és kötelező erejű legyen. Más szóval: a multinacionális haderő az iraki kormány engedélyével jöjjön Irakba, és az országon belüli mozgását a mi kormányunk hagyja jóvá.” Két orosz energetikust megöltek, hatot megsebesítettek egy tegnapi rajtaütésben. A támadásban meghalt két iraki is. Az Interenergo- szervisz cég alkalmazottai a munkahelyükre, a Dora erőműbe tartottak Bagdad közelében, amikor ismereden fegyveresek gyilkos tüzet nyitottak autóbuszukra. Az orosz külügy is megerősítette a két mérnök halálhírét. Bagdadi kórházi forrás szerint a sebesültek közül többnek válságos az állapota. A cég máris bejelentettem összes dolgozóját hazahívja Irakból. Prága a NATO szerepvállalása ellen Prága. Csehország a NATO isztambuli csúcstalálkozóján nem fogja támogatni azt az esedeges javaslatot, hogy a szervezet vállaljon szerepet az iraki helyzet rendezésében. Vladimír Spidla kormányfő elmondta: az ország biztonsági tanácsának kedd esti ülése elfogadta a cseh küldöttség mandátumát a NATO-csúcsra. A küldöttséget Václav Klaus államfő fogja vezetni. „Fontosnak tartjuk, hogy a NATO tisztázza álláspontját, viszonyát a Közel-Kelethez, Oroszországhoz, Ukrajnához és a Földközi-tenger körüli régióhoz” - szögezte le Klaus. Úgy vélte: Isztambulban különös figyelmet kellene szentelni a Közel-Keletnek. Csehországnak jó kapcsolatai vannak a régióban, s bizonyos problémák megoldásában szívesen vállal közvetítői szerepet, (k) Az Amnesty szerint az USA feláldozza az emberi jogokat a belbiztonság oltárán Drákói antiterrorista törvények MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A nemzetközi jog jelenleg működő rendszerét fél évszázados történetében még nem érte olyan kitartó támadás, mint amilyet a terror elleni háború címén most indítottak ellene. Az Amnesty International éves jelentését bemutató sajtótájékoztatón Irene Khan, az AI főtitkára azt mondta, hogy Irakban második Afganisztán kialakulása fenyeget. A vüág legnagyobb, 1,8 millió aktív tagot számláló emberi jogi szervezetének 340 oldalas anyaga, a Report 2004 minden eddiginél súlyosabb bírálattal illeti Washington és London iraki politikáját. Az elemzés szerint „az USA által hajszolt globális biztonságpolitika vak és elvtelen ... feláldozza az emberi jogokat a belbiztonság oltárán, tetszés szerinti időben és helyen alkalmaz megelőző csapásokat, ezzel azonban sem biztonságot, sem szabadságot nem teremt”. A demokrácia és a szabadság megteremtése címén indított iraki háború több mint 10 ezer iraki polgári személy halálát okozta, több ezer iraki börtönbe vetéséhez, kínzásokhoz vezetett, és felkeléseket váltott ki. Khan szerint az ENSZ BT-nek valós erőfeszítéseket kell tennie az iraki lakosság emberi jogainak védelmére, és pontosan meg kell határoznia a szövetségesek és az iraki vezetés felelősségi köreit. Ennek elmaradása esetén valós a veszélye annak, hogy Irak újabb Afganisztánná, „kudarcba fulladt stratégiák, hamis ígéretek temetőjévé válik”. A jelentés szerint a 2001. szeptember 11-ei merényletek óta Németországtól Kubáig számos országban születtek- sokszor rövid néhány hét alatt emberi jogi szempontból aggályos, néha drákói antiterrorista törvények. A kínai hatóságok immár a terror elleni harccal igazolják például a zömmel muszlim vallású uj- gur kisebbség elleni kemény elnyomó intézkedéseket. Az Irak elleni háború meghirdetett fő célja a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés csökkentése volt, a vüágot azonban elsősorban a kis kézifegyverek és egyéb hagyományos harceszközök árasztják el, amelyeknek évente több mint félmillióan esnek áldozatául. Khan e fegyvereket, valamint a szegénységet és a megállíthatatlanul teijedő HIV/AIDS-járványt nevezte a valós tömegpusztító fegyvereknek. A fejlődő országok évente 22 milliárd dollárt költenek fegyverekre, jóllehet évi 10 milliárdos ráfordítással megteremthetnék a teljes körű alapszintű oktatást. Üzenetében eddigi irányvonalának folytatását ígérte Putyin védi a demokráciát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Visszautasította Vlagyimir Putyin azokat a vádakat, amelyek szerint az orosz állam megerősödése tekintélyelvűséghez vezetett. Az orosz elnök tegnap Moszkvában a törvényhozás két háza előtt elmondott szokásos éves beszédében vázolta a második hivatali időszakára kijelölt programot. Kötelezettséget vállalt arra, hogy megvédelmezi a demokráciát, és kijelentette: vannak olyanok a világban, akiknek nincs ínyükre az, hogy egy füg» getlen, erős és magabiztos Oroszországgal legyen dolguk. A külpolitikában a következő prioritási sorrendet határozta meg: a poszt- szovjet Független Államok Közössége, ezen belül az orosz-ukránfehérorosz-kazah egységes gazdasági tér, az EU, az USA, Kína, India, Japán. A földrajzilag az orosz határokig kiterjedt EU-val Putyin gazdasági és szellemi közeledést is szorgalmazott, ami új piacokat, új beruházásokat, egészében pedig új lehetőségeket jelent a jövendő nagy Európa számára. Az életszínvonal javításának fő garanciája a gyors növekedés tartósítása. Az idei első négy hónapban a hazai össztermék nyolc százalékkal nőtt, és ha ez az ütem fennmarad, akkor már 2010-re megduplázódhat (a tavaly ígért 2013 helyett) - mondta Putyin, jelezve, hogy az adórendszert vonzóbbá teszik a befektetők számára, de az adófizetés alóli bűnös kibújást meggátolják. Kettős merénylet a dél-pakisztáni Karacsiban Amerikai képviseletek voltak a célpontok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Karacsi. Életét vesztette egy rendőr, legalább 27 ember pedig megsebesült tegnap a dél-pakisztáni Karacsiban, két gépkocsiba rejtett pokolgép robbanása következtében. A kikötővárosban működő pakisztáni-amerikai kulturális központ előtt elkövetett kettős merénylet sebesültjei között két újságíró is van. A két detonáció között kevesebb mint 15 perc telt el. A második, az erősebbik robbanáskor a rendőrség és a mentők már a helyszínen voltak. A legtöbb sérülést a szétrepülő gépkocsidarabok okozták. A kulturális központtól mintegy száz méterre van a karacsi amerikai konzul rezidenciája, s mintegy kétszáz méterre maga a konzulátus, amely sok halálos áldozatot követelő pokolgépes merénylet színhelye volt 2002-ben. Előzőleg, kedden ugyancsak pokolgép robbant a karacsi kikötőben, abban a merényletben két ember halt meg. A dél-pakisztáni nagyvárosban gyakran követnek el pokolgépes merényletet muzulmán szélsőségesek azóta, hogy Pervez Mu- sarraf elnök csadakozott az Egyesült Államok vezette nemzetközi terrorellenes hadjárathoz. A cseh ellenzék is támogatja az elképzelést Államfőt - közvetlenül KOKES JÁNOS Prága. A cseh kormánykoalíció megállapodott abban, hogy az ország államfőjét a jövőben már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választaná meg. A kedd este megkötött egyezmény szerint a konkrét törvénytervezetet a kormány a nyári parlamenti szünet után, várhatóan szeptemberben a képviselőház elé terjeszti. Az ellenzéki pártok képviselői jelezték, hogy támogatni fogják a választási törvény módosítását. „A közveden elnökválasztás bevezetése minden koalíciós párt programjában megtalálható, ezért természetes, hogy a parlament elé visszük a dolgot” - jelentette ki Vladimír Spidla kormányfő, a szociáldemokraták elnöke. A koalíció a választási törvény módosításának tervét a nyári hónapokban fogja konkrét formába önteni. Az elképzelés szerint az elnökválasztás kétfordulós lenne. A koalíció ugyancsak javasolni fogja az úgynevezett mozgó képviselői mandátum bevezetését. Ezt azt jelentené, hogy a miniszterré választott képviselőnek ideiglenesen le kellene mondania mandátumáról. Miután azonban kikerülne a kormányból, ismét elfoglalhatná helyét a törvényhozásban. Václav Klaus államfő egyetért a választói törvény módosításával. Nyilatkozatában jelezte, hogy a következő, 2008-as elnökválasztáson is indulni készül, függedenül annak formájától. Nyári terrorcselekményekre lehet számítani Készülődik az al-Kaida INDEX Washington. Ébredeznek az al- Kaida alvóügynökei az amerikai titkosszolgálatok szerint. A terrorel- hárítók attól tartanak, hogy a jobboldali spanyol kormány választási vereségén fellelkesedett terroristák más országok szavazásait is merényletekkel befolyásolnák. A Washington Postnak az amerikai titkosszolgálatok egyik vezető munkatársa azt mondta, egy kampányidőszak, ha lehet, még az év végi ünnepi szezonnál is nagyobb terrorfenyegetettséget jelent. A szövetségi hatóságok több forrásból is úgy értesültek, hogy az al- Kaida nagyszabású merényletre készül a nyáron, legalábbis erre utalnak a lehallgatott beszélgetések. A Post szerint a félelmeket egy hónapja beszerzett, hitelesnek minősített értesülések is alátámasztják. A titkosszolgálatok szerint célpont lehet a szombati washingtoni II. világháborús emléknap, a világ vezető gazdasági hatalmainakjúni- us eleji georgiai csúcstalálkozója és az athéni olimpia is. A lap által megszólaltatott szakértők szerint az al-Kaida ráadásul látványos akcióra készül. A terrorszervezet sok embert akar egyszerre meggyilkolni, repülőket, hajókat rabolhatnak el. Egy kisebb öngyilkos merénylet ugyanis gyenge kísérletnek tűnne a szervezetet támogatók szemében.
