Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-21 / 116. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 21. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 20. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Orosch János. E héten az 500-500 koronát Urbán Ilona abarai, Bé­res Erzsébet rozsnyói és Czanik Ágota sókszelőcei olvasónk nyerte. Gratulálunk! Benkő Zsolt és a Blues Rivers Pozsony. Illusztris vendége lesz a Stoka sörözőben hétfőn 20 órától megrendezésre kerülő Blues Jam Sessionnak. Magyaror­szágról a Benkő Zsolt vezette Blues Rivers vendégszerepei Po­zsonyban. Benkő gitárjátéka a jelenlegi magyar elektromos blues egyik csúcsát jelenti, olyan nagyságok voltak rá hatással, mint BB King, Jimi Hendrix vagy Robben Ford. Az est másik nagy egyénisé­ge Tánczos „Stevie” István, a banda vak énekese, aki szaxofonos­ként is az élmezőnybe tartozik. A szervezők minden bluesrajongót szeretettel várnak, a belépés díjtalan, (sd) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 kassa THÁLIA SZÍNHÁZ: Anconai szerelmesek 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Egy szerelem három éjszakája 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Régi, új, kölcsönvett és kék (dán) 16,18, 20 TATRA: Trója (amerikai) 17.30 21 gramm (amerikai) 20.30 KASSA TATRA: Halálos kitérő (amerikai) 17,19 CAPITOL: Trója (ameri­kai) 17,19.30 ÜSMEV: Trója (amerikai) 16,19IMPULZ: Merülés a félelembe (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - VMK: A passió (amerikai-olasz) 17, 19 GALÁNTA - VMK: Derült égből Polly (amerikai) 19 KOMÁROM - TATRA: Mackótestvér (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A passió (amerikai-olasz) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: A texasi láncfűré- szes (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Gothika (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Edi (lengyel) 16.30, 19 TORNAIJA - MLADOST: Vas (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pán Pé­ter (amerikai) 16.30 Felül semmi (angol) 19 PLAZA: Életeken át (amerikai-kanadai) 20.15 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Gothika (ameri­kai) 18, 20 Horrorra akadva 3 (amerikai) 13.45, 16 Kill Bill 2 (amerikai) 13.45, 16.45, 19.30 Minden végzet nehéz (amerikai) 17.45 A passió (amerikai-olasz) 17.30,20 A rém (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (beszélő) 13.30, 15.30 Starsky és Hutch (amerikai) 15.30 Trója (amerikai) 14,15.45,17.15,19,20.30 Van Heising (amerikai) 14.15,17,19.45 Az 50 első randi (amerikai) 14.15,16.15,18.15, 20.15 Az ACEC új projektje: Szlovákia - Európa kicsiben Egymás megismeréséért ÚJ SZÓ-HÍR Az Egyesület a Kultúráért, Műve­lődésért és a Kapcsolatokért (ACEC -Association of Culture, Education and Communication) hat éve azon munkálkodik, hogy Szlovákiát be­mutassa külföldön. 2001-ben meg­szervezte a szlovák kultúra hónap­ját New Yorkban. Az önállósulás óta ez volt az ország legnagyobb méretű kulturális bemutatkozása külföldön. Az ACEC 2003-ban a ha­zai kultúrával ismét New Yorkban „tolmácsolta”, hogy Szlovákia ké­szen áll, vagyis Slovakia is Ready - a cím természetesen a felzárkózás­ra utal. Az egyesület most újabb projekttel prezentálja a hont kül­föld felé, ám ezúttal nem a tenge­rentúlra, hanem az EU-n belül. A Szlovákia - Európa kicsiben elne­vezésű, hosszú távra programozott tervezettel ezúttal nem csak a kul­túrát utaztatja. Bilaterális gazdasá­gi fórumokat szervez, az elsőt má­jus 14-én tartották Párizsban. A kö­vetkező ACEC-rendezvény szintén a francia fővárosban lesz: a Pozso­nyi Kamarazenekar ad hangver­senyt. Egyrészt olyan klasszikusok műveiből játszanak, akik valami­lyen módon kötődnek Pozsonyhoz (Mozart, Haydn), másrészt, Peter Zagar művének megszólaltatásá­val, a kortárs szlovák zenéből is ad­nak ízelítőt. A gazdasági fórumok és a komolyzenei hangversenyek további helyszínei: Brüsszel (május 24-25.), Berlin (szeptember 20-21.) Bécs (november 10-11.). A bécsi koncerten a Szlovák Filhar­mónia mutatkozik be. A hangverse­nyek állandó közreműködője a Szlovák Nemzeti Színház külföl­dön is elismert koloratúrszopránja, Eubica Vargicová. Az egyesület jö­vőre a Szlovákia - Európa kicsiben projekttel a most csadakozott or­szágok fővárosait célozza meg. Ahogy Eubomíra Slusná, az ACEC elnöke a tegnapi sajtótájé­koztatón ismertette, a szlovákiai kultúra és gazdaság EU-tag- államokon belüli propagálása lé­nyegében annak felmutatása, hogy Szlovákia valóban Európa kicsiben, és az egymás kölcsönös megismerését, a közeledést szol­gálja. (tébé) Hetvenéves az intézményes néprajzi oktatás a budapesti egyetemen - nagyszabású konferenciával ünnepeltek Igényes szakemberképzés A budapesti konferencia résztvevői (A szerző felvétele) Noha néprajzi-folkloriszti­kai tárgyú egyetemi előadá­sok Cornides Dániel 1784- es egyetemi tanárrá történt kinevezése óta folytak a pesti egyetemen, önálló néprajzi tanszék létrehozá­sára európai mércével mér­ve viszonylag későn, csak 1934-ben került sor. LISZKA JÓZSEF Az akkori kultuszminiszter má­jus 8-i keltezésű levelében Györffy Istvánt a néprajz professzorává nevezte ki az ezzel párhuzamosan létrehozott Néprajzi Tanszék élé­re, ahol még az év őszén el is in­dult a szervezett néprajzoktatás. Györffy rövidesen megszervezte a Néprajzi Intézetet, amely két, kö­zös könyvtárral rendelkező tan­szék, a Folklore és a Tárgyi Népraj­zi Tanszék szimbiózisában a mai napig létezik. E többé-kevésbé kerek évforduló szolgáltatott ürügyet annak a nagyszabású ünnepségnek a meg­szervezésére, amelyre 2004. má­jus 17-én került sor Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Múzeum körúti épületeiben. A rendezvény több helyszínen zaj­lott. A kari tanácsteremben dél­előtt a nagyszámú hallgatóság elő­ször Voigt Vilmos professzornak, a Néprajzi Intézet igazgatójának és a Folklore Tanszék vezetőjének átte­kintését hallgathatta meg az intéz­mény múltjáról, hazai és nemzet­közi megítéltségéről. Ezt követően Klinghammer István rektor az EL­TE emlékérmeit és emléklapjait adta át összesen húsz, a Néprajzi Intézettel szoros együttműködés­ben dolgozó, neves hazai és külföl­di kollégának. Kosa László akadé­mikus, a felsőoktatás fenyegető át­szervezésére is reagálva a néprajz mint önálló szak és tudomány je­lentőségét méltatta. Hasonló szel­lemben szólt a többi felszólaló is: többek között Manherz Károly, az ELTE Bölcsészettudományi Kará­nak dékánja, Bartha Elek, a Debre­ceni Egyetem dékánja, az ottani Néprajzi Tanszék vezetője vagy Le­ander Petzoldt innsbrucki néprajz­professzor. Dél körül a Györffy Ist­ván Néprajzi Egyesület Györffy- emléktábláját avatták föl az intézet könyvtárában. Ezzel szinte párhu­zamosan Mohay Tamás, a Tárgyi Néprajzi Tanszék vezetője egy, a tanszékek életét bemutató kiállí­tást nyitott meg, majd a résztvevők csoportokban a budapesti teme­tőkben nyugvó egykori tanárok sír­jaihoz zarándokoltak ki. A délutá­ni program keretében, amelyet Paládi-Kovács Attila akadémikus vezetett, további társintézmények képviselői szóltak a Néprajzi Inté­zet eredményeiről, ületve a tanszé­kekhez fűződő élményeikről. A mindenkori hallgatók és dokto- randuszok nevében (ezek száma az elmúlt hetven év alatt összesen közel félezer) e sorok írója beszélt arról, milyen útravalót kaphattak a budapesti egyetemen diplomát szerzett néprajzkutatók, s mindez miként csapódott le konkrétan a szlovákiai magyar néprajzi tudo­mányosság felnőtté válása során. Paládi-Kovács Attila ehhez hozzá­fűzve reményét fejezte ki, hogy a most induló Selye János Egyetem oktatási szerkezetében a néprajz megkapja majd az őt megillető he­lyet. És itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy az események felso­rolásán túlmenően arra is szót ke­rítsünk, miért érdekes számunkra a pesti egyetem Néprajzi Intézeté­nek hetvenedik születésnapja? Köztudomású, hogy a második világháború után a szlovákiai ma­gyar néprajzi kutatás a szó szoros értelmében a semmiből indult. Először a Csemadok karolta föl bi­zonyos, alapvetően színpadon is hasznosítható néphagyományok (elsősorban tehát a népzene és - tánc, valamint a viselet és bizonyos ünnepi szokások) gyűjtését, ami viszonylag széles társadalmi gyűj­tőbázis kialakulását eredményez­te. Az ennek köszönhető adatgyűj­tések nyomán aránylag terjedel­mes gyűjtemény született, ám mindamellett hiányzott a tudomá­nyos igényű néprajzi munka, ami­re a megfelelő forráskritikával ellá­tott elemző, értelmező, összeha­sonlító tevékenység a jellemző. Ez­zel együtt a szlováldai magyar nép­rajznak egészen a rendszerváltásig nem is voltak tudományos műhe­lyei. A hetvenes évek végétől foko­zatosan szereztek diplomát a pesti egyetemen szlovákiai magyar hall­gatók, s a nyolcvanas évek elejéig jó egy tucatnyian kerültek vissza a szülőföldjükre, hogy ott - kiegé­szülve néhány, a pozsonyi és brünni, később a debreceni egyete­men végzett etnográfussal - elő­ször a tudományos néprajzi mun­ka igényét, majd feltételeit, s vé­gül, fokozatosan, eredményeit is megteremtsék. Már a nyolcvanas évek elejétől feszegették a Csema­dok által felkínált, a tudományos munkához szűk kereteket, de igazi áttörésre csak 1989 után, a Cseh­szlovákiai Magyar Néprajzi Társa­ság megalakulásával kerülhetett sor. A Társaság első éveiben, más tudományos intézmény hiányá­ban, fölvállalta a tudományos munka teljes spektrumát: tudomá­nyos kutatási programokat valósí­tott meg, nemzetközi konferenciá­kat szervezett, publikációs tevé­kenysége volt, könyvtárat és adat­tárat hozott létre, illetve tartott fenn. Megjegyzem, hogy egészsé­ges társadalmakra ez azért nem jellemző, mert egy társaság alap­vető feladata az adott tudomány­ághoz csatlakozó, minél szélesebb társadalmi bázis összpontosítása, illetve mozgatása, míg a valódi ku­tató és feldolgozó munka inkább tudományos intézmények keretei között zajlik. Miután 1997-ben lét­rejött a Fórum Kisebbségkutató In­tézet komáromi Etnológiai Köz­pontja, ezzel egyszersmind megte­remtődött a honi magyar néprajzi kutatás tudományos centruma, s azóta a Társaság a neki megfelelő szerepkört tölthetné be (hogy erre viszont manapság nem képes, az más lapra tartozik, s azon is el kel­lene gondolkodni, hogy miért). Időközben létrejöttek más, regio­nális néprajzi szerveződések is, mára van két múzeuma is a szlová­kiai magyarságnak, úgyhogy lát­szólag a szervezeti keretek rend­ben is lennének, és az a munka, amit a budapesti egyetem tanárai hallgatóikba fektettek, Szlovákiá­ban beérettnek látszik. Mindössze egy láncszem hiányzik még a struktúrából, ami teljessé tenné a képet és jövőbeni távlatokat is nyújthatna, mégpedig a néprajz szerepének tisztázása és megte­remtése a szlovákiai magyar felső- oktatásban. Hétről hétre, Téka, Keresd a nőt!, A kultúra világa, Gyerekzsúr, Kaleidoszkóp, Kaland az élet, Hazai tájakon Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombati műsoraink sorát a Hét­ről hétre c. zenés, publicisztikai magazin nyitja, amely reggel 7-től fél 12-ig halható. A szerkesztő, Hajak Szabó Mária. Műsorának fő témája az európai parlamenti vá­lasztások. Fél 12-kor kezdődik Mik­lósi Péter Délidő c. élő társalgó mű­sora, amelynek vendége ezúttal Révész Bertalan professzor, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egye­tem több pedagógus nemzedéket is nevelt tanára, s akivel arra a kér­désre keresik a választ: miért fogy a magyarság a Zoboralján? A Téka cí­mű irodalmi műsorban szó lesz a Palóc Társaság által szervezett Mik­száth Napokról, és két kiadó igaz­gatója mondja el, mivel rukkolnak elő a budapesti Ünnepi Könyvhét­re. A Tékát a Keresd a nőt! követi. Magazinunkban a fogyókúra nap­jaink két legnépszerűbb módszeré­ről és az egészséges életmódról nyi­latkozik dr. Katarina Horáková, a pozsonyi Műszaki Egyetem Vegyi és Élelmiszeripari Technológiák Karának professzora. Ezután tán­cos múltjáról és mindennapjairól kérdezzük a kassai Árvácska gyer- meknéptánc-csoport vezetőjét, Pri­bék Emőkét. 15 órakor A kultúra világában beszélgetés hangzik el a legújabb komáromi királyszobor alkotójával, majd Nagy János szob­rászművésszel a köztéri szobrokat megrongáló vandálokról és a társa­dalom közönyéről beszélgetünk, de szólunk arról is, hogy a Gö- mörország című honismereti folyó­irat az 5. évfolyamába lépett. Vasárnap hírekkel és sportösz- szefoglalóval indul műsorunk 7 órakor. Belelapozunk a kalendári­umba, és visszatérünk a hét politi­kai eseményeihez. A 8 órai hírek után református műsorral jelentke­zik a Világosság. Orémusné Basa Ilona rimaszécsi lelkipásztor elmél­kedésének témája Józsué. A mű­sorban megemlékezünk Csukás Zsigmond somoijai lelkipásztorról, Erdélyi Géza püspököt a hitoktatás kötelezővé tételéről, a fiatalokat pedig A passió című filmről kérdez­zük. 8.40-től Puccini Turandot cí­mű operáját ismertetjük. A 9 órai hírek után: Egy hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet ese­ményeinek színes összefoglalója. 10 órakor hírek, sporthírek, majd a Gyerekzsúrban bemutatjuk a dunaszerdahelyi Ki Mit lúd? két legfiatalabb versenyzőjét, s beszél­getünk az erdei iskoláról is. 11 órá­tól ifjúsági műsorunkat közvetít­jük, amelyben előzetest adunk a dunaszerdahelyi cserkészcsapat ravazdi táboráról, a sztárvendég Schmidt Vera és a Groovehouse. A déli hírek után jegyzet hangzik el, majd Rácz Béla nótáiból váloga­tunk. 13 órakor a közép-európai nemzetiségi stúdiók magazinja, a Térerő jelentkezik. 14 órakor hírek, ezután Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük. A mű­sorban ellátogatunk a piliscsabai kórustalálkozóra, és bemutatjuk a Magyar Egészségügyi Társaságot, amelynek szlovákiai magyar tago­zata is van. Szó lesz egy érdekes fényképkiállításról is, amelynek célja, hogy a rászoruló gyermekek­re hívja fel a figyelmet. 15 órától a Kaland az élet című műsorban a várhosszúréti Korintus László rok­kantnyugdíjas vall életéről, aki oroszországi hadifogságából haza­térve politikai elítélt lett Csehszlo­vákiában. A15,30-kor kezdődő Ha­zai tájakon című összeállításban egy gyógynövényeket nevelő pe­redi asszonyt mutatunk be. (B. E.)

Next

/
Thumbnails
Contents