Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-21 / 116. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 21. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 20. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Orosch János. E héten az 500-500 koronát Urbán Ilona abarai, Béres Erzsébet rozsnyói és Czanik Ágota sókszelőcei olvasónk nyerte. Gratulálunk! Benkő Zsolt és a Blues Rivers Pozsony. Illusztris vendége lesz a Stoka sörözőben hétfőn 20 órától megrendezésre kerülő Blues Jam Sessionnak. Magyarországról a Benkő Zsolt vezette Blues Rivers vendégszerepei Pozsonyban. Benkő gitárjátéka a jelenlegi magyar elektromos blues egyik csúcsát jelenti, olyan nagyságok voltak rá hatással, mint BB King, Jimi Hendrix vagy Robben Ford. Az est másik nagy egyénisége Tánczos „Stevie” István, a banda vak énekese, aki szaxofonosként is az élmezőnybe tartozik. A szervezők minden bluesrajongót szeretettel várnak, a belépés díjtalan, (sd) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 kassa THÁLIA SZÍNHÁZ: Anconai szerelmesek 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Egy szerelem három éjszakája 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Régi, új, kölcsönvett és kék (dán) 16,18, 20 TATRA: Trója (amerikai) 17.30 21 gramm (amerikai) 20.30 KASSA TATRA: Halálos kitérő (amerikai) 17,19 CAPITOL: Trója (amerikai) 17,19.30 ÜSMEV: Trója (amerikai) 16,19IMPULZ: Merülés a félelembe (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - VMK: A passió (amerikai-olasz) 17, 19 GALÁNTA - VMK: Derült égből Polly (amerikai) 19 KOMÁROM - TATRA: Mackótestvér (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A passió (amerikai-olasz) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: A texasi láncfűré- szes (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Gothika (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Edi (lengyel) 16.30, 19 TORNAIJA - MLADOST: Vas (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pán Péter (amerikai) 16.30 Felül semmi (angol) 19 PLAZA: Életeken át (amerikai-kanadai) 20.15 Elveszett jelentés (amerikai-japán) 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 Gothika (amerikai) 18, 20 Horrorra akadva 3 (amerikai) 13.45, 16 Kill Bill 2 (amerikai) 13.45, 16.45, 19.30 Minden végzet nehéz (amerikai) 17.45 A passió (amerikai-olasz) 17.30,20 A rém (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (beszélő) 13.30, 15.30 Starsky és Hutch (amerikai) 15.30 Trója (amerikai) 14,15.45,17.15,19,20.30 Van Heising (amerikai) 14.15,17,19.45 Az 50 első randi (amerikai) 14.15,16.15,18.15, 20.15 Az ACEC új projektje: Szlovákia - Európa kicsiben Egymás megismeréséért ÚJ SZÓ-HÍR Az Egyesület a Kultúráért, Művelődésért és a Kapcsolatokért (ACEC -Association of Culture, Education and Communication) hat éve azon munkálkodik, hogy Szlovákiát bemutassa külföldön. 2001-ben megszervezte a szlovák kultúra hónapját New Yorkban. Az önállósulás óta ez volt az ország legnagyobb méretű kulturális bemutatkozása külföldön. Az ACEC 2003-ban a hazai kultúrával ismét New Yorkban „tolmácsolta”, hogy Szlovákia készen áll, vagyis Slovakia is Ready - a cím természetesen a felzárkózásra utal. Az egyesület most újabb projekttel prezentálja a hont külföld felé, ám ezúttal nem a tengerentúlra, hanem az EU-n belül. A Szlovákia - Európa kicsiben elnevezésű, hosszú távra programozott tervezettel ezúttal nem csak a kultúrát utaztatja. Bilaterális gazdasági fórumokat szervez, az elsőt május 14-én tartották Párizsban. A következő ACEC-rendezvény szintén a francia fővárosban lesz: a Pozsonyi Kamarazenekar ad hangversenyt. Egyrészt olyan klasszikusok műveiből játszanak, akik valamilyen módon kötődnek Pozsonyhoz (Mozart, Haydn), másrészt, Peter Zagar művének megszólaltatásával, a kortárs szlovák zenéből is adnak ízelítőt. A gazdasági fórumok és a komolyzenei hangversenyek további helyszínei: Brüsszel (május 24-25.), Berlin (szeptember 20-21.) Bécs (november 10-11.). A bécsi koncerten a Szlovák Filharmónia mutatkozik be. A hangversenyek állandó közreműködője a Szlovák Nemzeti Színház külföldön is elismert koloratúrszopránja, Eubica Vargicová. Az egyesület jövőre a Szlovákia - Európa kicsiben projekttel a most csadakozott országok fővárosait célozza meg. Ahogy Eubomíra Slusná, az ACEC elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón ismertette, a szlovákiai kultúra és gazdaság EU-tag- államokon belüli propagálása lényegében annak felmutatása, hogy Szlovákia valóban Európa kicsiben, és az egymás kölcsönös megismerését, a közeledést szolgálja. (tébé) Hetvenéves az intézményes néprajzi oktatás a budapesti egyetemen - nagyszabású konferenciával ünnepeltek Igényes szakemberképzés A budapesti konferencia résztvevői (A szerző felvétele) Noha néprajzi-folklorisztikai tárgyú egyetemi előadások Cornides Dániel 1784- es egyetemi tanárrá történt kinevezése óta folytak a pesti egyetemen, önálló néprajzi tanszék létrehozására európai mércével mérve viszonylag későn, csak 1934-ben került sor. LISZKA JÓZSEF Az akkori kultuszminiszter május 8-i keltezésű levelében Györffy Istvánt a néprajz professzorává nevezte ki az ezzel párhuzamosan létrehozott Néprajzi Tanszék élére, ahol még az év őszén el is indult a szervezett néprajzoktatás. Györffy rövidesen megszervezte a Néprajzi Intézetet, amely két, közös könyvtárral rendelkező tanszék, a Folklore és a Tárgyi Néprajzi Tanszék szimbiózisában a mai napig létezik. E többé-kevésbé kerek évforduló szolgáltatott ürügyet annak a nagyszabású ünnepségnek a megszervezésére, amelyre 2004. május 17-én került sor Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Múzeum körúti épületeiben. A rendezvény több helyszínen zajlott. A kari tanácsteremben délelőtt a nagyszámú hallgatóság először Voigt Vilmos professzornak, a Néprajzi Intézet igazgatójának és a Folklore Tanszék vezetőjének áttekintését hallgathatta meg az intézmény múltjáról, hazai és nemzetközi megítéltségéről. Ezt követően Klinghammer István rektor az ELTE emlékérmeit és emléklapjait adta át összesen húsz, a Néprajzi Intézettel szoros együttműködésben dolgozó, neves hazai és külföldi kollégának. Kosa László akadémikus, a felsőoktatás fenyegető átszervezésére is reagálva a néprajz mint önálló szak és tudomány jelentőségét méltatta. Hasonló szellemben szólt a többi felszólaló is: többek között Manherz Károly, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja, Bartha Elek, a Debreceni Egyetem dékánja, az ottani Néprajzi Tanszék vezetője vagy Leander Petzoldt innsbrucki néprajzprofesszor. Dél körül a Györffy István Néprajzi Egyesület Györffy- emléktábláját avatták föl az intézet könyvtárában. Ezzel szinte párhuzamosan Mohay Tamás, a Tárgyi Néprajzi Tanszék vezetője egy, a tanszékek életét bemutató kiállítást nyitott meg, majd a résztvevők csoportokban a budapesti temetőkben nyugvó egykori tanárok sírjaihoz zarándokoltak ki. A délutáni program keretében, amelyet Paládi-Kovács Attila akadémikus vezetett, további társintézmények képviselői szóltak a Néprajzi Intézet eredményeiről, ületve a tanszékekhez fűződő élményeikről. A mindenkori hallgatók és dokto- randuszok nevében (ezek száma az elmúlt hetven év alatt összesen közel félezer) e sorok írója beszélt arról, milyen útravalót kaphattak a budapesti egyetemen diplomát szerzett néprajzkutatók, s mindez miként csapódott le konkrétan a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság felnőtté válása során. Paládi-Kovács Attila ehhez hozzáfűzve reményét fejezte ki, hogy a most induló Selye János Egyetem oktatási szerkezetében a néprajz megkapja majd az őt megillető helyet. És itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy az események felsorolásán túlmenően arra is szót kerítsünk, miért érdekes számunkra a pesti egyetem Néprajzi Intézetének hetvenedik születésnapja? Köztudomású, hogy a második világháború után a szlovákiai magyar néprajzi kutatás a szó szoros értelmében a semmiből indult. Először a Csemadok karolta föl bizonyos, alapvetően színpadon is hasznosítható néphagyományok (elsősorban tehát a népzene és - tánc, valamint a viselet és bizonyos ünnepi szokások) gyűjtését, ami viszonylag széles társadalmi gyűjtőbázis kialakulását eredményezte. Az ennek köszönhető adatgyűjtések nyomán aránylag terjedelmes gyűjtemény született, ám mindamellett hiányzott a tudományos igényű néprajzi munka, amire a megfelelő forráskritikával ellátott elemző, értelmező, összehasonlító tevékenység a jellemző. Ezzel együtt a szlováldai magyar néprajznak egészen a rendszerváltásig nem is voltak tudományos műhelyei. A hetvenes évek végétől fokozatosan szereztek diplomát a pesti egyetemen szlovákiai magyar hallgatók, s a nyolcvanas évek elejéig jó egy tucatnyian kerültek vissza a szülőföldjükre, hogy ott - kiegészülve néhány, a pozsonyi és brünni, később a debreceni egyetemen végzett etnográfussal - először a tudományos néprajzi munka igényét, majd feltételeit, s végül, fokozatosan, eredményeit is megteremtsék. Már a nyolcvanas évek elejétől feszegették a Csemadok által felkínált, a tudományos munkához szűk kereteket, de igazi áttörésre csak 1989 után, a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság megalakulásával kerülhetett sor. A Társaság első éveiben, más tudományos intézmény hiányában, fölvállalta a tudományos munka teljes spektrumát: tudományos kutatási programokat valósított meg, nemzetközi konferenciákat szervezett, publikációs tevékenysége volt, könyvtárat és adattárat hozott létre, illetve tartott fenn. Megjegyzem, hogy egészséges társadalmakra ez azért nem jellemző, mert egy társaság alapvető feladata az adott tudományághoz csatlakozó, minél szélesebb társadalmi bázis összpontosítása, illetve mozgatása, míg a valódi kutató és feldolgozó munka inkább tudományos intézmények keretei között zajlik. Miután 1997-ben létrejött a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja, ezzel egyszersmind megteremtődött a honi magyar néprajzi kutatás tudományos centruma, s azóta a Társaság a neki megfelelő szerepkört tölthetné be (hogy erre viszont manapság nem képes, az más lapra tartozik, s azon is el kellene gondolkodni, hogy miért). Időközben létrejöttek más, regionális néprajzi szerveződések is, mára van két múzeuma is a szlovákiai magyarságnak, úgyhogy látszólag a szervezeti keretek rendben is lennének, és az a munka, amit a budapesti egyetem tanárai hallgatóikba fektettek, Szlovákiában beérettnek látszik. Mindössze egy láncszem hiányzik még a struktúrából, ami teljessé tenné a képet és jövőbeni távlatokat is nyújthatna, mégpedig a néprajz szerepének tisztázása és megteremtése a szlovákiai magyar felső- oktatásban. Hétről hétre, Téka, Keresd a nőt!, A kultúra világa, Gyerekzsúr, Kaleidoszkóp, Kaland az élet, Hazai tájakon Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombati műsoraink sorát a Hétről hétre c. zenés, publicisztikai magazin nyitja, amely reggel 7-től fél 12-ig halható. A szerkesztő, Hajak Szabó Mária. Műsorának fő témája az európai parlamenti választások. Fél 12-kor kezdődik Miklósi Péter Délidő c. élő társalgó műsora, amelynek vendége ezúttal Révész Bertalan professzor, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem több pedagógus nemzedéket is nevelt tanára, s akivel arra a kérdésre keresik a választ: miért fogy a magyarság a Zoboralján? A Téka című irodalmi műsorban szó lesz a Palóc Társaság által szervezett Mikszáth Napokról, és két kiadó igazgatója mondja el, mivel rukkolnak elő a budapesti Ünnepi Könyvhétre. A Tékát a Keresd a nőt! követi. Magazinunkban a fogyókúra napjaink két legnépszerűbb módszeréről és az egészséges életmódról nyilatkozik dr. Katarina Horáková, a pozsonyi Műszaki Egyetem Vegyi és Élelmiszeripari Technológiák Karának professzora. Ezután táncos múltjáról és mindennapjairól kérdezzük a kassai Árvácska gyer- meknéptánc-csoport vezetőjét, Pribék Emőkét. 15 órakor A kultúra világában beszélgetés hangzik el a legújabb komáromi királyszobor alkotójával, majd Nagy János szobrászművésszel a köztéri szobrokat megrongáló vandálokról és a társadalom közönyéről beszélgetünk, de szólunk arról is, hogy a Gö- mörország című honismereti folyóirat az 5. évfolyamába lépett. Vasárnap hírekkel és sportösz- szefoglalóval indul műsorunk 7 órakor. Belelapozunk a kalendáriumba, és visszatérünk a hét politikai eseményeihez. A 8 órai hírek után református műsorral jelentkezik a Világosság. Orémusné Basa Ilona rimaszécsi lelkipásztor elmélkedésének témája Józsué. A műsorban megemlékezünk Csukás Zsigmond somoijai lelkipásztorról, Erdélyi Géza püspököt a hitoktatás kötelezővé tételéről, a fiatalokat pedig A passió című filmről kérdezzük. 8.40-től Puccini Turandot című operáját ismertetjük. A 9 órai hírek után: Egy hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet eseményeinek színes összefoglalója. 10 órakor hírek, sporthírek, majd a Gyerekzsúrban bemutatjuk a dunaszerdahelyi Ki Mit lúd? két legfiatalabb versenyzőjét, s beszélgetünk az erdei iskoláról is. 11 órától ifjúsági műsorunkat közvetítjük, amelyben előzetest adunk a dunaszerdahelyi cserkészcsapat ravazdi táboráról, a sztárvendég Schmidt Vera és a Groovehouse. A déli hírek után jegyzet hangzik el, majd Rácz Béla nótáiból válogatunk. 13 órakor a közép-európai nemzetiségi stúdiók magazinja, a Térerő jelentkezik. 14 órakor hírek, ezután Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük. A műsorban ellátogatunk a piliscsabai kórustalálkozóra, és bemutatjuk a Magyar Egészségügyi Társaságot, amelynek szlovákiai magyar tagozata is van. Szó lesz egy érdekes fényképkiállításról is, amelynek célja, hogy a rászoruló gyermekekre hívja fel a figyelmet. 15 órától a Kaland az élet című műsorban a várhosszúréti Korintus László rokkantnyugdíjas vall életéről, aki oroszországi hadifogságából hazatérve politikai elítélt lett Csehszlovákiában. A15,30-kor kezdődő Hazai tájakon című összeállításban egy gyógynövényeket nevelő peredi asszonyt mutatunk be. (B. E.)
