Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-20 / 115. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 20. RÖVIDEN Százezernél több aláírás Debrecen. Eddig több mint százezer aláírás gyűlt össze a kettős állampolgárságról tartandó népszavazásért - közölte a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke tegnap Debrecenben. Patrubány Miklós hangsúlyozta: nem csupán véleménynyilvánító, hanem ügydöntő népszavazást is ki lehet majd írni, ha az aláírások száma meghaladja a 200 ezret. (MTI) Brit-spanyol viszály London. Ismét fellángolt a vita Nagy-Britannia és Spanyolország között Gibraltár ügyében. Az ok: kiderült, hogy a spanyol kormány kitiltotta a spanyol kikötőkből azokat a hajókat, amelyek előzőleg a brit fennhatóság alatt lévő délspanyolországi terület kikötőjében is megálltak. A három hete csendben elrendelt tilalom miatt már nyolc turistahajót nem engedtek be spanyol kikötőkbe a hatóságok. A brit külügy közölte, jogi eljárást indít Madrid ellen, ha nem születik azonnali megoldás a legújabb viszályban. (MTI) Greenspan, az örökös elnök Washington. George Bush amerikai elnök ismételten Alan Greenspant jelölte az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed élére, újabb négyéves periódusra. Greenspan azt mondta, hogy készen áll az intézet további vezetésére, ha a jelölést a szenátus is jóváhagyja. Bush 2008-ig látná őt szívesen a Fed élén. (MTI) A 78 éves Greenspan már a negyedik elnöki periódusát tölti ki, megbízatása június 20-án jár le (Képarchívum) Meghívó hat afrikai országnak Washington. George Bush amerikai elnök bejelentette: hat afrikai országot meghívott a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország (G8) csúcstalálkozójára, amelyet a Georgia állambeli Sea Is- landben június 8. és 10. között tartanak. A hat ország: Algéria, Ghána, Nigéria, Szenegál, a Dél-afrikai Köztársaság és Uganda. Az amerikai elnök többek között az éhínséggel, az élelmiszerellátás biztonságával, a békefenntartással, a fejlődéssel, valamint az AIDS és a korrupció elleni harccal kapcsolatos kérdéseket akarja velük megtárgyalni. (MTI) Helikopterekről rakétákkal lőtték a tüntetőket, 23 palesztint öltek meg - Arafat kizárólag amerikai csapatokat szeretne látni Rafahban Véres miniháború egy menekülttáborban Négy izraeli rakéta csapódott tegnap a palesztin tüntetők közé a menekülttáborban (Reuters-felvétel) Gáza/Rafah. Megadásra szólították fel hangszórókon a palesztin fegyvereseket, minden 16 évesnél idősebb férfit pedig egy meghatározott helyen gyülekez- tettek a Gázai övezetbeli Rafah palesztin menekült- tábornál az izraeli erők. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli katonák házaik lerombolásával fenyegették meg az ellenszegülőket. Egyes táborlakók a tudósítóknak elmondták: a férfiak ugyan felsorakoznak a harckocsik előtt, de attól tartanak, bántódásuk eshet, függetlenül attól, hogy fegyveresek-e vagy sem. Tegnap 23 palesztint - nőket és gyerekeket is - ölt meg és több mint ötvenet megsebesített az izraeli helikopterek légicsapása a rafahi menekülttáborban. Palesztin közlések szerint rakéták csapódtak a tábor bejáratánál gyülekező, becslések szerint mintegy háromezres tömegbe. A palesztinok a térségben napok óta folyamatban lévő izraeli hadművelet ellen tiltakoztak. Szemtanúk szerint a helikopterek négy rakétát lőttek ki, és ezzel párhuzamosan a közelben tartózkodó harckocsik is tüzeltek. Egyébként Rafahban kedden 20 palesztin vesztette életét, harminc pedig megsérült az izraeliek benyomulásakor, további négy pedig tegnap reggel halt meg. A tegnapi rakétatámadások előtt, hajnalban legkevesebb húsz palesztin sebesült meg, közülük ketten súlyosan - közölték palesztin egészségügyi források. Egy tegnap déli összesítés szerint Rafahban már félszáz palesztint öltek meg azóta, hogy a múlt szerdán egy akna öt izraeli katonával végzett. Nábluszban, ugyancsak tegnap hajnalban az izraeli hadsereg palesztin fegyveresekkel folytatott heves tűzpárbajban lelőtte az al- Aksza Mártírjainak Brigádjainak egyik aktivistáját. A 24 éves Iszam Arafatot a mellén találta el a golyó a ciszjordániai város óvárosában. Röviddel korábban izraeli katonák ugyanennek a radikális palesztin mozgalomnak az egyik helyi vezetőjét lőtték le a dzseníni menekülttáborban. A belga szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint Jasszer Arafat palesztin elnök azt kérte, hogy vezényeljenek amerikai csapatokat ütköző erőként az izraeliek és a palesztinok közé. Anne- Marie Lizin telefonon beszélt a palesztin vezetővel. Arra a kérdésre, hogy nemzetközi csapatokra gon- dolt-e, Arafat kijelentette: „Nem, ma az egyeden gyors, hasznos és hatékony dolog amerikai csapatok, felkérése lenne” - közölte a szená- tomő. A rádió szerint Arafat kezdeményezte a telefonbeszélgetést. Egy Rámalláhban közzétett közleményben a palesztin vezetés azt kérte, hogy a Sínai-félszigeten állomásozó nemzetközi erők, közöttük amerikai csapatok lépjenek közbe Rafahban. „A palesztin vezetés felszólítja az ENSZ BT-t, a közel-keleti rendezést szavatoló kvartettet és. az USA-t, amelyek valamennyien katonai erőt állo- másoztatnak a Sínai-félszigeten, hogy vessenek véget a Rafahban folyó tömeggyilkosságnak” - áll a dokumentumban. Szilvan Salom izraeli külügyminiszter Madridban szemére vetette Ahmed Koréi palesztin kormányfőnek, hogy semmit sem tesz a terrorizmus ellen. „Amíg Jasszer Arafat elnök hatalmon marad, sajnos a nullával egyenlő annak az esélye, hogy olyan felelős és mérsékelt palesztin vezetés alakul, amely tárgyalni-kíván a terror beszüntetéséről” - fogalmazott Salom. Elsődlegesnek nevezte a terrorizmus elleni harcot, olyan konkrét intézkedésekkel, mint a Hamász, az Iszlám Dzsihád és az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai radikális szervezetek pénzügyi, politikai és erkölcsi támogatásának befagyasztása. Ehud Óimért izraeli miniszterelnök-helyettes pedig Washingtonban túlzónak nevezte a rafahi akció során lerombolt házak számával kapcsolatos híreket. Az ENSZ palesztinokat segítő szervezetének (UNRWA) jelentései szerint a múlt hét végén közel 90 házat romboltak le Rafahban és több mint ezren maradtak fedél nélkül. Hozzátette: csak olyan házakat rombolnak le, amelyben a terroristák által fegyvercsempészésre használt átjárók vagy alagutak vannak. „Legalább 30 olyan esetről van tudomásunk, amikor az elmúlt huszonnégy órában palesztinok saját házuk tetejét bontották le, hogy kárpótlást kapjanak az ENSZ-től” - közölte Daniel Ajalon, Izrael washingtoni nagykövete. (MTI, TASR) Porbombás támadás a miniszterelnök ellen Tony Blair belelilult Rendszerzavarnak tulajdonította a Centcom parancsnoka a fogolykínzásokat Újabb felvételeket talált a Pentagon MTI-HÍR MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. A rendszerből fakadó gondok vezettek az iraki foglyokkal elkövetett visz- szaélésekhez John Abizaid tábornok, a térségbeli amerikai erők parancsnoka szerint. A tábornok szenátusi meghallgatásán megígérte, hogy az ügyet maradéktalanul feltárják, bárhova vezessenek is a nyomok. A szenátus katonai bizottsága előtt tett tegnap tanúvallomást Ricardo Sanchez tábornok, az Irakban állomásozó szárazföldi erők parancsnoka, valamint Geoffrey Miller vezérőrnagy, az Irakban őrzött foglyok ügyében illetékes parancsnokhelyettes is, aki korábban a guan- tánamói fogolytábor parancsnoka volt. Közben a Pentagonban bejelentették, hogy az iraki foglyokkal szemben elkövetett kegyetlenkedéseket bemutató további fényképeket találtak. Dél-Koreából Irakba Donald Rumsfeld védelmi miniszter elrendelte 3600 amerikai katona Dél-Koreából Irakba történő átvezénylését. Ez az áthelyezés lesz az első amerikai csapatcsökkentés Dél-Koreában a hidegháború befejeződése óta. Az USA 37 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában. A csapatáthelyezés várhatóan a nyár folyamán kezdődik meg. A Dél-Koreából távozó katonák nem fognak oda visszatérni. Paul Wolfowitz, a védelmi miniszter helyettese a kongresszusban azt mondta, nem tudja megjósolni, hogy a június 30-i hatalomátadás után meddig maradnak nagy számban amerikai katonák Irakban. Eddig mintegy 200 000 iraki jelentkezett az új rendőrségbe és hadseregbe, de a kiképzésük és a szükséges felszerelések szállítása késlekedik. A politikus hozzátette: a felkelés kiszélesedik és az iraki erők messze vannak attól, hogy egyedül is garantálni tudják a biztonságot. A fogolykínzások kapcsán Wolfowitz kétségbe vonta a The New Yorker című lap állítását, amely szerint Rumsfeld jóváhagyta volna a kemény vallatá- si módszereket. Oroszország nem tervezi csapatkontingens Irakba küldését, de kész megvizsgálni egy törvényes iraki kormány erre vonatkozó kérését. Ezt Szergej Lavrov külügyminiszter közölte a Trudban, bár tüstént kétségbe is vonta, hogy Moszkva pozitív választ adhat erre a kérésre. „Erősen kétlem, hogy a biztonsági helyzet Irakban annyira megváltozhat, hogy egy ilyen ügyben pozitív döntés születhessen.” Lavrov megerősítette Moszkva álláspontját: a törvényes iraki kormány beleegyezésével kell történnie mindannak, ami a június 30-ra kitűzött hatalomátadás után az országban végbemegy. Újságírók vallomása Bántalmazásról és megalázó bánásmódról számolt be a Reuters hírügynökség három iraki munkatársa. Ok januárban három napig voltak az amerikai hadsereg egyik, Fallúdzsához közeli támaszpontjának foglyai. Mindhárman - egy szabadúszó televíziós újságíró, egy operatőr és a sofőrjük - már szabadulásuk után beszámoltak munkáltatójuknak megpróbáltatásaikról, ám a bagdadi Abu Graib börtönben folytatott fogolykínzások bemutatása nyomán úgy döntöttek: a nyilvánosság elé tátják, ami velük történt. „Sírtam, amikor megláttam az Abu Graibban készült fényképeket. Az ott raboskodók ugyanúgy szenvedtek, mint mi” - mondta egyikük. Főnökük, a Reuters fő- szerkesztője, David Schlesinger akkoriban levelet írt Ricardo Sancheznek, az Irakban állomásozó amerikai szárazföldi erők fő- parancsnokának, kérve az eset kivizsgálását. A kérés nyomán az amerikai hadsereg által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy „nincs kínzásra utaló jel”. Zarkavi keze nyoma Az al-Kaida iraki koordinátora vezette terrorcsoport jelentkezett tegnap az iraki ideiglenes kormányzótanács elnöke ellen két nappal korábban elkövetett merénylet elkövetőjeként. Az Abu Muszab az-Zarkavi vezette Dzsa- máa at-Tauhíd nevű csoport közleményét egy iszlám szélsőséges internetes oldalon jelentette meg szerdán. A közlemény május 17-i keltezésű. A csoport neve a Monoteizmus és Dzsihád Csoport katonai szárnyát takarja. Zarkavit az USA terrorcselekményekért, köztük Nicholas Berg amerikai állampolgár kivégzéséért körözi, és 10 ezer dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. Cseh orvosok mennek Iraki részvételét fokozva, Csehország katonai orvosokat küld Bászra térségébe jelentette be tegnap a prágai védelmi tárca. A sebészekből álló csapat június végén indul, és előreláthatólag három hónapig teljesít majd szolgálatot a brit parancsnokság alatt álló bászrai térségben. A hozzájárulás brit felkérésre történt. Prága száz katonai rendőrrel van jelen Irakban, nemrégiben pedig 120 katonát küldött Afganisztánba. London. A hónapok óta érvényben lévő, emelt szintű terrorkészültség ellenére példátlan támadás érte tegnap délután az éppen képviselői kérdésekre válaszoló Tony Blair kormányfőt. A londoni alsóházban a felső galériájáról - mint kiderült, a Lordok Háza egy tagjának vendégei - két porbombát dobtak le rá. A támadás után, amelyet a Fathers 4 Justice nevű radikális jogvédő szervezet vállalt magára, kiürítették a parlament épületét. Az első vizsgálatok szerint a por ártalMTI-HÍR Újdelhi. Manmohan Szingh veterán politikust bízta meg kormányalakítással az indiai államfő, miután az Indiai Nemzeti Kongresszus párt eredeti jelöltjét, az olasz származású Sonia Gandhit semmiképpen nem tudták megÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az Egyesült Államok nem akarja megszállva tartani Irakot, azonban be kell fejeznie, amit az országban elkezdett - mondta lapunknak Nicholas Burns. Az USA NATO-nagykövete kedden szlovákiai újságírók előtt kijelentette, ha Amerika és szövetségesei most kivonulnának az országból, az iraki nép nagyon nehéz helyzetbe kerülne. Burns a matian kukoricaliszt volt. A két bedobott tárgy közül az első a miniszterelnök mögött, a képviselői padsorokban landolt, a másik Blair hátán csattant, utána jól láthatóan lila por terjedt szét a teremben, elborítva a Blair jobbján ülő John Prescott miniszterelnök-helyettest és a miniszterelnöktől balra ülő Gordon Brown pénzügyminisztert is. A Scotland Yard közölte, hogy a biztonsági szolgálat két férfit vett őrizetbe a súlyos biztonsági incidensnek minősített eset után. A Fathers 4 Justice nevű csoport az elvált apák gyermekláthatási jogaiért küzd. győzni arról, hogy gondolja meg visszalépését. Szingh volt bankelnök és pénzügyminiszter, az ő nevéhez fűződik az indiai gazdaság liberalizálása, a külföldi beruházók Indiába csalogatása. Megtörte az állami vállalatoknak fenntartott monopolhelyzetet számos stratégiai területen. legfontosabb teendők között említette, hogy még a nyár folyamán felálljon a független iraki kormány, és stabilizálódjon a helyzet Irakban. Az Új Szó kérdésére Burns elmondta, Spanyolország ugyan a kivonulás mellett döntött, ám az iraki hadműveletben részt vevő többi ország nem akarja kivonni a katonáit. „Senki közülük nem fontolgatja a távozást” - hangsúlyozta az amerikai NATO- nagykövet. (jéel) Manmohan Szinghet bízták meg kormányalakítással Veterán reformer Washington be akarja fejezni, amit elkezdett Burns: Irakban maradunk
