Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-18 / 113. szám, kedd
14 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 18. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Az ezred lánya 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Az eszményi férj 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 ■HB Komárom JÓKAI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 11 MOZI HVIEZDA: Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 18,20.30 MLADOST: The Dreamers (ang.-fr.) 15, 17.30, 20 TATRA: Trója (am.) 17.30, 20.30 AU PARK - PALACE: Trója (am.) 15.45,16.30, 17.45, 19, 20, 21 Pán Péter (am.) 17.20 A titkos ablak (am.) 19.40, 21.50 Van Heising (am.) 16.10,18,18.50, 20.40, 21.20 Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) 14.20,16.20 The Dreamers (ang.-fr.) 18.40,21.10 Minden végzet nehéz (am.) 17.30,20.20 A passió (am.- ol.) 18.10, 20.50 Hogyan őrzik meg a költők a reményt? (cseh) 16.40.19.10.21.30 Derült égből Polly (am.) 17 Maradok! (fr.) 19.20 Gothika (amerikai) 21.40 A tűz óceánja (am.) 16.10,19.30 ■HHHI KASSA TATRA: The Dreamers (am.) 16.30,19 CAPITOL: Trója (am.) 17, 19.30 ÚSMEV: Trója (am.) 16,19 ■K DÉL-SZLOVÁKIA WKM SZENC - VMK: Swimming Pool (angol-francia) 19 GALÁNTA - VMK: A passió (am.-ol.) 19 KOMÁROM - TATRA: Pán Péter (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A felejtés bére (am.) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Minden végzet nehéz (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Az ítélet eladó (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Gyönyörű mocsokságok (ang.) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A passió (am.-ol.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Gothika (am.) 18.30,20.30 Honey (am.) 18 Horrorra akadva 3 (am. 16.30 Kill Bill 2 (am.) 15,17.30, 20 Minden végzet nehéz (am.) 15.15,19.45,20 A passió (am.-ol.) 17.30, 20 Starsky és Hutch (am.) 20 Trója (am.) 16, 17.15, 19, 20.30 Underworld (am.-ang.- magy.-ném.) 13.15, 17.30 Van Heising (am.) 17, 19.45 Az 50 első randi (am.) 16.15,18.15,20.15 Kerámiakiállítás nyílik Galántán Az agyag szépsége DANTER IZABELLA A Galántai Honismereti Múzeum az idén ünnepli megalakulásának 35. évfordulóját, következésképp idei rendezvényei e szép jubileum jegyében zajlanak. Ezek közül is kiemelkedik a múzeumi világnap alkalmából ma 17.00 órai kezdettel a múzeum székházának (Galánta, Fő utca 976/8) kiállító- termeiben megnyíló nagyszabású kiállítás, melynek címe Az agyag szépsége. A tárlat célja az intézmény néprajzi gyűjteményében található népi kerámia gazdag kollekciójának bemutatása. Ez a gyűjtemény 1152 darabot számlál, amely közül 34 darab ónmázas kerámia, azaz fajansz. Ezen a gyűjteménycsoporton belül a legtöbb tárgy a 19. és a 20. század fordulóján Modoron készült. A kiállítás legnagyobb részét a vidékünkön az utóbbi 200 év folyamán használatos mindennapi edények töltik ki. A kiállítás anyaga kísérletet tesz a múzeumi gyűjteményben található fazekastermékek műhelyek szerinti csoportosítására is. A tá- gabb értelemben vett galántai régióban az elmúlt évszázadok során nem tudunk fazekasműhelyek működéséről. A legközelebbi fazekasközpontok a múltban Somoiján, Szencen, ill. Komáromban voltak. Ezek termékeit azonban nem tudjuk a gyűjteményben azonosítani. Vizsgálataink eredményeképpen megállapíthatjuk viszont, hogy a múzeum népi kerámia gyűjteményében jelen van több, a mai Szlovákia, ill. Magyarország területén az utóbbi két évszázad folyamán létezett híres fazekasközpont terméke. Ezek közül előkelő helyen képviseltetik magukat a nyugat-szlovákiai fazekasműhelyek 1850-1950 közötti termékei, amelyek Modorban, Bazinban, Nagyszombatban, Máriavölgyön, Stomfán, Sasváron készültek. Ebből az időszakból a gyűjteményben tömegesen található fazekasáru Bakabányáról és Újbánya-Magasmartról is. Használati kerámiával vidékünket a 2. világháborúig a dunántúli műhelyek is ellátták. Ezek közül a legjelentősebb a tatai és a csákvári műhely volt. Galántán és a környező falvakban 1947-ben nagy számban telepedtek le alföldi (többségben békés-megyei) szlovákok, és jelentős mennyiségű fazekasterméket hoztak magukkal. Az alföldi fazekasműhelyekben (Hódmezővásárhely, Mezőtúr, Tótkomlós, Gyula, Tószeg) készültek mellett sok gömör- kishonti és nógrádi kerámia is volt köztük. A 20. század közepén a gácsi kerámia is eljutott a galántai járás falvaiba, s később a múzeum gyűjteményébe. A kiállításon helyet kapnak Puss Kornélia Somoiján élő és alkotó keramikusművész munkái is, aki a hagyományos technikákat és formákat új eljárásokkal és szemlélettel ötvözi. Elsősorban használati keráínia készítésével foglalkozik, de figurális plasztikái is egyedülállóak, melyeknek készítésénél leggyakrabban a hagyományos népi kultúra forrásából merít. A kiállítás 2004. szeptember 19- ig látható. Puss Kornélia: Kosárfonó (Keppert Józseffelvétele) A névkutatás nem ismeri a vegytiszta „magyar”, illetve „szlovák” kategóriákat Érintkezések, átfedések Vörös Ferenc (A szerző felvétele) Vörös Ferenc, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar tanszékének magyarországi vendégtanára az eredetileg tervezett idő dupláját töltötte hazánkban. A most haza készülődő nyelvész a tanítás mellett családfakutatással is foglalkozott, munkájának eredménye nemrég jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. JUHÁSZ KATALIN Úgy tudom, ön az első magyar- országi nyelvész, aki kifejezetten felvidéki családnevek kutatásával foglalkozik. Kiknek szól a most megjelent kötet? Ez a könyv elsősorban nyelvészeknek, azon belül szociolingvis- táknak és névtanosoknak készült, ám vannak olyan fejezetei, amelyek a kisebbségi politikusoknak és a kisebbségi problémákkal foglalkozóknak is intő például szolgálhatnak arra nézve, hogy a nyelv és a családnévkutatás nem ismeri a vegytiszta „magyar”, illetve „szlovák” kategóriákat. A két nép és a két nyelv ugyanis évszázadokon át érintkezett, ezért nagyon sok az átfedés. A családnevekből tehát következtetni lehet egyéb szociológiai, társadalmi változásokra? Igen, a nevek szinte kövületekként őrzik a régi korok történéseit. Kutatásaim során egyrészt vissza- nyúltan egészen a török forrásokig, másrészt megvizsgáltam, mi történt a családnevekkel a 19. század végén, még a Trianon előtti időkben, majd pedig a Csehszlovák érában. Négy kutatópontot választottam ki, két kompakt magyar területet Dunaszerdahely környékén és egy határ közeli kis településen, illetve két nyelvhatáron fekvő községet, ahol évszázadok óta éltek kettős kultúrájú családok. Gondolom, egy magyarországi kutató másképp vizsgálja az itteni családneveket, mint szlovákiai magyar kollégái. Mi okozta önnek a legnagyobb meglepetést? Nem voltak előzetes elképzeléseim, azaz olyan hipotetikus kiindulási pontom, amelynek igazolását vártam volna a kutatástól. Azt próbáltam kiderítem, milyen rétegei, milyen összetételei voltak a családneveknek Egy érdekességet azért megemlítenék: az ember azt gondolná, hogy a huszadik századi nagy népességmozgások miatt a szlovák és a magyar eredetű családnevek összetétele jelentősen változott. Nos, ez egyáltalán nem így történt. Kisebb kilengéseket leszámítva ez az arány nagyjából állandóságot mutatott mind a férfiak, mind a nők tekintetében. Mi lehet ennek az oka? Talán a nemzeti érzület? Nem hinném. Aki járatos a szlovákiai magyar berkekben, nap mint nap tapasztalja, hogy magyar érzületű, magyar anyanyelvű emberek nagy számban viselnek szláv eredetű családneveket, és ez természetesen fordítva is igaz. Ez a terület mindig is a nyelvközösség peremvidékének számított, még a ma kompakt nyelvi területnek számító Csallóköz is. A két nép érintkezéséből fakadó oda-vissza nyelvváltások miatt, valamint a népesség- mozgásból eredően történt ez így. Vizsgálta azt a jelenséget is, hogy egy-egy régióban mely családnevek számítanak tipikusnak? Természetesen, ez bevett névtani gyakorlatnak számít. Különbséget kell tenni azonban a gyakori és a jellemző családnevek között. A jellemző nevek nem mindig a leggyakoribb családnevekből állnak össze. Például az anyaországban és az elszakított területeken egyaránt gyakori nevek a Tóth, a Horváth, a Nagy vagy a Szabó. Ezek sehol nem mondhatók jellemző neveknek, hiszen mindenütt megtalálhatóak. A cseh anyagokat átvizsgálva nagyon érdekes felfedezésre jutattam: ezek a Magyarországon nagy számban előforduló nevek előkelő helyet foglalnak el a cseh családnév-anyagban, magyar eredetű családnevekként. Értekezett ön szlovák nyelvészekkel, illetve szlovákiai magyar kollégákkal a munka során? Természetesen, hiszen át kellett tanulmányoznom a rendelkezésre álló, viszonylag szűk tetjedelmű szlovák nyelvű szakirodalmat. Kevés a színvonalas munka, és az itteni szemléletmódra ugyanaz jellemző, ami a magyarországira: alapvetően magyar-, illetve szlovákcentrikus gondolkodás jellemzi a szerzőket. Kevésbé figyelnek azokra az érintkezési pontokra, amelyek óhatatlanul és természetszerűleg megjelentek e két nyelv családnévanyagában. Nem foglalkoznak például azzal, hogy melyek egyaránt eredeztethetőek a magyarból és a szlovákból. Nem mintha a két nyelv családnévképzési technikája azonos lenne, vannak viszont átfedések, érintkezések. Például a szlovák „o”-végződés nehezen különíthető el a magyar o-képzőtől, hiszen a régi források nem különböztették meg a rövid és a hosszú magánhangzót a szó végén. Ezekről a családnevekről sok esetben nem dönthető el, hogy szlovák vagy magyar eredetűek-e. Ezért egy új kategóriát hoztam létre, a magyar-szlovák családnevek kategóriáját. Tudatosan választott egy szlovákiai magyar kiadót az eredmények publikálására? Igen. Számomra szimbolikus jelentősége van annak, hogy a Kalligram Kiadót kerestem meg az anyaggal. Részint azért, mert ez a kiadó kiváló munkákat jelentetett meg az elmúlt időszakban, másrészt azt hiszem, az illetékességük minden tekintetben megfellebbezhetetlen. Mennyire számít „népszerű” kutatási ágnak a családnévkutatás? Várható, hogy az ön kötetének hatására fokozottabb érdeklődés támad a fiatal nyelvészek körében a terület iránt? Maga a névtan felfutóban lévő tudomány. Családnevekkel is sokan foglalkoznak, az utóbbi időszakban többen publikálták eredményeiket, talán a legfontosabb monográfia Hajdú Mihály Általános és magyar névtana, amelyik részben érinti ugyan a felvidéki neveket, de nem ez a mű központi része. Nem tudom, milyen hatással lesz a kollégákra ez a kötet, ám azt észrevettem, hogy a diákjaim nagy érdeklődéssel fordultak a téma felé. A nyitrai egyetem magyar tanszékén sok tudományos diákköri munka, illetve diplomamunka készül e tárgyban. Első hallásra úgy tűnik, a névkutatás száraz, lélektelen tevékenység... Én nem így fogalmaznék, hanem úgy, hogy ez egy nagyon kemény, sok utánajárást igénylő kutatási terület. Részint azért, mert a szakirodalma is rendkívül szegényes, részint, mert bizonyos etimológiák kiderítése, mély kutatásokat igényel. Ennek ellenére merem állítani, hogy azok, akik vállalkoztak erre, úgy zárták le a munkát, hogy fantasztikusan izgalmas területtel ismerkedtek meg. A név ugyanis önmagában is egy szocioling- visztikum, belesűrítődik mindaz, ami a névhez kapcsolódóan a társadalomban, a nyelvhasználatban megmutatkozik. Ön nyolc éve él Szlovákiában. Úgy tudom, eredetileg csak négy évre érkezett. Mi az, ami maradásra kényszerítette? Ez a nyolc év bizony több, mint az össz-munkaviszonyom egyhar- mada. Sok olyan emberi kapcsolatot sikerült létesítenem szlovák és magyar kollégákkal, amely megkönnyítette számomra az ittlétet. Nagyon erősen kötődöm Nyitrához, illetve a Felvidékhez. És ez, úgy érzem, most már így is marad. Hiába térek vissza Magyarországra, nem szakadok el az itteni kollégáktól. Elhunyt Rökk Marika Szívelégtelenségben vasárnap meghalt Rökk Marika egykori operettcsillag a Bécs melletti Badenban. 90 esztendős volt. A magyar származású, nemzetközi hírű primadonna bájosságával és temperamentumával hódította meg az emberek szívét. Milliók rajongtak piruettjeiért, bravúros táncáért és behízelgő magyaros akcentusáért. A könnyű múzsa ki- rálynőjeként egyaránt otthon volt a filmvásznon és a színpadon. Filmekben énekelt slágerei ma már örökzöldek. A Broadway-n a „piruett király- nőjeként” ünnepelték. Európában 1929-től nagy sikert aratott mint táncosnő és énekesnő Budapest, Berlin, Monte Carlo és London revüszínpadjain. Első filmes tapasztalatait angol, osztrák és magyar filmekben szerezte. 1984-ben visszavonult. Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából, 1992-ben még egy fergeteges visszatérést ünnepelt Budapesten, a Marica grófnő című operettben. Valahányszor hívták, ismételten visszatért a színpadra. A televízióban legutóbb 1998-ban szerepelt, és még akkor is énekelt és táncolt. Az osztrák hírügynökségnek 90. születésnapja alkalmából adott interjújában azt mondta: „Én nem engedem el magamat egészen addig, amíg a sors el nem enged engem”. (MTI) TOTALIS KIÁRUSÍTÁS KEDVEZMÉNYEK 30% -ig Uél M7WÁ\Q\iR travel ce5lo,na kancelJr.., Az aktuális Lastminute-kínálat: Horvátország és Montenegró 10 nap, pavilon, klub , VI. 22-től csak 4.870 Sk ■ 10 nap, pavilon, bonus ^Vl. 15-től csak 4.760 Sk | 10 nap, pavilon, klub tjyn. 29-tól csak 5.990Sk , ^^14 nap, szálló, klub B 1VII. 2-tól csak 7.530 Sk 13 nap, szálló, klub VI. 22-től csak 5.870 Sk 12 nap, szálló, repülő , VII. 3-tól csak 12.990 Sk Bulgária - Napospart és Nesebar W 13 nap, szálló, bonus ^Vl. 19-től csak 5.640 Sk^ 9 nap, szálló, bus-let. | VI 22-től csak 7.390 SkJ A Görögország• Olimpiai riviéra Él W 10 nap, stúdió, bonus Ivi. 1-jótól csak 1.370 Sk^ 13 nap, stúdió, bonus t VI. 5-től csak 2.190 Sk W 13 nap, stúdió, bonus ^ VI. 15-től csak 2.990 Sk^ 12 nap, stúdió, repülő VI. 5-től csak 8.580 Sk Korfu, Kréta. Rodosz és Kosz W 13 nap. panzió, busz-repülő f 11 nap, stúdió, repülő J W VI. 4-től csak 8.940 Sk j y|, 16-tól csak 8.370 Sk J ■ 8 nap, stúdió, repülő | 11 nap, szálló, repülő ■ 1 VI. 16-tól csak 8.150 Sk £vi. 11-tól csak 10.790 SkJ Spanyolország és Mallorca 1 10 nap, szálló, autobus ¥ 10 nap, szálló, autobus ■ VI 715I csat 6.990Sk Jjw 14-151 csak 7-910 Sk 1 12 nap, szálló, repülő f 11 nap, szálló, repülő V VL 13-tól csak 13.730 SkJ[vi. 24-töl csak 13.990 Sk J Törökország - Alanya és Mortnaris Bratislava: Micktewiczova 2. tel: 5293 2811-13; Duto- vo nám. 14, tel.; 5556 6004. 5556 8860 • Matacky Radknskébo 1158/2. tel.; 7723 136 • Trnava: Stefá- ntkova 47. tel.; 5513 334 • Dunajskó Streda: Korzo Bélu Bartóka 790. tel.: 5524 872 • Pie«any. Tepttcká 74. tel.: 7970 909: Winterova 28. tel: 7725 305 • Nitra: Stúrova 7, tel.; 6524 294 * Komámo: Nám. gén. Klapku 6, tel.: 7701 972 * TX»n«n: Palackóho 5. teL; 7434 842 • Zilina: Mariánske nám. 21, tel.; 5626 916 » Banská Bystrica: Dolná 31, tel.: 4125 248 • Ludenec: Zelezivó- ná 24. tel: 4323 089 • Poprad: Nám. sv. Egtdia 9/19, tel.; 7763 712 • Preéov: Hlavná 129, teL; 7734 300 • Koiice: Alíbetina 6. tel.: 6224 872 • Miehatovce: Prof. Hlaváőa 15, teL 6441 149 IffffWffl text 1607. old. www.tiptravel.sk , central@tiptravel.sk
