Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-17 / 112. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 17. Nagyszünet 9 Hallgatóik 92 százaléka két évvel a diploma megszerzése után stabil munkahelyen dolgozott Karrier az elitiskola után A zárt közegben nevelkedő vezetőréteg egy mesterségesen teremtett világban tölti napjait (Képarchívum) Az értelmiségi szülőket kö­vetve, lehetőleg az apa egy­kori iskolájában szerezve azonos szintű végzettséget - biztosított a sikeres pálya­futás, a stabil társadalmi státusz Franciaországban. A felsőoktatási rendszer évente mintegy 120 ezer fi­atalnak teszi lehetővé, hogy a nagy presztízsű iskolák­ban, az tin. Grand Ecole- okban tanulhasson tovább. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A francia felsőoktatásban ket­tős rendszer alakult ki az elmúlt évtizedek során. Míg a tömegkép­zésben évente közel kétmillió di­ák vesz részt, a nagy presztízsű is­kolákba - az ún. Grand Ecole- okba - mindössze az ötödük, kö­rülbelül 120 ezer ember juthat be. Ezekből az iskolákból kerül ki a francia társadalom vezető rétege. Közülük is a legrangosabb az Ecole Nationale Administration (ENA), amelynek hallgatója volt az utóbbi évek két államfője és négy miniszterelnöke is. A nagy presztízsű intézmények többsége állami fenntartású. Hallgatóik már a tanulmányi idő alatt szoros kapcsolati hálót építenek. A mér­nöki és természettudományos irány hallgatója volt például a francia Vivendi-vezér: Fourtou, vagy a gazdasági és pénzügymi­niszter Francis Mer. A bölcsészeti irány híressé vált tanulója Georges Pompidou. A franciaor­szági karrier megkoronázásához hozzájárulhat az ENA keretében szerzett kiegészítő diploma. A francia politikai elit vezetői közül Hollandé, Chirac, Villepin nevét találjuk az egykori hallgatók listá­ján. Egy GE-ban szerzett diploma a legjobb ugródeszka a karrier­hez. Hallgatóik 92 százaléka két évvel a diploma megszerzése után stabil munkahelyen dolgozott, majd minden esetben vezető pozí­cióban, határozottan jobb fizetés­sel, mint a többi pályakezdő. Gya­korijelenség, hogy az apák fiaikat egykori intézményeikbe juttatják be. A tanulók 70 százalékának szülei a vezető rétegből származ­nak, mindössze 6 százalékuk szü­lei munkások. Az ENA végzősei már a 30. életévük betöltése előtt felkészültek arra, hogy vezetői pozíciókat töltsenek be, anélkül hogy a szokásos szakmai karrier­létrát végig kellene járniuk. Az OECD Pisa-tanulmányok ko­ordinátorának, Andreas Schleicher véleménye szerint az elitképzés ugyanakkor veszélyeket hordoz­hat: a zárt közegben nevelkedő ve­zetőréteg egy mesterségesen te­remtett világban tölti napjait. Ugyanakkor a francia rendszer eredményeként könyvelhető el, hogy az elmúlt negyven évben 20 százalékról 33 százalékra növelte a pályakezdők között a diplomások arányát, miközben például Néme­tországban ez az arányszám évtize­dek óta mindössze 20 százalék kö­rül ingadozik, (st, he) Az a tanár, aki hármast ad és értékeli a tudásod, 20 év múlva is ugyanúgy osztályozni fog, beírja a hármasokat Ráérsz még az életben idegeskedni SZERENCSÉS NÓRA „Nem bírom tovább!” Sokszor hangzik el ez a mondat, miköz­ben az asztalra roskadva írom a leckém, vagy tanulok a másnapi dolgozatra. Gyűlölöm az évvégét. Biztosan jó pár ember van még rajtam kívül, aki ugyanígy érez, de gondolom, mi, kilencedikesek vagyunk a legtöbben. Felvettek oda, ahová szerettem volna járni. 9 év kemény munka, íróasztal melletti tönkrement délután és 1,5-nél jobb átlagú bizonyítvány után azt mondom: elég! Soha nem követelték tőlem, hogy ilyen eredményeim legye­nek, de úgy érzem, ezzel tudom megköszönni azt, amit értem tesznek, és tettek hosszú évek so­rán a szüleim. Most mégsem tu­dok kitartani. Vége. Nagy valószí­nűséggel közepes osztályzatot kapok kémiából. Soha nem volt az erősségem, de mégis rosszul esik. Soha nem volt még 3-as a bi­zonyítványomban. Úgy látszik, most ezt is meg kell élnem. Csa­lódnom kell magamban. Azt hittem, anyu és apu is ugyanígy érez majd. Mégis, akár­milyen hihetetlen, mikor odaáll- tam apa elé, hogy közöljem vele a hírt, egészen meglepett, és ezt mondta: „Kislányom, lazíts! Az a tanár, aki neked hármast ad és ér­tékeli a tudásod, 20 év múlva is ugyanúgy osztályozni fog és beír­ja a hármasokat. Ha nem kémi­kus vagy vegyész akarsz lenni, akkor ne foglalkozz vele. Ráérsz még az életben idegeskedni. Majd augusztusba készülj a kö­zépiskolába. Most itt a tavasz. La­zíts!” Anyu ugyanezt mondja, bár az ő hangjában még érezni a félel­met, hogy leromlók. Engem ezek a mondatok ezerszer jobban ins­pirálnak, mintha korbáccsal csap­kodnák a hátam, hogy tanuljak. (Koszi apu és anyu.) Talán nem is olyan szörnyű a helyzetem. A kémiát még meg­próbálom kijavítani, de ha most nem sikerül, majd következő ne­kifutásra menni fog. Éljen az opti­mista életszemlélet! Ajánlom mindenkinek! A kémiát még megpróbálom kijavítani, de ha most nem sikerül, majd következő nekifutásra menni fog (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A vállalatok a gyakorlottakat részesítik előnyben Jól fizető a műszaki pálya ■ FELDOLGOZÁS Átlagosan bruttó 170 ezer forin­tért helyezkednek el a Budapesti Közgazdaságtudományi és Állam- igazgatási Egyetemen frissen vég­zettek, az egyetemen működő Kar­rieriroda adatai szerint. A Mű­egyetemen végzettek fizetése vi­szont eléri a 230 ezer forintot. A Műegyetem diákközpontjának adatai szerint a gépész, építő- és villamosmérnökök 250 ezer, az in­formatikusok pedig 300-330 ezer forintos átlagjövedelemre számít­hatnak. A Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói is sokkal na­gyobb, 230 ezer forintos átlagfize­tésre vágynak, mint az a 170 ezer forint, amiért elhelyezkednek. A BKÁE-n tartott KarrierExpón több mint hatvan vállalat összesen ezer állásajánlattal várta a frissen dip- lomázókat. A korábbi évekhez ké­pest ez csökkenés, és a kereslet a közgazdászok iránt stagnál. Az ál­lásbörzén megjelent vállalatok közül voltak ugyan olyanok, akik 200-250 ezer forintos fizetést ajánlottak, de a tapasztalatok sze­rint a vállalatok előnyben részesí­tik a gyakorlattal rendelkezőket. A legkisebb összeget, 130-170 ezer forintot, az ország keleti ré­szében működő vállalkozások kí­nálják. (hal) REUTERS "J Még William hercegnek sem könnyű az egyetemen: váltogatja a szakokat, küzd a tanulmányai­val. Testőre azonban az éles váltá­sokkal is könnyen lépést tart, ami­vel ugyancsak zavarba hozza a St. Andrew egyetem oktatószemély­zetet. Miközben William nem jeleske­dik a tanulmányokban, a testőr, aki a szabályoknak megfelelően elkíséri minden előadásra és sze­mináriumi foglalkozásra, az együtt töltött időt jól kihasználja és buzgón tanul. Még jelentkezik is, és gyakran az is előfordul, hogy a csoportból egyedül ő tudja a he­lyes választ a kérdésre - nem kis derültséget keltve, és rossz fényt vetve védencére. A 21 éves koro­naherceg már középiskolai tanul­mányai alatt sem mutatott fényes intellektuális karrierre utaló je­gyeket. Művészettörténet szakját néhány félév után lecserélte, most éppen földrajzot tanul, amivel ugyancsak birkózik. Nem úgy a testőr: ha a St. Andrews egyetem vizsgázni is engedné, nem kizárt, hogy a jobb jegyeket szerezne, mint a koronaherceg. William az­zal vigasztalja magát, hogy an­nakidején apja sem tartozott cso­portja éltanulói közé. PÁLYÁZÓ Ifjúsági médiatábor AJÁNLÓ Tanuld meg profi körülmények között az újságírás és a rádiózás trükkjeit! Tölts 10 napot a Balaton-parton! Ismerkedj meg és ba­rátkozz össze jó fej emberekkel! Gyere el a DUE nyári táborába, amit 2004. július 2-11-e között rendeznek meg Balatonfenyvesen! Jelentkezési határidő: 2004. június 10. A tábor vendégei lesznek: Simon András, Kolosi Péter, Németh Kristóf, Jakupcsek Gabriella, valamint számos szakmai fenomén a magyarországi újságíró-tár­sadalomból. A táborban profi újságírók, rádiósok és tévések mu­tatják meg neked a legfontosabb szakmai trükköket, velük együtt készíthetsz újságokat és rádióműsorokat! Az elkészült alkotásokat közösen értékeljük, és haza is viheted őket. Idén az alábbi csopor­tokban indítanak képzéseket: újságíró, rádiós (hír- és tematikus műsorok), zenei műsorvezető-technikus, vizuális média-televízió, fotó. Neked is köztük a helyed, ha igazán szeretnél újságíró lenni! Részvételi díj DUE tagoknak: 26000 Ft, nem tagoknak 38000 Ft. További információ: Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesü­lete, 1148 Budapest, Örs vezér tere 11. e-mail: due@due.hu (ú) LÁNGÉSZ Mióta gombolja az ember a ruháit? ISMERTETÉS Mennyiféle formát ölthet egy gomb, illetve gombsor! Lehet kicsi, lehet nagy, egyszínű vagy tarkabarka, sokféle színben pompázó, ké­szülhet fából, fémből, műanyagból vagy akár szövetből, egyszóval a gombbal is divatozhatunk. De vajon mióta díszíti az emberek ruháit a gomb, és mióta használják praktikus kellékként a divattervezők? Talán nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, hogy az őskori ember még nem ismerte a gombot. Barlanglakó őseink csonttűvel fogták össze bőrruháikat. A divat azonban egyidős az emberiséggel, így hát akkoriban is voltak tipikus, korra jellemző öltözködési for­mák és technikák. A bronzkorban például a spirális (csavaros) díszű bronztűk voltak a menők. A rómaiak viszont nemesfémből készült drágaköves fibulákat (ún. díszcsat vagy melltű) viseltek. Egyébként ezek a fibulák a mai biztosítótű ősei. Mindenesetre az biztos, hogy például Horatius még nem gombolta be a tunikáját. Az ásatások tanúsága szerint a honfoglaló magyarok nem a latinos fibulát használták, hanem félgömb alakú, füles pitykegombok sorá­val zárták a ruháikat. Bizáncban a 10-11. században még tűvel kap­csolták a ruhákat, a rómaiakhoz hasonló módon, tehát elképzelhető, hogy a gomb Keletről, a lovas népek segédletével került Nyugat felé. S így akár azt is mondhatjuk, hogy az ámuló Európát a gombbal a magyarok ajándékozták meg. Nemzeti büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy nálunk a gombolt férfiruha első ábrázolása a Nagy Lajos király idejében íródott és il­lusztrált Képes krónikában található. A képen IV. Béla megkoronáz­za V. Istvánt. István zekéje elöl gombolt, mégpedig balról jobbra. És ez a gombolás! gyakorlat élt tovább a 17. és 18. század során is a fér­fiak esetében. És mi a helyzet a nőkkel? Ők miért fordítva, vagyis jobbról bal felé gombolnak? A19. század második harmadáig a női ruhák elejének szabása teljesen részarányos, és rendszerint hátul kapcsolódik. Tehát ekkor még egyáltalán nem beszélhetünk gombolásról. A19. század második felében' az emancipáció (női egyenjogúsági mozgalom) kezdetével egy időben a női viselet férfias vonásokat öltött. 1836-ban egy pesti divadap lovaglóruhás hölgyet mutat be, mellette pedig ga­vallérját. Ruhájuk majdnem egyforma szabású, s mindkettőjüké bal­ról jobbra gombolódik! Az 50-es években az elöl gombolt ruha a nők körében is kezdett általánosabbá válni. A divatrajzolók a szimmetria kedvéért a női ruhát - ellentétben a férfiruha gombolásával -jobbról balra kezdték el rajzolni. És ki gondolná, hogy az ellentétes gombolás valódi oka milyen ro­mantikus? A múlt század érzelmes művészete szívesen ábrázolta az egymás mellett andalgó párokat úgy, hogy az egymáshoz való tarto­zásukat a ruhájuk egymás felé gombolása is kifejezze. így vált ma már megmásíthatatlannak érzett szabállyá ez az érzelmes divatraj­zolói ötlet. Ugye milyen érdekes? (s) Az ámuló Európát a gombbal a magyarok ajándékozták meg (Képarchívum) Művészettörténet szakját néhány félév után lecserélte Herceg és testőre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents