Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-17 / 112. szám, hétfő

10 Téma: írója ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 17. Fontos adatokat tartalmaznak a thébai agyagtáblák Mégis valódi történet lehetett a trójai háború ISMERTETÉS A Théba alól előkerült, lineáris B írással telerótt agyagtáblákon feltűnően gyakran fordulnak elő az Iliászban szereplő városok és sze­mélyek. Egy angol történész szerint Szép Heléna elrablásának és a tró­jai háborúnak a története nem Ho­mérosz képzeletének szüleménye, hanem valós történeti esemény le­hetett. Bettany Hughes azt állítja: a nemrégiben Thébában előkerült agyagtáblák fontos adatokkal szol­gálhatnak Szép Heléna, Párisz és a trójai háború valódi történetének felderítéséhez. Az eredetileg Ho­mérosz Iliászában olvasható mesét eddig inkább mítosznak, mintsem valóságnak tartották. A nemrégi­ben Théba alól darabokban előke­rült agyagtáblák viszont egészen más megvüágításba helyezhetik a történetet. „Kétségtelen, hogy ez a felfedezés lesz az egyik kulcs Trója titkának megfejtéshez” - állítja Hughes. „A thébai agyagtáblák át­vizsgálása után alighanem újraír­hatjuk a bronzkori törté­nelmet. Az így a szemünk elé táruló vüág pedig feltűnően hasonlít a homé­roszi eposzok vüágához.“ A lineáris B írással telirótt Dante Gabriel Rossetti: Szép Heléna ász szereplőiről: azokról az embe­rekről, akik életet visznek az egész történetbe“ - mondta Hughes. „Ez a lelet azért nagyon fontos, mert végre összefüggéseket fogalmazha­tunk meg a három forráscsoport - a régészeti, a textuális és az irodalmi - között.“ Hughes lelkesedését mindazo­náltal nem osztja minden kollégá­Egyszer csak egy összgörög hadsereg in­dult Trója ellen... agyagtábla-darabkák ke­letkezését a tudósok az i. e. 13. szá­zadba helyezik, abba az időbe, ami­kor a trójai háborút jelenlegi isme­reteink szerint vívták. A leletanyag még most sem teljes, hiszen egyre- másra kerülnek elő újabb és újabb tábladarabkák. „Hihetedenül izga­tó az egész“ - mondta Hughes. „A táblácskák csak lassan kerülnek elő, és az egész ahhoz hasonlít, mintha egy hatalmas kirakóst kel­lene megfejtenünk.“ Bíztató jel, hogy az eddig megfej­tett írásokban gyakran szerepelnek a homéroszi eposzokból ismert ne­vek, köztük ma már eltűnt városo­kéi, melyek hajókat küldtek az Aga­memnon vezette flottába. „Eddig még senki sem írt komolyan az Ili­ja. Tom Palaima professzor, a lineá­ris B írás szakértője arra figyelme- zet: csak akkor szabad megalapo­zott következtetéseket levonni a thébai agyagtáblákból, ha azokat már alaposan tanulmányozták. „A lineáris B agyagtáblák azért is fon­tosak, mert megtudhatjuk belőlük: a mükénéi görögök egész Kis-Ázsi- ára kiteijesztették tevékenységü­ket, miáltal tényleg közvetlen kap­csolatba kerültek a trójaiakkal” - mondta Palaima professzor. „Az új leletek fényében egyáltalán nem tartom valószínűtlennek, hogy egyszer csak egy összgörög hadse­reg indult Trója ellen, s ez alapot szolgáltatott a legendához“ - nyi­latkozta a tudós, (origo) PRIAMOSZ KINCSE Heinrich Schliemann 1873- ban tárta fel az ősi város hatal­mas bástyáit és kapuit, és több száz, aranyból és más nemes­fémből készült ékszert talált, amelyeket Priamosz kieseinek nevezett el és kicsempészett Tö­rökországból. A lelet összesen 8833 darabból állt. A legfonto­sabb darabok: két diadém (az egyik 55 centiméter, a másik 51 centiméter hosszú), négy fülbe­való, hat karperec, egy homlok­pánt, 56 fülbevaló, egy 15 centi­méter magas, 403 gramm sú­Schliemann felesége az 1873- ban talált ékszerekkel (Képarchívum) lyú, gömb alakú edény, három csésze (70,226 és 600 grammo­sak), ez utóbbi kétfülű és két ki- öntőjű kettős serleg, amelyről az Iliász és az Odüsszeia is meg­emlékezik. Schliemann meg volt győződve róla, hogy Trója utolsó királyának, Priamosznak az ostrom idején elrejtett kin­cseit találta meg. Elképzelését arra alapozta, hogy az ásatás során megtalált hatalmas kaput a homéroszi Szkaiai-kapuval azonosította, amely mellett Pri­amosz palotája állt. A kincs azonban a Trója II. rétegéből származott, vagyis i. e. 2500- 2300 körül készült, így a trójai háború hagyományos időpont­jánál legalább ezer esztendővel korábban rejtették el. Schliemannt sokan csak kincsvadásznak tartották, egye­sek szerint még csalásokra is kapható volt, s nem zárható ki, hogy egyberakta a legkülönfé­lébb helyekről és rétegekből származó aranytárgyakat, s mint egy összetartozó, hatal­mas leletet tette őket közzé. „Priamosz kincsét” Berlinben helyezték el, majd a második vi­lágháború végén a Szovjetunió­ba került, bár erről csak 1996- ban szerzett tudomást a világ. A kincs jelenleg a moszkvai Pus­kin Múzeumban van. (MTI, it) A tudósok és régészek között még mindig késhegyre menő vita folyik a romváros méreteiről és jelentőségéről dúl Trója körül (Fotók: képarchívum) Háború Hajdanán Caesar is járt er­refelé, ma turisták érkeznek felfedező útra. Hatalmas fa­ló fogadja őket, majd egy falmaradványokból, szürke kövekből, utcácskákból álló labirintusba indulnak. Itt egy házrom a római korból, ott az i. e. 300 körül épített Athéné-szentély része, odébb annak a hatalmas várfalnak a maradványa, mely körül - mint az Iliász meséli - Akhilleusz haragjá­ban végigvonszolta Hektor holttestét. ÖSSZEÁLLÍTÁS A laikus turista számára való­ban összevisszaságnak tűnhet az, amit a régészek által - a törökor­szági Hisszarlikban - kiásott terü­leten talál. Tudja, Trójában jár, ám arról, hogy milyen is volt valójá­ban ez a Trója, nyilván nem sok sejtelme van. Nem sok sejtelme lehetett Wolfgang Petersennek, a Trója című film rendezőjének sem - vélik a történészek, akik szemé­re vetik, hogy még csak azt a fá­radtságot sem vette, hogy elmen­jen Trójába, s megpróbáljon a leg­újabb ismeretekre alapozva egy hiteles, de legalábbis elfogadható történetet filmre vinni. „Azok a Heinrich Schliemann hajók, melyeken az akhájok ha­józnak egy későbbi időszakból va­lók, a fegyverzet, amelyet hasz­nálnak inkább a Csillagok hábo­rújába illenének, Tróját egy vár­ként ábrázolják, holott már 15 éve tudjuk, hogy létezett egy alváros is” - bosszankodik Peter Pavúk ré­gész, egyetemi oktató, aki a görög és trójai hősök fizikai ábrázolásá­val sincs megelégedve. Még azt sem mondhatjuk, hogy a holly­woodi álomgyárban kizárólag Homérosz Iliászára alapoztak, mert hiszen, a filmben meg sem jelennek a görög istenek - így nemcsak a történelmet, hanem az egész mitológiát is meghamisít­ják. Ám nyilvánvaló, hogy a War­ner Brothers közönségcsábító, a Gladiátorhoz hasonló sikeres „szandálos” filmet akart forgatni, amely nemcsak sok pénzt, hanem Oscar-díjat is hozhat. Petersennek pedig - aki Brad Pittestül készen kapta kezébe a forgatókönyvet - esze ágában sem volt belebonyo­lódni a történelmi részletekbe, nem volt célja, hogy hiteles képet fessen egy régészeti ásatások nyo­mán elhíresült ókori városról. Mit tudunk Trójáról? De mit is tudunk erről a város­ról, amelyről sok mindent mond­tak már, s amelyről még ma is vi­táznak. A tudósok, régészek máig vívják saját trójai háborújukat. A legérdekesebb Ebehard Zangger német geológus véleménye, ő At­lantisszal azonosította a várost, abból kiindulva, hogy Platón le­írásai Atlantiszról nagyon hason­lítanak Trójára. Annyi biztos, hogy a hisszarliki domb már i. e. 3000 évvel ezelőtt is lakott terület volt. A házak falait - írja a Focus című német magazin - levegőn szárított, tartósnak egyál­talán nem mondható téglákból épí­tették. Ha tönkrement egy épület, új házat húztak a romra, tehát ge­nerációk „építették magukat” a magasba. így keletkeztek a városi települések egyes rétegei. A régé­szek ma mintegy 50 szintet külön­böztetnek meg, melyeket tíz fő ré­tegbe osztottak. A legkorábbi lett a Trója I, a legkésőbbi a Trója X. A mítoszok városát, Homérosz váro­sát pedig a legújabb ismeretek sze­rint a Vl-VIIa réteg rejti. A település a 14. században néptelenedett el, amikor a területet az oszmánok foglalták el. A dombot akkor nevez­ték el Hisszarliknak (törökül: egy várral ellátott), s feledésbe merült, hogy egykor Ilion vára állt itt. Jött Schliemann 1868-ban jött Heinrich Schlie­mann. Görögországban, majd Kis-Ázsiában bejárta Homérosz eposzainak színhelyeit, hitt az író­nak, s meggyőződése volt, hogy a trójai háború megtörtént. 1869- ban Ithaka, a Peleponnészosz és Trója címmel könyvet írt, ebben leszögezte: Trója a kis-ázsiai Hisszarlik - s nem, mint egyesek feltételezték, a jóval délebbre fek­vő Bunarbashi - helyén állt, s azt is, hogy Agamemnón és felesége, Klüthaimnésztra Mükénében nem a várfalon kívül, hanem a fel­legvárban nyugszanak. Heinrich Schliemann 1871-ben Frederick Calvert amerikai diplomata ásatá­sait folytatva Hisszarlikban hét egymás alatt fekvő település ma­radványaira bukkant. Mivel a ho­méroszi Tróját a mai II. rétegnek vélte, a felső rétegeken az ottani anyagok vizsgálata nélkül hatolt át. Csak halála előtt ismerte be fa­tális tévedését. A német Schliemann után szin­tén egy német, Manfred Korfmann tübingeni régész professzor ismét ráirányította az érdeklődést a le­gendás ókori városra. Trója egyre több titka lepleződik le. Nemrégen például még homály fedte, hogy milyen nagy és mennyire jelentős volt Trója a késői bronzkorban (i.e. 1750-1200), amikor Homé­Turistacsalogató faló rósz szerint a trójai háború leját­szódott. Összekötő kapocs Korfmann 15 éven át végzett ásatás után vonta meg a mérleget. „Trója azokban az időkben na­gyon jelentős volt. Nemcsak a vár létezett, hanem hozzá tartozott a 270 000 négyzetméter kiterje­désű alsóváros is. Trója így 13- szor nagyobb volt az eddig ismert, 11 000 négyzetméter nagyságú várnál” - jelentette ki az ásatás vezetője. Megállapítását azzal tá­masztotta alá, hogy megtalálta és részben kiásta a város határában húzódó falakat. Feltárt sok lakó­házat is és különleges műholdas felvételek segítségével felfedezte az alsóvárost. Korfmann, akit napjainkban Trója legjobb is­merőjének tartanak, tényekkel akarja cáfolni néhány tudós és fő­leg tübingeni kollégája, Frank Kolb álláspontját. Kolb ugyanis nemrég újból felszította a tudósok „trójai háborúját“. Korfmann sze­rinte félrevezeti a nyilvánosságot, amikor azt állítja, hogy Trója nagy és jelentős város volt. Korfmann viszont, aki biztos a maga igazá­ban, azt állítja: többé nem lehet kétségbe vonni, hogy létezett egy nagy kiterjedésű alsóváros is, amivel együtt Trója lakóinak szá­mát hétezerre lehet becsülni. Priamosz király létezett-e? Korfmann a helyszínen 370 munkatársával 13 240 négyzet- méter nagyságú területet kutatott át milliméterről milliméterre és be akaija bizonyítani, hogy a város az összekötő kapocs funkcióját töl­tötte be Kelet és Nyugat között. Bi­zonyítják ezt a Tróján kívül feltárt fémtárgyak, edények és rovásírá­sos szövegek. Időszámításunk előtt 1200-ban a várost és lakóit tűzvész pusztította el. Vesztett há­ború volt az. Az a kor volt, amely­ben Homérosz trójai háborúja le­játszódhatott. Tizenöt évi ásatás után Korfmann biztos abban, hogy i. e. a III. és a II. évezredben Európában nem létezett Trójához fogható város. „Hogy Priamosz ki­rály létezett-e, erre sosem fogunk tudni pontos választ adni. Újdon­ságokat esetleg már csak a hettita szövegekből tudhatunk meg” - nyüatkozta a régész a Focus ma­gazinnak. (ug, mti, tv2, f-s) Trója - a keleti városfal

Next

/
Thumbnails
Contents