Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
2004-05-17 / 112. szám, hétfő
Magyar glóbusz ÚJ SZŐ 2004. MÁJUS 17. 8 Hírműsorral, gazdasági, kulturális adásokkal indul Sepsiszentgyörgy új adója HÁROMSZÉK Sepsiszentgyörgy. Rádiólicen- cet kapott a múlt héten a Média 3 részvénytársaság a bukaresti audiovizuális tanácstól. Az új adó a 90,2 frekvencián kezd majd sugározni, Sepsiszentgyörgyön és közvetlen környezetében. „Előrelépés, mi több, öröm, hogy sikerült megszerezni ezt a szűk frekvenciát, mert ez az első olyan licenc, melyet magyar vállalkozó, jelen esetben egy részvénytársaság, a Média 3 nyert el. Tagjai: a Kereszténydemokrata Egyesület, a Horizont Egyesület, a Pro Georgio Sancto Alapítvány, ASIMCOV - Koréh Endre Egyesület és a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület” - közölte Szőke György, az rt. igazgatótanácsának elnöke. Az új rádió és a bérelt sávon működtetendő televízió szervezésének feladatát Kalamár György színész-rendezőre bízta a tulajdonos. „A rádió beindítására legalább fél évet szánunk, mert szakembereket kell képezni. Mi a jelen pillanatban Sepsiszentgyörgyön sugárzó két rádióadó mellett olyan műsorral kívánunk jelentkezni, mely nemcsak a fiatalokhoz szól, hanem komoly, megbízható hírműsorral, gazdasági, kulturális adásokkal jelentkezik, heti vagy havi rendszerességgel megszólaltatja a város jelentős személyiségeit. Terveink szerint a rádió zeneanyagának a negyvenévesnél idősebb korosztályt is vonzania kell” - vázolta Kalamár György elképzeléseit. A tévé még keményebb dió, egyelőre kölcsönkérik Szálló Lászlótól a Selectronik tévéstúdió felszereléseit, és az Aristotel Cancescu brassói üzletembertől bérbe vett sávon minél hamarabb indulnak, kezdetben legalább napi egy híradóval és képújsággal. A többi pénz kérdése, mert mind a rádiózáshoz, mind a tévézéshez a jó szakembereken kívül pénz, pénz és pénz kell. Nagyvárad öt oktatási intézményét korszerűsítik Informatikai hálózatot kaptak a felekezeti iskolák KRÓNIKA Nagyvárad. Ha késve is, de megkapta a számítástechnikai felszerelést Nagyvárad öt felekezeti iskolája, melyek a római katolikus, a református, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház égisze alatt működnek. Tavaly a Phare által finanszírozott országos program keretében a felekezeti iskolák kivételével mindegyik váradi gimnázium egy-egy teljes informatika kabinetet kapott. Több mint egy év elteltével az oktatási minisztérium orvosolta ezt a hátrányos megkülönböztetést. Az informatikai hálózat 25 modem számítógépből, egy nyomtatóból, egy szkennerből és egy szerverből áll, melyhez didaktikai célra kifejlesztett szoftvert is kapnak az iskolák. A Szent László Gimnáziumban a gépek már a helyükön vannak, s a pedagógusok már ismerkednek az AEL programmal, amely egyrészt adatbázis- kezelőként szolgál, másrészt pedig megkönnyíti a számítógép didaktikai segédeszközként való felhasználását bármely tantárgy oktatásakor. A rövid képzést követően a tanároknak nyílt órán kell bizonyítaniuk, hogy sikerül integrálniuk a számítógépeket az oktatásba, majd vizsgáznak az AEL használatából. Ezt követően egy minisztériumi bizottság is kiszáll majd, hogy meggyőződjék róla, valóban használják a számítógépeket, ellenkező esetben ugyanis visszaveszik azokat az iskolától. Nyelvi problémák is nehezítik a támogatáshoz jutást Kevés a székely pályázó DUNA TV Alig akad pályázó a Székelyföldön a SAPARD-támogatásokra. A most kiírt pályázatok elsősorban kistermelőknek, természetes személyeknek gépbeszerzési beruházásokhoz, illetve infrastruktúra-fejlesztéshez nyújtanak támogatást. A pályázóknak rendelkezniük kell a beruházás megvalósításához szükséges 50 százalékos önrésszel. Szakértők szerint azonban nemcsak az önrész riasztja el az érdeklődőket, hanem a pályázatírás terén való tapasztalatlan- ság is, sőt, néha a nyelvi problémák, hiszen az űrlapokat román nyelven kell kitölteni. (A Duna Televízió Híradójának illusztrációs felvétele) Nem tudni, lesz-e idén ballagás és évzáró vizsga Huszt városának egyetlen magyar iskolájában Egy iskola, amely nem is létezik Közeleg a tanév vége, ám egyelőre nem tisztázott, hogy júniusban a Huszti 6. Számú Általános Iskola vagy az összevont, ukrán-magyar két tannyelvű középiskola állíthat-e ki bizonyítványt a magyar tannyelvű kilencedikes, kibocsátó osztály tanulóinak. KÁRPÁTALJA A magyar iskola, a szülők és a városi végrehajtó bizottság között hónapok óta folyik a jogi huzavona, és bár már májust írunk, nem tudni, lesz-e idén ballagás, illetve kibocsátó vizsgáztatás Huszt városának egyetlen magyar iskolájában. Jelenleg az is tisztázásra szorul, létezik-e egyáltalán Huszton önálló magyar általános iskola. Mint ismeretes, a huszti városi tanács végrehajtó bizottsága 2003. szeptember 26-án határozatot hozott a magyar iskola „átszervezéséről”, minek alapján a városi oktatási főosztály december 1-jei hatállyal elrendelte a magyar iskola összevonását a helyi 5. sz. ukrán tannyelvű középiskolával. A szülők kezdeményezésére a járási ügyészség és a szülői tanács vitatta a szóban forgó vb-határozat jogosságát, és az előbbi beadványa nyomán indult bírósági pert első fokon meg is nyerték: 2004. február 26-án a huszti járási bíróság semmissé nyilvánította az iskola átszervezéséről hozott vb-határo- zatot, illetve hatályon kívül helyezte az iskola-összevonásra vonatkozó rendeletet. Az iskola számára pozitív bírósági döntés ellenére azonban mindeddig nincs érdemi elmozdulás az ügyben. A tantestület tagjai korábban négy hónapig megtagadták bérük felvételét, mivel fizetésüket úgy számolták fel, mintha máris az 5. sz. középiskola pedagógusai lennének. A pozitív bírósági döntést követően a tanárok végül is átvették a bérüket, bár azt továbbra is mint az ukrán középiskola dolgozóinak számfejtették számukra. (Illusztrációs felvétel) Herczog György, a megyei oktatási és tudományos főosztály helyettes vezetője a magyar iskola jogállására vonatkozóan elmondta: „Amíg a vonatkozó vb-határo- zatot nem vonják vissza, a huszti oktatási főosztály rendelete is érvényes. Eszerint a magyar iskola tanulói jogilag az ukrán-magyar két tannyelvű iskola növendékei, és bizonyítványt ettől az intézménytől kapnak majd májusban.” Iljasovics Viktor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jogásza másként ítéli meg a helyzetet. „Született egy bírósági döntés, amely hatályon kívül helyezte a magyar iskolát veszélyeztető vb- határozatot. A magyar iskola a mai napig létezik mint jogi személy, van alapszabálya, bélyegzője, amellyel a tanév végén törvényesítheti a kibocsátó osztály diákjainak bizonyítványait is. Igaz, amíg mód van az adott bírósági döntés megfellebbezésére a megyei bíróságon, addig ez a pozitív döntés nem lép hatályba. Ezzel együtt, véleményem szerint, amíg nincs hatályos, végérvényes bírósági döntés arról, hogy a Huszti 6. Sz. Általános Iskola megszűnt, addig jogi személyként való létezése a törvény szerint nem vonható kétségbe” - vélekedik a jogász. „Magunk is ezen az állásponton vagyunk, csak a városi oktatási főosztály vezetőjét, V. Birákot nem tudjuk meggyőzni erről - mondja Himcsuk Katalin, a magyar iskola igazgatóhelyettese. - Az állítólag létező két tannyelvű iskola alapszabályát, bélyegzőjét eddig még senki sem látta, de tény, hogy a fizetésünket már ezen intézménytől kapjuk. A legutóbbi szülői értekezleten a kilencedikesek szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy nem ismerik el az összevont iskola létezését, és tiltakoztak az ellen, hogy gyermekeik egy nem létező iskolától kapjanak bizonyítványt”. Tény, hogy Huszton ma nagy a bizonytalanság. A magyar általános iskolának jelenleg sincs - Puka Éva tavaly nyári nyugdíjaztatása óta - igazgatója, és a tantestület azt sem tudja, hogy tanulóik hivatalosan mely iskola diákjai. „Januárban eddig mindig le kellett adni a kibocsátó osztály névsorát, amit továbbítottak a megyéhez, majd Kijevbe, minek alapján megkaptuk a bizonyítvány-biankókat. Erre idén még nem került sor...” - mondja az igazgatóhelyettes. Értesüléseink szerint a huszti városi tanács élt a fellebbezés lehetőségével, így a megyei apel- lációs bíróságnak valószínűleg ismét döntést kell majd hoznia a magyar iskola ügyében. Mint emlékezetes, a szóban forgó testület 2003 augusztusában csupán formai okokra hivatkozva nyilvánította semmisnek a huszti vb egy korábbi, a magyar iskolára vonatkozó átszervezési határozatát. A város jogi képviselői ezt követően a lehető legkörültekintőbben „készítették elő” a 2003 szeptemberében hozott „új” határozatot, amelyet a járási bíróság most már a kisebbségi jogok sérülésére hivatkozva érvénytelenített. Reméljük, hogy a fellebviteli bíróság is hasonlóan vélekedik majd. Elégedettek a marosvásárhelyi történelmi egyházak, mivel ismét övéik lehetnek a régió iskolái Visszakapták ingatlanjaikat ERDÉLYI RIPORT A marosvásárhelyi történelmi egyházak visszakapták nagy múltú iskoláikat. A tavaly elfogadott 501. számú törvény alapján az Országos Restitúciós Bizottság a közelmúltban ülésén jóváhagyta a katolikus és református felekezeteknek a kéréseit a Bolyai, az Unirea (egykori katolikus főgimnázium) és a Művészeti Iskola (Zárda) épületeinek a visszaszolgáltatására. Az ingatlanokat elvi döntés után valószínűleg még öt évig bérlői minőségükben továbbra is a tanintézetek használják. „Igen pozitív lépés, hogy egyházaink végre visszakapják jogos tulajdonaikat” - mondta Kelemen Atilla Maros megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke, aki egyben arra emlékeztette a sajtót és a marosvásárhelyi magyar közvéleményt, hogy az érdekvédelmi szövetség következetesen síkra- száll az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáért. Hozzátette: „Örömmel állapítom meg, hogy kitartóan szívós munkánk eredményes volt.” A képviselő valószínűnek tartja, hogy a tanügy bérleti díjat fizet az épületek használatáért, ugyanis az állami intézmények nem szűnhetnek meg. A képviselő arra is emlékeztetett, ha felmenőink tudtak élni a közösség javaival, a mai nemzedék is köteles működtetni magyar intézményeit. A marosvásárhelyi magyarság mindenképpen szimbólumát nyerte vissza a Református Gimnázium visszaszolgáltatásával, de az egykori Zárda épületétől és a katolikus főgimnáziumtól sem tekinthet el. Hírlik, hogy a Bolyai Líceumhoz tartozó kollégiumban ősztől beindítják a római katolikus egyházi oktatást is. Egyébként a legújabb intézkedéssel 146 mgadant juttatott vissza az Országos Restitúciós Bizottság, s ezek közül 94 a magyar történelmi egyházak tulajdona volt. A kolozsvári Unitárius Egyház tulajdonába 16, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tulajdonába 3, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába 24, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába 13, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, a GyulafeA nagy múltú Bolyai Líceum (Ferencz Levente felvétele) hérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába 7, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 27 mgadant szolgáltatnak vissza. A listán szerepel a többi között a székelykeresztúri Orbán Balázs Általános Iskola épülete, az Orbán Balázs líceum bendakása (Unitárius Egyház), a nagylaki Tajovsky iskolacsoport (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Művészeti Iskola - (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), a székelyudvarhelyi Református Kollégium (Erdélyi Református Egyházkerület), a mára- marosszigeti múzeum épülete (Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség), a nagyváradi Partenie Cosma Iskolacsoport (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség). A restitúciós bizottság eddig 494 iratcsomó ügyében döntött, ezek közül 314 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik.
