Új Szó, 2004. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

2004-05-17 / 112. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. MÁJUS 17. RÖVIDEN Rice moszkvai tárgyalásai Moszkva. Oroszország és az Egyesült Államok készégét fejezte ki az együttműködésre az iraki és a közel-keleti hely­zet rendezésében Condoleez- za Rice amerikai nemzetbiz­tonsági főtanácsadó szombati moszkvai tárgyalásain. Rice-t fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. A megbeszélések középpontjában az iraki, a kö­zel-keleti és az afganisztáni helyzetet volt. (MTI) Nem szeretik George Busht Washington. Újabb mély­pontra süllyedt George Bush amerikai elnök népszerűsége, az amerikaiak 52 százaléka elégedetlen elnökével. A Newsweek amerikai hetilap megbízásából készült közvéle­mény-kutatás megkérdezett­jeinek 42 százaléka mondta, hogy elégedett Bush elnök munkájával. A megkérdezet­tek 41 százaléka látná szíve­sen, hogy Busht újraválasz- szák; 51 százalék nyüvánvaló- vá tette, hogy nem kér a re­publikánus elnök újraválasz­tásából. (MTI) Belka nem kapott bizalmat Varsó. A lengyel szejm a péntek esti szavazáson a vára­kozásoknak megfelelően nem adta meg a bizalmat Marek Belka szakemberkormányá­nak. A bizalom megadása mellett 188, ellene 262 képvi­selő szavazott, senki sem tar­tózkodott. A bizalmi szavazás megnyeréséhez 226 honatyá­nak az igen szavazatára lett volna szükség. (MTI) Belka még próbálkozhat (TASR/AP-felvétel) Tűz a kormányfői rezidencián Hága. Robbanás történt, majd tűz ütött ki a holland mi­niszterelnök hágai rezidenciá­ján. A tűzvészben egy ember életét vesztette. A tűz a Cat- shuis néven ismert miniszter- elnöki palota hátsó részén ke­letkezett. A palota földszintje teljesen kiégett, és erősen megrongálódtak az emeletek is. A kormányfő nem tartózko­dott a rezidencián. (MTI) Vonattal ütközött egy busz Odessza. Legalább tizen­öten meghaltak és húszán megsebesültek tegnap Ukraj­na déli részén, Odessza körze­tében egy vonat és egy autó­busz összeütközésében. A vo­nat egy vasúti átjáróban gázol­ta el a fénysorompó piros jel­zése ellenére a sínekre hajtó autóbuszt a román és a moldá­viai határ közelében. (MTI) Egyre több a sajtóbotrány a szövetségesek „börtönpolitikája” miatt Megparancsolt kínzások Hozzátartozóikat elvesztett iraki asszonyok (Reuters-felvétel) Törvényesen engedélyezték az izraeli házrombolásokat A katasztrófa napja New York/Bagdad/London. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter 2003-as titkos döntése hatalmazta fel az Irakot megszálló ame­rikai katonákat az Abu Graib börtönben alkalma­zott kínzásokra - állítja a The New Yorker című ame­rikai hetilap. A Pentagon ta­gadja a vádakat. ÖSSZEFOGLALÓNK Az amerikai újság honlapján már közzétett cikk szerzője hang­súlyozta: a kínzások nem egyes ka­tonák bűnös hajlamaira vezethe­tők vissza, hanem a Pentagon ve­zetőjének szigorúan titkos prog­ramjára, amelynek eredeti célja az al-Kaida nemzetközi terrorista há­lózat üldözése volt Afganisztán­ban, de tavaly kiteijesztették azt Irakra is. Aktív és nyugalmazott hírszerző tisztek megerősítették a lapnak, hogy ez a program „ösztö­nözte az iraki foglyok fizikai meg­törését és szexuális megalázását, hogy több információt csikarjanak ki az egyre növekvő iraki felkelés­ről.” A döntés kidolgozója Stephen Cambone, a hírszerzési ügyekben illetékes védelmi államtitkár volt, jóváhagyója pedig Donald Rums­feld, valamint Richard Myers, az amerikai egyesített haderők ve­zérkari főnöke. A jóváhagyásra a bagdadi ENSZ-főhadiszállás és a jordániai nagykövetség elleni, 2003. augusztusi pokolgépes me­rényletek után került sor. Jóvá­hagyta továbbá Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági ta­nácsadó, és tájékozatták róla Ge­orge Bush elnököt is. Elnézést kért a Mirror Hatalmas betűkkel szedett, első oldalas főcímben kért elnézést a szombati Daily Mirror azoknak a hamisnak bizonyult fotóknak a közlése miatt, amelyeken a lap ko­rábbi állítása szerint Irakban szol­gáló brit katonák láthatók egy iraki őrizetes brutális kínzása közben. Az ügyben őrizetbe vettek és kihall­gattak négy brit katonát. Az utóbbi évek legsúlyosabb nagy-britanniai sajtóbotrányába belebukott a má­sodik legnagyobb brit bulvárlap fő­Ceské Budejovice/Prága. To­vábbra is Miroslav Grebenícek ve­zeti Cseh- és Morvaország Kommu­nista Pártját, amely a cseh politikai színtér harmadüt legerősebb parla­menti pártja. Erről a párt kongresz- szusa döntött a hét végén. Bár a többi parlamenti párt veze­tői szerint Grebenícek újraválasztá­sa azt jelenti, hogy a kommunista pártban semmi sem változik, a kongresszus azt mutatta, azért mégis van elmozdulás a nyitás felé. A párton belüli változó helyzetet el­sősorban az jelezte, hogy az elnöki tisztségért ezúttal négyen indultak, s Grebemceknek csak a második fordulóban sikerült győznie. Grebenícek 1993 óta vezeti a cseh kommunistákat, s új mandá­tuma négy évre szól. A régi-új el­nök három ellenfele közül kettő nyitottabbá kívánta tenni a kom­munista pártot, amellyel kormány­zati szinten egyelőre egyetlen par­lamenti párt sem kíván együttmű­szerkesztője, Piers Morgan, aki az utolsó pillanatig kitartott a fotók valódi mivoltával kapcsolatos ere­deti álláspontja mellett, és nem volt hajlandó elnézést kérni. A cégveze­tés ezután felmondott neki. Magyar pornóképek A Boston Globe című amerikai napüap is elnézést kért olvasóitól, mivel olyan hamis fotót tett közzé, amely állítólag iraki nőket megerő­szakoló amerikai katonákat mutat. A képeket azonban Magyarorszá­gon készítették és egy pornográf honlapról származnak. Boston egyik városi tanácsnoka, Chuck Turner sajtóértekezleten fényképe­ket mutatott be iraki nők megerő­szakolásáról. Számos lap nem tar­tott igényt a fényképek közlésére, mivel nem látta biztosnak valódisá­gukat, sőt a sajtóértekezletről sem számolt be, a Boston Globe újság­írói viszont úgy döntöttek, hogy nem mulasztják el a sztorit. Videofelvételek Kubából A guantánamói börtöntábor fog­lyainak brutális kínzásáról készült videofelvételek tucatjait őrzik kata­logizált sorrendben az amerikai hadsereg által működtetett börtön­táborban - írta a The Observer, amely szerint az általa erről meg­szerzett értesülések jó eséllyel a fo­ködni. A legradikálisabb változáso­kat kívánó szárny vezetője - Mi­roslav Ransdorf eddigi alelnök - már az első fordulóban kiesett, s csak 25 szavazatot kapott a 345 küldöttől a konzervatív szárny ve­zetőjének tartott Václav Exnerhez hasonlóan. Grebenícek mögött Vojtech Filip, képviselőházi alelnök végzett, aki a mérsékelt nyitás híve. Grebenícek beszédében élesen bí­rálta a szociáldemokraták vezette kormányt, s ismételten azzal vádol­ta Vladimír Spidla kormányfő párt­ját, hogy elárulta a baloldalt, s egy­re inkább a kapitalisták érdekeit képviseli. A kongresszuson a cseh parla­menti pártok nem képviseltették magukat, hivatalos álláspontjuk szerint a mai cseh kommunisták to­vábbra sem határolták el magukat döntő módon a szocialista rend­szertől. Grebenícek a kongresszu­son is elutasította ezt a kritikát. Le­szögezte: a párt célja a szociálisan igazságos társadalmi rendszer, „ha akarják szocializmus”. golykínzási botránysorozat eddigi legsúlyosabb elemét képezik. A leg­nagyobb vasárnapi baloldali brit lapnak a táborból márciusban elen­gedett brit nemzetiségű őrizetesek egyike, Tarek Dergoul elmondta: a kubai börtöntáborban külön bün­tetőosztag működik, amely a legki­sebb fegyelmi kihágásra azonnal támad. Ausztrália washingtoni fő­konzulja viszont nem talált bizo­nyítékot arra, hogy a guantánamói börtöntáborban fogva tartott két ausztrál állampolgárral rosszul bántak az amerikai őrök. Harcok Kerbelában Rövid időre behatoltak az Irakot megszálló koalíció harckocsijai Kerbela suta szent városba. A mint­egy 15 harckocsi egészen a radiká­lis fegyveresek állásaiig jutott. Megjelenésük pánikot keltett a mintegy félezer fős civil tömegben. A városban vasárnapra virradóra 13 iraki sebesült meg a koalíciós erők és a suta milicisták közti ösz- szetűzésekben. Közben brit kato­nák tűzharcban megöltek 20 felke­lőt Irak déli részén. A rakétavető gránátokkal és kézi fegyverekkel felszerelt iraki felkelők megtámad­tak egy iraki járőrt a dél-iraki Amárában. Két brit katona szintén megsebesült, őket helikopterrel menekítették el. (MTI) A kommunista párt jelenleg a Polgári Demokratikus Párt mögött az ország második legnépszerűbb pártja. A kongresszuson felszólalók hangsúlyozták, eljött az ideje an­nak, hogy a kommunista párt ismét kormányerővé váljon Csehország­ban. Regionális és helyi szinten a kommunistáknak már évek óta ko­moly pozícióik vannak a végrehajtó hatalomban is. Megfigyelők szerint a párt további erősödése reális. Ugyanakkor a szociáldemokrácián belül is egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint a két nagy baloldali pártnak kormányzati szinten is össze kellene fognia. Vla­dimír Spidla, valamint a szociálde­mokrácia vezetőségének többsége jelenleg a kormányzati együttmű­ködés lehetőségét elutasítja. A par­lamentben azonban már számos esetben tény az együttműködés. A mintegy negyven külföldi küldöttség között Szlovákia Kom­munista Pártja valamint a ma­gyar Munkáspárt képviselője is jelen volt. ÖSSZEFOGLALÓNK Jeruzsálem. Az izraeli legfel­sőbb bíróság elutasította az izraeli hadsereg házrombolási műveletei­nek betiltását célzó palesztin be­adványt. A Gázai övezet déli ré­szén fekvő Rafah város 13 lakosá­nak nevében egy palesztin jogvé­dő szervezet nyújtott be panaszt az izraeli legfelsőbb bírósághoz, amely szombaton el is rendelte a házrombolások ideiglenes leállítá­sát. A háromtagú bírói testület tegnap azonban már úgy rendel­kezett, hogy az izraeli hadsereg biztonsági megfontolások alapján folytathatja a veszélyesnek ítélt palesztin házak megsemmisítését. Ezt a Gázai övezetet és Egyiptomot elválasztó ütközőzóna, az úgyne­vezett Philadelphia folyosó körül teszi, hogy ezáltal megakadályoz­za azoknak csempészalagutaknak a létesítését, amelyeken keresztül a palesztinok fegyvereket és egyéb árukat csempésznek Egyiptomból a Gázai övezetbe. A hétvégén az izraeli hadsereg több tucat házat rombolt le az egyiptomi-palesztin határ mentén fekvő Rafáhban, ahol szerda óta hét izraeli katona vesztette életét a palesztinokkal vívott összecsapá­sokban. Az izraeli hadsereg azt ál­lítja, hogy mintegy negyven házat dózeroltak el, olyanokat, amelye­ket palesztin szélsőségesek izraeli katonák elleni támadásokra, vagy rejtekhelynek használtak. Az izrae­li közszolgálati rádió értesülése szerint a hadsereg több száz palesz­tin házat akar eltüntetni a föld fel­színéről. Az ENSZ palesztin mene­külteket segítő szervezetének (UNWRA) adatai szerint a palesz­tin lázadás kirobbanása, 2000 ősze óta mintegy 1000 házat rombolt le és ezáltal 11 ezer palesztint tett föl­dönfutóvá az izraeli hadsereg. Az UNWRA úgy tudja, hogy Rafahban a hétvégén izraeli katonák legalább száz házat tettek a földdel egyenlő­vé és ezre embert hajléktalanná. Az „ellenség terrorizálására” szólította fel népét Jasszer Arafat MTI-HÍR Újdelhi. Sonia Gandhit válasz­totta parlamenti képviselőcso­portjának élére az Indiai Nemzeti Kongresszus (INK) párt, amivel gyakorlatilag miniszterelnökké is jelölték a Gandhi család rangidős tagját, az 1991-ben meggyilkolt Radzsiv Gandhi olasz születésű özvegyét. A szövetségeseivel meg­lepetésszerű győzelmet aratott párt parlamenti képviselői szom­baton egyhangúan döntöttek úgy, hogy Sonia Gandhi legyen a frak­cióvezető, más jelölt nem is volt. Az INK belső választásának ered­MTI-HÍR München. Lehetségesnek tartja a Benes-dekrétumokként ismert cseh jogszabályok részbeni hatá­lyon kívül helyezését a cseh felső­ház elnöke. - Csehországnak azon­ban biztosítékot kell kapnia arra, hogy ezt nem értelmezik úgy, mint a cseh állammal szembeni igények jogosultságának hallgatólagos elis­merését, főként nem tulajdon visz- szaadására vonatkozókét - írta Petr Pithart a Süddeutche Zeitung né­palesztin vezető. A palesztin nem­zeti katasztrófa, a „nakba” - Izrael állam megalakulása, a palesztin la­kosok brit Palesztinából való töme­ges elmenekülése - évfordulója al­kalmából elmondott televíziós be­szédében Arafat felszólította a pa­lesztinokat, hogy legyenek „rendít­hetetlenek” az izraeli megszállás elleni harcukban. Beszédét egy Ko­ránból vett idézettel zárta: „Találd meg az erődet ellenséged és Isten ellensége terrorizálásra”. Az idézet a muszlimoknak a hitetlenekkel szembeni háborújára utal. Palesz­tinok tízezrei tüntetésekkel emlé­keztek meg Izrael állam arabok százezreit száműzetésbe sodró megalakulásának 56. évfordulójá­ról. A déli órában az egész Gázai övezetben és a Jordán folyó nyuga­ti partvidékén felharsantak a sziré­nák. Három percre megállt az élet. Egyaránt bírálta Izraelt és Jasszer Arafatot az amerikai kül­ügyminiszter. Colin Powell, aki a Holt-tenger partján fekvő Sú- néban, a világgazdasági fórum jor- dániai rendezvényén vett részt, s leszögezte: Washington elítéli, hogy az izraeli hadsereg palesztin házakat rombol le a Gázai övezet­ben. - Izraelnek joga van az önvé­delemre, ezt tudjuk, de elutasítjuk az olyan akciókat, mint a palesztin otthonok lerombolása Rafahban - fogalmazott. Powell ezzel egy idő­ben keményen bírálta Arafatot is felszólítása miatt. Móse Kacav izraeli államfő sze­rint az izraeliek többsége támogat­ja, hogy a zsidó állam vonuljon ki a Gázai övezetből. Kacav - a Tel- Avivban több mint 150 ezer ember részvételével tartott, a gázai kivo­nulást követelő béketüntetés után -a közszolgálati rádióban úgy fo­galmazott, hogy érzése szerint az izraeliek többsége a Gázai övezet­ből való kivonulást akarja. Izrael Államot 1948. május 14- én kiáltották ki, s ezt hamarosan közel 700 ezer palesztin száműze­tése követte. A palesztinok azóta minden évben megemlékeznek a „katasztrófa” napjáról. ményeként gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a legismertebb indi­ai politikus család, a Nehru- Gandhi dinasztia negyedik tagja­ként Sonia Gandhi lesz a világ leg­népesebb demokráciájának követ­kező miniszterelnöke. Az április 20. és május 10. között tartott vá­lasztásokon abszolút többséget szerzett, az 545 parlamenti man­dátumból 272 birtokló koalíció tagjai, köztük regionális pártok és a kommunisták, a hétvégén több alkalommal is tanácskoznak, hogy megállapodásra jussanak a közös célokat tartalmazó kor­mányprogramról . met napüap szombati számában. ,Egyszer mindenképpen kiiktatjuk ezeket (a dekrétumokat) jogren­dünkből” - véli Pithart, a Keresz­ténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDÚ-CSL) volt államfő- jelöltje. A politikus ugyanakkor bí­rálta a német Keresztényszociális Szövetséget (CSU), amely az Euró­pai Parlamentben Csehország eu­rópai uniós tagsága ellen szava­zott, és a Bundestagban többször is sürgette Prágát a jogszabályok ha­tályon kívül helyezésére. Kormányzati pozíciót szeretnének maguknak a cseh kommunisták Grebenícek maradt a kommunista vezér KOKES JÁNOS Indiának várhatóan olasz születésű vezetője lesz Újabb Gandhi a csúcson Petr Pithart a Benes-dekrétumok lehetséges eltörléséről Prága engedékenyebb?

Next

/
Thumbnails
Contents